Kecskeméti Közlöny, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)

1940-09-19 / 214. szám

1940. szeptember 19. Ktanni­­um Sok 100 vevő­­ igazolhatja, hogy legolcsóbban és legjobban vásárolhat ff­ilm H B­­fF* * Imi Fm Wj férfi-és női ruhaszövetet, telikabátanyagot, menyasszonyi ke- HiaBhffffcH lengyet, selymet, flanelt, düfftint, iskolásruhanyagokat, garni­túrákat és paplant_________________________________________________Rákóczi-ut 6_______Szabott árak! Nagy választéki A Székely himnusz. A Székelyföld diadalmas hazatérésekor, Szász­­régenben, Sepsiszentgyörgyön és végig a Hargita mentén gyönyörű melódiájú, poétikus szövegű dalt énekeltek felszabadult testvéreink, a Székely him­nuszt. Hétfőn este azután a rádióban is felcsen­dült a székely imádság. Az erdélyi magyarok ké­résére a stúdió a Dunakeszi Magyarság Dalkörével hanglemezre énekeltette a Székely himnuszt és ezt a jól sikerült felvételt hallották a rádióhallgatók százezrei. Ki tudja merre, merre visz a végzet. Borongás úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi, csillag-ösvényen! Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcától zajló tengeren ■S fejünk az ár, jaj százszor elborítja. Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenünk! A dal szövegét Kovács József, a fiatalon meg­halt székely egyetemista, zenéjét Kari Lajos dr. pécsi könyvkiadó szerezte. Katonai szolgálatból visszatérve új­ból átvettem műhelyem vezetését. Baranyi Zoltán asztalos, Arany János­ u. 7. sz. 99 fővel szaporodott augusztusban Kecskemét lakossága. A tisztiorvosi hivatal jelentése szerint aug. hióban 192 élveszületés és 93 halálozás tör­tént. Ezek szerint a város természetes szaporo­dása 99. A múlt év augusztusában 90 volt a születések száma, tehát az idén kilenccel több gyermek jött a világra Kecskeméten. Az egészségvédő intézetben 669 betegren­delés történt, a tüdőbeteggondozóban 383, 84 röntgen­kezelést végeztek. Az Anya- és Cse­csemővédő Intézetben 1084 rendelés volt, a védőnők 1848 látogatást végeztek. A közkór­házban 546 beteget ápoltak, a szeretetházi gon­dozottak száma 124. Közalap terhére 949 ren­delés volt. A mentők 108 beteget szállítottak, fertőtlenítés 31 esetben volt. Bálin L­avina, Dedre Lőrinc, Vethő Zoltán a T­­uróczy társulatnál. Thuróczy Gyula cseretársulata szombaton mu­­tatkozott be Eger közönségének ünnepélyes kerese­tek között a Bizánc dráma előadó-A szereplők névsorában több kedves ismerősünket találjuk. Thu­róczy igazgató játszotta a császárt, Bartók Juci­t császárnőt, Bálint Anna Hermát, Pethő Zoltán (a hu­szas években volt nálunk) Giovannit, Deák Lőrinc (a tavalyi Inke-társulat egyik legértékesebb tagja volt) Lala Kailt, a szereplők között találjuk Kés­márki­ Kálmánt, Porfi Mihályt, Seress Gyulát, az új nevek között Torma Augusztát, Árossy Aladárt, Halmi Jenőt. A bemutatkozót nagy siker kísérte, a kiállítás rendkívül szép volt. * Megkaptuk az első színlapot is Szombathely­től vitéz Jakabffy társulatától. „Tisztességes Anna“, „Feleség“, „Sárgarigófészek“ van műsoron. * Szeged színházában most folynak a tatarozási munkák. A belső munkákra most ötezer pengőt költ a város, hogy csinos legyen a nézőtér, mire megérkeznek a színészek. A jövő évtől kezdve azon­ban néhány éven át 10—10 ezer pengőt fordítanak a színház nézőterének és színpadának karbantar­tására, modernizálására s új színpadfelszerelési és berendezési tárgyak beszerzésére. Ezek között első lesz egy teljesen kifogástalan körhorizont és egy — A K 9­­, I ö n t tudósítójától. — A pestkörnyéki református egyházmegye tegnap tartotta közgyűlését. Szász Lajos dr. államtitkár Kecskemét országgyűlési képviselője, az egyházmegye gondnoka és Benkő István esperes elnökletével. Szász Lajos államtitkár nagyha­tású és nagyszabású elnöki megnyitót mondott. Első szavaiban kiemelte vitéz nagybányai Horthy Miklós húszéves országlását: nevezetes évfordulón az egész nemzet osztatlan hódolata és szeretete fordult fenkölt sze­mélye felé. — Az igazság legyőzhetetlen erejébe vetett hitünk ebben az évben is megerősödött­­— mondotta az államtitkár. — Az igazság erejé­nek érvényesülése által újból gyarapodott ha­zánk területe anélkül, hogy a drága magyar vérből kellett volna áldoznunk. Hálatelt szív­vel gondoltunk mindazokra, akiknek részük — A Közlöny ,tudósítójától. — A Duna—Tisza-csatorna hosszú idő óta kísértő tervében úgy látszik a közel­jövőben mégis döntő lépés történik. Az „Új Nemzedék“ tegnapi száma rendkívül érdekes cikket közöl arról, hogy a föld­művelési minisztérium nagyszabású víziútfejleszté­­si tervekkel foglalkozik. Az Alföld csatornázási programját — olvassuk a cikkben — a kárpátaljai területek és az erdélyi és keletmagyarországi területek visszatérése új stá­diumba juttatták. A trianoni Magyarország terüle­tére sem kielégítő viziút hálózatunkat az újabban visszatért területek követelményeinek megfelelően kell kifejlesztenünk. A fejlesztés programja alapvo­násaiban természetesen nem változik, a viziutak fejlesztésének irányelvei ugyanazok, amelyeket már a század elején az akkori tervek megállapítot­tak. Ezek a tervek a csatornák és víziutak rend­szere szempontjából keleti és nyugati részre osz­tották az országot. A keleti részek víziútjainak fel­adata főként az, hogy Magyarország ipartermékeit és nyersanyagát kelet felé szállítsák, a nyugati ví­ziutak pedig mezőgazdasági termékeinket juttatják el a nyugati országokba. A magyar viziutak nyugati csoportja szorosan belekapcsolódik a német viziutak rendszerébe. Né­metország az utóbbi években hatalmas csatorná­zási munkát indított meg. A Rajna—Majna—Duna­­csatorna a tervek szerint 1945-re készül el. Tervbe vették a Duna—Odera-csatorna megépítését is, amely Dévénynél érné el a Dunát. Ezek a csatorna rendszerek növelik a dunai víziút fontosságát. A hatalmas vízi útnak eddig legjelentékenyebb szaka­sza a magyar Duna és elsőrendű magyar érdek, hogy a Duna természtadta forgalmi gócpontjának, Budapestnek fontos szerepét megőrizzük. Ezért fontos, hogy a Duna és a Tisza külön­álló vízrendszere a jelenleginél rövidebb összekötte­tést kapjon. Ezt oldaná meg az új Duna—Tisza-csa­­torna. Az eddigi tanulmányok azt mutatták, hogy legcélszerűbb lenne, ha az új Duna-Tisza csatorna Soroksárról kiindulva, Kecskemét határának érintésével új­volt abban, hogy az igazság ereje ily módon érvényesülhetett, reményeink egy része újból megvalósult. Hazánk területének ez a megnö­vekedése egyházunk szempontjából is rendkí­vül örvendetes és nagy jelentőségű, mert 560.000 magyar református lélek tért vissza a magyarországi református egyház kebelébe. Éppen olyan nagy, őszinte testvéri szeretettel fogadjuk őket, mint amilyen nagy örömmel és szeretettel tértek ők vissza és hisszük, hogy huszonkétévi szenvedésben megerősödött haza­szeretetük, hitük alkotóerőként fog működni hazánk és egyházunk újraépítésére irányló munkánkban. Továbbmenően azt mondotta, hogy ő, a pénzügyi szakember is előbbrevalónak tartja a lelket az anyagnál, ezért olyan fontos a lelki­pásztori hivatás. 1918-ban a világháborút nem katonáink vesztették el, de elvesztettük, mert megrokkant a lélek ereje. Ezzel szemben 1938-ban, 1939-ben és a most közelmúlt na­pokban nem az anyagi erő szerezte vissza el­vesztési területeink jelentős részét, hanem ismét a léleknek, az igazságnak ereje, kecske mellett torkolna a Tiszába. Ez a vonal a Duna—Tisza közötti vízválasztó dombhátat legalacsonyabb pontján metszi és így a csatorna megépítéséhez csak tizenöt zsilipre lenne szükség. Az eddigi elgondolások szerint a Duna-Tisza csatornán 1000—1200 tonnás, a többi csatornán 650—750 tonnás uszályok közlekedhetnek majd. Ez megfelel az európai követelményeknek, mert az újabb német víziutak is 1000—1200 tonnás uszá­lyoknak megfelelő méretekben épülnek. A Duna— Tisza-csatornát­ olyan szélesre tervezik, hogy egymás mellett két hajó közlekedhessék. A csatornázandó folyóknál ez nem probléma, mert a hajók kitörését a folyó természetes széles­sége biztosítja. A csatornázási program tervezői azt tanácsol­ják, hogy tíz év alatt hajtsák végre a fejlesz­tési munkát. Ezer és ezer munkaalkalmat teremtenek, eny­hítik a munkanélküliséget, emelik a lakosság élet­­színvonalát azzal, hogy az ország különböző részei­ben megindítják a pénz keringését. A csatornázás elsősorban nagyarányú földmunkával jár. A két­­kezi munkások széles rétegeit foglalkoztatja állan­dóan. Egyedül a Duna-Tisza csatorna meg­építéséhez tizenhét és félmillió köb­méter földet kell megmozgatni. Ez négymillió munkásnapszámot, vagyis 1200—■ 1000 földmunkás állandó foglalkoztatását jelenti. Az alföldi kubikusok létfenntartását ezek az épít­kezések egy évtizedre biztosítanák. „Nem az anyagi erő szerezte visz­­sza elvesztett területeinket, hanem a léleknek, az igazságnak ereje.“ Szásai Lajos államtitkár nagyhatású beszélte az erdélyi reformátusságról. A Duna-Tisza csatorna terve a kormány víziútfejlesztési programjában. Az elgondolás szerint a csatorna Soroksárról indulna ki és Kecskemét érintésével Újkécske mellett torkolna a Tiszába. EGÉSZSÉGÉT VÉDI IFJÚSÁGÁT ÓVJA a Városi Gőzfürdő. •

Next