Kecskeméti Közlöny, 1929. április (11. évfolyam, 75-98. szám)
1929-04-25 / 94. szám
Kecskemét, 1929. április 25. Ára 8 fillér. Csütörtök, 94. szám, XI. évfolyam. KECSKEMÉTI KÖZLÖM ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . . ...tra nce rerranr SZERKESZTŐSÉG: Negyedévre..........................................................4 P 80 I. Alapította: Dl. robonii.JI.t. HL, Szabadság-tér 1., II. em., 3. ajtó. + Telefon 1110. Egy hMegjelennek hétfő kivételével mindennap. ^ “ Felelős szerkesztő: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. KIADÓHIVATAL: in.: Arány J.-u. 8. ♦ Telefon 114. m LEGÚJABB: 7-ről 8 százalékra emelték fel a hivatalos bankkamatlábat. A Magyar Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága tegnap délután ülést tartott, amelyen elhatározta a hivatalos kamatlábnak 7-ről 8 százalékra való felemelését. Az aranykészlet kiáramlása elleni védekezés kényszerítette a Nemzeti Bankot erre az intézkedésre. Az új kamatláb emelés még súlyosabb helyzet elé állítja a válsággal küzdő gazdasági életet. Tengerbe veszett egy hajó 112 utasa. Egy japán hajó a hóviharban sziklára futott és elsülyedt. 112 utasa a tengerbe veszett. A hosszú tél után hideg nyarat jósolnak az időjárás szakértői. Egész Európában hűvös, sőt hideg még mindig az idő. Az időjóslás szakértői szerint az idei nyár sem lesz kellemes, mert hűvös napokat várhatunk a júliusi és augusztusi forróságok helyett Egyelőre nem állítják vissza az esküdtszéket. A képviselőház pénzügyi bizottságában, az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása során Zsitvay Tibor dr. igazságügyminiszterr kijelentette, hogy egyelőre nem aktuális az esküdtbíróságok visszaállítása. Foglalkozik a szegedi tábla területének kibővítésével. Ojtóanyagot kapnak az állatorvosok a veszettség meggátlására. A legborzalmasabb állatbetegség, a veszettség meggátlása egyik legfontosabb tennivalói közé tartozik állategészségügyi hatóságainknak, melyben a földmivelésügyi miniszter is minden rendelkezésére álló eszközt megragad. A bakteriológiai intézetben nagyobb mennyiségű ojtószérumot termeltetett és a szérumot megfelelő utasítással kiosztja az állatorvosoknak. A védőojtásokat a legközelebb megjelenő hivatalos hirdetményben feltüntetett módozatok és árak szerint kötelesek az állatorvosok kiszolgáltatni. A védőoltással egészséges ebek, macskák és veszett gyanús állat által megmart állatokat oltanak be. A közelmúltban előfordult nagy veszettségi járványra tekintettel a védekezési mód igénybevétele Kecskeméten különösképp fontos és célszerű. Májustól hetenkint kétszer orvosi rendelés lesz Bugacon, ideiglenesen, amíg a tisztiorvosi állást megszervezik. Megírtuk, hogy a városi tanács elhatározta a bugaci tisztiorvosi állás megszervezését és a szervezés előkészületeivel megbízta az I. fokú hatóságot. Addig azonban, amíg ez a tisztiorvosi állás betölthető lesz, a tanács máris intézkedett Bugac és a kisvasút melletti területek egészségügyeinek rendszeres ellátásáról, így megbízta dr. Fehér Zoltán tb. tisztiorvost, a tisztiorvosi teendők ideiglenes ellátásával. A tb. tisztiorvosnak kötelességévé tették, hogy hetenként kétszer Bugacon rendelést tartson. Ezenkívül megbízást kapott dr. Fehér arra is, hogy a városi tisztiorvosokat szabadságuk, elfoglaltságuk tartamára helyettesítse. A megbízatások május 1-ével lépnek érvénybe. Kőszeghy Béla orgoványi orvos megbízatása, aki eddig a bugaci orvosi teendőket ellátta, az új intézkedéssel tehát végetért. Beszélgetés Mécs Lászlóval, a nagy pap-költővel, aki egy vonattal korábban érkezett, mint bejelentette, mégsem tudta elkerülni az ünnepélyes fogadtatást. Nagyon szépnek találja a város főterét. — Kecskemétről Vácra utazott. Az egyik főtisztelendő igazít el aple- i bánián. A költő az emeleten balra a legutolsó ajtó, a vendégszobában van. Kopogok, belépek. Köszönök mély tisztelettel és a második szobából elősiet Mécs László. A következő pillanatban már barátságos, meleg kézszorítás fogad. A kabátom akarja lehúzni, de én megelőzöm. Már le is ültetett s velem szemben maga is helyet foglal. Semmi póz, semmi feszesség, kimértség, vagy ehhez hasonló valami. Muszáj magam otthon érezni. -- Hát mit mondjak? — kérdi ő mosolyogva, kedélyesen, mintha már régtől fogva ismernénk egymást. (Pedig hát csak én ismertem, ha nem is szemtől-szemben.) Kérdem útját. — Salgótarján, Budapest, Kecskemét, Kassa — sorolja fel egymás után. — Volt már főtisztelendő úr valamikor Kecskeméten? — Még soha. — Hát akkor valamit Kecskemétről, az első impresszió... — Kedvező — mondja. A főtér nekem nagyon tetszik. Erről beszélgettünk az öcsémmel, Imrével. A költő ugyanis öccsével, aki orvos, együtt érkezett városunkba. —■ A tornyok — folytatja hirtelen — így egy csoportban, az ég felé nyúlva, mintha a hívekre vigyáznának. Elmondja, hogy vizitelt Fáy főispánnál, Zimay polgármesternél, özv. Pócsy Györgynénél, a piaristáknál, a barátoknál. — Egyébként nagyon csendes város lehet Kecskemét — jegyzi meg közbevetőleg. — Miért? — kérdem érdeklődve. — Elindultunk az öcsémmel vendéglőt keresni, hogy egy kicsit kettesben elsörözünk és nem találtunk egyet sem. Jól mulat rajta, amikor felhívom figyelmét a Beretvásra, amely előtt pedig el is sétáltak. A társaság mind közvetlenebbre és kedélyesebbre fordul. Mécs László, a fenséges mély érzelmek megzenésítője, vidáman mosolyog, nevet. Kedélyeskedik szinte gondtalanul. Amint beszél minden izében mozogni látszik és meg-megfeszül atléta termetén a hófehér reverenda. Elmondom hát ezt is, ami nem sikerült — beszéli nevetve öccse felé. Mi ugyanis azt hittük, hogy a 11 órás vonattal várnak bennünket s erre elhatároztuk, hogy a kilencessel érkezünk. Csak úgy, inkognitóban s miután már jól kisétáltuk magunkat, majd akkor mi is kimegyünk 11 órára az állomásra fogadni — Mécs Lászlót. Nagyszerűen mulat a nem sikerült, végtelenül kedves ötleten. — Képzelheti mennyire nagyot néztünk, amikor várnak bennünket, még pedig tekintélyes számban. Kérdéseinkre elmondja még, hogy premontrei tanár, de nem tanít, hanem ehelyett a megszállt Kaposon, amelynek 3000 lakosa van — plébános. — Meg van elégedve főtisztelendő úr? — kérdem. — Hát én mindig megyelj, bejártam már az egész országot, csak éppen hogy még a déli részeken nem voltam. Kapósra visszatérek írni. Mint tanár ezt nem tehetném. Csak ahol magam vagyok, közel az Istenhez, ott tudok dolgozni. Már háromnegyed hatra jár az idő. Mécs Lászlót 6 órára zsúfolt díszterem várja. Gyorsan felkelek. Még egy verset kérek a Kecskeméti Közlöny számára. Mécs László kinyitja utazó bőröndjét és kivesziAz én hazánkat. Előbb azonban elszavalja remek zengésű hangján. — Jó lesz-e? Ez még nem jelent meg sehol — mondja és átadja. Elveszem tőle a verset és besülyesztem a kabátzseb mélyébe s úgy érzem, mintha egy súlyos aranytallér húzná a zsebem. Egy meleg kézszorítás és búcsúzom azzal az érzéssel, mintha egy nagyon régi kedves jó ismerősömtől váltam volna el S. J. Anyagi gondok miatt követte el az öngyilkosságot Stitz Mátyás. Tegnap dél óta eszméletlenül fekszikt a kórházban a hatalmas ember s csak néha tér magához egy-egy pillanatra. Őszinte nagy megdöbbenést keltett mindenütt tegnap kora délután a Kecskeméti Közlöny rövid híradása. Stitz Mátyás, a városszerte ismert mészárosmester főbelőtte magát Lakásán követte el az öngyilkosságot, innen délben, lapunk zárta után szállították a belső kórházba. A Kecskeméti Közlöny gyors híradása nyomán délután már az egész város beszélte nagy részvéttel. — Mi volt az oka ? Ez az első kérdése mindenkinek. Munkatársunk beszélgetett Stitz társával, Soós Jánossal és másokkal is, kik ismerték Stitz Mátyás közelebbi körülményeit. Meg lehet állapítani, hogy az anyagi öszszeomlás, a rossz vagyoni helyzet, a nehéz és kedvezőtlen gazdasági körülmények adták Stitz Mátyás kezébe a fegyvert. Egész csomó kinnlevősége nem folyt be. Név szerint tudnók megnevezni azokat a magánosokat, cégeket, melyek és akik Stitz Mátyásnak hosszabb idő óta tartoznak jelentős összegekkel. Ezzel szemben neki is vannak tartozásai. Különösen bántotta az adó tartozása. Sok mindene le van foglalva. Azonban adósságainak összege nem rúg olyan nagyra, amely megindokolná öngyilkosságát. Sokkal nagyobb adósságokkal megterhelt magánosok, cégek vannak Kecskeméten. Szitz Mátyás azonban az utóbbi időben hajlamos volt a búskomorságra. A hatalmas termetű ember, aki azelőtt az Arany János utca iparosságának, üzletnegyedének egyik legvidámabb, legderűsebb tagja volt az utóbbi időkben sokat foglalkozott öngyilkossági gondolatokkal. Azelőtt csak róízüket nevetett rajta, ha ismerősei, szaktársai kötődtek vele. Legföljebb tréfásan megveréssel fenyegette, szidta őket. Az utóbbi időben már komolyan megharagudott, könnyen ingerült lett s óraszámra nem szólt senkihez. Nagyot változott a hatalmas ember régi jó kedélye. Mondják, hogy talán felesége elhuntával, néhány év óta kezdődött lassanként helyzetének romlása. Egészségileg sem a régi s az ilyen hatalmas test, bármily erőteljes volt ia