Kecskeméti Közlöny, 1940. december (22. évfolyam, 275-298. szám)

1940-12-02 / 275. szám

2 . s" Meleg férfi és női kötöttárut let­r Héjjas Harisnyaházban.­­ Teleki miniszterelnök gyujtotta meg az alpári árvízkárosultak út­j­ágait­an a kemence luxét és meg­■ sxetfit a triós k­enyerei, bízóbbakká lettünk. A háború előtt el­­bizakodottak voltunk és ma, mondjuk, magabízók vagyunk. Adja Isten, hogy ezekben a házakban mindenki boldog legyen és a házak körül minél hama­rabb termő gyümölcsfákat, szép kerte­ket és minél több gyermeket láthas­sunk. A miniszterelnök a házak kulcsain kívül átnyújtotta minden lakónak a kormányzó úr szép keretben elhelye­zett arcképét. Ezután a miniszterelnök és kísérete az egyik házba ment és itt Károlyi La­jos, Alpár község plébánosa, jelképesen felszentelte az egész ú­j telepet. Az egy­házi szertartás után a miniszterelnök begyújtott a kemencébe s ezzel jelké­pesen azt a kívánságot fejezte ki, hogy az új házakban a családi szeretet me­legsége uralkodjék és a családok meg­találják anyagi boldogulásukat. Egy másik házba is ellátogatott a mi­niszterelnök és itt aznap sült kenyér­rel kínálták meg. A miniszterelnök ke­resztet rajzolva megszegte a kenyeret. Teleki Pál gróf miniszterelnök vasár­nap ünnepélyes külsőségek között át­adta Alpáron az árvízkárosultaknak az elpusztított házaik helyébe épült új há­zakat. Az ünnepségen Kecskemét város képviseletében rész­t vett Kiss Endre dr. főispán és Liszka Béla dr. polgármes­ter is. Az árvízvédelmi kormánybiztos Al­­pár határában mintatelepet létesített. Teleki Pál miniszterelnök a kulcsok átnyú­jtásával jelképesen átadta az új házakat az árvízkárosultaknak. — Az árvízből olyasvalami keletke­zett — mondotta — amit annyit szok­tunk hirdetni és olyan keveset szok­tunk gyakorolni: egység a magyar tár­sadalomban. Az a tény, hogy az árvíz­szerencsétlenségből jobb, tisztább, egészségesebb házak keletkeztek, tükör­képben mutatja azt, hogy Magyarország a világháborúval ért nagy szerencsét­lenség után hogyan épült fel újra, ho­gyan erősödtünk s ha nem vagyunk te­rületileg olyan nagyok, mint voltunk, de hatalmasabbakká és önmagunkban OOmaOOOOOGOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSOOO KECSKEMÉTI murim 1940. december 2. Kovács Sándor evan­gélikus püspök előadása. Kitűnően sikerült az Evangélikus Nőegylet teadélutánja. — A Közlöny tudósítójától. — Tegnap, vasárnap délután az Evangélikus Nőegylet teadélutánt rendezett. Megjelent Kiss Endre dr. főispán, Liszka Béla dr. polgármes­ter, Halmi Lajos pénzügyigazgató, Ab­ai Nagy József dr. törvényszéki elnök, dr. Cserey-Pechány Albinna, az Emericana priorisszája, Hetessy Kálmán dr. ref. lelkipásztor, kor­mányfőtanácsos, Vass Vince dr. lelkipásztor és még sokan mások városunk társadalmi és vallásos éle­tének vezetői közül. A műsort Sárkány Béla ev. főes­peres imája nyitotta meg, majd Sváb Kovács Istvánná üdvözölte Kovács Sándor dr. püspököt, a Lut­her Szövetség elnökét. Dr. Szabó Tiborné szavalt ezután rendkívüli nagy hatással egy Reményik-verset („És a szívem is elhagyott engem“), majd Kovács Sándor dr. püspök emelkedett szólásra. Rendkívül mé­­lyenjáró, történelmi távlatú beszé­det tartott a protestáns paróchiáról. Fejtegetésében bemutatta a protes­táns paróchia szerepét a társadalmi életben, kiemelve azt a fontos szere­pet, amelyet a paróchia játszik mind a gyülekezeti, mind az egyé­ni életben. A rendkívül értékes elő­adást Palotay Gyula hartai lelkész énekszámai követték. Néhány saját szerzeményét is előadta, saját zon­gorakísérettel. Egyik legmeghatóbb verse Sárkány Béla ev. főesperes­­nek és feleségének volt dedikálva, nagy tetszést aratott a Kecskeméti csárdás is. A műsor befejezése után felszol­gálták a teát a zsúfolásig megtelt teremben. Mintegy­ háromszázan le­hettek jelen. Az igen jól sikerült dél­után főrendezője Papp Györgyné volt, de a munkából lelkesen kivet­te részét valamennyi nőegyleti tag is. Kovács Sándor dr. püspök a reg­geli gyorssal utazott vissza a fővá­rosba. „Pepita kabát“: Beminató ma! Özv. Takácsáénak, a vidéki pos­tamesternőnek, két szép leánya van, akiket hamarosan férjhez szeretne adni. Juci a fiatalabb, neki már van is vőlegénye, de a szigorú mama először Terit, az idősebb lányt akar­ja főkötő alatt látni. Terinek azon­ban nem kellenek a vidéki udvar­iak, más életre vágyik és elhatá­rozza, hogy felmegy Pestre, ahol egy jómenetelű penziót kínálnak megvételre. Teri kikéri édesanyjá­tól hozományát, hogy megvehesse az „aranybányát“ és miután Ta­­kácsné az ötezer pengőt bankje­gyekben belevarrta pepita kabátjá­ba, felutazik Pestre, hogy lebonyo­lítsa­ az üzletet. Ezzel kezdődik s vidám bonyo­dalmak seregével folytatódik az a nagyszerű magyar vígjáték, ame­lyet ma mutat be az Árpád-mozi. Latabár és Kiss Manyi fenti jele­nete a film legmulatságosabb moz­zanatáról készült. * A jávó évi luftyló tobbstása, a vízlevezetés, a vetőmag és más fontos kérdések a Mezőgazda­sági Kamara választmánya előtt. A közlekedési nehézségek ellenére igen nagy számban jelentek meg a ta­gok a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara választmányi ülésén. Máriássy Mihály dr. elnöki megnyi­tója után Gesztelyi Nagy László dr. igazgató rámutatott arra, hogy első és legfontosabb kérdés a jövő évi kenyér biztosítása. Megállapította, hogy az elmúlt he­tekben a víz levezetése érdekében sok történt és számítani lehet arra, hogy tavasszal a víz alól nagy területek fog­nak felszabadulni. Hangoztatta azt a gazdakívánságot, hogy a kormányzatnak tavasszal széleskörű vetőmagakcióval kell a gazdák segítségére sietnie. Evég­­ből már most be kell szerezni minden rendelkezésre álló tavaszi búzát, ta­vaszi árpát, tavaszi rozsot. A lucerna­mag behozatalát újból lehetővé kell tenni, a fonalas- és olajosmagvak ter­melését minden erővel elő kell segíteni. A vízlevezetést a fagyok elmúltával ké­sedelem nélkül azonnal folytatni kell. Szólt a gazdák állatállományát fe­nyegető rendkívüli takarmányhiányról és szükségesnek mondotta azt, hogy az előtakarmányok elosztásába a Futura és a Hangya vidéki szervezete is be­­kapcsoltassék. Megemlítette, hogy a kormányzati program a kamara régi felfogását igazolta akkor, amikor most előtérbe helyezte a magyar parlagi b­a­­romfi tenyésztését. A kamarai munka elismerését jelenti az a tény is, hogy az erdélyi szociális szervezet rendelte­tésére bocsátott traktorok ü­zembehe­­lyezésére, beosztására, ellenőrzésére a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara főtitkára, T­ölgyes Árpád dr. kapott megbízást és a kamara által kiképzett traktorvezetők rendeltettek ki az erdé­lyi szántások elvégzésére. Stá JmdlteMUMsIL Magyarország koszorús mestere, az elegáns ártközönsé­g szabója, ajánlja dúsan fel­szerelt szövetraktárát. Elsőrendű munka, kitűnő anyagok, mérsékelt árrak ! Húsz zsírsertést adott át ma Győri­ István kimérésre a kecskeméti húsiparosoknak. — A Közlöny tudósítójától. — Megírtuk, hogy Győrfi István Bocskai­ utcai földbirtokos sertése­ket ajánlott fel maximális áron a zsírszalonnában és zsírban mutat­kozó ellátási nehézségek enyhíté­sére. Mint most Vincze Mihály mészá­ros- és hentesmestertől, az Ipartes­tület elnökétől értesülünk, Győrfi István ma reggel húsz darab 180— 190 kilogrammos zsírsertést adott át a kecskeméti húsiparosoknak ki­mérés végett. Ez a húsz darab ser­tés már magában is alkalmas arra, hogy átmenetileg enyhítse a zsír­szalonna terén mutatkozó nehézsé­geket. Győrfi István példaadása igen jó hatást váltott ki a város lakos­sága körében. Sokan emlékeznek még rá egyébként, hogy a Bocskai­­utcai Győrfi-család a nagy világhá­ború alatt is mindig megértéssel volt a közérdek iránt és nem egy­szer tanúsított dicséretre méltó ma­gatartást a legnehezebb napokban. Ha példájának követői akadnak, úgy Kecskemét zsírellátásának kér­dését minden nagyobb gond nélkül meg lehet oldani. A kecskem­éti Stefánia Szövetség is átalakul a Készségvédelmi Szövetségé. December 15 én osztják a jutalmakat a sokgyermekes anyáknak. —­­A Közlöny tudósítójától. — Ismeretes, hogy az Országos Stefánia Szövetséget, amely a gyermekek és a sokgyermekes anyák istápolását, segé­lyezését tűzte ki céljául, az állam Or­szágos Egészségvédelmi Szövetség név alatt államosította. A kecskeméti Stefánia Szövetség de­cember 15-i közgyűlésén alakul át ál­lami intézménnyé. Ezt megelőzőleg de­cember 4-én, szerdán délben 12 órakor a Csecsemővédő helyiségében a Stefá­nia igazgatósági ülést tart. Erre az igaz­gatósági tagokat és a szakosztálytago­kat ezúton is meghívja az elnökség. A december 15-i közgyűlésen osztják ki a jutalmat a sokgyermekes anyák­nak. 25 sokgyermekes anya kap pénz­jutalmat. Felhívás: Szilaj Mihályné Lajosmizse fő­utcai üzletét megvettem. A hitelezők követeléseiket 3 napon belül nálam jelentsék be. Kónya István, Lajos­mizse.

Next