Kecskeméti Közlöny, 1943. február (25. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-20 / 41. szám

1043- február 20. l¥é1^lríVfft rögónélkiili sérvkötő, talpbetétet minta után ^ ^ » 8 « j Nagykőrösi-u. 8 JuS-íI^IIUIjII^ elsőrendű anyagból szakszerűen készíti Jr Hl dl Héjjas-udvar Telefon: 6*67. i«m OTI és a kórhózek szerződéses szállítója .____________________________KECSKEMÉTI 1(6216»»____________ 1043. február 20. Városi Mozi Február 30—22. Szombaton, vasárnap és hétfőn llétk&spap 3, ft és negyed 8, vasárnap délelölt 11, délután fél 2, fél 4. fél 6, fél 8 óra kor A magyar filmgyártás legújabb remeket Szili Leontia regéryéből filmre írták: Dallos Sándor és Tóth Miklós ' Báriky Viktor rendezése Megrázó — Szívbcrnarkoló! Keresztúton Egy mai lány élete és szerelme T."szerepben: Tolnay Klári, Aj­­tay Andor, Somlay Artur, Peré­­nyi László Otthon Mozi Február 30—24. Szombattól szerdáig Hétköznap 3, S, negyed 8 órakor — vasárnap d. e. 11; dél alán fél 3, fél 4, fél 6 és fél 8 órai kezdettel; Nagyszabású, izgalmas, kalandos, olasz óriásfilml Barlettai párviadal A középkori spanyol, francia és nápolyi .hadak csatározásait, a har­­. cok regényes kalandjai és cselszö­véseit kelti életre a lélegzetelállitó­­a.n izgalmas és hatalmas tömegje­­lefifteiVel lenyűgöző film. Főszerep­ben: Gl\O CEKVI. BUSA CEG­­' NAKl, MARIO FERRARI r ■ firpád-mosegá Február 20—21 Szombaton, vasárnap, és hétfőn Hétköznap fél •!, fél 6 é« fél 3, vasárnap délelőtt H, délután fél 2, fél 4. fii 6 és fél 8 órakor A legújabb német film! l)r. Dumartin második ételének izgalmas története: Örök álarc Főszerepben: Olga Csehov», peter P-tersen és Mathias Wiemann magyar híradó elemen juhos täKC<$koJ»ja* ban 21-én, vas&raap nagyszabású jelmez-est fesz. Mindönkit szívesen látunk Elsőrendű munka KEHIAH kelmefestőmesternél, Mezei-u. 15, Bőrkabátok f«steí«t felelöDóggol vall alom as-lí Miért nincsenek Kecskeméten hangversenyek ? Jól megszervezőit haogverseoyrendező iroda — üzleti vállalkozásnak is kifizető lehetne Szól a rádió. Sokszor már nem is halljuk, csak. egy kellemetlen zörejre figyelünk fel és unottan kaUiutjuk el 3 gombot. Kevesen gondolnak arra, hogy az a sok-sok nehéz-, könnyű-, szórakoztató, tánc- és egyéb zene hány embernek, művésznek a munkájából tevődik ősz­­sze. Mégkevésbé arra, hogy a sok-sok művész közül egynek is mennyi tehet­ségre, szorgalomra, megfeszített mun­kára voll szüksége ahhoz, hogy a mik­rofon elé állhasson. A SZAKEMBEREKRŐL Hogy valaki eredményt érjen el a ze­ne terén, már a gyermekkorban tanul­nia kell. Adódik ugyan kivétel, amikor felnőtt korban kezdett zenei tanulásból művészet lesz, azonban elenyészően csekély számú. A műveltség egyik alapfeltétele volt — különösen a múltban — a művésze­tek körében való jártasság. Ma minde­nütt szakembereket nevelnek. Egyolda­lú. annál kilünőbb kiképzésben neve­lésben részesítik a szakembereket. El azonban a művészetek iránti vágy min­den emberben. Ilyenformán azok a szülők is, — akik már látják, hogy a szakirányú nevelésé a jövő — szeretik, 12 0 nö ha gyermekük vonzódik valamilyen művészet iránt. A VAROS! ZENEISKOLA MÚLTJA A kecskeméti Várost Zeneiskola igen szép múltra tekint vissza- A nagy világ­háború előtt teljes virágzásában szol­gálta a zeneművészetet. 8—10 tanerő dolgozott a régi Óbesterházban (a mai pénzügy-igazgatóság helyén). A tantár­gyak között a cimbalomtól, az akkori idők divatos hangszerétől kezdve a fú­vósok minden fajtájáig igen sok hang­szer szerepelt, Szenlgály Gyula a neves komponista volt akkor az intézet igazgatója, de segítségére volt munkájában Kac,sób Pongrácz, az akkori főreáliskola igaz­gatója, az örökbecsű „János vitéz“ ze­neszerzője. Később zenepedagógiai fő­felügyelő lett a kultuszminisztérium ban. Virágát élte az Úri Banda. Az egy­házi énekkaron kívül két nagy énekkar működött a városban. Zenei kultúréle­­tet élt Kecskemét. A zeneiskolából pe­dig az. ország minden városába elkerült egy-#gy műkedvelő zenész, de akadtak nagynevű művészek is a volt tanítvá­nyok között. vendek A világháború, majd a gazdasági vál­ságom sorozata súlyos megpróbáltatá­sokba sodorta a zeneiskolát. Mégis uó hány évvel ezelőtt több hangszer taní­tásával bővítették az anyagot. De 1 háborúban hallgatnak a múzsák" köz­mondás itt is valósággá vált. Ma újra csak hegedő- és zongora tanítás folyik a városi zeneiskolában, összesen négy tantermet hagyott még szénára a ga­bonáin v;. tál. Majdnem bírom hónapos szünet után az elmúlt csütörtökön nyi­totta meg újra termeit anuló ifjúság számára. Pedig, hogy nagy szükség van rá, :u is mulatja, hogy az óriáj nehézségek ellenére jelenleg is 120 ”ve déke van, mint akárhány középfokú iskolának. KODÁLY A KECSKE­MÉTI ZENEISKOLÁBAN Nehéz megpróbáltatások között a kecskeméti zeneiskola nem feledkezett inig arról, hogy mivel tartozik a város nagy szülöttének, Kodály Zoltánnak. KodáJv és Bartók adla a rendszert, az rwniiwi—mum iit—iniiim m ■in n i BORT! napi áron — msgbizoin részre i — állandóan vásárolok Gáspár József borügyuök 102-4 1 Kisfaludy-utca 15, szám alatt. B ös magyar eredetű melódiákat azokhoz a füzetekhez, melyeket ma « kecske­méti városi zeneiskola növendékei mint tantárgyat tanulnak- Vásárhelyi Zoltán hegcdüiskol ija >s ezen épült fel. Legelőször Kecskeméten vezették be Kodályt és Bartókot a kezdők zenei ne­velésébe is. A JÁTÉKOS ELŐ­KÉSZÍTŐ Nemcsak ebben mutatott példát a kecskeméti városi zeneiskola, hanem íz országban egyik első volt a játékos elő készítő felállításában. Bodon Pál igaz­gató saját módszerével ad zenei nevelést már a 8 éven aluli gyermeknek is. Játszva tanulják a kotta olvadását. 4 ritmus érzék fejlesztést, nevelik a hal­lást és amikor »z apróságok hangszert kaphatnak kezükbe, lélekben „kész *e uészek“, A játékos előkészítő, sajnos, most szünetel. Nincs elég tanterem. Remél­hető azonban, hogy a szünetelés élnie neti jellegű. PANASZ Négy zenetanár működik a városi zeneiskolában és csak azért tudjak könnyebben elvégezni a rájuk tó11 Mr adatot, mert a középiskolások roost részben délelőtt, részben délután láto­gatják az előadásokat- Ilyenformán megoszlik a zeneiskolái tanítás is a ítél' • előtt és a délután között. Mégis panasza van a zeneiskolai ta~ i nári karnak. Ez sem kecskeméti pa- k nasz, országos. Hlmavelit és más fuilpokat keresünk Bezdek es Gulya Budapest, VT., Ó-utca 1 i- sas. 39-1 — Nig a többi főiskolát végletüknek eljuthatnak az ötödik fizetési osztályig is, addig n zenetanár megáll a nyolca­dik fizetési osztálynál Vedig a zene­­művészeti főiskola van olyan nehéz, mint az orvostan, vagy a műegyetem — mondotta egy tanár, MÁR NEMCSAK A ................* ■ » mmm ....... SZALONOKÉ A ZENE Hogy a zeneélet Kecskeméten vissza­esett, ezt nem szabad sem a város ve­zetőségének, sem a polgárságnak hibá­jául fölróni. ötven év alatt minden vo­natkozásban megváltozott a felfogás. Akkor legnagyobb dívá ját élte az úgy­nevezett szalonélet. A szalonokban ott­honos voll a zeneművészet minden faj­tája. Ma már nem szorul szűk keretek közé a zenekultúra élvezel® sóm. mint annyi más. Ezzel együtt jár, hogy a míg akkor egy-egy zenés est megrende­zése nem járt különleges anyagi fele­lősséggel és bárki vállalhatta, ma egy nagyterem megtöltése nemcsak óriást rendezői feladat, hanem hatalmas auya­­•gi -felelősséget is jelent. Mozik, színházak Igazgatói állandó üzleti fogásokkal élnek. Nemritkán tál­juk azt, hogy az üzle|i széliem érvé­nyesül igen sok téren. Nem meglepő tellát az egyik kecskeméti zenei vezető­nek az a kérdése; miért nem létesült ini g Kecskeméten egy hangverseny ren­dező vállalkozás. Meg két! alakítani. Üzletnek sem len­ne rossz. (—tár) 1 -....... RÄDIÖ Február í’ő. $:ornl'al, Budapest l —- 5: Simor Erzsi csevegése. — Ó.3Ö: lumm onuan. — 6.03: GARABON­CIÁS. Regényes daljáték. Előadás a Fő­­méltóságú Asszony,, hon védcsal adókért'1* akciójára. — 9 20: Zongora — 10.10: Ma­gs a r nóták — 10 50; táuezvne, Budapest II. 7 (tó: Mezőgazdasági félóra. — 7..3Ó: Katnarakórus. Február 2f. Vtu>árv<ip, Budapest l 7.3j0; R’ggeli zene. — 815: Hírek. —: 9: Őszinte beszéd. — 0: Rádió­­zenekar. — 10: Református UteutiszteltfL Igét hirdet Ravasz László püspök. —* II: Romai katolikus egyházi ének és szent­­beszédet. A sze-nibeszédet Hucjyma Emil tb. kanonok mondja. — 12.t5: Leveme­­rnűsor. — 1255: Rádiózenekar. — 2: Mű­vésziemnek. —- 8: Mezőgazdasági előadás­— 3 45: Magyar nóták- —■ 5: Rerky Lili csevegése. — á 10: Könnyű *«ne — körív­­nyű percek. —- 7 05: Hegedű. —, 7 30. Hangképek' vasárnap sportjáról. — 7.50; Táti ezen*. »» 8,'tO: Telem az AJJóldön. Pa­tak. -er 9-20: Géezy Barnabás zenekara. — 10 10: Operettrészleiek. — 1125: Tánc­­zene. fU/dapfst II. 10; Szórakorlató zene. — 11 ló: Poslászinekar. — 12 tó: Uangs/.er­­si-óiók. -- .3: Szalonzene. — t: Székes­fővárosi Zenekar. •*- 6: Vonósnégyes, — ti Jft: Közvetítés a bélyegmúzeumból. «— 0 tó: Cimbalom. —- 7 05: QRaSSALKO­­VICH. Vigjá'lék. — 7 45: Hanglemezek. — 8 35: A magyar könyv történél»..' Előadás. 50 darab fajtiszta strasszer-gatamft páronként is «ladó Rendecthy Istvánnal I3etHlen-kŐMÍt 47. tzám

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék