Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-07 / 1. szám

4 IH U&fe* ’ Negyedik évfolyam, 1 szám. Január 7.1871 __________ ___________________ • Előfizetési díj : # ________ ___ _____ __ Hirdetési dijak: Vidékre, postán: jF* '^P'lff M Try tsT1# ^§r ■■■ ■ vagy 13 # I I I I I 8 m $ ül M jgM fl I 9 fi I n H n Ilii If 5 hasábos petit sor, egyszeri helyben, házhoz hordva: B# || | 1 I B I# l«1 gl fi I.1 1 § B 1 I II MII I # hirdetésnél 5 kr.többszöri skt: jr* I Hl \I I ill H . I I H Fill ^‘so.'ar Egész évre . . 5 „ — „ §| U m || g TM V| IFik p n fj Lpf Kg S g 9 B | _ | | | 19 I* A nyilttérben való közle-Megjelenik e lap hetenként |li illiilll 11111 II I 1 1 I ff I 1 111% mény 3 hasábos soráért 10 kr. egyszer, Szombaton. BSgJr ■■uSlHlHIíhl JBL |SbK Juli !bL|B| fl számittatik. Előfizetési pénzek el- Hirdetések elfogadtatnak Gál fos­adtatnak Gallia Pi­lön Ha Fü 18p könyvkereskedésében fogadtatnak Szallia Eulop „11. 1 I r, I « ■ | Kecskeméten. — Hirdetések ezen­könyvkereskedésében Kecs-­ti PTIPQZ I H M PT I H kivttl fölvételnek még M. Zelsl­er­keméten. IOINIUI ullbl JDOtlU II C II I a II. hirdetési Irodájában. (Pest,Király. *­oteza 60. az. Előfizetési fölhívás „KECSKEMÉTI LAPOK“ 1871-ik évi folyamára. Lapunk ezen számával kezdetét veszi a negyedik évfolyam. Minél több szellemi és anyagi küzdelem jutott eddig e szerény helyi lap osztályré­széül, annál több reményre jogosít a ked­vezőbb jövő iránt ama megnyugtató biza­lom , melyet e lapnak helyben és vidéken fölgerjesztenie sikerült. Rendes közlönye lévén Lapunk helyben a Kecskemét-vidéki gazdasági egyesületnek, a kecskeméti Takarékpénztárnak, az Olvasó­körnek és jótékony Nőegyletnek , — a többi egylet, társulat, intézet és valamennyi tes­tület közleményeit mindig szives készség­gel fölkarolta; minélfogva reményű alulírt szerkesztőség, hogy az eddig fenállott ille­téktelen választó­falak mihamarabb leom­lanak s jövőben e Lapot — czimének tel­jesen megfelelőleg — mint az összes helyi érdekegység gyúpontját leszen szerencsés bemutatni. Jövő évre munkatársakul és levelező­­kül jelentékeny munkaerő ajánltatott fel részünkre, mely eddigi egyetlen hátrányun­kat, az egyoldalúságot megszüntetve. La­punkat változatos közlemények adhatásával fogja érdekesbbé tenni. Mindazáltal jövőben is a tanügy és közművelődés, a gazdászat és ipar, a vá­rosi belügy és rendészet leszen a kitűzött irány, mely Lapunkat vezérlendi, é­s ezek mellett a kiállítás tömöttsége, változatos­sága, kiváltképen átalános és összes helyi érdekeink figyelemben tartása leszen főtár­gya vállalatunknak. Mihez képest őszinte bizalommal felhí­vunk minden helybeli intézetet, társulatot, egyletet s a város kebelében létező testü­letet , hogy Lapunkat kölcsönös bizalommal felkarolva, körükben és kebelükben fölme­rülő minden mozzanatról jelentéseiket, ér­tesítéseiket , vagy észrevételeiket, a köz­ügy érdekében, e helyi közlöny számára készséggel beküldeni szíveskedjenek. Egyszersmind tisztelettel kérjük eddigi előfizetőinket, hogy megrendeléseiket megújí­tani s azok mellé újabb megrendelőket is sze­rezni szíveskedjenek, figyelmeztetvén egy­szersmind , hogy Lapunk további folyamára megrendeléseikről mielőbb intézkedni mél­­tóztassanak, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Lapunk alakja és ára egyelőre marad a régi. Viszhang. .. A nőegylet alakulása Kecskeméten is nemét a jótékony izgalomnak hozta létre nemcsak a kedélyekben, hanem az elmék­ben is. Ennek volt következménye, hogy a „Kecskeméti Lapok“ több czikket hoztak, melyek részint a nőneveléssel foglalkoztak különösen,­ részint a nők hivatásával áta­lában : egyik érinti a­­nő amancipatiát is. Nem kerülhetjük el a tévedést, ha ma úgynevezett emancipált nőkről ítéljük meg a nők emancipatióját: amazok egy női typust képeznek, mely a jelen társadalomnak egyik kinövése; emez egy eszme, a mely által felüdül, újjászületik az emberi nem. Némely nők a szerénységet nyűgnek, a háziasságot korlátoltságnak, a nőiséget tehernek tartják s azokat, mint ilyeneket le is vetkőzik és szabadabb szokásokat s viseletet öltenek, férfiasabb kedvteléseket keresnek, átalában férfiasan szabadabb gon­dolkodást követnek, mely szabadság és fér­fiasság azonban épen nem valami eszményi. Ezek a mi emancipált nőink, kiket a de­­bardeuröktől még egy kis szemérem vá­laszt el. A nő-emancipatio eszméje pedig azt fejezi ki, hogy ruháztassanak fel a nők a társadalomban ugyanazon polgári jogokkal, mint a férfiak, s nyittassák meg előttök az emberi tudásnak és megélhetésnek minden ösvénye. Imez emancipationak elmaradhatatlan következése, sőt első föltétele, hogy a nők tényleg oly minőségű és terjedelmű neve­lésben, illetőleg oktatásban részesüljenek, mi­által képesek legyenek hivatásuknak, feladatuknak eleget tenni. Ekkor a nő be lesz vezetve azon esz­mék világába, melyek az egyéni egy napos élet szövevényei fölött magasan jelzik nem­zedékről nemzedékre az örök emberiség ha­ladásának százados lépéseit, s a mely vi­lág a kinek lelke előtt egyszer föltárul, annak homlokán ott ragyog az embermél­tóság sugara, azon fenséges érzete, mely­lyel egy kebelben kicsinyhitűség, rút indu­latok nem honolhatnak. — És ekkor az önmagának visszaadott, sorsának urává tett nő, anyagi függetlenségében, szellemi ön­állóságában szabad lesz tehetségeivel, sza­­­­bad lesz vágyaival, szabad lesz akaratával, semmi tekintetben sem rendelve alá a fér­finak, kölcsönös és egyenlő lévén a szük­ség érzete, melynélfogva a két nem termé­­­­szet szerint vonszódik egymáshoz. Gondolni sem lehet jobban elpazarolt s rosszabbul betöltött időt, mint a­milyen hattól tizenhat éves koráig egy leány élete ma. Talán két-három évig intézetbe jár, de­­ ki merné azt oktatásnak mondani! És a többi hét-nyolcz év alatt? — a szív és fő üressé­gének elpalástolására, de föntartására is oly igen alkalmatos, beszédben és cselekedetben követendő egyezményes magaviseleti szabá­lyok alá fogva, az utánzás és tettetés mes­terségére utalva megfosztatik az édes emlé­kezésnek örök és egyedül zavartalan forrá­sától, az egyéni életnek a későbbi idők me­­gött homályba enyésző mythoszi korától, a boldog gyermekkortól, egy mesterkélt báb lételét másolja, mígnem egy nyilvános mu­latságba, mint mondani szokás a világba először bevezettetik, a­mikor hajadonná, eladóvá lesz. És ekkor? — egyetlen fölada­ta, hogy tessék, egyetlen czélja, hogy férjhez menjen. És még ha a férfiak, kik­nek tetszeni ez idő szerint a leány feladata, átalában fenkölt szelleműek és olyanok lennének, kik csak a benső valódiságnak hódolnak! Ne mondja senki, hogy a nők fény­űzése és meg nem bízható volta ijeszti visz­­sza a férfiakat a nősüléstől. Hányadik férfi az, ki hódolatát valami egyébbel tudná vagy akarná tanúsítani, mint drága csecse­becsékkel és az érzelmeket megvesztegető hízelgésekkel? S avagy nem a gazdagon felpi­­perézett öltözéket kíséri-e a legtöbb sóvár, te­kintet, és nem a kaczért rajongja-e körül a leg­több udvarló ? Az örök szép, a fenséges iránti érzékkel nem bírnak ma a férfiak, miután szemeik csak a felszín változatait keresik. Ezeknek imponál a külső fény, de nem bíznak sem önodaadásukban, sem kitartá­sukban, sem életrevalóságukban, s azért nem nősülnek. Tudom, hogy vannak férfiak, kik a legtiszteletreméltóbb okokból maradtak és maradnak nőtlenül, de azok annyival több kímélettel viseltetnek a nőnem iránt, s bár a valódi okot elárultnuk tiltja a kegyelet, ugyanaz visszatartja őket attól, hogy ál­okokkal palástolják az igazit, mire nem is szorulnak. Legyen csak beavatva a nő az igaz és szép által megvilágosított, a tudomány és Előfizetési díj: a postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva. Negyedévre . . ) frt. 50 kr. Félévre . . . 3 „ — „ Egész évre . . 5 „ — „ A hirdetések s nyi­­­ttéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán olvasható; mind az előfizetési, mind pedig a hirdetési dijak Gallia Fülöp úr könyv­­kereskedésében fogadtatnak el.­­ Kecskemét, Jan. 4. 1871. Szerkesztőség.

Next