Kecskeméti Közlöny, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)
1940-09-02 / 199. szám
1940. szeptember 2. mxsmtn bozlobs * * GAZDASÁGI VILÁG .A hazatérő Erdély legsajátosabb kincse a fa. Székelyföldön egymás mellett állanak a hatalmas fűrészek, rendkívül fejlett az erdőgazdaság Szilágyságban és Máramarosban. A nekünk ítélt terület biztosítja a keményfa- és épületfaszükségletet. Az erdélyi fatermelés több bútorgyár üzemét erősen fellendítette az elmúlt évek folyamán. Visszakapjuk a nagybányai vegyészeti gyárat, amely 1200 munkást foglalkoztat .Az új sóbányák sóexportot tesznek lehetővé. Hazatérnek értékes ipari vállalatok. Nagybánya környékén a bánya-kohó- és élelmiszeripar termelésének évi értéke 30 millió pengő. rendkívül fejlett a lenipar. Kolozsvárott hatalmas bőrgyár és vasgyár a munkások ezreit foglalkoztatja Marosvásárhelyen cukorgyárat kapunk vissza Nagyváradon a szesz- és sörgyárak jelentenek nagy értéket. Több visszatérő erdélyi városban foglal,koznak növényi olajok gyártásával. Nagy jelentősége van a nagybányai ólomnak, amely a belső szükségletet teljesen biztosítani tudja. Az ismertebb fürdők közül visszakapjuk Málnást, Kikszádot, Félix-fürdőt, Tusnádot, Előpatakot és Borszéket. . .A földművelésügyi miniszter a tengeri igénybevételi árát 1940. szeptember 1-től kezdve további intézkedésig a következőképpen állapította meg: Budapesti paritásban tiszántúli állomásról 24.60 pengő, egyéb állomásról 23.55 pengő, a budapesti közraktárakban fekvő ára 23,35 pengő mázsánként. * Ez év első hat hónapjában 759.151 mázsával kevesebb élelmiszer érkezett Budapestre, mint a tavalyi azonos időszakban. .A nagytétényi sertéshizlalótelepen a főváros lakossága számára jelenleg 24.000 sertést hizlalnak. Január—június hónapokban Budapest 1.311.000 kiló lóhúst fogyasztott. Az év első felében a főváros 69 millió pengő értékes közmunkát adott vállalatba. Az árkormánybiztos megállapította az olajlenmag, napraforgómag, tökmag és szójabab legmagasabb árát. .4 lenmag legmagasabb ára budapestitarifásban 50 pengő, a napraforgóé 26 pengő, a 10%-nál több nedvességet nem tartalmazó szójababé 31 pengő 50 fillér és a tökmagé 31 pengő méter mázsánként. * Mussolini utasítására az olasz földművelésügyi minisztérium szabályozta a gabonaárakat. .A szabályozás szerint a 76 kg. fajsúlyú puhamagvak árát 115, a 78 kg. fajsúlyú kenyérmagvakét 170, a kukoricáét 120, a nagyszemű rizsét 130, a zabét 135 lírában szabták meg métermázsánként. A termelők családjuk élelmezésére fejenként két mm-t tarthatnak vissza és hektáronként 2 mm-t a vetőmagszükségletre. A termés többi részét az állami gabonatárolóknak kell beszolgáltatni. .A készleteket csak az elrendelt legmagasabb árakon szabad forgalomba hozni, az esetleges árkülönbségeket az állam fedezi. * Franciaország összeomlásának okai között szerepel a parasztbirtokok feldarabolása. A francia parasztság átlag csak 2—20 holdas területeken gazdálkodott, a szántóföld negyede törpeüzemmé lett. A legutóbbi világháborúban egymillió francia paraszt halt meg, a háború után többszázezer búcsút mondott a földnek; csak a vasutak létszámemelése 80.000 embert vont el a mezőgazdasági munkától. Svájc szenet és gabonát kapott Amerikától Olaszországon át. — Törökország külkereskedelme a háború következtében negyven százalékkal csökkent. — Jugoszláviában felemelték a vasúti fuvardíjszabást. — Németország másfél millió tonna szenet és félmillió tonna kokszot szállít Norvégiának. * Olaszországban 14 év alatt 2629 vízmű épült 14.000 km, csőhálózattal 12 millió lakás vízellátói sóira. Az olasz lakosság 91 százaléka vízvezetéki vizet iszik. Jugoszlávia évi ötmillió pengőt költ vízvezetékek építésére. Törökországban hat éven belül minden 10.000-nél több lakost számláló községnek meg kell építenie vízvezetékét. Csütörtökön nyílik meg Budapesten az Ősszi Vásár. — A Közlöny tudósítójától —pest változatlanul olcsó. Ismeretes, hogy az őszi Vásár utazási kedvez A féláru utazási kedvezmény igénybevételéreménye a péntekre virradó éjszaka már életbe lépett jogosító igazolványokat már országszerte árusítják s ez már erősen meg is látszik Budapest megélén- a Menetjegyirodák, a Baross Szövetség szervezetei, kint idegenforgalmán. Az idei Őszi Vásárt szép- az Iparkamarák, az Iparegyesületek, községi elöktember 5-én, csütörtökön nyitják meg s az igényjáróságok stb. Az utazási igazolvány ára azok vésésekből megállapítható, hogy a vidéki látogatók szere akik legfeljebb 120 km-re laknak Budapesttől száma a tavalyihoz képest jelentékenyen nőni fog, 1.600, azok részére pedig akik távolabb laknak de azért senkinek sem kell attól tartania, hogy nem 2.500 személyenként. A vásár 16-ig tart, tehát a talál majd Budapesten az igényének megfelelő szállátogatóknak legkésőbb szeptember 16-ának déli lást s azt is örömmel tartasztalhatják majd a ven. 12 órájáig kell Budapestre érkezni, míg a visszauladégek, hogy — hála az árrögzítéseknek — Budazási kedvezmény szeptember 22 éjfélig érvényes. 3 1-fő feladat: iskolacipőt venni! 1.700.000 pengő nyolc hónap adózása. A városi adóhivatal augusztusi kimutat A lefolyt nyolc hónap alatt az összes betűsa szerint a múlt hónapban 407.935 pengő fizetés 1,699.737 pengő volt, míg egy évvel ezfolyt be együttesen kezelt közadóban. Az előző előtt 1.553.272 pengő. Az elért eredmény terv augusztusában pedig 389.584 pengő, hát 146.000 pengővel kedvezőbb. B©OOfcK3©0OOG©<y©«K**yŰOva©v*ili)w©OtcXyOOO3OOO©OOOi:K^ A hazatért erdélyi magyar városok. Addig is, amíg felkereshetjük a drága Erdély visszatért részeit, röviden, pár sorban felfrissítjük olvasóinknak emlékezetében az újra magyarrá lett városok érdekességeit. Kolozsvár „Erdély fővárosa”, amelynek lakossága ma már több mint százezer. Kolozsvár helyén Trajanus római császár emelt végvidéki várat, amelyet Napocának hívtak. A római telepet a gótok pusztították el a Krisztus utáni 3. században. A magyar honfoglalás után hamarosan új telep épült itt és már Szent István király alatt megyeispáni székhely volt. Kolozsvár ma is a legszebben, valósággal művészi rendezésben épült erdélyi város. Mátyás király idejében nyerte a „kincses Kolozsvár” elnevezést, mert a nagy király szülővárosának juttatta az arany és egyéb drágafémek gyűjtésének privilégiumát. Marosvásárhely a székelység fővárosa a görgényi havasok aljában, a Maros partján, termékeny síkon terül el. Lakosságának száma ma meghaladja a 40.000-et. A vár melletti Postaréten választották meg II. Rákóczi Ferencet Erdély fejedelmévé, itt időzött Petőfi Sándor, mielőtt ellőni a csatatéren, itt működött a két Bólyay itt töltötte fiatal éveit Kazinczy Ferenc és Kemény Zsigmond báró. Már az Árpádok idejében itt volt a székelyek központi települése. Nagy Lajos király, majd Hunyady János és Zápolya János is időzött a városban. Szászrégen rendezett tanácsú város Marostorda vármegyében, a Maros mellett. Lakói szőlőtermeléssel, földműveléssel, iparral és kereskedelemmel foglalkoznak. Különösen jelentékeny a fakereskedés és a Maroson való tutajozás, amelynek Szászrégen a gócpontja. A várost a 12. században alapították. Ditró Csik vármegye egyik legjelentősebb városkája a gyergyói havasok tövében. Főleg arról nevezetes, hogy környékén bányásszák nagy mennyiségijen a bauxitot és a ditroit nevű kőzetet, amely nagyarányú építkezéseknél megbecsülhetetlen anyag. A város tulajdonában van a híres borszéki fürdő. Gyergyószentmiklós rendezett tanácsú város Csík vármegyében, a gyergyói havasok tövében, a Belkény patak mentén, igen szép vidéken fekszik. Közelében van a Gyilkos-tó és a nevezetes Békási-szoros. Már 1332-ben említést tesznek a városról, itt székelt a gyergyói alkirálybíró és ülésezett a székgyűlés. Székelyudvarhely Udvarhely vármegyében, a Nagyküküllő völgyében fekszik. A megyei törvényhatóság székhelye. Lakói élénk ipart űznek, gyártelepei közül nevezetes a székely bőrgyár. A város szélén van az úgynevezett Csont avár, vagy „Székelytámad” egy kissé távolabb a Budvár. A néphagyomány szerint Budvár volt Buda Nem kell Pestre utazni mert a legszebb, legjobb, női kabátot, kosztümöt, ruhát igen olcsó áron Kemény József cégnél! Áruforg. bev. hely.