Kecskeméti Közlöny, 1929. április (11. évfolyam, 75-98. szám)

1929-04-25 / 94. szám

Kecskemét, 1929. április 25. Ára 8 fillér. Csütörtök, 94. szám, XI. évfolyam­. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . . ...t­ra nce rerranr SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre..........................................................4 P 80 I. Alapította: Dl. rob­o­ni­i.JI.t. HL, Szabadság-tér 1., II. em­., 3. ajtó. + Telefon 1110. Egy hMegjelennek hétfő­ kivételével mindennap. ^ “ Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. KIADÓHIVATAL: in.: Arány J.-u. 8. ♦ Telefon 114. m LEGÚJABB: 7-ről 8 százalékra emelték fel a hivatalos bankka­matlá­bat. A Magyar Nemzeti Bank végrehajtó bizott­sága tegnap délután ülést tartott, amelyen el­határozta a hivatalos kamatlábnak 7-ről 8 szá­zalékra való felemelését. Az aranykészlet ki­áramlása elleni védekezés kényszerítette a Nemzeti Bankot erre az intézkedésre. Az új kamatláb emelés még súlyosabb helyzet elé állítja a válsággal küzdő gazdasági életet. Tengerbe veszett egy hajó 112 utasa. Egy japán hajó a hóviharban sziklára fu­tott és elsülyedt. 112 utasa a tengerbe veszett. A hosszú tél után hideg nyarat jósolnak az időjárás szakértői. Egész Európában hűvös, sőt hideg még mindig az idő. Az időjóslás szakértői szerint az idei nyár sem lesz kellemes, mert hűvös napokat várhatunk a júliusi és augusztusi forróságok helyett Egyelőre nem állítják vissza az esküdtszéket. A képviselőház pénzügyi bizottságában, az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása során Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszter­r kijelentette, hogy egyelőre nem aktuális az esküdtbíróságok visszaállítása. Foglalkozik a szegedi tábla területének kibővítésével. Ojtóanyagot kapnak az állatorvosok a veszettség meggátlására. A legborzalmasabb állatbetegség, a veszettség meggátlása egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik állategészségügyi hatóságainknak, melyben a földmivelés­­ügyi miniszter is minden rendelkezésére álló eszközt megragad. A bakteriológiai intézetben nagyobb mennyiségű ojtószé­­rumot termeltetett és a szérumot megfe­lelő utasítással kiosztja az állatorvosok­nak. A védőojtásokat a legközelebb meg­jelenő hivatalos hirdetményben feltünte­tett módozatok és árak szerint kötelesek az állatorvosok kiszolgáltatni. A védőol­tással egészséges ebek, macskák és veszett gyanús állat által megmart állatokat olta­­nak be. A közelmúltban előfordult nagy veszettségi járványra tekintettel a véde­kezési mód igénybevétele Kecskeméten különösképp fontos és célszerű. M­ájustól hetenkint kétszer orvosi rendelés lesz Bugacon, ideiglenesen, amíg a tiszti­orvosi állást megszervezik. Megírtuk, hogy a városi tanács elha­tározta a bugaci tisztiorvosi állás meg­szervezését és a szervezés előkészületei­vel megbízta az I. fokú hatóságot. Addig azonban, amíg ez a tisztiorvosi állás be­tölthető lesz, a tanács már­is intézkedett Bugac és a kisvasút melletti területek e­­gészségügyeinek rendszeres ellátásáról, így megbízta dr. Fehér Zoltán tb. tiszti­orvost, a tisztiorvosi teendők ideiglenes ellátásával. A tb. tisztiorvosnak köteles­ségévé tették, hogy hetenként kétszer Bu­gacon rendelést tartson. Ezenkívül meg­bízást kapott dr. Fehér arra is, hogy a vá­rosi tisztiorvosokat szabadságuk, elfog­laltságuk tartamára helyettesítse. A meg­bízatások május 1-ével lépnek érvénybe. Kőszeghy Béla orgoványi orvos megbíza­tása, aki eddig a bugaci orvosi teendőket ellátta, az új intézkedéssel tehát végetért. B­eszélgetés Mécs Lászlóval, a nagy pap-költővel, aki egy vonattal korábban érkezett, mint bejelentette, még­sem tudta elkerülni az ünnepélyes fogadtatást. Nagyon szépnek találja a város főterét. — Kecskemétről Vácra utazott. Az egyik főtisztelendő igazít el aple- i bánián. A költő az emeleten balra a leg­­­­utolsó ajtó, a vendégszobában van. Kopogok, belépek. Köszönök mély tisztelettel és a második szobából elősiet Mécs László. A következő pillanatban már barátságos, meleg kézszorítás fogad. A kabátom akarja lehúzni, de én megelőzöm. Már le is ültetett s velem szemben maga is helyet foglal. Semmi póz, semmi feszes­ség, kimértség, vagy ehhez hasonló vala­mi. Muszáj magam otthon érezni. -- Hát mit mondjak? — kérdi ő mo­solyogva, kedélyesen, mintha már régtől fogva ismernénk egymást. (Pedig hát csak én ismertem, ha nem is szemtől-szemben.) Kérdem útját. — Salgótarján, Budapest, Kecskemét, Kassa — sorolja fel egymás után. — Volt már főtisztelendő úr valami­kor Kecskeméten? — Még soha. — Hát akkor valamit Kecskemétről, az első impresszió... — Kedvező — mondja. A főtér ne­kem nagyon tetszik. Erről beszélgettünk az öcsémmel, Imrével. A költő ugyanis öccsével, aki orvos, együtt érkezett városunkba. —■­ A tornyok — folytatja hirtelen — így egy csoportban, az ég felé nyúlva, mintha a hívekre vigyáznának. Elmondja, hogy vizitelt Fáy főispán­nál, Zimay polgármesternél, özv. Pócsy Györgynénél, a piaristáknál, a barátoknál. — Egyébként nagyon csendes város lehet Kecskemét — jegyzi meg közbeve­­tőleg. — Miért? — kérdem érdeklődve. — Elindultunk az öcsémmel vendéglőt keresni, hogy egy kicsit kettesben elsö­rözünk és nem találtunk egyet sem. Jól mulat rajta, amikor felhívom fi­gyelmét a Beretvásra, amely előtt pedig el is sétáltak. A társaság mind közvetlenebbre és kedélyesebbre fordul. Mécs László, a fen­séges mély érzelmek megzenésítője, vidá­man mosolyog, nevet. Kedélyeskedik szin­te gondtalanul. Amint beszél minden izé­ben mozogni látszik és meg-megfeszül at­léta termetén a hófehér reverenda. Elmondom hát ezt is, ami nem si­került — beszéli nevetve öccse felé. Mi ugyanis azt hittük, hogy a 11 órás vonattal várnak bennünket s erre elhatároztuk, hogy a kilencessel érkezünk. Csak úgy, inkognitóban s miután már jól kisétáltuk magunkat, majd akkor mi is kimegyünk 11 órára az állomásra fogadni — Mécs Lászlót. Nagyszerűen mulat a nem sikerült, végtelenül kedves ötleten. — Képzelheti mennyire nagyot néz­tünk, amikor várnak bennünket, még pe­dig tekintélyes számban. Kérdéseinkre elmondja még, hogy premontrei tanár, de nem tanít, hanem ehelyett a megszállt Kaposon, amelynek 3000 lakosa van — plébános. — Meg van elégedve főtisztelendő úr? — kérdem. — Hát én mindig megyelj, bejártam már az egész országot, csak éppen hogy még a déli részeken nem voltam. Kapósra visszatérek írni. Mint tanár ezt nem te­hetném. Csak ahol magam vagyok, közel az Istenhez, ott tudok dolgozni. Már háromnegyed hatra jár az idő. Mécs Lászlót 6 órára zsúfolt díszterem várja. Gyorsan felkelek. Még egy verset kérek a Kecskeméti Közlöny számára. Mécs László kinyitja utazó bőröndjét és kiveszi­­Az én hazánk­at. Előbb azonban elszavalja remek zen­gésű hangján. — Jó lesz-e? Ez még nem jelent meg sehol — mondja és átadja. Elveszem tőle a verset és besülyesztem a kabátzseb mélyébe s úgy érzem, mintha egy súlyos aranytallér húzná a zsebem. Egy meleg kézszorítás és búcsúzom azzal az érzéssel, mintha egy nagyon régi kedves jó ismerősömtől váltam volna el S. J. Anyagi gondok miatt kö­vette el az öngyilkosságot Stitz Mátyás. Tegnap d­él óta eszméletlenül fekszikt a kórházban a hatalmas ember s csak néha tér magához egy-egy pillanatra. Őszinte nagy megdöbbenést keltett min­denütt tegnap kora délután a Kecskeméti Köz­löny rövid híradása. Stitz Mátyás, a város­szerte ismert mészárosmester főbelőtte magát Lakásán követte el az öngyilkosságot, innen délben, lapunk zárta után szállították a belső kórházba. A Kecskeméti Közlöny gyors hír­adása nyomán délután már az egész város beszélte nagy részvéttel. — Mi volt az oka ? Ez az első kérdése mindenkinek. Mun­katársunk beszélgetett Stitz társával, Soós Já­nossal és másokkal is, kik ismerték Stitz Má­tyás közelebbi körülményeit. Meg lehet állapítani, hogy az anyagi ösz­­szeomlás, a rossz vagyoni helyzet, a nehéz és kedvezőtlen gazdasági körülmények adták Stitz Mátyás kezébe a fegyvert. Egész csomó k­innle­­vősége nem folyt be. Név szerint tudnók meg­nevezni azokat a magánosokat, cégeket, melyek és akik Stitz Mátyásnak hosszabb idő óta tartoznak jelentős összegekkel. Ezzel szemben neki is vannak tartozásai. Különösen bántotta az adó tartozása. Sok mindene le van foglalva. Azonban adósságainak összege nem rúg olyan nagyra, amely megindokolná öngyil­kosságát. Sokkal nagyobb adósságokkal meg­terhelt magánosok, cégek vannak Kecskeméten. Szitz Mátyás azonban az utóbbi időben hajlamos volt a búskomorságra. A hatalmas termetű ember, aki azelőtt az Arany János­ utca iparosságának, üzletnegye­dének egyik legvidámabb, legderűsebb tagja volt az utóbbi időkben sokat foglalkozott öngyilkossági gondolatokkal. Azelőtt csak róízüket nevetett rajta, ha ismerősei, szaktársai kötődtek vele. Legföljebb tréfásan megveréssel fenyegette, szidta őket. Az utóbbi időben már komolyan meghara­­­gudott, könnyen ingerült lett s óraszámra nem szólt senkihez. Nagyot változott a hatalmas ember régi jó kedélye. Mondják, hogy talán felesége elhun­tával, néhány év óta kezdődött lassanként helyzeté­nek romlása. Egészségileg sem a régi s az ilyen hatalmas test, bármily erőteljes volt ia

Next