Kecskeméti Lapok, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1870-01-15 / 3. szám
\ / * I TÁECZA. Mutatvány ily czimü munkából: „T e l e m a k.“ Francziából fordított Soós Gábor kecskeméti reform tanár. (Folytatás.) Alig ejtette ki e szavakat, már ellenkező hangulatba csapott át hullámzó kedélye. A szerelem visszaidézte szivébe a vágyat, hogy Telemakot megtartsa magánál. Hadd éljen! — mondá magában — hadd maradjon itt! még tán végre megérti mindazt, amit tevék érezte. Eukhárisz nem adhatna neki, miként én, halhatlanságot. — Oh, te igen-igen vak Kalipszó! te tenmagad árulója vagy esküddel, hisz te meg vagy kötve! és a Sziksz habjai, melyekre megesküdtél, nem engednek neked egy remény sugárt sem! — Nem hallotta ugyan e szavakat senki, de láták ám arczán a kitört Fúriákat, s úgy tetszék, hogy a fekete Kocit minden ragályos mérge gőzölg fel szivéből. Irtózat ragadta e felett Telemakot meg. Fölértette őt az istennő, — mert mi az, a mit a féltékeny szerelem ki ne találna ? — s Telemak irtózata felfokozta haragja dühét. Hasonlag egy Bakhánsznőhöz, a ki rivalgásával betölti a léget, s viszhangoztatja a trák hegységeket, iramlék ő meg az erdőségnek, dárdával kezében, elökiáltván minden Nimfáját, s átveréssel fenyegetvén, ha őt nem követi. Tolongva rohannak azok rémülésekben a soha ezt pieg nem kisérled. Hiában beszéltek volna neked Ámor hűtlenségéről, a ki csak azért hízelg, hogy pusztítson, s az édes méz színe alatt a legkeserűbb mérgeket rejti. Ő jött, az a kecsteli gyermek nevetve, játszva s bájolva jött ide. Te megláttad őt, s elrabolta szivedet, és te örömed lelted abban, hogy el hagyod raboltatni azt, ürügyeket kérésél, hogy ne tudj szived sebéről: azon valál, hogy engem rászedj, s magad magadat szépítsd, nem félél semmitől. Látod ez vakmerőséged gyümölcse: halni kivánsz most, és ez az egyetlenegy fenmaradt reményed. Az istennő felháborodva alvilági Fúriához hasonlít. Eukháriszt sokkal kegyetlenebb láng emészti, mint a halál minden kínja. A féltékeny Nimfák mindnyája kész egyik a másikát széttépni, és ez laz az az áruló Ámor műve, ki oly édeskedvesnek látszék. Szedd össze minden bátorságod ! Mennyire szeretnek téged az istenek, minthogy ily szép utat nyitottak elédbe a végett, hogy fuss Ámortól, s édes honod viszontlásd! Még maga Kalipszó is kényszerülve van elűzésedre. A hajó egészen kész: mit késünk e sziget elhagyásával , amelyben az erény nem honolhat ? E szavakat mondván, kezénél fogta őt, s magával vonszolt a tengerpart felé. Telemak ügygyelbajjal követé, folytonosan hátra-hátra tekintvén. Eukhárisz után néze, ki mindinkább messzebb-meszszebb távolodék tőle. Arczát nem láthatván, feltűnő szép hajazatán, hullámzó öltözetén, s nemes magatartásán legeltető szemét. Lábnyomait megcsókolta volna! Még akkor is, midőn már szeme elöl eltűnt, hallgatódzék, azt képzelvén, hogy hallja beszédét, márosok és gombkötőket emeljenek bizonyos méltóságokra. Legnevetségesebb az, hogy a reformált egyháztanácsból a véletlenül bejutott két — jobboldali elveket valló — úriember kilépvén , a jó baloldali egyháztanácsos urak azt kezdik beszélni, hogy bármit tegyenek ezentúl, a felelősséget a jobboldaliakra hárítják. Hiszen ha bentmaradtak volna is, önök ellenében, uraim, tehettek volna valamit ? Hiszen minduntalan csak azért is ellenök szavaztak volna! Cseppet sem csudálkoznám, ha a baloldali reform, egyháztanács legközelebbi ülésében kimondaná azt, hogy báz ők követik Tisza Kálmán vezérek példáját és nem lépnek iskoláikat érdeklőleg szerződésre jobboldali kormánynyal. Bizony még ez is kitelhetik tőlük. A cselédrend. (Vége.) 25. §. Ha a felmondás kellő időben egyik részről sem történt meg, úgy a szolgálati szerződés hallgatag annyi időre újíttatott meg, mennyire az által előbb meghatározva volt. 26. §. A gazda, ki cselédjét a szolgálati idő eltelte előtt törvényes ok nélkül elbocsátja, nem szoríttathatik ugyan, hogy azt önakarata ellen ismét fölfogadja, azonban annak bérét és élelmét a hátralevő szolgálati időre, — ha ez egy évnegyednél tovább tartana, — egy évnegyedre kárpótolni tartozik. 27. §. A szököt cseléd szolgálatába kényszerítve is visszatérítendő; a szolgálatnak tilos elhagyásával okozott károkat megtéríteni köteles.— De ha a gazda a szökött cselédet újból fölfogadni nem akarja, a helyett mást fogadhat s ezáltal okozott költekezése megtérítését követelheti. 28. §. Ki valamely szökött cselédet tudva, vagy szökését a körülményekből gyaníthatva megfogad, vagy ennek tartózkodást enged, a cselédalap javára 5-től 10 órtig bírságolandó s a gazdának a cseléd szökése által okozott kárt pótolni tartozik. 29. §. Ha cseléd szolgálati ideje közben , önhibája nélkül megbetegszik , annak ápolásáról és gyógyításáról a gazda 8 napig bérlevonás nélkül köteles gondoskodni , bérbeszámításnak csak akkor van helye, ha a cseléd saját hibája miatt betegült meg. 30. §. Ha a cseléd betegsége bebizonyíthatólag a gazda vétségéből eredt, úgy ez — különbeni kármentesítési igénye a cselédnek fenhagyatván — a cseléd ápolásáról és gyógyításáról a költségek bérleszámíttatása nélkül gondoskodni köteles. 31. §. Egyheti betegségen túl a gyógyítási és szolgálatmulasztási költségek a cselédet terhelik, aki maga helyett felgyógyulásáig helyettest állíthat. Ha azonban a betegség 20 napnál tovább tartana, a gazda más cseléd fogadására feljogosíttatik. 32. §. Minden cseléd köteles magát cselédkönyvvel ellátni, mely a kapitányi hivatal által 10 kr. bélyeg és .... kr. nyomtatási költség előleges lefizetése mellett adatik ki. — Vidékről bejövő cselédek — ha szolgálati könyvük nincs — útlevelük alapján helyben láttatnak el cselédkönyvvel, útlevelük azonban hivatalosan visszatartóztatik. 33. §. Cselédkönyvvel el nem látott cselédet — különbeni 10 fzt. birság büntetése alatt—egy gazda sem fogadhat fel, szolgálatba állásakor a cseléd könyvét a gazda veszi őrizet alá. 34. §. Szolgálatból kilépéskor a gazda, vagy ennek írástudatlansága esetében a kapitányi hivatal a cseléd hűsége, ügyessége, szorgalma s erkölcsiségére nézve a könyv rovatát betölti, mely részben a kedvezőtlen tulajdonság csak kivonatozandó. 35. §. Ha a gazda igaz ok nélkül a a cselédnek tevőleges bizonyítványt kiadni vonakodik, azt a kapitányi hivatal az e részbeni hivatalos vizsgálat kedvező eredményéhez képest hivatalból vezeti be. 36. §. A cselédkönyv nyilvános okmánynak tekintetik, melynek utánzása, meghamisítása, másénak használatul átvétele, vagy nyegetéstől. Elesiet még Eukhárisz is könyekkel szemében, s vissza-visszatekintvén távolról Tolemakra, kihez nem mere többé szólani. Dúl-fúl, az istennő maga mellett látván őt, s nemhogy engesztelődnék a Nimfa kész engedelmességén, de sőt újabb őrjöngés rohanja meg, látván, mennyire emeli a levertség Eukhárisz szépségét. Ezalatt Telemak egyedül maradt Mentorral. Átkarolja annak térdét, mert nem merő másutt, valamint föl sem tekintni reá, patakként folynak könyei, szólni akarna, de hiányzik nála a hang, s még inkább a szavak. Nem tudja sem azt, mit kell tennie, sem azt, mit tesz, sem azt, mit akar. Felkiált végre: Oh valódi apám! Oh Mentor! ments meg ennyi szerencsétlenségtől! Nem bírlak sem elhagyni, sem követni téged. Ments meg ennyi szerencsétlenségtől , ments meg önmagamtól, vedd el életemet. Mentor megöleli, vigasztalja, bátorítja, inti, törtesse magát, a nélkül azonban, hogy szépitgetné szenvedélyit, és igy szól hozzá: Fia a bölcs dísznek! kit az istenek annyira szerettek, és még most is szeretnek, ezen ő szeretetek műve az, hogy ily borzasztó szerencsétlenségeken megy keresztül. A ki sohsem érezte öngyengéit, és szenvedélyes erőszakát, az épen nem bölcs; mert az ilyen még épen nem ismeri magát, s épen nem tud bizalmatlankodni magához. Téged az istenek mintegy kéznél fogva vezettek egész az örvény széléig, hogy megmutassák azt neked egész mélységében, anélkül, hogy téged belebukni engednének. Értsd meg most, amit sohsem értesz meg, sajátjának más részére ötegedése, csalásnak tekintetvén, e cselekvények bármelyikének felmerülése bűnfenyítő eljárás alá vonatik. 37. §. Az elveszett cselédkönyv iránt ugyanazon hivatalos eljárás alkalmazandó, mely az útlevelek körül gyakorlatban van. 38. §. Ha valamely cselédkönyv betellett, ugyanazon szám alatt melléje az új, világos megjegyzésével, hogy amannak folytatása, kiadattatik. 39. §. A gazda és cseléd között felmerülő minden kérdéseket a kapitányi hivatal intézi el, *) melynek végzésével vagy ítéletével meg nem elégedő fél a tanácshoz fellebbezhet, hol azonban 8 nap alatt az ügy véglegesen befejezendő. Az igy elintézett ügyekből rendes jegyzőkönyv vezettetik, melynek kivonata a fél kivonatára hivatalból kiadandó. 40. §. A kapitányi hivatal végzéseit s jogerőre emelkedett ítéleteit haladék nélkül végrehajtja. 41. §. A kapitányi hivatalnak a cselédek irányában alkalmazott fegyelmi intézkedései ellen nincs felebbvitel. 42. §. A kapitányi hivatal ügyelni és oda hatni fog, hogy azon szülők, kiknek szolgálatra képes több gyermekeik vannak, s mind azokat saját munkájukhoz nem szükségük, felnőtt gyermekeiket elszegődtessék. Hasonlólag az erre alkalmas városi árva gyermekek is szolgálatba adassanak. 43. §. A cselédügy fentartása körül felmerülő minden bírságok a cselédalap gyarapítására lesznek fordítandók. Ezen bírságokat a kapitányi hivatal a takarékpénztárnál azonnal gyümölcsözővé teszi s a kiskönyvecskét évnegyedenként s rendszeres számadás és jegyzék mellett czélraforditás végett a Tanácsnak bemutatja. 44. §. Átaljában az egész cselédügy vezetése — a Tanács közvetlen felügyelete alatt — a kapitányi hivatal teendői s kötelességei közé soroztatván, a cselédségi anyafőkönyvek és nyilvántartási segédkönyvek lelkiismeretes pontossággal kezelendők. *) Kivéve azokat, melyek az időközben alkotott 1868. LIV. t. sz. szerint oda többé nem tartoznak. Szerk.