Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1871-04-08 / 14. szám

Vagy talán az a baj, hogy a közös hadsereg nem elég hazafias szellemű s nem eléggé magyar? Vigyétek be a lelkesedni tudó­­hazafias szel­lemű magyar intelligens fiatalságot, az pedig szánja rá magát egész erejével nemes ambíczióját e szép pályán kielégíteni. A magyar katona, — közös vagy honvéd—példánya legyen a többinek. S míg a magyar egy igen nagy contingensét szolgál­tatja a közös hadseregnek, ne hirdessük róla, hogy megvédni saját hazáját se képes. Biztatnunk kell őket a beállásra, s ha ott vannak, bizalmat kell beléjek­intenünk; egy kis jóakarat mellett mindez elérhető, mert a mi intelligens fiatalságunk a haza védelmének szépségét egész nagyságában képes még felfogni, s ha tettre kerül, bizonyára megmutatandja, hogy Magyarhon még mindég a hő­sök hazája. * % * A miskolczi első kiházasitó-egylet, mely a nm. m. kir. belügyministeriumnak 1868. sept. 18-án 4908. sz. a. kelt helybenhagyó tudo­másával 1869. máj. 18-án tartott első közgyűlésé­ben megalakult, mely mint jótékony egylet, befelé a tagokat kisebb befizetések mellett nagyobb összegre bizto­sítani , — kifelé pedig az erkölcsi —■ különösen az ifjúság neveltetését előmozdító — intézményeket pártfogolni ígérte, s ezen ígéretét most már be is váltotta: 53 férjhez ment tagnak 7875 frtot, most már 976 behrt tag után pedig egynek-egynek 225 frtot fizetvén házassági dijakban, és folyó pénz­tári tiszta jövedelméből 928 frt. 95 kft. osztván ki jótékony czélokra; mely a kezelő választmánynak, a részvénye­sek közgyűléséből kiküldött számvevőszéknek és a főfelügyelő egyháznak szigorú ellenőrködése mel­lett, számadásait más nagy pénzintézetek módjára, rendes könyveléssel vezeti; mely az egyetemes jótékonyságra alapítván működését, semminemű vallásbeli, állási és térbeli korlátot nem ismerve, a haza bármely vidékéről jelentkező tagokat felveszi részvényeseinek nagy sorába, mely az alapszabályokban vállalt kettős köte­lezettségének hűen és pontosan megfelelni, lelkiis­meretes hivatása és szigorú kötelességének tartja. 1871. február 2-án tartott évi közgyűlésben az 1870-iki, illetőleg 1869. és 70-iki évek eredményé­vel ezekben számolt be: 1. A számvevőszékileg megvizsgált és minden tételeiben helyesnek talált, 1870-ik évről szóló szá­madásokból kitűnt, hogy az egyletnek bevétele volt: áthozva 1869-ről 7986 frt. 13 kr., beiratási dijakból 498 frt., évi illetékből 438 frt., utánfizetésből 10,901 frt., 60 kr., házas­sági dijakban összes követelés 6535 frt. 50 kr., tőkékből 1835 frt. 33 kr., kamatokból 614 frt. 81 kr., könyvecskék árából 49 frt. 80 kr., külö­nös 4 frt. 30 kr., összesen 27,963 frt. 47 kr. Kiadása volt: a szegényebb részvényeseknél kötvényeken hagyva 6289 frt. 50 kr., pénzintéze­tekbe téve 13,406 frt. 83 kr., 39 férjhez ment tagnak dija 5075 frt., visszafizettetett 17 tagnak 448 frt. 38 kr., kezelési költség 208 frt. 73 kr., tiszti fizetések 440 frt. 2 kr., vegyes 66 frt. 32 kr., hátralék (házassági dijakban 6535 ft. 50 krt. tevő összes követelésre) 1197 frt. 30 kr., pénztári maradvány 1871-re 831 frt. 39 kr., összesen 27,963 frt. 47 kr.; vagyona: kötvényeken a részvényeseknél . 4,861 frt. — kr. pénzintézetekben........................... 13,000 „ — „ hátralék...............................................1,167 „ 30 „ pénztári készlet........................... 831 „ 39 „ 19,889 frt. 69 kr. Ebből: alaptőke 17,614 frt. 51 kr., tartalék tőke 882 frt. 23 kr., folyó pénztári tiszta jövedelem 1870-ről 1392 frt. 95 kr. 2. Az elnöki részletes jelentésnek főbb pont­jai ezek: a) Beíratott 1869-ben 386, 1870-ben 598, összesen 884 tag. Ezekből kilépett: önkényt 5, halálozás által 3, kizáratás következtében 1, házas­ság útján 50, összesen 59 tag. Maradt 1871-ik évre 825 tag. b) A férjhez ment és megnősült 50 tag közöl, 11 tag, mert a kiszabott határidőt meg nem tartá, nem kapott dijat, csak is befizetgetett pénze ada­tott neki vissza; 1 39 tag pedig (37 nő, 2 fi, 32 helybeli, 7 vidéki lakos) kapott 1569 frt. 10 krt tevő összes befizetésére 5075 frtot, tehát 3505 frt. 90 krnyi tiszta nyereséget, vagyis középszámítás­­sal: kapott egy egy tag 40 frt. befizetésre 101/­ hó után 90 frt. tiszta hasznot, mi, ha egyszerre fizette volna be az illető, 253^-tólit tenne. c) A megmaradt 825 tag közül beíratott: 18— 19 „ „ 77 27-28 „ „ 2 tehát házasságra nem képes (kiskorú) 548, vagyis «‘To,,,,, házasságra képes (nagykorú) 277, vagyis 371fl0-ad rész. d) A bentlevő 825 tag közt van 76 fi és 749 nő; 513 helybeli és 312 tag vidéki lakos, még pedig Gallitziából 1, Ungmegyéböl 1, Szabolcs­ból 147, Zemplénből 25, Abaujból 34, Tornából 3, Borsodból 69, Göm­örből 13, Szepesböl 4, Sá­rosból 2, Nógrádból 7, Pestmegyéböl 4, Hevesme­­gyéböl 2. e) A folyó pénztári tiszta jövedelem 1392 frt. 95 kr. felett ekként rendelkezett a választmány és a főfelügyelő az alapszabály 16. 17. §-ainak értel­mében ; a tartaléktőkéhez csatolt 464 frtot a helybeli, felállítandó, reáltanodára alapított 100 „ a helybeli, felállítandó, elemi közös is­kolákra alapított 100 „ a jótékony filléregyletnek adott 300 „ a nyíregyházi egyház rendelkezésére bocsátott 100 „ a borsod-miskolczi, a helyb. ref. ev. és izr. nőegyletek folyó költségeinek fedezé­sére adott 50—50 írtjával 200 „ a helybeli ref. tanári nyugdíjintézet alap­alapjához 40 „ a helybeli ref. és evang. tanodák tápin­tézeteinek alapjához 30—30 írtjával 60 , a helybeli kisdedóvoda alapjához 28 frt. 95 krt. A reáltanoda és elemi közös iskolákra alapí­tott 100—100 frt. külön-külön helyeztetett el ta­karékpénztári könyvecskére. Az időközi kamatok is a tőkéhez fognak csatoltatni. Ezen tőkéket az egyleti választmány fogja kezelni mindaddig, míg azokat a felállítandó tanodák vezetőinek át nem adhatja. f) Minden ezután belépő tag fizet a díszesen kiállított részvény­könyvecskéért 30 krt., és a jó­tékony filléregyletre 20 kr., tehát 40 krral többet mint eddig. g) Csak oly keresztlevelek, esketési és halotti bizonyítványok fogadtatnak el, melyek az illető lelkészek, rabbik által anyakönyvekből kivona­tozva , 50 kros bélyeggel lesznek ellátva. h) Ezen első kiházasitó egyletnek másodi osz­tálya , melybe ugyancsak olyan feltételek mellett, nyereményre egyelőre csak azok fognak felvétetni, kik mint az elsőnek tagjai ebben is, tehát kettős díjra (600 frt.) akarják magukat biztosítani. i. é. május 1-sején kezdi meg működését. Alapsz. 111.­­ 9. „Minden részvényes, ki 1871. évi máj. 1. aug.­­ 31-ike közt lép az egyletbe egy évig, 1871 szept. 1. decz. 31-ig lépvén az egyletbe két évig, 1872. jan 1-sejétől lépvén az egyletbe, három évig köte­les az egyletnek tagja lenni. Ki ezen szabály elle­nére a kitűzött és kötelezett időn elébb férhez menne vagy megnősülne, a tagsági segélyben, az általa befizetett összegen felül, nem részesül.“­­) A második házasító egylet, mely a kisde­deket veszi fel, i. é. jan. 1-sején megkezdte sike­res működését. A szülök csakhamar belátták, hogy ez életre való intézet, melybe nyugodtan mondhat­nám örömmel íratják be minden­­ kisdedeiket. Miskolczon, 1871. febr. 15. Zelenka Pál, 10— 11 éve közt 120 19—20 éve közt 34 11— 12 „ „ 51 20—21 „ „ 33 12— 13 „ „ 61 21—22 „ „ 14 13— 14 „ „ 69 22—23 „ „ 21 14— 15 „ „ 71 23-24 „ „ 14 15— 16 „ „ 77 24—25 „ „ 5 16— 17 „ „ 99 25—26 „ „ 6 17— 18 „ „ 65 26—27 „ „ 3­ donban évenként körülbelül négy millió mázsára szá­mítható, mi egy napra 11,000 mázsát tesz. E hús­­tömeget ökrökre és ürükre kivetve, a napi szükség­let meghalad 1000 ökröt és 5000 Unit. E roppant hússzükséglet jelenleg csak egy harmadában húskül­demények, két harmadában pedig élő marhák bevi­tele által fedeztetik. Hetenként kétszer és pedig hétfőn és csütörtö­kön hetivásár tartozik; legjelentékenyebb a hétfői vásár. Az e napon vásárra hozott élő állatok száma átlag 5000 darab szarvasmarhára és 18.000 juhra rúg, holott csütörtöki napon csak 1000—1200 darab szarvasmarha és 6000 darab juh fordul meg.­­ A londoni mészárosok kerek számmal 4000-re becsül­tetnek, és különböző osztályokat képeznek. Vannak nagy mészárosok, kik a levágott marhákat csak egészben vagy negyedelve adják el a kis mészáro­soknak és egyéb húskereskedőknek. Egy nagy mé­száros hetenként 80—100 db. marhát és 5—800 ürüt vág le; a kis mészáros 8—10 ökröt, 50—80 ürüt vág, és többi szükségletét a nagy mészárostól vásárolja meg. A nagy mészárosok által kivágott marha csak kis részben adatik el közvetlenül, legnagyobb része London három nagy húsvásárja közvetítése által áru­­sittatik el; mind­három a Cityben van és fekvések szerént: Newgate, Leadenhall és Whitechapel-nek ne­veztetnek. A húsvásárok vasárnap és ünnepnapok kivételével mindennap tartatnak meg. A londoni marhavásárt illetőleg, egyharmada a vidékről láttatik el, míg kétharmada az eleven marha szükségletnek külföldről vitetik be. E nagy üzletben osztozkodik Németország, Belgium, Hollan­dia , Frank és S Spanyolhon. Az említett országok­­ mellett még Ausztria is küld b­izott marhákat Lon­­­­donba. A bécsi nagy kereskedő az őszi és téli hó­­s­napokban sovány ökröket vásárol a csehországi és­­ Bécs vidéki czukorgyárak számára, hol 3—4 hóna­pon át hizlalóban tartja. Ha meghízták elküldi azokat Londonba és pedig Bréma és Hamburgon át, magá­tól értetődik, hogy ily messze vitelre csak a nehéz marha űzeti ki magát. Az ily szállítások azonban nagy költségekkel és nem csekély nehézségekkel történhetnek. Minden ily­nemű külföldről történő marhaszállítás alkalmával egyidejűleg az illető gőzhajótársulat egy ügynöke erről tudósíttatik, kinek is kötelessége az angol kikö­tőknél megjelenni és ott készen tartott kisebb hajókon a szállítmányt azonnal Londonba útnak indítani. A szintén eleve tudósított londoni megbízott ott várja a hajókat, átveszi a marha szállítmányt és átadja a fel­fogadott hajtóknak, kik azt kibérelt istállókba, vagy közel fekvő legelőkre hajtják, míg a vásárra vitetik. Az ily módon eszközlött kivitel szállítási költ­sége természetesen igen magasra rúg és egy ökör­nél 3 és fél tallért tesz. Oda kellene tehát irányulni a kereskedők törekvéseinek, hogy a marha elárusí­­tása a londoni piac­on közvetítő ügynökök nélkül történhessék, valamint más oldalról a londoni mé­szárosok jutányosabban fognának vásárolni, ha köz­vetlen maguk veszik a szárazföldi hízott marhát. Piaczi feljegyzések szerint 1867-ben a londoni marhavásárra eladás végett hajtatott 313,264 ökör, 33,711 borjú, 1,514,926 Uru és bárány és 32,179 disznó, mely összegből átalában a külföldre 200,000 ökör és tehén, és 700,000 juh és bárány esik. A bevitt marhák aránytalanul nagyobb része, különösen ökrökben és juhokban, az ország fővárosa által vétetik igénybe. Nyilvános számadás a kecskeméti „városi dalárda“ által múlt hó márczius 25-én rendezett évnegyedes első Dalestély bevételeiről és kiadásairól. 1. Összes bevétel: 189 frt. 30 kr. o. é., mely összeghez födisfizetés útján járulni kegyesked­j­­ek: Hacker Adolf 2 frt., a Polák és Spitzer czég 2 frt., Fehér Márton 1 frt., Madarassy László 3 frt., ifj. Palotini János 1 frt., Fektor úrhölgyek 2 frt., Deák László 1 frt., Deák Lászlóné úrhölgy 1 frt., Fényfy Antal 1 frt., Grimm Rezső 2 frt., id.­­ Szabó László 1 frt., Bagi László 2 frt., Kovács Gábor 2 frt., Veroszta Erzsébet k. a. 1 frt., Bagi Lajos 50 kr., ifj. Horváth János 50 kr., Rimóczy Imre 1 frt., Keresztes Bencze 1 frt., Talászky Fe­­rencz 50 kr., Dömötör Károly 1 frt., Körösztös István 1 ft­. (a fölülfizetések összege: 27 ft. 50 kr.) 2. Összes kiadás: 91 frt. 10 kr. o. é., mely összeg a nyert bevételekből levonatván, tiszta bevételül a francziák segélyezésére maradt: 98 frt 20 kr., azaz kilenczvennyolcz frt. és húsz kr. o. é. Ezen összeg a francziaországi belzavar­­gások lecsendesültéig a helyi takarékpénztárban helyeztetett el. A Dalárda kedves kötelességének ismeri az áldozatkész közönségnek és a jótékony czélra köz­reműködött uraknak és hölgyeknek ezennel szives köszönetet nyilvánítani. El nem mulaszthatom azon hálás elismerést is fölemlíteni, hogy a nyomatott műsorozatot az idő­közben közreműködésre ajánlkozott t.­er. Vezéry Ödönné úrhölgy Szabadkáról, Kiss Ida k. a. Ma­kóról, s Szabó Vilmos joghallgató úr, becses föl­lépésük által emelni, értékesbiteni szíveskedtek. A színház és a helyi róm. kath. főgymnasium zon­­gora ingyen engedtetett át a jótékony előadás estélyére. A számadás tételei és okmányai a feli­ottnál megtekinthetők. Kecskeméten, April 5. 1871. Fehér Péter, mint a „városi dalárda“ elnöke. Helybeli újdonságok.­ ­ Ujjonczozás. Az 1871-ik évi I. törvény­­czikk rendeleténél fogva ez évben a magyar sor­hadi csapatokhoz és a hadtengerészethez 39,339. ujjoncz és 3934 póttartalékos s igy összesen 43,273 főnyi hadi utasók állíttatik a magyar szent korona területéből. Ezen létszámból Kecskemét város terü­­­­letére kirovatott 227 főnyi újjoncz és 23 főnyi póttartalékos, összesen 250 ember. Az elmúlt 20 év alatt Kecskemét évenként 100 vagy 120 újjon­­czot adott, sőt 1869-ben csak 82-öt, legtöbbet 1867-ben 177-et és 1870-ben 143-mat, most tehát az idei igen nagy véradó b­ebb szállításáért folya­modott; de azon megjegyzéssel utasittatott el, hogy a katona nem az összes helyi nép száma szerint, hanem a katonai szolgálatra alkalmas ifjúság lét­számához képest rovatik ki, ugyanazért a város­nak ki kell állítania a 250 legényt. — A felszólal­

Next