Kecskeméti Közlöny, 1943. január (25. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-05 / 3. szám
1943. január 5. KECSKEMÉTI KÖZPÖND Városi Mozi Január 5—7. Kedden, szerdán és csütörtökön Hétköznap 3, 5 és negyed 6, szerdán délelőtt 11, délután fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Fordulatos bűnügyi vígjáték! STYX kapitány leszámol Egy vakmerő diplomata és egy táncosnő regénye Kalandorok és diplomaták harca a nagyvilági élet sima parkettjén, tánccal, zenével, sok humorral és szenzációs bűnügyi bonyodalakkal Főszerepben: Viktor de Kowa, Simó Margit és Laura Solari Otthon Mozi Január 5—11. Kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap, hétfőn Hétköznap 3, 5 és negyed 8, szerdán és vasárnap délelőtt 11, délután fél 2, fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Tengerbajtól kíméli meg magát, ha megnézi ezt a legújabb magyar filmet, mert rájön, hogy nem jó engedni a csábításnak, mert: Szakítani nehéz dolog Csathó Kálmán briliáns vígjátéka Főszerepben: Dayka Margit, Tóth Júlia, Vaszary Piri, Kiss Manyi, Rajnay Gábor, vitéz Benkő Gyula és Pethes Ferenc Árpád-mozgó Január 5—6. Kedden és szerdán Hétköznap fél 4, fél 6 és fél 8, szerdán délelőtt 11, délután fél 4, fél 6 és fél 8 órakor Budapesti megjelenés előtt Kecskeméten először! Közkívánatra még műsoron maradt KARÁDY KATALIN legújabb filmje: Csalódás Többi főszerepben: Sennyey Vera, Vizváry Mariska, Hajmássy Miklós, Kertész Dezső, Mihályi Ernő. Legújabb Magyar Világhíradó! Si adja-e..? .. . hogy a régi görögök a tüsszentést szerencsés előjelnek tartották? Amikor Penelope, Odysseus hű felesége a kérőktől nem tudott másképen szabadulni, a férje íiával akarta őket lehetetlen feladat elé állítani. Ebben a helyzetben talán maga sem hitt már férje visszatérésében, amikor azonban fia, Telemachos, akkoráttüsszentett, hogy „a szoba is beleremegett“, nyomban tudta, hogy Odysseus nem lehet már messze. Az ókoriaknak az mondása, hogy egy hölgy születésénél az istenek tüsszentettek, a legnagyobb bóknak számított. __hogy egy 18. századi angol nevelési könyv a zenélést úriemberhez nem méltó szórakozásnak minősítette? „Ha a zenét kedveled, meghallgathatod, de csak fizetett zenészekkel muzsikáltass, magad azonban nem nyúljál hegedűhöz.“ — tolmácsolja a köny. Tisztelgés a háború hőseinek 3000CXXXXXXXXXXXXX<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3 Száz évvel ezelőtt Kecskeméten szinészkedett Petőfi Sándor „Anyám, az ál male, nem fraxudnak" Vracombbal búcsúszott el cisz ismeretlen szinístúxrajongó a távozó költőtül Száz évvel ezelőtt nyolc nagy, foldozott ponyvájú ekhós-szekér döcögött Kecskemét felé. Szabó József székesfehérvári színtársulatának megmaradt tagjai Szabadszállásról igyekeztek Kecskemétre. Várta őket Király Sándor színháza, amelynek épületét a 80-as években gőzfürdővé alakították át. 1843. január 11-én indult el a társulat. A színészek között a kunsági származású Szuper Károly, Némethy György között ott ült „Borostyán“ színművész úr, aki az utolsó székesfehérvári napokon már mint Petőfi Sándor szerepelt a maga kézbesítette színlapokon. Az alig 20 éves, feketehajú, lángoló szemű színésztől ez Athenaeum néhány verset közölt már Petőfi-Borostyán színművész úr panaszkodik. Szeberényi barátjához írott levelében: „Színésztársaim is olvasták az Athenaeum-ban Petőfi verseit, de ők nem hiszik, hogy én vagyok az. Kételkedjenek, keveset törődöm rajt', nem nekik írok, akik többnyire asini ad Igram!‘‘ A kallndos út vége: pihenő'a „Trombitáshoz“ címzett vendéglőben Az ekhós szekér nehezen haladt a havas esőtől felázott úton. A kis színésztársaság jókedvvel dacolt viharral, valóságos versenyt daloltak a széllel. A Rákóczi-indulót a Peleskei nótárius szövegére énekelték. Szabadszállás előtt felfordult az a kocsi, amelyen Petőfi ült. A költő belepottyant a pocsolyája, gallérköpenye, sárgagomba, sötétzöld „qyakkere“ csupa sár lett. Szabadszálláson megszálltak és január 14-én délre behajtattak Kecskemétre. A ..Trombitához 11 címzett vendéglőben szálltak meg, itt pihenték ki a harmadfél napi út, fáradalmait. I Január 14: találkozás Jókaival 1842. őszén egy komáromi fiú iratkozott be a 12 évvel ezelőtt épített kecskeméti jogakadémiára. Jókai Móric, Piktornak készült, de már itt, a róla elnevezett utcában volt szállásán (jelenleg a Platter ház áll a helyén) szorgalmasan írta a „Hétköznapok“ c. regényét és „A zsidó fiú“ című drámáját. Komáromban találkozott és barátkozott meg Petőfivel. Már az első nap öszszeölelkezett Jókai és Petőfi Kecskeméten, január 14-én és nap mint nap találkoztak. Jókai szállásán barátaikkal valóságos irodalmi kört alakítottak. Egy parasztasszony kis házacskájában Petőfi másodszor volt Kecskeméten. Először mint kisdiák másfél évig járt az evangélikus elemi iskolába. Most mint színész, Némethy György színész-barátjával egy parasztasszony kis házacskájában lakott. „Az egyablakú kis szobában egyetlen ágy, festett asztal, két faszék, egy háromfiókos szekrény tette a bútorzatot s a koszttal együtt havi 10—10 váltóforintot fizettek.“ Hamleti álmok — valóság: szinnapkihordás Király Sándor színháza az első napokban megtelt. A két prímádon * na nagy közönséget vonzott: az egyikért a polgárság, másikért a katonaság lelkesedett. Szabó József színtársulata országosan jónevű volt. Petőfi csak kisebb szerepeket kapott. „Színlapkihordó volt“ az egyik életrajzíró szerint. „A színpadon rendesen vendégeket jelentett be, vagy ha nagyobb szerepeket adtak neki, az is csak olyan volt, mi mának nem kellett. Otthon magas párhosszal Hamletet vagy Coriolanust tanulta, kinek Shakespeare által rajzolt jellemét rokonnak találta a magáéval, s a színpadon ! 3 SanmSUBaaEBSBBnani „Anyám, az álmok nem hazudnak!...“ Petőfi itt, városunk falai között írta egyik legszebb versét, a Jövendölést. Sorra kecskeméti papírra vetette a következő verseit: Halálvágy, Pál napkor, Farkaskaland, Dinomdánom, Én, Lopott ló, Jön az ősz. Kakasszón hajnal ébred, Könnyeim, Az első dal, Újság, Az első szerep stb. Vörösmarty, Bajza barátságába kénytelen-kelletlen játszotta azt, amit senki más nem akart. Egy színész bosszút áll! Petőfinek lassanként elment a kedve a színészettől. Kartársai civódtak vele. Egyszer bosszút állt: 1843 február 8-án Halm, Griseludis c. drámáját adta a társulat. A kellékes nem adott kardot Petőfinek, erre az üres kardtartóba egy butikos botot dugott be. Általános nevetés tört ki a színpadon, amikor Petőfi előrántotta a bunkós botot. A Parafást alakító színész, Dézsy J.si„mond belesült a szerepébe, percekig megállt a játék, a függönyt már-már le akarták ereszteni. Petőfit a színházi törvényszék 5 forintra ítélte, de Szabó igazgató a büntetést elengedte. A kecskeméti ifjúság ünnepelte Petőfit, a színészt Február elején „farsangi mulatság“ volt a színházban. Mindegyik színész fellépett. Petőfi az „Ólmos botok“-at szavalta el. „Az előadáson számosan jelentek meg a tanuló ifjúságtól, akik az Athenaeum-ból ismervén őt, eredeti modorú előadásáért zajosan megtapsolták..“ A sikert azonban a társulati gyűlés nem vette tudomásul, nem emelték fel Petőfi fizetését. A kiábrándulás oka: „Petőfi szerény alakja, kevéssé színpadias arca, korlátolt hangterjedelme, mely kissé orrhangra emlékeztetett, kevés ércn volt, amikor az kellett, hogy a színész elsősorban szép legyen, hatalmas, mennydörgő vagy szerelmesen olvadozó hanggal.“ Határozott sikere volt Kecskeméten: Demeter szerepben a Miez bán családja c. drámában. A Korszellemben is megnevettette a kecskeméti közönséget. Lear királyban a bolondot alakította március 23-án oly sikerrel, hogy a kecskeméti közönségtől búcsújét, Dézsy Zsigmond a színpadon homlokon csókolta, az igazgató pedig megjutalmazta. A kecskeméti verskötet sorsa Mint színlapkihordó Szilády Károly kecskeméti nyomdájában búcsúfüzetet akart kiadni, de a cenzor (Sembra Calasantius József) a „Disznótor“ című verse miatt nem engedélyezte. — Elkövethetett volna-e annak írója nagyobb és botrányosabb vétket, mint midőn olyat mer kívánni, hogy az ég gömböcz legyen és mi abban töltelék! Majd bizony én legyek töltelék és az ég egy gömböcz? Horrendum! egy szót se vesztegessen mellette! — intette le a cenzor Szilády Károlyt. Petőfi erre kézzel lemásolta és kiosztotta a búcsúfüzetét. Nincs belőle egyetlen egy példány sem. . .