Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-04-08 / 14. szám
Vagy talán az a baj, hogy a közös hadsereg nem elég hazafias szellemű s nem eléggé magyar? Vigyétek be a lelkesedni tudóhazafias szellemű magyar intelligens fiatalságot, az pedig szánja rá magát egész erejével nemes ambíczióját e szép pályán kielégíteni. A magyar katona, — közös vagy honvéd—példánya legyen a többinek. S míg a magyar egy igen nagy contingensét szolgáltatja a közös hadseregnek, ne hirdessük róla, hogy megvédni saját hazáját se képes. Biztatnunk kell őket a beállásra, s ha ott vannak, bizalmat kell beléjekintenünk; egy kis jóakarat mellett mindez elérhető, mert a mi intelligens fiatalságunk a haza védelmének szépségét egész nagyságában képes még felfogni, s ha tettre kerül, bizonyára megmutatandja, hogy Magyarhon még mindég a hősök hazája. * % * A miskolczi első kiházasitó-egylet, mely a nm. m. kir. belügyministeriumnak 1868. sept. 18-án 4908. sz. a. kelt helybenhagyó tudomásával 1869. máj. 18-án tartott első közgyűlésében megalakult, mely mint jótékony egylet, befelé a tagokat kisebb befizetések mellett nagyobb összegre biztosítani , — kifelé pedig az erkölcsi —■ különösen az ifjúság neveltetését előmozdító — intézményeket pártfogolni ígérte, s ezen ígéretét most már be is váltotta: 53 férjhez ment tagnak 7875 frtot, most már 976 behrt tag után pedig egynek-egynek 225 frtot fizetvén házassági dijakban, és folyó pénztári tiszta jövedelméből 928 frt. 95 kft. osztván ki jótékony czélokra; mely a kezelő választmánynak, a részvényesek közgyűléséből kiküldött számvevőszéknek és a főfelügyelő egyháznak szigorú ellenőrködése mellett, számadásait más nagy pénzintézetek módjára, rendes könyveléssel vezeti; mely az egyetemes jótékonyságra alapítván működését, semminemű vallásbeli, állási és térbeli korlátot nem ismerve, a haza bármely vidékéről jelentkező tagokat felveszi részvényeseinek nagy sorába, mely az alapszabályokban vállalt kettős kötelezettségének hűen és pontosan megfelelni, lelkiismeretes hivatása és szigorú kötelességének tartja. 1871. február 2-án tartott évi közgyűlésben az 1870-iki, illetőleg 1869. és 70-iki évek eredményével ezekben számolt be: 1. A számvevőszékileg megvizsgált és minden tételeiben helyesnek talált, 1870-ik évről szóló számadásokból kitűnt, hogy az egyletnek bevétele volt: áthozva 1869-ről 7986 frt. 13 kr., beiratási dijakból 498 frt., évi illetékből 438 frt., utánfizetésből 10,901 frt., 60 kr., házassági dijakban összes követelés 6535 frt. 50 kr., tőkékből 1835 frt. 33 kr., kamatokból 614 frt. 81 kr., könyvecskék árából 49 frt. 80 kr., különös 4 frt. 30 kr., összesen 27,963 frt. 47 kr. Kiadása volt: a szegényebb részvényeseknél kötvényeken hagyva 6289 frt. 50 kr., pénzintézetekbe téve 13,406 frt. 83 kr., 39 férjhez ment tagnak dija 5075 frt., visszafizettetett 17 tagnak 448 frt. 38 kr., kezelési költség 208 frt. 73 kr., tiszti fizetések 440 frt. 2 kr., vegyes 66 frt. 32 kr., hátralék (házassági dijakban 6535 ft. 50 krt. tevő összes követelésre) 1197 frt. 30 kr., pénztári maradvány 1871-re 831 frt. 39 kr., összesen 27,963 frt. 47 kr.; vagyona: kötvényeken a részvényeseknél . 4,861 frt. — kr. pénzintézetekben........................... 13,000 „ — „ hátralék...............................................1,167 „ 30 „ pénztári készlet........................... 831 „ 39 „ 19,889 frt. 69 kr. Ebből: alaptőke 17,614 frt. 51 kr., tartalék tőke 882 frt. 23 kr., folyó pénztári tiszta jövedelem 1870-ről 1392 frt. 95 kr. 2. Az elnöki részletes jelentésnek főbb pontjai ezek: a) Beíratott 1869-ben 386, 1870-ben 598, összesen 884 tag. Ezekből kilépett: önkényt 5, halálozás által 3, kizáratás következtében 1, házasság útján 50, összesen 59 tag. Maradt 1871-ik évre 825 tag. b) A férjhez ment és megnősült 50 tag közöl, 11 tag, mert a kiszabott határidőt meg nem tartá, nem kapott dijat, csak is befizetgetett pénze adatott neki vissza; 1 39 tag pedig (37 nő, 2 fi, 32 helybeli, 7 vidéki lakos) kapott 1569 frt. 10 krt tevő összes befizetésére 5075 frtot, tehát 3505 frt. 90 krnyi tiszta nyereséget, vagyis középszámítással: kapott egy egy tag 40 frt. befizetésre 101/ hó után 90 frt. tiszta hasznot, mi, ha egyszerre fizette volna be az illető, 253^-tólit tenne. c) A megmaradt 825 tag közül beíratott: 18— 19 „ „ 77 27-28 „ „ 2 tehát házasságra nem képes (kiskorú) 548, vagyis «‘To,,,,, házasságra képes (nagykorú) 277, vagyis 371fl0-ad rész. d) A bentlevő 825 tag közt van 76 fi és 749 nő; 513 helybeli és 312 tag vidéki lakos, még pedig Gallitziából 1, Ungmegyéböl 1, Szabolcsból 147, Zemplénből 25, Abaujból 34, Tornából 3, Borsodból 69, Gömörből 13, Szepesböl 4, Sárosból 2, Nógrádból 7, Pestmegyéböl 4, Hevesmegyéböl 2. e) A folyó pénztári tiszta jövedelem 1392 frt. 95 kr. felett ekként rendelkezett a választmány és a főfelügyelő az alapszabály 16. 17. §-ainak értelmében ; a tartaléktőkéhez csatolt 464 frtot a helybeli, felállítandó, reáltanodára alapított 100 „ a helybeli, felállítandó, elemi közös iskolákra alapított 100 „ a jótékony filléregyletnek adott 300 „ a nyíregyházi egyház rendelkezésére bocsátott 100 „ a borsod-miskolczi, a helyb. ref. ev. és izr. nőegyletek folyó költségeinek fedezésére adott 50—50 írtjával 200 „ a helybeli ref. tanári nyugdíjintézet alapalapjához 40 „ a helybeli ref. és evang. tanodák tápintézeteinek alapjához 30—30 írtjával 60 , a helybeli kisdedóvoda alapjához 28 frt. 95 krt. A reáltanoda és elemi közös iskolákra alapított 100—100 frt. külön-külön helyeztetett el takarékpénztári könyvecskére. Az időközi kamatok is a tőkéhez fognak csatoltatni. Ezen tőkéket az egyleti választmány fogja kezelni mindaddig, míg azokat a felállítandó tanodák vezetőinek át nem adhatja. f) Minden ezután belépő tag fizet a díszesen kiállított részvénykönyvecskéért 30 krt., és a jótékony filléregyletre 20 kr., tehát 40 krral többet mint eddig. g) Csak oly keresztlevelek, esketési és halotti bizonyítványok fogadtatnak el, melyek az illető lelkészek, rabbik által anyakönyvekből kivonatozva , 50 kros bélyeggel lesznek ellátva. h) Ezen első kiházasitó egyletnek másodi osztálya , melybe ugyancsak olyan feltételek mellett, nyereményre egyelőre csak azok fognak felvétetni, kik mint az elsőnek tagjai ebben is, tehát kettős díjra (600 frt.) akarják magukat biztosítani. i. é. május 1-sején kezdi meg működését. Alapsz. 111. 9. „Minden részvényes, ki 1871. évi máj. 1. aug. 31-ike közt lép az egyletbe egy évig, 1871 szept. 1. decz. 31-ig lépvén az egyletbe két évig, 1872. jan 1-sejétől lépvén az egyletbe, három évig köteles az egyletnek tagja lenni. Ki ezen szabály ellenére a kitűzött és kötelezett időn elébb férhez menne vagy megnősülne, a tagsági segélyben, az általa befizetett összegen felül, nem részesül.“) A második házasító egylet, mely a kisdedeket veszi fel, i. é. jan. 1-sején megkezdte sikeres működését. A szülök csakhamar belátták, hogy ez életre való intézet, melybe nyugodtan mondhatnám örömmel íratják be minden kisdedeiket. Miskolczon, 1871. febr. 15. Zelenka Pál, 10— 11 éve közt 120 19—20 éve közt 34 11— 12 „ „ 51 20—21 „ „ 33 12— 13 „ „ 61 21—22 „ „ 14 13— 14 „ „ 69 22—23 „ „ 21 14— 15 „ „ 71 23-24 „ „ 14 15— 16 „ „ 77 24—25 „ „ 5 16— 17 „ „ 99 25—26 „ „ 6 17— 18 „ „ 65 26—27 „ „ 3 donban évenként körülbelül négy millió mázsára számítható, mi egy napra 11,000 mázsát tesz. E hústömeget ökrökre és ürükre kivetve, a napi szükséglet meghalad 1000 ökröt és 5000 Unit. E roppant hússzükséglet jelenleg csak egy harmadában húsküldemények, két harmadában pedig élő marhák bevitele által fedeztetik. Hetenként kétszer és pedig hétfőn és csütörtökön hetivásár tartozik; legjelentékenyebb a hétfői vásár. Az e napon vásárra hozott élő állatok száma átlag 5000 darab szarvasmarhára és 18.000 juhra rúg, holott csütörtöki napon csak 1000—1200 darab szarvasmarha és 6000 darab juh fordul meg. A londoni mészárosok kerek számmal 4000-re becsültetnek, és különböző osztályokat képeznek. Vannak nagy mészárosok, kik a levágott marhákat csak egészben vagy negyedelve adják el a kis mészárosoknak és egyéb húskereskedőknek. Egy nagy mészáros hetenként 80—100 db. marhát és 5—800 ürüt vág le; a kis mészáros 8—10 ökröt, 50—80 ürüt vág, és többi szükségletét a nagy mészárostól vásárolja meg. A nagy mészárosok által kivágott marha csak kis részben adatik el közvetlenül, legnagyobb része London három nagy húsvásárja közvetítése által árusittatik el; mindhárom a Cityben van és fekvések szerént: Newgate, Leadenhall és Whitechapel-nek neveztetnek. A húsvásárok vasárnap és ünnepnapok kivételével mindennap tartatnak meg. A londoni marhavásárt illetőleg, egyharmada a vidékről láttatik el, míg kétharmada az eleven marha szükségletnek külföldről vitetik be. E nagy üzletben osztozkodik Németország, Belgium, Hollandia , Frank és S Spanyolhon. Az említett országok mellett még Ausztria is küld bizott marhákat Londonba. A bécsi nagy kereskedő az őszi és téli hósnapokban sovány ökröket vásárol a csehországi és Bécs vidéki czukorgyárak számára, hol 3—4 hónapon át hizlalóban tartja. Ha meghízták elküldi azokat Londonba és pedig Bréma és Hamburgon át, magától értetődik, hogy ily messze vitelre csak a nehéz marha űzeti ki magát. Az ily szállítások azonban nagy költségekkel és nem csekély nehézségekkel történhetnek. Minden ilynemű külföldről történő marhaszállítás alkalmával egyidejűleg az illető gőzhajótársulat egy ügynöke erről tudósíttatik, kinek is kötelessége az angol kikötőknél megjelenni és ott készen tartott kisebb hajókon a szállítmányt azonnal Londonba útnak indítani. A szintén eleve tudósított londoni megbízott ott várja a hajókat, átveszi a marha szállítmányt és átadja a felfogadott hajtóknak, kik azt kibérelt istállókba, vagy közel fekvő legelőkre hajtják, míg a vásárra vitetik. Az ily módon eszközlött kivitel szállítási költsége természetesen igen magasra rúg és egy ökörnél 3 és fél tallért tesz. Oda kellene tehát irányulni a kereskedők törekvéseinek, hogy a marha elárusítása a londoni piacon közvetítő ügynökök nélkül történhessék, valamint más oldalról a londoni mészárosok jutányosabban fognának vásárolni, ha közvetlen maguk veszik a szárazföldi hízott marhát. Piaczi feljegyzések szerint 1867-ben a londoni marhavásárra eladás végett hajtatott 313,264 ökör, 33,711 borjú, 1,514,926 Uru és bárány és 32,179 disznó, mely összegből átalában a külföldre 200,000 ökör és tehén, és 700,000 juh és bárány esik. A bevitt marhák aránytalanul nagyobb része, különösen ökrökben és juhokban, az ország fővárosa által vétetik igénybe. Nyilvános számadás a kecskeméti „városi dalárda“ által múlt hó márczius 25-én rendezett évnegyedes első Dalestély bevételeiről és kiadásairól. 1. Összes bevétel: 189 frt. 30 kr. o. é., mely összeghez födisfizetés útján járulni kegyeskedjek: Hacker Adolf 2 frt., a Polák és Spitzer czég 2 frt., Fehér Márton 1 frt., Madarassy László 3 frt., ifj. Palotini János 1 frt., Fektor úrhölgyek 2 frt., Deák László 1 frt., Deák Lászlóné úrhölgy 1 frt., Fényfy Antal 1 frt., Grimm Rezső 2 frt., id. Szabó László 1 frt., Bagi László 2 frt., Kovács Gábor 2 frt., Veroszta Erzsébet k. a. 1 frt., Bagi Lajos 50 kr., ifj. Horváth János 50 kr., Rimóczy Imre 1 frt., Keresztes Bencze 1 frt., Talászky Ferencz 50 kr., Dömötör Károly 1 frt., Körösztös István 1 ft. (a fölülfizetések összege: 27 ft. 50 kr.) 2. Összes kiadás: 91 frt. 10 kr. o. é., mely összeg a nyert bevételekből levonatván, tiszta bevételül a francziák segélyezésére maradt: 98 frt 20 kr., azaz kilenczvennyolcz frt. és húsz kr. o. é. Ezen összeg a francziaországi belzavargások lecsendesültéig a helyi takarékpénztárban helyeztetett el. A Dalárda kedves kötelességének ismeri az áldozatkész közönségnek és a jótékony czélra közreműködött uraknak és hölgyeknek ezennel szives köszönetet nyilvánítani. El nem mulaszthatom azon hálás elismerést is fölemlíteni, hogy a nyomatott műsorozatot az időközben közreműködésre ajánlkozott t.er. Vezéry Ödönné úrhölgy Szabadkáról, Kiss Ida k. a. Makóról, s Szabó Vilmos joghallgató úr, becses föllépésük által emelni, értékesbiteni szíveskedtek. A színház és a helyi róm. kath. főgymnasium zongora ingyen engedtetett át a jótékony előadás estélyére. A számadás tételei és okmányai a feliottnál megtekinthetők. Kecskeméten, April 5. 1871. Fehér Péter, mint a „városi dalárda“ elnöke. Helybeli újdonságok. Ujjonczozás. Az 1871-ik évi I. törvényczikk rendeleténél fogva ez évben a magyar sorhadi csapatokhoz és a hadtengerészethez 39,339. ujjoncz és 3934 póttartalékos s igy összesen 43,273 főnyi hadi utasók állíttatik a magyar szent korona területéből. Ezen létszámból Kecskemét város területére kirovatott 227 főnyi újjoncz és 23 főnyi póttartalékos, összesen 250 ember. Az elmúlt 20 év alatt Kecskemét évenként 100 vagy 120 újjonczot adott, sőt 1869-ben csak 82-öt, legtöbbet 1867-ben 177-et és 1870-ben 143-mat, most tehát az idei igen nagy véradó bebb szállításáért folyamodott; de azon megjegyzéssel utasittatott el, hogy a katona nem az összes helyi nép száma szerint, hanem a katonai szolgálatra alkalmas ifjúság létszámához képest rovatik ki, ugyanazért a városnak ki kell állítania a 250 legényt. — A felszólal