Kecskeméti Közlöny, 1943. január (25. évfolyam, 1-24. szám)
1943-01-14 / 10. szám
1943. január 14. KECSKEMÉTI RIJHÜNO A KONFLISLOVAK megérzik a háborús nehézségeket. A minap a hajnali vonathoz igyekezett egy háromtagú társaság Szánkón mentek s a lovacska a Munkácsy utcától a sétakertig tizenkétszer állt meg pihenni. Gazdája egész úton mellette happolt, részint, hogy lelkesítse, részint, hogy egy emberrel könnyebb legyen a szán. Az utasok végül nem bírtak idegekkel,, a sétakertnél leugrottak és az apostolok lovain folytatták az utat a futólépésben, hogy le ne késsenek. HÁROM éves pesti gyerek vendégségben volt Kecskeméten. Mint afféle három esztendős legény, mérges és parancsol- ' gató. Az egyik reggeli ' f ''szés közben valamiért dühös lett és odavágta a kezébe adott kenyerét. „Ejnye, kicsim, — szólt feddő hangon a szakácsnő — nem szabad eldobni a kenyérkét! A jó Isten megbünteti az ilyen kisfiút és nemad többet kenyeret!“ A kisöreg megszeppenve kérdezte: „Akkor se, ha sorba állok??“ * KARÁCSONY délutánján ajándékosztás volt a legtöbb vállalatnál. Egyik_____ másik élelmesebb két fia helyre is jár dolgozni s igyekezett mindkét he T® lyen ott lenni a pénzosztásnál. Az ismert ex- sportvállalatnál is van ilyen „álláshadnozó“, többek közt egy cigányasszony. Ahogy megkapta az ajándékot, feltűnés nélkül akart kisurranni a telep kapuján „Hova?“ — rivallt rá a portás. „Megyek haza, beteg az uram“ — felelte a cigányasszony. „Mi baja?“ — hangzott a kérdés. „A hatóság megfürdette — szólt a válasz — azóta megy a bőre, meg nagyon fázsik segény...“ SERTÉST hizlal az ismert tisztviselő Eszik a pára, illetve enne ............—! az elemózsia. Gazdája minap megszólítja a szomszédot: „János bá- tesi, egy kis árpa kék.“ Ifjúr János bácsi megvakarja a tarkóját: „Nekem is kék, de nincs“ — aszongya. „Hogy lehet az, hisz mindig volt?“ — kérdi a szomszéd. „Vani vót, még jönni is rössz — feleli János bácsi — csak vanni nincs.“ LÁTOGATÓ érkezik a villanegyedbe, kj lány van s jelenti a nagyságos asz (■—V—szonynak, hogy egye t tiszt úr. „Kicsoda?“ — 'is kérdi az. „Nem tem — jól feleli a lány — olyan VJ fészöraű.“ Félszemű? ’* 4 — döbben meg a nagyságos asszony, biztosan a harctérről jött, szegény, sebesült lehet. Kisiet, hát ott ül ám a látogató, a „félszemű“. Monoklit visel, a monoklira mondja a derék leány, hogy fészömü. EMŐKE most múlt még csak hat éves, de már többször tanujelét adta hogy érzéke van a gya- •——--------korlati pályák iránt. Nemrég ünnepelte hatodik születésnapját. „Kapsz egy tortát hat gyertyával“ — mondta ^ ■* neki a mama. Emőke habozás nélkül felelte: „Nem lehetne inkább hat tortát — egy gyertyával?“AAAAAAAAAAAAAAAAaaaaaaaaaa Gondoljon sebesült katonáinkra. Ha elolvasta Közlönyét, dobja be a Vöröskeresztes gyűjtő urnába. ” Emléktélát karait józsefi CsokonaiJusz Mihály baráti» Vigány író a költőcöl, akinek, márvány emléktábláját pénteken avatja fel a katona Józsefi társaság Óriási tölgyek árnyékában a magyar irodalom berkének szerény, csendes virága volt Mátyási József költészete. Friss hangja, verseinek magyarossága és sorsa azonban örökre beírta nevét a kecskeméti szívekbe és most, halála 92. évfordulója napján, január 15-én az élő Kecskemét kegyeletes lélekkel emlékezik a költőről, az Izsákról Kecskemétre telepedett versfaragó ügyvédről, Mátyási Józsefről. Városunk másik büszkesége, halála után egy emberöltő Wf ^ múltán megérde- £ ^ melt helyet kapott I a magyar irodalomban. Katona József szelleme il vk elött egy nemzet fa, Mátyási József ! A azonban a költő ,* '■ ^ óriások: Csokonai, T* Petőfi, Vörösmarty, Arany mellett nem tudta megszerezni a babérkoszorút. 84 éves korában kegydíjas ügyvédként halt meg, műveit elfelejtették, egykét versét azonban a magyar nép, amelyet rajongással szeretett, örökké dalolni fogja. Emléktáblát avatnid a klás kecskemét Érték volt. Ezt bizonyítja az is, hogy városa, Kecskemét, annak kultúraőrzője a Katona József Társaság halála 92 évfordulóján díszes emléktáblát avat fel emlékezetére pénteken, 1943. január 15-én. Az emléktáblát Imre Gábor szobrász-iparművész remekelte. Mátyási József helyét a magyar irodalomban a felújítás korának „magyaros iskola“ csoportjában jelölhetjük ki Gyöngyösi és Csokonai Vitéz Mihály költészete között képezi az átvezető hidat. Ezt az érdemét Csokonai is elismeri. Mátyási József 1765. március 21-én született Izsákon. Atyja Mátyási János izsáki református lelkész, anyja fiódossy Mária. Tanulmányait a kecskeméti református főgimnáziumban kezdte és a debreceni református kollégiumban végezte be. 1783 május 2-án lépett a kecskeméti református főiskola felső osztályába. Ügyvédi oklevelet is szerzett. Pesten folytatott ügyvédi gyakorlatot és volt ítélőszéki esküdt is. „fycófii titnok" 1789-től 1794-ig gróf Teleki József szolgálatában állott Mátyási József, mint a gróf „titnoka“. Ebben a minőségben Bécsbe elkísérte a grófot 1791- ben, majd a következő évben Frankfurtban részt vett Ferenc József király császárrá koronázási ünnepélyén. A gróf Voltaire hive volt, a katolikus papság többször megtámadta szabadgondolkozásáért. A „grófi titnok“ versekben védelmezte urát és barátját. 1796-ban Telek grófék fóti birtokára került és a gróf udvarában és annak 1803-ban bekövetkezett haláláig. A gróf halála után Pestre, majd Izsákra kerül, hol megházasodott, feleségül vette Szabó Erzsébetet. A költői érdemekedt potyádog A költő feleségével három és fél évig boldog házasságot élt. A felesége 1809. február 11-én bekövetkezett halála mélyen megrázza Mátyásit. Otthagyja Izsák községet, Kecskemétre költözik, ahová a gyermekkor emlékei hívják. A kecskeméti Városi tanács 1828 május 5-én vette fel a városi lakosok közé és kiváló költői érdemeiért polgári joggal ajándékozta meg. Nem gyakorolta itt az ügyvédséget sem. Csendes félrevonultságban, közügyekkel nem törődve élt a grófi családtól kiutalt „ttnoki nyugdíjából“. Csak barátai társaságában érezte jól magát. Irodalmi babérok helyett névnapokra, disznótorokra, mennyegzőkre írt vígborús alkalmi költeményeké. Nyomtatásban 8 műve jelent meg. •*, „Kalászkaparék“ versgyűjteményéből pedig csak néhány válogatott vers. Kéziratban 10 műve van, köztük több fordítás. ,,A kis Ítélet napjia" költése Irodalmi értékéről szemelvényeket adni riport keretében nagyon nehéz. Gazdag éveket nem lehet sorokba sűríteni. Hozzánk, Kecskemétiekhez talán legközelebb áll az egyik elbeszélő költeménye: „Kis Ítélet napja, vagyis Ketskemét városának tizedik júliusi égése. Pest 1794“, melyben drámai szavakkal írja le az 1794. évi tűzvészt és megható részvéttel van városa iránt: „Gyászos Magyar Jerusálem”. Nintsen olly vad Mirmidon. Aki el ne keseredne mostoha sorsaidon‘‘ Lírai, bölcselő, elbeszélő és népies hangú költeményeket írt, olyanokat, amilyenek a klasszikus világ szépségeiért lelkesedő Kazinczynek nem tetszettek. Gunyorosan nyilatkozik Kazinczy Mátyási költészetéről, amikor 20 évi hallgatás után újra megszólalt. Kecskemét közönségén kívül Debrecen is felfigyelt Mátyásira .Sok debreceni rajongója volt, akik közül többen vOOOOOt.OOOOOOOOOOOGOOOQOOOGOOOOOOOGOOGOOGOOOOOOGOOOOOe' Pane?) (Verihaim) szekrényt kell megvételre az ügyvédi Kamara (Szíkóczi út 4.) 205 Kazinczyval is síkra szálltak érette. „Hatalom, s. bátyám Apollóba'!" Az ország büszkesége, Debrecen nemzeti ajándéka, Csokonai Vitéz Mihály azonban észrevette, hogy Mátyási Józsefben költői kincsek rejtőznek Megszerette, barátjául fogadta és a Kazinczy-párt támadásaival szemben védte. 1794-ben Csokonai Vitéz Mihály költői levelet írt ,Mátyásés József urnak az örökös barátságnak szent kézfogását“. ..Ezért is sok hálát nyer tőlem Kecskemét, Hogy kinek eddig is tiszteltem érdemét, S barátom, s lányám Apollóba” Veled ő állított legelőször szóba két micssoc, mely márványba került A háborús idők nem igen alkalmasak irodalmi rehabilitációra. Ahogy Katona József géniuszát is életében el ismerte szülővárosa, úgy Mátyási Józsefben is a költői géniusz csalhatatlan jelét látta meg 1828 május 5-én a kecskeméti tanács, amikor kiváló költői érdemeiért polgári joggal ruházta fel. Már akkor hitet tett Kecskemét városa Mátyási mellett. Ezt érezte is a költő. Senkiben sem bízott, csak városában. „Szerzők! Olvasók! Tiii! Könyv! Isten veletek“ jajkiáltással végződik a Barátság és annak Mestersége c. verse, amelyben megjósolja, hogy ha nem minden verssora, de két sora mégis márványba kerül: Ha fenn marad a’ Nép, ’s Magyarul száll szája, Emlékezetben él annak Poétája. Tesz bizonyságot a pénteken felavatandó Mátyási emléktábla márványba vésett idézete is. Ilyen hívő lélek, lánglelkűköltő rehabilitációt érdemel a magyar irodalomban és ezt szeretett városának, Kecskemétnek kell kezdeményezni. Élve tapasztalván, hogy gyönyörködtetnek írásaim, és hasznot (bár csekélyt) tehetnek. Tetszéseket tartom elég becsületnek, és már zálogául síron túl életnek... Behorpadt Mátyási József sírja a református temetőben, de pár éve a közeli iskola apró növendékei igazgató-tanítójuk, Fazekas Ernő buzditására gondjukba vették a sírt, most a Katona József Társaság állít emléktáblát a költőnek.... —vk— Lajosmizse katolikus siíveserege márványkeresszttel atanácsoszta meg 70 éves plébánosát Mihalovits Ernő kanonok, esperes- plébánost Jelentettük, hogy a szomszédos Lajosmizse nagyközség meleg szeretettel ünnepelte katolikus plébánosát, Mihalovits Ernő kanonok-esperest, kormányfőtanácsost abból az alkalomból, hogy 30 év óta tevékenykedik a lajosmizsei plébánián. A jubiláns plébános-esperest tegnap délben díszgyűlés keretében ünnepelték. A lajosmizsei Katolikus Egyesületek Otthona zsúfolásig megtelt az ünneplő közönséggel. A díszgyűlésen Mizsey György földbirtokos, a lajosmizsei kát. egyházközség elnöke elnökölt Az előkeznségek sorában ott láttuk Altorjay György ny. huszárezredest és feleségét Geréby Margitot. A községi testület képviseletét Gulyás Lajos főjegyzővel az élen, valamint az egyházi, társadalmi egyesületek, testületek küldöttségeit, iskolák tanítói karát. Mizsey György elnöki megnyitójában keresetlen szavakkal köszön. - tötte fel a 70 éves lelkipásztort, Mihalovits Ernőt, aki nemcsak mint plébános, hanem mint a község egyik vezető tagja három évtizeden keresztül értékes községfejlesztő