Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1871-07-01 / 26. szám
Negyedik évfolyam. 26. szám. Julius 1.1871. Előfizetési dij: f Hirdetési dijak «32» yUPOy VMVTT T A DHZ ^ 1 Lili ÜK. -i . -i , , , Hirdetések elfogadtatnak Gal-Üilofizetési penzek el- lia FÜlöp könyvkereskedésében fogadtatnak G alit a F Ülöp | jg ■ flr|llll Kecskeméten. — Hirdetések ezenkeméten. Irdta a 60. könyvkereskedésében Kecs- IS 111 0^116 NeSZlO H B t I I S D. Előfizetési fölhívás. Lapunk mai számával folyó év harmadik negyede veszi kezdetét, annálfogva tisztelettel kérjük eddigi előfizetőinket, hogy megrendeléseiket ismételni, sőt azok mellé saját körükben újabb megrendelőket is szerezni szíveskedjenek; figyelmeztetjük egyszersmind a t. Közönséget, hogy Lapunk további folyamára megrendeléseikről mielőbb intézkedni méltóztassanak, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Előfizetések és mindennemű hirdetmények elfogadtatnak Gallia F. úr könyvkereskedésében. Kecskemét, jun. 1. 1871. Szerkesztőség. Városi közigazgatásunk újjá szerveztetése. (Vége.) A rendőri osztályülések tárgyát képezendik a) a személy- és vagyonbiztonság ellen vétettekre a büntetés kimérése; b) a cselédek és gazdáik közt fölmerült, vitás kérdések határozatilag leendő eldöntése; c) a vásári , ipart üzleti, mezei rendőri, erdei, vadászati rend ellen tett kihágásoknak a szabályrendeletek szerinti büntetése; d) építkezésekre , átalakításokra engedélyt adni, az alkotandó szépítészeti szabályok szerint. Mely ügyek referense természetesen a városi mérnök lenne; e) mindazok megbirságolása, kik a városi vagy országos szabályrendeletek ellen cselekedvén vagy kötelességeiket mulasztván, akár egyeseknek, akár a városnak kárt okoztak, vagy egyátalában közbotrányt, vagy rendőrileg meg nem engedhető rendetlenséget követtek el; f) a bizottsági közgyűlés, a tanács polgármester, vagy főispánhoz véleményes jelentéseket készíteni; g) ugyanazokhoz a rendőri ügyek vitelét érdeklőleg javaslatokat beterjeszteni; h) a közgyűlés, főispán, a polgármester és tanács által kiadott rendeletek mikénti foganatosítása iránt tanácskozni; és i) A kapitányság tisztviselői közt a munkafelosztást eszközölni. A rendőri osztályülések tagjai az elnöklő város kapitányon kívül: a tisztiügyész, mérnök, orvos, a városi és a lovascsendbiztos, a két kapitánysági segéd és a kapitánysági jegyzők. A pénzügyi osztályülések tárgyát képezik : a) a pénztári fő- és segédkönyvek mikénti vezetése fölötti tanácskozás, s ez iránt javaslattétel, mi mindenkor a közgyűlés elé terjesztendő; b) a pénztárnokok, ellenőr vagy könyvvezető felelősségre vonása, ellenör vizsgálat eszközlés , miről szintén a közgyűlés az összes iratok és vád beterjesztésével értesítendő; c) a város kintlevő követeléseinek miként lett biztosításáróli jelentés, mely eszközlött biztosítások időnként a városi tanácsnak bejelentendők; d) költség előirányzat készítése; e) az adókivetés eszközlése; f) a közgyűlés, városi tanács, polgármester, vagy főispánhoz véleményes jelentéstétel ; g) a pénzügyi osztály személyzete közt időnként helyes munkafelosztás és az érkezett ügyek és beadványok kiosztása. A pénzügyi osztályülések tagjai az elnöklő főszámvevőn kívül a négy alszámvevő, és a két számvevői gyakornok, utóbbiak az ülés jegyzőkönyveit vezetvén. A városi tanács a polgármester elnöklete alatt áll: 4 köztörvényhatóság bizottsági tagból, a kapitány, főszámvevő, tiszti ügyész, mérnök, orvos, árvaszéki elnök és a főjegyzőből. A városi tanácsban a) állapítandó meg a legközelebbi közgyűlés elé terjesztendő ügyek sorrendje; b) intézendő el a közgyűlési határozatok mikénti végrehajtása; c) a város vagyonát érdeklő mindennemű ügy, avagy teendő; d) a vagyontalan árvák gondoztatási esetei; e) a város kintlevő követeléseinek miként leendő behajtása; f) a sérelmesen eszközlött adókivetés ellen beadott kérvények érdemileg; g) megállapítandó esetről esetre a biztosítékot nem nyújtott adós elleni eljárás; h) tárgyalandók, s elintézendők az iparjogi s egyéb a város vagyonát vagy közigazgatását érdeklő kérvények; i) végre a városi tanács a közigazgatási szervezetnek egészben vagy részbeni megváltoztatása iránt indokolt javaslatot készíteni, úgy szabályrendeleteket alkotni, s azokat a közgyűlés elé terjeszteni van hivatva. A polgármester különben a közgyűlés és főispán után az egész közigazgatás feje, folyton ellenőrködik, hogy a szabályrendeletek megtartassanak , a határozatok szigorú pontosság és gyorsasággal végrehajtassanak; a tisztviselők pedig a polgármester iránt engedelmességgel tartoznak; de a tanács, közgyűlés utasító határozata, vagy szabályrendeletek ellenére, vagy netán azok hiányában, a kapitány, főszámvevő, árvaszéki elnök, mérnök, tiszti ügyész és orvos csak azon esetben tartoznak a polgármester rendeletének föltétlenül engedelmeskedni, s azt azonnal végrehajtani , ha az írásban a város pecsétjével ellátva adatik ki nekik, oly biztosítás mellett, hogy a rendelkező polgármester a felelősséget kész magára vállalni, midőn is a cselekvény bevégeztével az ily rendeletet kapott tisztviselő az egész ügy körülményes előterjesztésével jelentést tartozik tenni a legközelebbi közgyűléshez. Az itt meg nem nevezett subalternus tisztviselők az osztályok főnökeinek föltétlenül engedelmeskedni tartoznak, mert a felelősség mindenkor a főnököket terheli. Mindezek fölött a bizottsági közgyűlés áll, melynek hatásköréhez a következő ügyek tartoznak: a) szabályrendeletek alkotása, b) közigazgatási és választókerületek alakítása , c) a törvényhatósági közlekedési vonalak , közművek, építkezések s a közmunka feletti intézkedés, d) kölcsönvételek, e) törzsvagyon szerzése vagy elidegenítése, f) a költségvetési előirányzat megállapítása s a zárszámadások megvizsgálása, g) a tisztviselők , az állandó, igazoló és a bíráló választmány s egyes küldöttségek választása s a főispán által felfüggesztett polgármester helyettesítése, valamint egyéb időközben főispánilag történt helyettesítések feletti intézkedés , h) tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alóli felmentése, felfüggesztése, úgy ellenük a tiszti vizsgálat elrendelése, i) a tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet s aszolgák fizetésének szabályozása, felemelése vagy leszállítása, k) új hivatalok és állomások felállítása, vagy a régiek megszüntetése, j) a törvényhatóságok kezelése, vagy felügyelete alatt álló pénztárak megvizsgálása s erre vonatkozó jelentése, m) kérelmezési és levelezési jog gyakorlása, n) indítványok tárgyalása, o) a felirati jog gyakorlása, p) a városi tanács, rendőrkapitány vagy az árvaszéktől fölterjesztett fölebbezések másodfokú ellátása, g) lakositás, r) mindazon ügyek, melyeket az országos törvény avagy a törvényhatóság szabályrendelete kizárólag a közgyűléshez utasít. A közgyűlések mikénti megtartása, azok hatásköréről, valamint a bizottsági tagok jogairól az 1870. XLII. t. ez. III-ik fejezete tüzetesen rendelkezik, én itt csak annyit jegyzek meg, miszerint óhajtandó volna, hogy ha a bizottsági képviselők a közgyűlésen kívül közszolgálatot teljesítenek, így például, ha a bizottsági tag napibiztosként működik a pénztárnál, vagy kiküldetést végez, vagy pedig a városi tanácsülésben vesz részt, bizonyos meghatározandó napdijjal húzzon. Lehetne e napdijjat egy forintra tenni. Ily közszolgálat teljesítésére a bizottsági tagok sorban következnének, a kinn a sor van, tartoznék pontosan megjelenni s ki meg nem jelenhetnék, annak kötelessége volna helyettesről gondoskodni, természetesen ekkor a helyettes a helyettesitő napdijját húzná, ha pedig mégis megtörténnék, hogy mind ő, mind helyettese elmaradna, az kinek sor szerint kötelessége lett volna megjelennie, tartozzék e mulasztása miatt a városi pénztárba 3 frt. büntetéspénzt fizetni. — így reménylem, hogy a városi közügyek körüli