Kecskeméti Közlöny, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-24 / 68. szám

2 KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1933. március 24. Egy 15 hónapos kislány lenyelte a cipöpaszta doboznyitót. Érdekes beteget hoztak be tegnap délután a belsőkórházba. Egy kisleányt, aki lenyelte a cipőpaszta doboznyitót A kisleány Ladányi Margit 13 hónapos, al­­sószentkirályi lakos. Mint elmondják, a kisleány kezébe került valahogyan egy el­hajított doboznyitó. A szájába vette és a doboznyitó egy szerencsétlen pillanatban leszaladt a torkába, dé fennakadt a nyelő csőben. Még idejében értek be vele a kór­házba, ahol azonnal eltávolították operá­cióval a doboznyitót, amely könnyen fulla­dást okozhatott volna. tÖTFOGÁSOSEBÉ­DET FŐZTEK A FÖZŐISKOLA MAI ELSŐ ÓRÁ­JÁN. Hetenként nyilvános be­mutató és kóstoló lesz. — 42 «növendék.“ Ma reggel 9-kor fehér hajlekötős ken­dőben és kötőben uriasszonyok, leányok gyülekeztek a Homyik János-utcai «Aza­lea» volt virágüzlet helyiségében. Hátul tűzhely ég. Waczovszky Rezső főszakács hófehér «szakácsi díszben» áll, a feleségé­vel fők az oktatói a MANSz égisze alatt működő főzőtanfolyamnak. A főszakács programot ad: I A résztvevő urhölgyek térképet kapnak a modem konyháról, betekintést nyernek a konyhaművészet titkaiba, meg­­tar ulnak főzni, készíteni és eltenni minden fontos dolgot Amit egész héten főzünk, abból vasárnaponként 10—12-ig bemuta­tót csinálunk a nagyközönség számára. Az első április 2-án lesz. Ilyenkor a «nö­vendékek» fognak felszolgálni. A kóstoló­ért pár fillért kell fizetni. Május elején nyilvános vizsga lesz. A főzőiskola célja: Gazdaságosan, változatosan és ízletesen főzni. 42 növendékünk van-Megkezdődik az első óra. Sistergés, kavargás, rotyogás, boszorkányos ügyes­ség s kész az első ebéd: Zellerkrém le­ves, beveri tojás hollandaisse mártással, strassburgi bélszinszeletkék, burgonya­fánk és citrom-puding. Amikor kész van minden, leírják a receptet s végül «amit főztek, meg is eszik» — szakács-nyelven: « Elkóstolj ák...» A Műkedvelők Zenekarának szimfonikus hangversenye. A műkedvelők zenekara a nehéz vi­szonyok ellenére is hűségesen megrendezte szokásos magas színvonalú hangverse­nyét. Az összetorlódó kulturális esemé­nyek miatt — klasszikus színházi előadás, Madarassy-Beck Gyula előadása — a szo­kottnál kisebb számú, de annál lelkesebb közönség, élén Fáy István főispánnal hall­gatta meg az eseményszámba menő hang­versenyt. 1 A zenekar M. Bődön Pál zeneiskolai igazgató hivatott vezetésével kitartó, szor­galmas próbálással érlelte élvezetessé a műsort, amely végig magyar vonatkozású volt. Beethoven Eroica szimfóniájának magyaros változataitól kezdve, amit szé­les lendülettel dolgoztak ki a zenekar buz­gó tagjai, a népszerű Háry Jánosig. Schu­bert Rondójának élvezetességét fokozta M. Bodon Pál ragyogóan színes hangsze­relése. A közkedvelt Háry közjáték most sokkal előadás érettebb volt, mint a Ko­­dály-j ubileumon. Nagy előnyére vált az előadásnak az egyik kevésbé biztos szó­lónak más rokonhangszerre helyezése. A zenekar tagjainak és kiváló vezetőjének minden elismerést megérdemlő buzgalma és főleg a zeneiskolának fuvóstanfolyamai ebben a hangszercsoportban is hamaro­san biztosítani fogják a teljességet. — A zenekar számait rendkívül nagy tetszéssel fogadta a közönség. i Puky Margit zongoraszámai egésaáfeí­­íék ki a zenekar műsorát. Helyes Ízléssel összeállított programján Brahms és Bar­tók művei szerepeltek. Fölényes techni­kai tudással könnyed biztossággal és erős egyéni hangsúlyozással oldotta meg feladatát. A közönség meleg ünneplésben részesítette és az egyes számok után ismé­telten kitapsolta. (j. £.) „Kecskemétnek a maga architektonikus szépségeivel és exportjelentőségével jobban belekell kapcsolódnia a belső idegenforgalomba“ — mondotta Madarassy Beck Gyula báró. „A világkrizist az emberi butaság hozta létre.“ — Mi a teendő? Tegnap délután 4 órakor érkezett Kecske­métre báró Madarassy Beck Gyula dr., a Ma­gyar Kereskedelmi Csarnok elnöke, hogy a Kereskedelmit Végzettek Szövetségének' meg­hívására előadást tartson a világgazdasági hely­zetről Az állomáson a Szövetség tagjai fo­gadták, akik a délután folyamán Kecskemét nevezetességeit mutatták még. Este 9 órakor a Kereskedői Kaszinó dísz­termének minden talpalatnyi helyét elfogat­ták az érdeklődők, Hajnóczy Iván dr. üdvö­zölte az illusztris előadót, aki ezután tar­totta meg lebilincselő és mindvégig érdekfta­­szitő előadását a mindnyájunkat legjobban izgató tproblémáról, a világarMsről: — Mindenek előtt — mondotta — be kell vallanom, hogy, sajnos, de ma vagyok Kecs­keméten először, azonban talán nemi utol­jára. Remélem, hogy ezt a pár órát hasznosan fogom eltölteni Kecskeméten, abban a vá­rosban, amelynek kell, hogy jobban belekap­csolódjék az idegenforgalomba. Ez a város a maga architekfonikus szépségével, a hallat­lan kedvességével és exportszempontból rend­­kivüli jelentőségével tarthat arra igényt, hogy a belső idegenforgalomban sokkal jelentő­sebb kapcsolatai épüljenek ki és azt hiszem, hogy ha a város kevés lépést is tesz, semmi lsem áll ennek útjában. Ezután tért át tulaj donképéni előadására. A nagy háború kitörésének első nap-S * óta a világ eseményeinek alakulása so­­olyan drámai lüktetést nem mutatott, mint az utolsó hetekben. A politikai, gaz­dasági és szociális kérdések olyan világ­­történelmi alakulatai között élünk, ame­lyek nemcsak a politikai helyzetet, de az egész világ helyzetnek megváltoztatását hozhatják. í Katasztrofális ellentmondásokkal van telítve az a korszak, amelyikben élünk. Az egyik óriási ellentmondás az, hogy párat­lan jelentőségű, nagy horderejű találmá­nyok máról-holnapra szűkítik a tér és az idő fogalmát, mégpedig olyan mértékben, amelyre három évtizeddel ezelőtt még gon­dolni sem mertünk. Ugyanekkor pedig a népek között a hermetikus elzárkózás, az autarkia öngyilkos őrülete, az áru, az em­ber és a tőke forgalmának korlátozása so­ha azt a fokot nem érte el, mint ma. Má­sik ellentmondás az, hogy amikor a tech­nika hihetetlen fejlődése, a termelés quan­titativ és qualitativ óriási emelkedése egy úgynevezett túltermelést hozott létre, ugyanakkor, amikor a kávét a tengerbe süllyesztik, a pamutot elégetik stb., stb., a munkanélküüség ijesztő arányokat ölt. Millió és millió éhező keserve tölti meg a világ indulatoktól terhes levegőjét és olyan belső evolúcióhoz vezethet, melynek következménye beláthatatlan. Ezután rá­tért a Szovjet-Oroszország belső krízisé­nek ismertetésére. Elmondta, hogy a szovjet «paradicsomban», amely az ipari munkásságért jött létre, olyan munkásnyo­mor van, hogy német munkanélküli mun­kás munkanélküli segélyből primär szük­ségletek szempontjából jobban el van lát­va, mint a dolgozó orosz munkás. Gyökeresen fölfordult világban élünk, A Paris melletti békék a józan észt letaszí­tották trónjáról, az emberi butaság hibát hibára halmozva hozta létre a világkri­­zist. Csupán két momentum van, amely a krízis létrehozásában nem a butaságból ered. Az egyik a mezőgazdasági túlterme­lési, amelynek oka, hogy a háború után a mezőgazdaságilag művelhető területek óriási százalékban emelkedtek és a gépek kevesebb embert vesznek igénybe, tehát a termelés olcsóbbá lett. A másik pedig az, hogy az amerikai «prosperity» idejé­ben az Európára özönlő dollárfolyám ide­­ig-óráig betöltötte a hiányokat később pedig oka lett a krízisnek. Ezután a politikai helyzetet ismertet­te, majd rátért a magyar kérdésre. Az osztrák-magyar monarkia áldás volt Ma­gyarországra, mert piacokat biztosított# ma pedig a kisantant-gyürü megfojtással fenyeget. > A mai magyar sors katasztrófális vol­tának két főoka van. Az egyik a sülyedés az agrártermékek értékesítésében, a má­sik a kulturleépitések szükségszerűsége. Ez az utóbbi keresztülvihetetlen. Ma gaz­daságilag Szerbia nívóján állunk és ha a kulturális nívónk is a szerbekkel egyenlő lenne, nem is volna baj. Csakhogy kultur­­szinvonalat leépíteni lehetetlen. Ma világ­­dráma izzó cselekményeinek IIL fölvoná­sában, a bonyadalom csúcspontján álluník. A javulás utján vagyunk. A kibontakozás lehetőségeit a következőkben látom: Nem szabad olyan devizapolitikát folytatnunk, amel> az importot jutalmazza és az expor­tot bünteti. A kiviteli lehetőségeket kor­mányunknak jobban ki kell aknázni. A pengő árfolyamát a valódi értékre kell le­szállítani, hogy a magyar áruért tényleg megkapjuk azt az árt, amelyet az megér. Az előadást Kecskeméti Mihály a Ke­reskedői Kaszinó elnöke és Tóth Imre a kereskedelmista szövetség alelnöke kö­szönték meg. Az előadás után munkatársunk kérdést intézett Madarassy Beck Gyula báróhoz, aki tudvalevőleg az Idegenforgalmi; Tanács elnö­ke, hogy mi kép: gondolná Kecskémét na gyobb bekajpcsolódásájt az idegenforgalomba. , — Mindazokat a városokat — válaszolta — amelyek erre súlyt helyeznek, fölhivfuk!, hogy a propagandáról (plakátok, fényképek) nekik kell gondoskodni. Ez áll Kecskemétre is. Továbbá a pesti nemzetközi vásáron a vá­rosok számára pavÜlont állítunk föl, amelyen szintén üdvös volna, ha Kecskemét termlelvé­­nyeivel részt venne. Őszintén szólva ilyen fi­nom barackpálinkát még sohasem; ittam. No meg a zöld szilváni...! Miért nemi lehet ilyet Pesten kapni? Közben megkérdezték, hogy egy bugaci kirándulás filléres gyorssal milyen támoga­tásra tarthat szájmot — Mindent megteszek — mondotta —, hogy a MÁV-ot rábírjuk arra, hogy a fillé­res gyorsok indítását könnyebbé tegye. A kecskeméti programot illetőleg — úgy gom dolom — Bugacon valami látványossággal kel­lene egybekötni. — Tervbe van véve — jegyezte meg ■munkatársunk — hogy a nagytemplomi előtti téren szabadtéri előadást rendez a Katolikus Egyházi Énekkar. — Ezt is nagyon helyesnek fertőm. Be az a legfontosabb, hogy a program sűrítve le­gyen eseményekkel (-^mosik —) Hideg a tavasz. A v dkacsák alatt befagyott a viz, a bí­bicek a szántásba bújtak a hideg elől. — A vetésekben eddig még nem tett kárt a fagy. Szokatlanul hidegen köszöntött ránk a tavasz. A vadkacsák alatt befagyott a viz, a bíbicek a szántásba bújtak a hideg elől A vetéseknek mint Matusz János, a Mezőgazdasági Szakiskola .tanára közli a Kecskeméti Közlönnyel — eddig még nem ártott a fagy. A talaj csak egy centimé­terre fagyott át, és igy a még csírázó ve­tésekben kárt nem tehet, ha azonban állan­dóan és ilyen nagy mértékben ismétlődik, félő, hogy tönkreteszi a vetéseket. Remél­jük azonban, hogy jobbra fordul az idő­járási, eddig még biztonságban vannak a mezőgazdasági termények.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék