Kecskeméti Közlöny, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-02 / 199. szám

1940. szeptember 2. mxsmtn bozlobs * * GAZDASÁGI VILÁG .A hazatérő Erdély legsajátosabb kincse a fa. Székelyföldön egymás mellett állanak a hatalmas fűrészek, rendkívül fejlett az erdőgazdaság Szilágy­ságban és Máramarosban. A nekünk ítélt terület biztosítja a keményfa- és épületfaszükségletet. Az erdélyi fatermelés több bútorgyár üzemét erősen fellendítette az elmúlt évek folyamán. Visszakapjuk a nagybányai vegyészeti gyárat, amely 1200 mun­kást foglalkoztat­ .Az új sóbányák sóexportot tesz­nek lehetővé. Hazatérnek értékes ipari vállalatok. Nagybánya környékén a bánya-kohó- és élelmi­­szeripar termelésének évi értéke 30 millió pengő. r­endkívül fejlett a lenipar. Kolozsvárott hatalmas bőrgyár és vasgyár a munkások ezreit foglalkoztatja Marosvásárhelyen cukorgyárat kapunk vissza Nagyváradon a szesz- és sörgyárak jelentenek nagy értéket. Több visszatérő erdélyi városban foglal­,­koznak növényi olajok gyártásával. Nagy jelen­tősége van a nagybányai ólomnak, amely a belső szükségletet teljesen biztosítani tudja. Az ismertebb fürdők közül visszakapjuk Mál­nást, K­ikszádot, Félix-fürdőt, Tusnádot, Előpata­kot és Borszéket. . .A földművelésügyi miniszter a tengeri igény­­bevételi árát 1940. szeptember 1-től kezdve további intézkedésig a következőképpen állapította meg: Budapesti paritásban tiszántúli állomásról 24.60 pengő, egyéb állomásról 23.55 pengő, a budapesti közraktárakban fekvő ára 23,35 pengő mázsánként. * Ez év első hat hónapjában 759.151 mázsával kevesebb élelmiszer érkezett Budapestre, mint a tavalyi azonos időszakban. .A nagytétényi sertés­hizlalótelepen a főváros lakossága számára jelen­leg 24.000 sertést hizlalnak. Január—június hó­napokban Budapest 1.311.000 kiló lóhúst fogyasz­tott. Az év első felében a főváros 69 millió pengő értékes közmunkát adott vállalatba. Az árkormánybiztos megállapította az olajlen­­mag, napraforgómag, tökmag és szójabab legma­gasabb árát. .4 lenmag legmagasabb ára budapesti­­tarifásban 50 pengő, a napraforgóé 26 pengő, a 10%-nál több nedvességet nem tartalmazó szója­babé 31 pengő 50 fillér és a tökmagé 31 pengő méter mázsánként. * Mussolini utasítására az olasz földművelésügyi minisztérium szabályozta a gabonaárakat. .A sza­bályozás szerint a 76 kg. fajsúlyú puhamagvak árát 115, a 78 kg. fajsúlyú kenyérmagvakét 170, a ku­koricáét 120, a nagyszemű rizsét 130, a zabét 135 lírában szabták meg métermázsánként. A termelők családjuk élelmezésére fejenként két mm-t tarthat­nak vissza és hektáronként 2 mm-t a vetőmagszük­ségletre. A termés többi részét az állami gabona­­tárolóknak kell beszolgáltatni. .A készleteket csak az elrendelt legmagasabb árakon szabad forgalom­ba hozni, az esetleges árkülönbségeket az állam fedezi. * Franciaország összeomlásának okai között sze­repel a parasztbirtokok feldarabolása. A francia parasztság átlag csak 2—20 holdas területeken gazdálkodott, a szántóföld negyede törpeüzemmé lett. A legutóbbi világháborúban egymillió francia paraszt halt meg, a háború után többszázezer bú­csút mondott a földnek; csak a vasutak létszám­­emelése 80.000 embert vont el a mezőgazdasági munkától. Svájc szenet és gabonát kapott Amerikától Olaszországon át. — Törökország külkereskedelme a háború következtében negyven százalékkal csök­kent. — Jugoszláviában felemelték a vasúti fuvar­díjszabást. — Németország másfél millió tonna szenet és félmillió tonna kokszot szállít Norvégiá­nak. * Olaszországban 14 év alatt 2629 vízmű épült 14.000 km, csőhálózattal 12 millió lakás vízellátói sóira. Az olasz lakosság 91 százaléka vízvezetéki vizet iszik. Jugoszlávia évi ötmillió pengőt költ vízvezetékek építésére. Törökországban hat éven belül minden 10.000-nél több lakost számláló köz­ségnek meg kell építenie vízvezetékét. Csütörtökön nyílik meg Budapesten a­z Ősszi Vásár. — A Közlöny tudósítójától —­pest változatlanul olcsó. Ismeretes, hogy az őszi Vásár utazási kedvez­ A­ féláru utazási kedvezmény igénybevételére­m­énye a péntekre virradó éjszaka már életbe lépett jogosító igazolványokat már országszerte árusítják s ez már erősen meg is látszik Budapest megélén- a Menetjegyirodák, a Baross Szövetség szervezetei, kint idegenforgalmán. Az idei Őszi Vásárt szép- az Iparkamarák, az Iparegyesületek, községi elök­­­tember 5-én, csütörtökön nyitják meg s az igény­­járóságok stb. Az utazási igazolvány ára azok vé­­sésekből megállapítható, hogy a vidéki látogatók szere akik legfeljebb 120 km-re laknak Budapesttől száma a tavalyihoz képest jelentékenyen nőni fog, 1.60­0, azok részére pedig akik távolabb laknak de azért senkinek sem kell attól tartania, hogy nem 2.50­0 személyenként. A vásár 16-ig tart, tehát a talál majd Budapesten az igényének megf­elelő szál­­látogatóknak legkésőbb szeptember 16-ának déli lást s azt is örömmel tartasztalhatják majd a ven.­ 12 órájáig kell Budapestre érkezni, míg a visszaula­­dégek, hogy — hála az árrögzítéseknek — Buda­­zási kedvezmény szeptember 22 éjfélig érvényes. 3­ 1-fő feladat: iskolacipőt venni! 1.700.000 pengő nyolc hónap adózása. A városi adóhivatal augusztusi kimutat A lefolyt nyolc hónap alatt az összes be­tűsa szerint a múlt hónapban 407.935 pengő fizetés 1,699.737 pengő volt, míg egy évvel ez­­folyt be együttesen kezelt közadóban. Az előző előtt 1.553.272 pengő. Az elért eredmény te­­rv augusztusában pedig 389.584 pengő, hát 146.000 pengővel kedvezőbb. B©OOfcK3©0OOG©<y©«K**yŰOva©v*ili)w©OtcXyOOO3OOO©OOOi:K^ A hazatért erdélyi magyar városok. Addig is, amíg felkereshetjük a drága Er­dély­ visszatért részeit, röviden, pár sorban fel­frissítjük olvasóinknak emlékezetében az újra magyarrá lett városok érdekességeit. Kolozsvár „Erdély fővárosa”, amelynek lakossága ma már több mint százezer. Kolozsvár helyén Trajanus római csá­szár emelt végvidéki várat, amelyet Napocának hív­tak. A római telepet a gótok pusztították el a Krisz­tus utáni 3. században. A magyar honfoglalás után hamarosan új telep épült itt és már Szent István ki­rály alatt megyeispáni székhely volt. Kolozsvár ma is a legszebben, valósággal művészi rendezésben épült erdélyi város. Mátyás király idejében nyerte a „kin­cses Kolozsvár” elnevezést, mert a nagy király szülő­városának juttatta az arany és egyéb drágafémek gyűjtésének privilégiumát. Marosvásárhely a székelység fővárosa a görgényi havasok aljában, a Maros partján, termékeny síkon terül el. Lakosságá­nak száma ma meghaladja a 40.000-et. A vár melletti Postaréten választották meg II. Rákóczi Ferencet Er­dély fejedelmévé, itt időzött Petőfi Sándor, mielőtt ellőni a csatatéren, itt működött a két Bólyay itt töl­tötte fiatal éveit Kazinczy Ferenc és Kemény Zsig­­mond báró. Már az Árpádok idejében itt volt a szé­kelyek központi települése. Nagy Lajos király, majd Hunyady János és Zápolya János is időzött a vá­rosban. Szászrégen rendezett tanácsú város Marostorda vármegyében, a Maros mellett. Lakói szőlőtermeléssel, földműveléssel, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Különösen jelentékeny a fakereskedés és a Maroson való tuta­jozás, amelynek Szászrégen a gócpontja. A várost a 12. században alapították. Ditró Csik vármegye egyik legjelentősebb városkája a gyer­­gyói havasok tövében. Főleg arról nevezetes, hogy környékén bányásszák nagy mennyiségijen a bauxitot és a ditroit nevű kőzetet, amely nagyarányú építke­zéseknél megbecsülhetetlen anyag. A város tulajdoná­ban van a híres borszéki fürdő. Gyergyószentmiklós rendezett tanácsú város Csík vármegyében, a gyer­­gyói havasok tövében, a Belkény patak mentén, igen szép vidéken fekszik. Közelében van a Gyilkos-tó és­ a nevezetes Békási-szoros. Már 1332-ben említést tesz­nek a városról, itt székelt a gyergyói alkirálybíró és ülésezett a székgyűlés. Székely­udvarhely Udvarhely vármegyében, a Nagyküküllő völgyében fekszik. A megyei törvényhatóság székhelye. Lakói élénk ipart űznek, gyártelepei közül nevezetes a szé­kely bőrgyár. A város szélén van az úgynevezett Cson­­t avár, vagy „Székelytámad” egy kissé távolabb a Budvár. A néphagyomány szerint Bud­vár volt Buda Nem kell Pestre utazni mert a legszebb, legjobb, női kabátot, kosztümöt, ruhát igen olcsó áron Kemény József cégnél! Áruforg. bev. hely.

Next