Kecskeméti Közlöny, 1941. július (23. évfolyam, 148-174. szám)
1941-07-07 / 153. szám
Új ecetgyár III, Jókai utca 42. sz. alatt. Eladás nagyban és kicsinyben. Szives pártfogást kér: vitéz Varga Lászl. Scac—KMÁV 5:2 (2:1) Sokszor szép és élvezetes játékban Jimtinyen győzött a KAC az újdonsült bajnok ellen. Az első félidőben a KMÁV még tartotta reagát-amásodik félidőben azonban meg kellett hajolnia a nagyobb tudás előtt. Mindkét csapat tartalékos volt. Góllövők sorrendben: Szóráthi, Harmat, Garassy, Karazsia, Karazsia, Karazsia, Kardos. Két pontot kapott a Testvériség Az. évi június hó 15-re kisorsolt Tetvériség SE—Szeged AK II. NB. Illő osztályú bajnoki mérkőzés két pontját gólarány nélkül a Testvériség SE javára írta az egyesbíró, mert a SzAK II. nem jelent meg a mérkőzésen. 1941. július 7. Női- és férfifürdőruha különlegességek"Mám 1 ^______________________ölelé szabott áron__________________Túl: Királyház! József |IW| Megtalálta rokonait Nyisztor Ambrus, a Kecskeméten letelepedett bukovinai magyar Cikkünk nyomán több helyről is jött értesítés a nagycsaládi, most már nem bukovinai, hanem bácskai Nyisztorokról Csak napokkal ezelőtt járt szerkesztőségünkben Nyisztor Ambrus bukovinai magyar fiú, aki már hónapok óta Kecskeméten lakik. Jelenleg a Platthy Pál utca 3. sz. alatt. Szeptemberben szökött el a román katonaság elől és azóta nem tudja, hol vannak a szülei. Mint megírtuk, most őket és hét testvérét keresi. Cikkük nyomán most két helyről is kaptunk értesítést az istensegítsi Nyisztor-családokról. Az egyik arról szól, hogy Nagyfény állomáson szállt ki az utolsó istensegítsbeliek csoportja, melyben egy héttel ezelőtt együtt utaztam ki a kiváló német állattenyésztési tudóssal. Abesszínia, Törökország és Finnország után egy esztendőre Magyarországra jött a külterjes állattenyésztést tanulmányozni. Ebből az évből négy hónapot Bugacon tölt a Zöldmező-házban, de a saját költségén. — Ma bejöttünk a feleségemmel a városba. —- meséli a napbarnított német. — Bevallom, nehéz szívvel tettük. Vásárolni kell egyet mást. Már otthonunknak érezzük a pusztát. Az első pillanatban éreztük, hogy itt boldog hónapokat fogunk életünkből eltölteni. Most órárólórára új szépségeket fedezünk fel! Csendesen issza sörét és figyeli a Szabadság-tér délelőtti forgalmát. — Hogy mit csinálok — mondja. •— El sem hinné, mennyi a tennivaló. Reggel fél ötkor kelek. Kimegyek az állatokhoz. Nekem élvezet ugyanazt a tehenet vagy lovat órákig elnézegetni. Figyelem mozdulatait, járását és közben állandóan fényképezem. — Nehéz-e a magyar ételeket megszokni — hangzik a kissé félénk kérdés. Itt a szőke fiatal olasz asszony válaszol: 1 vagy tíz Nyisztor család van és mindegyikben igen sok a gyerek. A másik hivatalos és a telepítés vezetősége tudatja Nyisztor Ambrussal a pontos címet. Ugyancsak több Nyisztor-családról szól. Köztük megemlít egy Nyisztor Rafael Vilmos nevű családfőt és hét gyermekét, akikbe Nyisztor Ambrus a nagybátyjára és az unokatestvérére ismer. Örömmel írt Nagyfény állomásra és most azt várja, hogy a rokonok szüleiről és testvéreiről írnak majd részletesen. — Dehogy is. Izgalmas örömmel lesünk minden új ételt. Nagyon ízlik minden, ízzel és szívvel van készítve mint az itteni emberek. Gémeskút, mint szociális megfigyelőállomás — Az állattenyésztés a szakmám, — magyarázza Georg Schultze, — de az egész életet figyelem, hogy megérthessek minden. Könnyű feladatom van, mert házunk előtt gémeskút áll. Kora reggeltől estig ide járnak az emberek. Figyelem őket és tanulok. Egész Európában nehezen találni hasonló szorgalmas népet. Kora reggeltől késő estig dolgozik. Vidáman. Csak hosszas, gondos megfigyelés után éreztem úgy, hogy kezdem őket megérteni. Mozdulataik, kedvességük állandóan a finnekre emlékeztet. Nagyon szeretem a finneket és most könnyen megértem a magyarokat is. Itt elhallgat és kinéz a város felé. Ugyan milyen érzése fel-átja a várost az, akinek tudatában afrikai, skandináv és olasz városképek töredékei kavarognak. — Mi a benyomása Kecskemétről — hangzik a kérdés. — Csodálatos keveréke a városnak és falunak. Megvan bennte mindkettőnek a bája. Sehol hasonlóra sem tudok visszaemlékezni. Az emberek pedig kedvesek és barátságosak. A polgármester úr mindenben nagy segítségemre volt. Szabó Ambrus pedig szülői gonddal ügyel arra, hogy mindenünk meglegyen. „Bugacon éreztem meg a finn-magyar testvériséget” — mondja Georg Schultze egy hetes tartózkodása után Az itteni állatállomány sok szempontból világviszonylatban legelső Igazán hálásak vagyunk. És a legegyszerűbb emberek is mind kedve Ezt a szép szőke fiatalasszony mondja. Firenzéből való. A Mediciek leszármazottja. Nagyon boldog férjével és kisfiával Bugacon. Együtt kel fel reggel ötkor férjével. Nagyszerűen megértik egymást a kinnlakó egyszerű asszonyokkal. A nyelven, mely közös minden anyánál és feleségnél. — Szorgalmasan tanulunk magyarul is — újságolja mosolyogva az asszony. — Bizony elég lassan haladunk. Nem könnyű nyelv, de pár hónap után már valahogy tudni fogunk. Kell, hogy sikerüljön, ha szeretettel csinálják. Nekem különben könnyű dolgom van Bugacon. .. férjem ezermester. Mindenhez ért és segít. Elég sokat utaztam keresztül-kasul Olaszországon, Svájcon és Németországon. Mégis határozottan érzem: ez a legboldogabb nyaram. „Szabadalmazott paraszt“ — Valaki egyszer gyanakodva azt kérdezte tőlem — veszi át a szót a férfi, — mi az az „agronom“, ami foglalkozásnak van útlevelembe be sek és segíteni akarok. Ez talán az, ami a legjobban esik ... írva. Azt mondják „mezőgazdasági szaktudós“. Én úgy érzem: „szabadalmazott paraszt“. Ezt is feleltem. Alaposan meghökkentek ... Georg Schultze dolgozik a pusztán. Tanulmányozza az állattenyésztést. A háború utáni német és olasz gyarmatokra új tenyészfajták kellenek majd. Büszkeség és öröm világhírű pusztánkra. Ilyenkor érezzük, hogy az itteni munka olyan érték, amely a mai viharzó Európában is talál szakértő méltánylóra. Egy fiatal külföldi család szépnek, találja Bugacot. Szépnek a szó, külföldi számára szokatlan értelmében. Nemcsak barackpálinkán keresztül a csárdát és csikóst. Mélyebbre hatol. Az örökké változatos pusztát élvezik. Az embereket, akik természetesek és őszinték, Georg Schultze is parasztnak tartja magát. Éppen csak hogy „szabadalmazottnak“. Ezt sem azért, mert néhány herceggel és államférfival van jóbarátságban. Az érdem magasabb. Megérti és szereti a természetet. Az egyszerű embereket is, akik állandóan kint élnek. Boldog ember. Nagy Iván. Gyönyörű virág az alföldi pipacs... MICSZ emléket állít Bősi Gálárt Golt tagjainak Felhívás az egyesületekhez! — A Közlöny tudósítójától — Az Országos Elnökség úgy döntött, hogy a világháborúban és az azt követő ellenforradalomban, azonkívül a nyugatmagyarországi, felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki harcokban hősi halált halt játékosok, játékvezetők, edzők és egyesületi vezetők, valamint szövetségi tisztesek emlékét a szövetség székházának falába beépítendő emléktáblával megörökíti. Ennek a határozatnak alapján felkéri az Országos Elnökség minden egyes tagegyesületet, hogy a hősi halált halt tagjaikat mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. E bejelentésnek tartalmaznia kell a hősi halált halt nevét, az elhalálozás évét, valamint azt, hogy melyik harctéren történt az illető hősi halála. A KTE Nagykörösön A KTE tegnap Nagykörösön a MOVE,ellen játszott és 5:2 arányban vereséget szenvedett. A KTE tartalékos volt. A gólokat Kosztig és MagyarNII lőtték, h-t Elutasították a GyAC óvását A Gyulai Atlétikai Clubnak az. évi június hó 8-án lejátszott Gyulai AC O Orosházi TK NB III. osztályú bajnoki mérkőzés ellen benyújtott óvását elutasította a szövetség. Az óvást a GyAC azért adta be, mert a mérkőzés kiegyenlítő gólja állítólag a II. félidő 48 percében esett. )%( — Sporteredmények: NB III.: CsAK IMOVE 5:1 (1:11 HTVE—OTK 5:2 (4:1), SzTE— GyAC 9:4 (7:1). JM^krjjjlajisajM^ kosztüm- és kabátanyagok, női és férfi szövetek, selymek, fehérnemű anyagok, vásznak, függönyök, szőnyegek és paplanok. Maradékok 1000 OlCSÓOl Amforg. bev. helye FELDSTEIN és DEUTSCH divatházában, Két templom köz. Taufonszám: 176. Iskolai ruhaanyagok. Óriási választéki Clesé áraki