Kecskeméti Közlöny, 1940. szeptember (22. évfolyam, 199-223. szám)
1940-09-19 / 214. szám
1940. szeptember 19. Ktannium Sok 100 vevő igazolhatja, hogy legolcsóbban és legjobban vásárolhat ffilm H BfF* * Imi Fm Wj férfi-és női ruhaszövetet, telikabátanyagot, menyasszonyi ke- HiaBhffffcH lengyet, selymet, flanelt, düfftint, iskolásruhanyagokat, garnitúrákat és paplant_________________________________________________Rákóczi-ut 6_______Szabott árak! Nagy választéki A Székely himnusz. A Székelyföld diadalmas hazatérésekor, Szászrégenben, Sepsiszentgyörgyön és végig a Hargita mentén gyönyörű melódiájú, poétikus szövegű dalt énekeltek felszabadult testvéreink, a Székely himnuszt. Hétfőn este azután a rádióban is felcsendült a székely imádság. Az erdélyi magyarok kérésére a stúdió a Dunakeszi Magyarság Dalkörével hanglemezre énekeltette a Székely himnuszt és ezt a jól sikerült felvételt hallották a rádióhallgatók százezrei. Ki tudja merre, merre visz a végzet. Borongás úton, sötét éjjelen. Vezesd még egyszer győzelemre néped Csaba királyfi, csillag-ösvényen! Maroknyi székely porlik, mint a szikla Népek harcától zajló tengeren ■S fejünk az ár, jaj százszor elborítja. Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt Istenünk! A dal szövegét Kovács József, a fiatalon meghalt székely egyetemista, zenéjét Kari Lajos dr. pécsi könyvkiadó szerezte. Katonai szolgálatból visszatérve újból átvettem műhelyem vezetését. Baranyi Zoltán asztalos, Arany János u. 7. sz. 99 fővel szaporodott augusztusban Kecskemét lakossága. A tisztiorvosi hivatal jelentése szerint aug. hióban 192 élveszületés és 93 halálozás történt. Ezek szerint a város természetes szaporodása 99. A múlt év augusztusában 90 volt a születések száma, tehát az idén kilenccel több gyermek jött a világra Kecskeméten. Az egészségvédő intézetben 669 betegrendelés történt, a tüdőbeteggondozóban 383, 84 röntgenkezelést végeztek. Az Anya- és Csecsemővédő Intézetben 1084 rendelés volt, a védőnők 1848 látogatást végeztek. A közkórházban 546 beteget ápoltak, a szeretetházi gondozottak száma 124. Közalap terhére 949 rendelés volt. A mentők 108 beteget szállítottak, fertőtlenítés 31 esetben volt. Bálin Lavina, Dedre Lőrinc, Vethő Zoltán a Turóczy társulatnál. Thuróczy Gyula cseretársulata szombaton mutatkozott be Eger közönségének ünnepélyes keresetek között a Bizánc dráma előadó-A szereplők névsorában több kedves ismerősünket találjuk. Thuróczy igazgató játszotta a császárt, Bartók Jucit császárnőt, Bálint Anna Hermát, Pethő Zoltán (a huszas években volt nálunk) Giovannit, Deák Lőrinc (a tavalyi Inke-társulat egyik legértékesebb tagja volt) Lala Kailt, a szereplők között találjuk Késmárki Kálmánt, Porfi Mihályt, Seress Gyulát, az új nevek között Torma Augusztát, Árossy Aladárt, Halmi Jenőt. A bemutatkozót nagy siker kísérte, a kiállítás rendkívül szép volt. * Megkaptuk az első színlapot is Szombathelytől vitéz Jakabffy társulatától. „Tisztességes Anna“, „Feleség“, „Sárgarigófészek“ van műsoron. * Szeged színházában most folynak a tatarozási munkák. A belső munkákra most ötezer pengőt költ a város, hogy csinos legyen a nézőtér, mire megérkeznek a színészek. A jövő évtől kezdve azonban néhány éven át 10—10 ezer pengőt fordítanak a színház nézőterének és színpadának karbantartására, modernizálására s új színpadfelszerelési és berendezési tárgyak beszerzésére. Ezek között első lesz egy teljesen kifogástalan körhorizont és egy — A K 9, I ö n t tudósítójától. — A pestkörnyéki református egyházmegye tegnap tartotta közgyűlését. Szász Lajos dr. államtitkár Kecskemét országgyűlési képviselője, az egyházmegye gondnoka és Benkő István esperes elnökletével. Szász Lajos államtitkár nagyhatású és nagyszabású elnöki megnyitót mondott. Első szavaiban kiemelte vitéz nagybányai Horthy Miklós húszéves országlását: nevezetes évfordulón az egész nemzet osztatlan hódolata és szeretete fordult fenkölt személye felé. — Az igazság legyőzhetetlen erejébe vetett hitünk ebben az évben is megerősödött— mondotta az államtitkár. — Az igazság erejének érvényesülése által újból gyarapodott hazánk területe anélkül, hogy a drága magyar vérből kellett volna áldoznunk. Hálatelt szívvel gondoltunk mindazokra, akiknek részük — A Közlöny ,tudósítójától. — A Duna—Tisza-csatorna hosszú idő óta kísértő tervében úgy látszik a közeljövőben mégis döntő lépés történik. Az „Új Nemzedék“ tegnapi száma rendkívül érdekes cikket közöl arról, hogy a földművelési minisztérium nagyszabású víziútfejlesztési tervekkel foglalkozik. Az Alföld csatornázási programját — olvassuk a cikkben — a kárpátaljai területek és az erdélyi és keletmagyarországi területek visszatérése új stádiumba juttatták. A trianoni Magyarország területére sem kielégítő viziút hálózatunkat az újabban visszatért területek követelményeinek megfelelően kell kifejlesztenünk. A fejlesztés programja alapvonásaiban természetesen nem változik, a viziutak fejlesztésének irányelvei ugyanazok, amelyeket már a század elején az akkori tervek megállapítottak. Ezek a tervek a csatornák és víziutak rendszere szempontjából keleti és nyugati részre osztották az országot. A keleti részek víziútjainak feladata főként az, hogy Magyarország ipartermékeit és nyersanyagát kelet felé szállítsák, a nyugati víziutak pedig mezőgazdasági termékeinket juttatják el a nyugati országokba. A magyar viziutak nyugati csoportja szorosan belekapcsolódik a német viziutak rendszerébe. Németország az utóbbi években hatalmas csatornázási munkát indított meg. A Rajna—Majna—Dunacsatorna a tervek szerint 1945-re készül el. Tervbe vették a Duna—Odera-csatorna megépítését is, amely Dévénynél érné el a Dunát. Ezek a csatorna rendszerek növelik a dunai víziút fontosságát. A hatalmas vízi útnak eddig legjelentékenyebb szakasza a magyar Duna és elsőrendű magyar érdek, hogy a Duna természtadta forgalmi gócpontjának, Budapestnek fontos szerepét megőrizzük. Ezért fontos, hogy a Duna és a Tisza különálló vízrendszere a jelenleginél rövidebb összeköttetést kapjon. Ezt oldaná meg az új Duna—Tisza-csatorna. Az eddigi tanulmányok azt mutatták, hogy legcélszerűbb lenne, ha az új Duna-Tisza csatorna Soroksárról kiindulva, Kecskemét határának érintésével újvolt abban, hogy az igazság ereje ily módon érvényesülhetett, reményeink egy része újból megvalósult. Hazánk területének ez a megnövekedése egyházunk szempontjából is rendkívül örvendetes és nagy jelentőségű, mert 560.000 magyar református lélek tért vissza a magyarországi református egyház kebelébe. Éppen olyan nagy, őszinte testvéri szeretettel fogadjuk őket, mint amilyen nagy örömmel és szeretettel tértek ők vissza és hisszük, hogy huszonkétévi szenvedésben megerősödött hazaszeretetük, hitük alkotóerőként fog működni hazánk és egyházunk újraépítésére irányló munkánkban. Továbbmenően azt mondotta, hogy ő, a pénzügyi szakember is előbbrevalónak tartja a lelket az anyagnál, ezért olyan fontos a lelkipásztori hivatás. 1918-ban a világháborút nem katonáink vesztették el, de elvesztettük, mert megrokkant a lélek ereje. Ezzel szemben 1938-ban, 1939-ben és a most közelmúlt napokban nem az anyagi erő szerezte vissza elvesztési területeink jelentős részét, hanem ismét a léleknek, az igazságnak ereje, kecske mellett torkolna a Tiszába. Ez a vonal a Duna—Tisza közötti vízválasztó dombhátat legalacsonyabb pontján metszi és így a csatorna megépítéséhez csak tizenöt zsilipre lenne szükség. Az eddigi elgondolások szerint a Duna-Tisza csatornán 1000—1200 tonnás, a többi csatornán 650—750 tonnás uszályok közlekedhetnek majd. Ez megfelel az európai követelményeknek, mert az újabb német víziutak is 1000—1200 tonnás uszályoknak megfelelő méretekben épülnek. A Duna— Tisza-csatornát olyan szélesre tervezik, hogy egymás mellett két hajó közlekedhessék. A csatornázandó folyóknál ez nem probléma, mert a hajók kitörését a folyó természetes szélessége biztosítja. A csatornázási program tervezői azt tanácsolják, hogy tíz év alatt hajtsák végre a fejlesztési munkát. Ezer és ezer munkaalkalmat teremtenek, enyhítik a munkanélküliséget, emelik a lakosság életszínvonalát azzal, hogy az ország különböző részeiben megindítják a pénz keringését. A csatornázás elsősorban nagyarányú földmunkával jár. A kétkezi munkások széles rétegeit foglalkoztatja állandóan. Egyedül a Duna-Tisza csatorna megépítéséhez tizenhét és félmillió köbméter földet kell megmozgatni. Ez négymillió munkásnapszámot, vagyis 1200—■ 1000 földmunkás állandó foglalkoztatását jelenti. Az alföldi kubikusok létfenntartását ezek az építkezések egy évtizedre biztosítanák. „Nem az anyagi erő szerezte viszsza elvesztett területeinket, hanem a léleknek, az igazságnak ereje.“ Szásai Lajos államtitkár nagyhatású beszélte az erdélyi reformátusságról. A Duna-Tisza csatorna terve a kormány víziútfejlesztési programjában. Az elgondolás szerint a csatorna Soroksárról indulna ki és Kecskemét érintésével Újkécske mellett torkolna a Tiszába. EGÉSZSÉGÉT VÉDI IFJÚSÁGÁT ÓVJA a Városi Gőzfürdő. •