Kecskeméti Lapok, 1870. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1870-01-15 / 3. szám

\ / * I TÁECZA. Mutatvány ily czimü munkából: „T e l e m a k.“ Francziából fordított Soós Gábor kecskeméti reform­ tanár. (Folytatás.) Alig ejtette ki e szavakat, már ellenkező han­gulatba csapott át hullámzó kedélye. A szerelem visszaidézte szivébe a vágyat, hogy Telemakot meg­tartsa magánál. Hadd éljen! — mondá magában — hadd maradjon itt! még tán végre megérti mind­azt, a­mit tevék érezte. Eukhárisz nem adhatna neki, miként én, halhatlanságot. — Oh, te igen-igen vak Kalipszó! te tenmagad árulója vagy esküddel, hisz te meg vagy kötve! és a Sziksz habjai, me­lyekre megesküdtél, nem engednek neked egy re­mény sugárt sem! — Nem hallotta ugyan e szavakat senki, de láták ám arczán a kitört Fúriákat, s úgy tetszék, hogy a fekete Kocit minden ragályos mérge gőzölg fel szivéből. Irtózat ragadta e felett Telemakot meg. Föl­értette őt az istennő, — mert mi az, a mit a fél­tékeny szerelem ki ne találna ? — s Telemak irtózata felfokozta haragja dühét. Hasonlag egy Bakhánsz­­nőhöz, a ki rivalgásával betölti a léget, s viszhan­­goztatja a trák hegységeket, iramlék ő meg az erdőségnek, dárdával kezében, elökiáltván minden Nimfáját, s átveréssel fenyegetvén, ha őt nem kö­veti. Tolongva rohannak azok rémülésekben a so­ha ezt pieg nem kisérled. Hiában beszéltek volna neked Ámor hűtlenségéről, a ki csak azért hízelg, hogy pusztítson, s az édes méz színe alatt a legke­­serűbb mérgeket rejti. Ő jött, az a kecsteli gyer­mek nevetve, játszva s bájolva jött ide. Te meg­láttad őt, s elrabolta szivedet, és te örömed lelted abban, hogy el hagyod raboltatni azt, ürügyeket kérésél, hogy ne tudj szived sebéről: azon valál, hogy engem rászedj, s magad magadat szépítsd, nem félél semmitől. Látod­ ez vakmerőséged gyü­mölcse: halni kivánsz most, és ez az egyetlenegy fenmaradt reményed. Az istennő felháborodva al­világi Fúriához hasonlít. Eukháriszt sokkal kegyet­lenebb láng emészti, mint a halál minden kínja. A féltékeny Nimfák mindnyája kész egyik a másikát széttépni, és ez laz az az áruló Ámor műve, ki oly édeskedvesnek látszék. Szedd össze minden bá­torságod ! Mennyire szeretnek téged az istenek, minthogy ily szép utat nyitottak elédbe a végett, hogy fuss Ámortól, s édes honod viszontlásd! Még maga Kalipszó is kényszerülve van elűzésedre. A hajó egészen kész: mit késünk e sziget elhagyásá­val , a­melyben az erény nem honolhat ? E szavakat mondván, kezénél fogta őt, s ma­gával vonszolt a tengerpart felé. Telemak ügygyel­­bajjal követé, folytonosan hátra-hátra tekintvén. Eukhárisz után néze, ki mindinkább messzebb-mesz­­szebb távolodék tőle. Arczát nem láthatván, feltűnő szép hajazatán, hullámzó öltözetén, s nemes maga­tartásán legeltető szemét. Lábnyomait megcsókolta volna! Még akkor is, midőn már szeme elöl eltűnt, hallgatódzék, azt képzelvén, hogy hallja beszédét, márosok és gombkötőket emeljenek bizonyos méltóságokra. Legnevetségesebb az, hogy a reformált egyháztanácsból a véletlenül bejutott két — jobboldali elveket valló — úri­ember kilép­vén , a jó baloldali egyháztanácsos urak azt kezdik beszélni, hogy bármit tegyenek ezentúl, a felelősséget a jobboldaliakra há­rítják. Hiszen ha bentmaradtak volna is, önök ellenében, uraim, tehettek volna va­lamit ? Hiszen minduntalan csak azért is ellenök szavaztak volna! Cseppet sem csudálk­oznám, ha a bal­oldali reform, egyháztanács legközelebbi ülé­sében kimondaná azt, hogy báz ők követik Tisza Kálmán vezérek példáját és nem lép­nek iskoláikat érdeklőleg szerződésre jobb­oldali kormánynyal. Bizony még ez is ki­telhetik tőlük. A cselédrend. (Vége.) 25. §. Ha a felmondás kellő időben egyik részről sem történt meg, úgy a szol­gálati szerződés hallgatag annyi időre újít­­tatott meg, mennyire az által előbb meg­határozva volt. 26. §. A gazda, ki cselédjét a szolgálati idő eltelte előtt törvényes ok nélkül elbo­csátja, nem szoríttathatik ugyan, hogy azt önakarata ellen ismét fölfogadja, azonban annak bérét és élelmét a hátralevő szolgá­­lati időre, — ha ez egy évnegyednél tovább tartana, — egy évnegyedre kárpótolni tar­tozik. 27. §. A szököt cseléd szolgálatába kényszerítve is visszatérítendő; a szolgálat­nak tilos elhagyásával okozott károkat megtéríteni köteles.­­— De ha a gazda a szökött cselédet újból fölfogadni nem akarja, a helyett mást fogadhat s ezáltal okozott költekezése megtérítését követelheti. 28. §. Ki valamely szökött cselédet tudva, vagy szökését a körülményekből gyaníthatva megfogad, vagy ennek tartóz­kodást enged, a cselédalap javára 5-től 10 órtig bírságolandó s a gazdának a cse­léd szökése által okozott kárt pótolni tar­tozik. 29. §. Ha cseléd szolgálati ideje közben , ön­hibája nélkül megbetegszik , annak ápolásáról és gyógyításáról a gazda 8 napig bérlevonás nélkül köteles gondos­kodni , bérbeszámításnak csak akkor van helye, ha a cseléd saját hibája miatt bete­gült meg. 30. §. Ha a cseléd betegsége bebizo­­nyíthatólag a gazda vétségéből eredt, úgy ez — különbeni kármentesítési igénye a cselédnek fenhagyatván — a cseléd ápolá­sáról és gyógyításáról a költségek bér­­leszámíttatása nélkül gondoskodni köteles. 31. §. Egyheti betegségen túl a gyó­gyítási és szolgálatmulasztási költségek a cselédet terhelik, a­ki maga helyett fel­­gyógyulásáig helyettest állíthat. Ha azon­ban a betegség 20 napnál tovább tartana, a gazda más cseléd fogadására feljogosít­­tatik. 32. §. Minden cseléd köteles magát cseléd­könyvvel ellátni, mely a kapitányi hivatal által 10 kr. bélyeg és .... kr. nyomtatási költ­ség előleges lefizetése mellett adatik ki. — Vidékről bejövő cselédek — ha szolgálati könyvük nincs — útlevelük alapján helyben láttatnak el cselédkönyvvel, útlevelük azon­ban hivatalosan visszatartóztatik. 33. §. Cselédkönyvvel el nem látott cse­lédet — különbeni 10 fzt. birság büntetése alatt—egy gazda sem fogadhat fel, szolgá­latba állásakor a cseléd könyvét a gazda veszi őrizet alá. 34. §. Szolgálatból kilépéskor a gazda, vagy ennek írástudatlansága esetében a kapitányi hivatal a cseléd hűsége, ügyessége, szorgalma s erkölcsiségére nézve a könyv rovatát betölti, mely részben a kedvezőtlen tulajdonság csak kivonatozandó. 35. §. Ha a gazda igaz ok nélkül a a cselédnek tevőleges bizonyítványt kiadni vonakodik, azt a kapitányi hivatal az e rész­beni hivatalos vizsgálat kedvező eredményé­hez képest hivatalból vezeti be. 36. §. A cselédkönyv nyilvános okmány­nak tekintetik, melynek utánzása, meghami­sítása, másénak használatul átvétele, vagy nyegetéstől. Elesiet még Eukhárisz is könyekkel szemében, s vissza-visszatekintvén távolról Tolemak­­ra, kihez nem mere többé szólani. Dúl-fúl, az isten­nő maga mellett látván őt, s nemhogy engesztelőd­­nék a Nimfa kész engedelmességén, de sőt újabb őrjöngés rohanja meg, látván, mennyire emeli a levertség Eukhárisz szépségét. Ezalatt Telemak egyedül maradt Mentorral. Átkarolja annak térdét, mert nem merő másutt, valamint föl sem tekintni reá, patakként folynak könyei, szólni akarna, de hiányzik nála a hang, s még inkább a szavak. Nem tudja sem azt, mit kell tennie, sem azt, mit tesz, sem azt, mit akar. Felkiált végre: Oh valódi apám! Oh Mentor! ments meg ennyi szerencsétlenségtől! Nem bírlak sem el­hagyni, sem követni téged. Ments meg ennyi sze­rencsétlenségtől , ments meg önmagamtól, vedd el életemet. Mentor megöleli, vigasztalja, bátorítja, inti, törtesse magát, a nélkül azonban, hogy szépitgetné szenvedélyit, és igy szól hozzá: Fia a bölcs dísznek! kit az istenek annyira szerettek, és még most is szeretnek, ezen ő szere­­tetek műve az, hogy ily borzasztó szerencsétlen­ségeken megy keresztül. A ki sohsem érezte ön­gyengéit, és szenvedélyes erőszakát, az épen nem bölcs; mert az ilyen még épen nem ismeri magát, s épen nem tud bizalmatlankodni magához. Téged az istenek mintegy kéznél fogva vezettek egész az örvény széléig, hogy megmutassák azt neked egész mélységében, a­nélkül, hogy téged belebukni enged­nének. Értsd meg most, a­mit sohsem értesz meg,­­ sajátjának más részére ötegedése, csalásnak tekintetvén, e cselekvények bármelyikének felmerülése bűnfenyítő eljárás alá vonatik. 37. §. Az elveszett cselédkönyv iránt ugyanazon hivatalos eljárás alkalmazandó, mely az útlevelek körül gyakorlatban van. 38. §. Ha valamely cselédkönyv betellett, ugyanazon szám alatt melléje az új, világos megjegyzésével, hogy amannak folytatása, kiadattatik. 39. §. A gazda és cseléd között felme­rülő minden kérdéseket a kapitányi hivatal intézi el, *) melynek végzésével vagy ítéle­tével meg nem elégedő fél a tanácshoz fel­lebbezhet, hol azonban 8 nap alatt az ügy véglegesen befejezendő. Az igy elintézett­­ ügyekből rendes jegyzőkönyv vezettetik, melynek kivonata a fél kivonatára hivatal­ból kiadandó. 40. §. A kapitányi hivatal végzéseit s jogerőre emelkedett ítéleteit haladék nélkül­­ végrehajtja. 41. §. A kapitányi hivatalnak a cselédek irányában alkalmazott fegyelmi intézkedései ellen nincs felebbvitel. 42. §. A kapitányi hivatal ügyelni és oda hatni fog, hogy azon szülők, kiknek szolgálatra képes több gyermekeik vannak, s mind azokat saját munkájukhoz nem szük­ségük, felnőtt gyermekeiket elszegődtessék. Hasonlólag az erre alkalmas városi árva gyermekek is szolgálatba adassanak. 43. §. A cselédügy fentartása körül fel­merülő minden bírságok a cselédalap gya­rapítására lesznek fordítandók. Ezen bírsá­gokat a kapitányi hivatal a takarékpénztár­nál azonnal gyümölcsözővé teszi s a kisköny­­vecskét évnegyedenként s rendszeres száma­dás és jegyzék mellett czélraforditás végett a Tanácsnak bemutatja. 44. §. Átaljában az egész cselédügy vezetése — a Tanács közvetlen felügyelete alatt — a kapitányi hivatal teendői s köte­lességei közé soroztatván, a cselédségi anya­főkönyvek és nyilvántartási segédkönyvek lelkiismeretes pontossággal kezelendők. *) Kivéve azokat, melyek az időközben alkotott 1868. LIV. t. sz. szerint oda többé nem tartoznak. Szerk.

Next