Kecskeméti Közlöny, 1935. július (17. évfolyam, 148-173. szám)
1935-07-30 / 172. szám
1935. július 30. KECSKEMÉTI KÖZLÖK? —■ Betörés. Fazekas Ferenc Rákóczi-út 10. szám alatti villanyszerelő üzletében az éjszaka betörő járt. Az udvarra nyiló raktárajtót felfeszítette s valószínűleg pénzt keresett, mert igen értékes tárgyakat nem vitt el. Hogy mi a kár, még nem tudták megállapítani. — Mindenki kereshet, de senki sem talál megbízhatóbb és olcsóbb üzletet, mint a Héjas-harisnyaház. — Feldmann Sándor autóbalesete. Vasárnapi híradás szerint Feldmann Sándor kecskeméti vízvezetékszerelő szombaton Pestszentlőrincen autójával elütött egy asszonyt, aki karját törte. A baleset közelebbi részletei ismeretlenek, Feldmann több napra utazott el Kecskemétről s irodájában is csak közvetve tudnak a balesetről. Megnézni és megszeretni csak pillanat műve azokat a csodaszép árukat, amelyeket oly olcsón árusít a Héjjas-harisnyaház a szezonvégi olcsó vásár alatt. Arany éremmel kitüntetett intarziás ebédlő kiállítva Ségner Lipót és Fiai cégnél Nagykőrösi utca 5 szám. 593 — Lúgot ivott egy gyenesfalusi asszony. Villám Sándorné 51 éves gyenesfalusi lakost súlyos lúgmérgezéssel szállították be ma délelőtt a külső kórházba. Sérülése életveszélyes. Villám Sándorné öngyilkossági kísérletet követett el. Nyomozás indult. — Nem szabad elfelejteni, hogy a Héjjas harisnyaház szezonvégi olcsó vására még mindig tart, változatlan legolcsóbb árakkal. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Tisztelettel értesítem. ügyfeleimet és a jogkereső közönséget, hogy ügyvédi irodámat Klapka utca 2. szám alól Kisfaudy utca 2 szám alá (városháza mellett) helyeztem át. Kiváló tisztelettel dr. Szabó Emil. 3293 — Vámőrlésre búza 15, rozs 12.50 pengőért kapható a Gazdasági Gőzmalomban. — Már fillérekért vehet jó fürdősapkát, cipőt, vagy fürdőruhát az olcsó árairól közismert Héjjas-harisnyaházban. —HALÁLOZÁSOK. Gyarmati József rk. 4 éves, Felsőszéktó 19 — Bánó Juliána rk. 76 éves, Szultán u. 2. — Bimbó Erzsébet rk. 10 hónapos, Akácfa u. 7. —Szőke Lászlóné szül. Szalontai Sára ref. 46 éves, Viszkelethy u. 12. — Csókás József ref. 2 éves, Sétatér u. 20. — Juhász Jolán rk. 5 éves, Alsószéktó 60/a. — Palik István Feernc rk. 9 hónapos, Godulaház u. 17. — Kovács György m. kir. csendőr rk. 34 éves, Alsószéktó VII.u. 3. —Országh Lajosné szül Molnár Ilonka rk. 27 éves, Majsajakabszállás. — Tóth Erzsébet rk. 6 éves, Méntelek 132. a sz. Laptulajdonos és kiadó: Dr. HORVÁTH ÖDÖN. Festékáruk, lakkok és háztartási piperecikkek legolcsóbban IZSÁK Rt cégnél. Fő tér. Telefon 79 88. 584 Uj búzát, uj rozsot legmagasabb napi áron vásárol Szilágyi Zsigmond cég Beniczky Ferenc utca 4. 5 Kifúrták a mennyezetet és lecsöpögtetett marólúggá akarták kiégetni az alvó ember szemét. Asszony a dologban...— Különös bosszútól menekült meg Szabó János Fűzfa utcai napszámos. Különös panaszt tett ma délelőtt a rendőrség — Alit akarhattak magával? — kérdezték a Különös panaszt tett ma délelőtt a rendőrség bűnügyi osztályán Szabó János 57 éves hadirokkant napszámos. Elmondta, hogy tegnap, vasárnap este, amikor hazatért Füzifa u. 8. szám alatti lakására, a menynyezeten lyukat vett észre az ágya fölött. Azt hitte, hogy egy kis darabon leszakadt a rossz plafon, eltisztította a szemetet az ágyról és nyugodtan lefeküdt. Tizenegy óra tájban arra ébredt, hogy a feje mellett lévő kabátjára a mennyezet résén keresztül sűrű csepekben csurog valami folyadék. Szabó János gyertyát gyújtott s figyelni kezdett. Percekig tartott a cseppek hullása. Az idős napszámos izgatottan szaladt ki az udvarra, hogy utána nézen a furcsa jelenségnek. Meglepetten látta, hogy éppen abban a pillanatban egy fiatalember ugrott át lakása padlásáról a szomszéd lakás padlására. Szabó, aki rendkívül ideges ember, ekkor elmenekült hazulról. aaAMAIAaAMAAAAAAAAAAAAAAAAAtAAAi férfit a rendőrségen. — Látszik a kabátomon, hogy marólúgot csöpögtettek rám. De nem érte sem a fejemet, sem a szememet. — Volt magának haragosa? — Egy elvált asszony haragszik rám, mert nem akarom feleségül venni, nem akarok vele összeállni. Úgy kommendálták a trafikban. De aztánhatan is felvilágosítottak, hogy miféle szerzet. Eddig is csak arra voltam neki jó, hogy a pénzem elvegye és elköltse, ennem sem adott, magam foltoztam a subámat. Kiadtam az útját s most haragszik. Elmondta ezután, hogy valaha jó módban élt, a háború előtt cséplője is volt. Azonban „az első asszony is kutyához vágta a csapot...“ s el kellett tőle válnia. Most megjárta a másodikkal is, mielőtt feleségül vette volna . . . MESE A KINCSES AUTÓKERÉKRŐL... Egy útkaparó szerencséjéről beszélnek, aki ezüst pénzzel megtömött autó pótkereket talált az országúton. — Állítólag román luxusautóról esett le. — A Közlöny tudósítójától. — Különös esetről beszélnek szombat délután óta az emberek. A hír a legkülönbözőbb formában jár szájról-szájra, mint a mese .. . Valóban mesébe illő az egész történet. A Jópásztor zárdából Márta nővér hallotta az egyik útkaparótól, hogy az országúton találtak egy autó pótkereket, amely rendkívül súlyos volt. Amikor felbontották, rengeteg ezüstpénz ömlött ki belőle, ezüst ötpengősök. —A társam be is szolgáltatta az autókereket és a pénzt — mesélte az útkaparó a nővérnek. Mint megtaláló kapott is ezer pengőt. Azt mondják, hogy egy román autóról esett le, ki akarták csempészni a magyar pénzt... A hír vétele nyomán jártunk a rendőrségen, ahol nem tudtak a dologról, ugyanígy az úrmesteri hivatalban sem. Már éppen napirendre akartunk térni a dolog felett, amikor a kórházban Sándor Ferenc dr. orvossal beszélgettünk, aki megemlítette, hogy milyen szerencse ért állítólag egy alpári útkaparót. Elmondta az orvos, hogy — a szóbeszéd szerint — az alpári országúton egy útkaparó autópótkereket talált. Nem tudta megemelni, olyan nehéz volt. Segítségül hívta az egyik társát. Kibontották a kereket és két- és ötpengősöket találtak benne. Az útkaparó jelentést tett a dologról, beszállította, a talált tárgyat s természetesen a pénzt is. A Kecskeméti Közlöny telefonon beszélt Kerekes Lajos alpári főjegyzővel. Nincs értesülése a dologról. * — Nem feltétlenül hozzánk kellett beszolgáltatni — mondja a főjegyző. — Attól függ, hogy az alpári út melyik részén történt a kincstalálás. „Életem legszebb hónapját töltöttem itt, négy év múlva visszajövök!“ — mondotta Hommes kapitány, amikor szombaton könnyes szemmel elbúcsúzott Kecskeméttől. A bugacitatárban már szövődnek a legenda szálai a daliás holland kapitány körül. Június 18-án írtuk meg a Kecskeméti Körömben, hogy itt maradt nyaralni Bugacon egy holland gyarmati katonatiszt, mert annyira megtetszett neki a puszta, hogy kedve támadt egy heti pusztai nomádéletre. Azóta innen-onnan másfél hónap telt el s Hommes kapitány viselt dolgai bejárták az országos sajtó lapjait is. A gesztenyebarna daliás kapitány körül már fonódik a legenda Bugacon. A cserény, amelyben több mint egy hónapig lakott, a lobogószájú ing, a rojtos gatya, amiben naphosszat vágtatott a Pajkos, a szilaj csikó hátán, a sok borravaló, amit lépten-nyomon osztogatott, a sok magyar és külföldi lány, akinek elcsavarta fürtös fejét, mindmind őrzik a mindig jókedvű, tréfára, bolondságra mindig kapható hollandus emlékét. Érdekes, színes regény ez a hónap, Hommes Hendrik kapitány bugaci hónapja. Csikós módjára akart élni teljesen s már az első napon, szétosztotta Darling-cigarettakészletét, hogy maga is Leventét szívhasson és pipázhasson, mint a többi csikósok. Aztán tarkót ,,früstökölt“, tarhonyát ebédelt, szalonnát, meg lebbencset vacsorázott. Néhanéha elrontotta ugyan a gyomrát a szokatlan étrend, ilyenkor aztán kilószámra hozatta a csokoládét Kecskemétről. S a csikósoknak is enni kellett a csokoládét. . . Hommes azt ette, amit a csikósok, a csikósoknak is azt kellett enniök, amit ő fogyasztott... Ha egyszer lóra kapott, nehéz volt a paripáról lecsalogatni. Már kora hajnalban nekivágott a harmatos mezőnek és ment, vágtatott, amerre szilaj kedve kergette, amerre a sűrűvérű paripa száguldott vele. Ha az est leszállt, beállított az első tanyába. Vacsorát és szállást kért. Reggel magyar szóval fordult a házigazdához: — Mit fizetek? Ha nem kértek pénzt az ellátásért, ő pengőt „felejtett“ az asztalon. Ha kettőt kértek, négyet adott, ha három járt, hatot fizetett.. . Nem tíz-, hanem százszázalék borravalót adott. . . Egyszer az erdőben aludt. Jó hosszú pányvára fához kötötte a lovat,hogy legelhessen, maga pedig levette róla apokrócot, — sohasem lovagolt nyeregben! — és végigfeküdt az akácfák alatt. Mire pitymallott, már messze úszott a Pajkos sörénye a párás, friss nyári hajnal derengő napfényében . . . Hogy tanult meg magyarul? Vastag szótár volt nála és a hosszú esték petróleumlámpafényénél Árva Tóth Miskával, a csikóskirállyalkoccintgatva böngészték a cserény előtt a furcsa magyar szavakat. Néha a bugaci -állomás söntésében felejtkezett ott hajnalig a napszítta hollandul és Kóczián mesterrel turkálta végtelen türelemmel a szótár lapjait, hogy eldiskurálhasson a holdvilágról, a csillagos égről, s a tücsök muzsikájáról, a szénaillatról, az éjbogárszemű magyar lányokról, a pusztáról, a szép, megejtő nagy csendről. S nagyot sóhajtva mindig hozzátette: — Nincs ennél szebb a világon . . . Most elment. Szombaton este a holland kirándulócsoport autóbuszán elutazott Budapestre. Onnan tovább a Riviérára, Lisszabonon, Londonon át haza Hollandiába. Egy-két hónapot otthon tölt, aztán hajóra ü 1. Azútirány: Amerika—Japán— Szumátra szigete. Újabb négy havi terhes, gyötrelmes gyarmati szolgálat. — De négy év múlva újra visszajövök. — mondotta búcsúzáskor az Idegenforgalmi Iroda vezetőjének. — Életem legszebb hónapjait töltöttem itt, nagyon hálásan köszönök mindent. Üdvözlöm azösszes bugaci ismerősöket, ölelem a pusztát és a Miskát, a hűséges, derék, jó magyar