Kecskeméti Közlöny, 1932. június (14. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-10 / 129. szám

2 rvüCSKEMÉTI KÖZLÖNY 1932. junius 10. Csoda történt a kecskeméti színházban; Percnyi pontossággal kezdődött az előadás... Mig a közönség zavartalanul gyönyörködött a kecskeméti kultúrest pompás műso­rában, a színfalak mögött izgalmas versenyfutás volt a könyörtelen óramutatóval. Az óra 5 perccel előbb ért célba, a versenyt mégis a kultúrest nyerte, mert úgy a színház, mint az ország egész hallgatósága előtt döntő sikert aratott. \ Szokatlan, különös és feledhetetlenül szép színháza est volt Ä közönség nagy többsége, megszívlel­ve a rendezői kérelmet és figyelmeztetést, háromnegyed 8 óra előtt elfoglalta a he­lyét, csaknem zsúfolásig megtöltve a néző­teret. Amikor a függöny háromnegyed előtt 1 perccel felment, megilletődött csendben nézett mindenki a sugólyuk fö­lött három lábon álló mikrofonra s a má­sikra, mely a két szinészpáholy közt tom­­paszög-alakban felerősített dróton füg­gött. A két lyres-neves kecskeméti dalár­da, a )Városi és a Polgári már ott állt, Kre­­mán karnagy fellépett a dobogóra s meg akarta adni a jelet a kezdésre, amikor a sziníalak mögül kegy fekete estélyiruhás hölgy sietett ki, kezében a műsorral. A bemondó, a spiker volt. A sugólyuk fö­lötti mikrofon elé állt s kis várakozásra intve a dalárdát, igy szólt: Kulturesteí közvetítünk a kecske­méti Katona József-szinházból. A műsor első száma Szabados: Hiszekegy. Előadja a Kecskeméti Városi Dalárda és a Kecske­méti Polgári Daloskor egyesitett kara. Ve­zényel Kremán Sámuel. Zongorán megadták a hangot, majd felzendülf az örökszép dallam, mesteri pia­­nisszimóval kezdve. A közönség felállt. Rövid, erős taps közben szaladt le a függöny, a spiker hi lépett elébe s már mondta is be a második számot (Rendkí­vül kellemes zenéjü, lágyan, de üdén csen­gő hangja van Gecső Sándoménak, a ked­ves bemondó hölgynek.) Mire a függöny ismét felment, már Fáy István főispán sietett be a mikrofon­hoz. Hatalmas taps fogadta. A főispán a következő beszédet mondta: — Zsiívay Tibor igazságügyi miniszter ur őnagyméltóságát, mint a miagyar törvények! •legfőbb erét, felelősségteljes hivatalának or­szágos teendői, igen fontos okok, legmélyebb ■sajnálatunkra, úgyszólván az utolsó pillanatban megakadályozták abban, hogy régi, kedves ter­vének eleget téve, itt ma körünkben megjelen­hessen és engem bízott meg, hogy meleg, sze­retetteljes üdvözletét a város közönsége előtt tolmácsoljam. — Kecskemét, a gyermek és a gyümölcs városa, ezt a mai kulturesteí gyermekvédelmi intézményeinek telsegitésére rendezte, mely in­­intézmények) egész sorát tartja fenn saját ere­jéből, külső támogatás nélkül. ' — Talán sohasem volt olyan igazán sze­retett és féltett kincse mindannyiunknak a gyermek, mint most. Ma a gyermek nemcsak a családé, hanem az egész nemzeté, hazánk jövőjéé. — Kecskemét, az összes magyar városok Időzött, az országos átlagon messze felül a legkedvezőbb születési statisztikát mutatja fel fc ma 80.000 lakosával a legszaporább város, hiszen' 18 gyermekes anyát is ismerünk és a sok mosolygó aprósághain egy jövendő termésnek drága vetését tiszteljük, féltjük és gondozzuk. — Ezt az uj nemzedéket valóban egy nagy nemzeti kincsnek tekintjük és a jövő nemzedékének akarjuk nevelni. — Kecskemét szorgalmas, dolgozó társa­dalma csendben, feltűnést kerülve munkálko­dik, éles, gyakorlati szemmel meg tudta raj­zolni, vázolni, létesíteni a maga külön, saját feladatait és igazi értékes gyakorlati eredmé­nyeket mutathat feL — Mert Kecskemét nemcsak a gyermiek, a szóló szőlő, mosolygó alma és csengő ba­rack hazája, hanem a régi iskolák városa is, a hamisítatlan, izzó magyarságu kultúra egyik fellegvára, hóvá hajdani Petőfi, Jókai jöttek diá­­ktoskodni s ahol nemzeti irodalmunk egy más büszkesége, Bánk-bán, a legnagyobb magyar Iragédia írója, Katona József született. — Legyen ez a mai est egy szerény bemu­tatója ennék a helyi kultúrának, szivesen és örömmel adjuk, épugy mintha kecskeméti ven­dégszeretettel kóstolót kínálnánk szőlőskert­­jeink hamvas gyümölcséből, Zamatos borából, »gulyát, ménest nevelő, árva lányhajat termő délibábos rónáink szjnmagyar levegőjéből. A gyönyörű beszédre óriási taps zú­gott fel. Egy perc múlva már Szabadi Sándor mesteri hegedűművészeiében gyönyörkö­dött velünk együtt az a megszámlálhatat­lan óriási közönség, mely a kecskeméti kulturesteí rádióján hallgatta. Szabadi Sándort Puky Margit kisérte zongorán ki­tünően. A műsor roppant gyorsasággal per­gett. A taps véget sem ért, már uj bejelen­tés — és következett Héjjas Endréné Szél Kata áhitatott keltőén szép két szavalata. Két kecskeméti poéta, Kováts Sándor és Sántha György dr. egy-egy remek költemé­nyét szavalta. Függöny le, spiker, függöny fel s már a Városi Dalárda állt a mikrofon előtt. Két gyönyörű összkarí adott elő Kremán karnagy vezényletével. Különösen a Kou­­dela: «Babiloni vizek mellett» szaggatott, dörgő, pattogó, fájdalmas akkordjainak volt megrázó hatása. A program minden pontja percre ki­számítva lévén, nagy izgalmat keltett a színfalak mögött, hogy az eddigi gyorsaság ellenére is 2 perc késést jelez a könyörte­len óramutató. Az iramot még jobban kel­lett fokozni. Közben már Szabó Kálmán dr. múze­um- és könyvtárigazgató ült a mikrofon előtt s íolvasta ismertetését. Az első mon­datok után besietefí a színfalak mögül Bende János, a Városi Dalárda alelnöke s Szabó Kálmán .asztalát csendben közelebb vitte a mikrofonhoz, Szabó Kálmán is fel­állt, előbbre ült, de a felolvasás közben egy pillanatra sem szakadt meg. A «he­lyezkedés» a rádiómérnökök kérésére tör­tént, kik a színfalak mögött Budapesten át hallgatták kagylón a leadást A művészi siker utján ismét hatalmas lépést tett előre a városi zeneiskola nagy­­képességű vegyeskara és Vásárhelyi Zol­tán a nagyszerű «Mátrai képek»-kel. Zongoraművészeiét teljes szépségében ragyogtatta meg V. Hazai Margit Debussy: «Preludium»-áhan. Szédítő iramban pergett a műsor. A Polgári Daloskor Kremán vezényletével a «Szent hamvak» megragadó erejét s a népdalok tüzet frenetikus hatással adta vissza. A színfalak mögött most hágott tető­fokára az izgalom, mert a gyorsaság el­lenére is 4 percre emelkedett a késés. A Műkedvelők Zenekara azonban zavartala­nul előadhatta a Bartók gyönyörű népda­lait M. Bod on Pál pompás hangszerelésé­ben (Magyarországon először) s a kifo­gástalan előadás bizonyára országos elis­merést szerzett a zenekarnak és művész­­karnagyának, M. Bodon Pálnak. A kiszabott időt, a negyed 10-et átlép­tük talár, amikor utolsó számként a két da­lárda ajkáról felcsendült az örökszép kecskeméti dal, a «Megkondulf a kecske­méti... » v A feledhetetlenül szép kuli ürest «utol­só száma» a kedves spiker következő be­mondása volt: «Kulturesteí közvetítettünk a kecske­méti Katona József-szinházbóL Rövid szü­net után pontos időjelzés, hírek, lóver­senyeredmények. » Vastapsot kapott. 1*50 pengőről 1 pengőre mérsékelték a monostorfalvi kulönvonat diját. A nagy érdeklődés tette lehetővé az utazási díj mérséklését. — Szombaton délig lehet jelentkezni a Kecskeméti Közlöny kiadóhivatalában. A monostorfalvi templom alapköteté- nősen a kát. egyesületeket, hogy jegyei­tek ünnepségét rendező bizottsága közli* két legkésőbb szombat délig feltétlenül hogy a vasúti menettérti jegyet, — a nagy- szerezzék be, mert ezen túl nem tud a számú jelentkezés folytán módjában ál- rendezőség helyet biztosítani számukra lőtt 1 P-re mérsékelni. Az ünnepség részletes programját hól-Kérj a még résztvenni akarókat, külö- nap közöljük. József főherceg avatta fel a volt kecskeméti nyolcas huszárok hősi emlékművét a vártemplomban. Kecskemét koszorúját Fáy István főispán helyezte el az emlékművön Förster Frigyes huszárezredes, a Szappanos-család és Feldmeier Géza vett részt az ünnepélyen Kecskemétről. A volt csasz, es kir. 8, huszárezred, konstantinápolyi nagykövet, feleségével és hősi halottainak a budapesti Kapisztrán- unokahugával, Pallavicini Heléna grófnő­templomban díszes emléktáblát állítottak vei, azonkívül még számosán katonai és ci­­a bajtársak. Az emléktáblát szerdán avatta vil előkelőségek, tisztikar, altisztikar, le­­fel József főherceg. A felavatáson Kecske- génység. mét is részt vett képviseletileg. Mint emlé- ' József főherceg fogadása után a íemp­­kezetes, a nyolcas huszárok Kecskemétről lomba vonultak, hol Hász István dr tábori (mentek a harctérre, az ezredk 1906-tól püspök végezte nagy segédlettel a misét, 1914-ig Kecskeméten állomásozott s noha majd szentbeszédben méltatta az ezred pótkerete Szabadkán volt, az ezred má- több mint kétszázados dicső múltját a sodik háziezrednek számított és a legszi- jelenig. vélyesebb vendégszeretetet élvezte Kecs- A beszenfelés után József főherceg he­kemeten. lyezte el az első koszorút ezekkel a sza-A szép ünnepséget rorsfer rrjgyes vakkal: huszárezredes, az ezred egyik legrégibb — Hős bajtársaimnak, hálás szerete­­tagja az alábbiakban mondotta el a Kecs- fem jeléül. keméti Közlönynek: < Koszorút tettek az emlékműre a gyá-Az ünnepségen Kecskemétről báy 1st- szoló családok sorában Szappanosék, majd ván főispán, Szappanos Jenő műszaki Kecskemét város nevében Fáy István fő­tanácsos, tart. huszárfőhadnagy, aki az ispán, aki igen szép, megható szavakkal orosz harctéren hősi halált öccsével, Szap- fejezte ki azt a kegyetetes együttérzést, psnos Andor zászlóssal együtt nyolcas hu- mellyel Kecskemét viseltetik a 8-as huszá­­szár vojt, továbbá Feldmeier Géza dr„ rok hősi halottal emléke iránt aki az ezred orvosfőnöke volt a háború Az ünnepség után ebéd volt a Tiszti alatt, végül a gyászoló Szappanos-család Kaszinóban, és ő vett részt. A felavatást ünnepen megjelent a fel- ■. á» /i avatást végző József főhercegen kívül ( Horthy István lovassági tábornok, a kor­mányzó bátyja, Rapaich Richard altábor- Még változékony, aránylag hűvös idő, nagy, lovassági szemlélő, Janky Kocsárd, helyenként futó záporesők, a légáramlat gyen­­volt hadseregfőparancsnok, ny. lovassági gülése. Holnapra a lassú felmelegedés meg­­tábornok, Pallavicini János őrgróf, volt indulása.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék