Kecskeméti Lapok, 1871. július-december (4. évfolyam, 26-51. szám)
1871-10-14 / 41. szám
ügyének folyamatát; nem értené pedig itten, ha a törvénykezések németül folytattatnának — az egész város magyar nyelven beszélvén — az ügyes a maga dolgát, következésképen a felsége kegyes szándékát el nem érné: eléri ellenben, hogyha a pörök anyai magyar nyelven folytattatnak és ezen szolgáltatik ki az igazság. Ugyan e végett 3-or. Az új törvényes rendszabásnak 17-ik czikkelyében rendeltetik, hogy mind a törvénykező felek, mind pedig azoknak ügyészei vagyis pöröknek előmozditói a pöröknek folytatásában közönségesen szokásba vett szózattal éljenek, melyet erősít a 22-ik czikkely; Kecskeméten p pedig egyedül a kedves Hazánk nyelve vagyon közönségesen szokásban, ezzel élünk és éltünk élestül fogva a közbeszédben és a polgári, úgy a törvényes dolgoknak folytatásában és elintézésében. Azt kivánják tehát mind felséges uralkodó fejedelmünknek különös rendelései, mind pedig az új törvény rendszabásai, hogy itten, ahol a magyar nyelv mindenkor virágzásban volt, ezután is a képen maradjon és a törvényes ügyek tovább is azon folytattassanak. De 4er: Nem is lehet különben, az igazság szolgáltatásának világos elnyomattatása nélkül, minthogy itten a pörlekedések főképen szóbeli törvénykedéssel szoktak végbe menni, melybe a felek valamint elől adják ügyüket, ugyanaképen szükség beirni és előttük felolvasni; elől adják pedig az anyai magyar nyelven, egyebet ennél nem tudván, eképen kell tehát beirattatni s eképen az igazságot kiszolgáltatni. De micsoda törvénytétel volna is az, mely olyan nyelven szolgáltatnék, melyet sem a törvénykező felek, sem az ügyet előmozdító pártfogók, sem pedig a bírák nem értenének. Könnyen elhibázhatja a dolognak belső mivoltát a tolmácsnak magyarázatra; voltaképen szükség a dolgot mind a feleknek, mind az ügyésznek, mind pedig a bíráknak megrázogatni, ha az igazság útját eltéveszteni nem akarják, melyet egy tolmácsra bízni a lelkiesméretnek épen nem bátorságos. Mindezekre nézve alázatosan esedezünk a tek. megyei itélőszék előtt, hogy ha kétségbe hozattatnék, ha vallyon mi ő felsége kegyelmes rendelései szerint az előladandó pörös állapotokat nemzeti magyar nyelvünkön folytathatjuk és méltóztasson ezen alázatos de fontos okainkat maga közbevetése mellett, szükséges helyeken hathatósan elölmozdítani, és magyar élő nyelvünknek folyamatjába újra megerősíteni, s hogy a számkivetéstől megmenekedjen, végben vinni. Nem kívánja ezt bizonnyára országunknak boldogságát szívesen munkálódó kegyelmes fejedelmünk, hogy az igazságot Hazánk nyelvén szabad ne legyen kiszolgáltatni. Sign. Kecskemét 16-a 8-bris 1789. N. N. Kecskemét Város Bírája és Tanácsa. “ Megjegyzésre méltó e fölterjesztésben, hogy a hazafias érzelmű kecskeméti tanács a koronázatlan uralkodót nem nevezi királynak, hanem mindig csak fejedelemnek. Egyébiránt e fölterjesztésre már alig volt szükség: ennek keltekor ugyanis az autocrata császár nagy szellemének testi hüvelye már közelgetett a végfelosztáshoz. 1790-ik évi január 28-án kibocsátott rendeletével minden alkotmányellenes és törvénytelen intézkedéseit maga szétrombolta s egyedül az úgynevezett türelmi,a lelkészségek szabályozására és jobbágyi viszonyokra vonatkozó rendeleteit tartotta fen s a következő hónapban febr. 20-án reggeli öt órakor elhunyt. A lefolyt 82 év alatt ismét sok viszontagságot látott a magyarok hazája, míg annyira juthatott, hogy most már nem a fejedelmi önkény ellen kell védenie nyelvét s nemzetiségét, hanem egyes meggondolatlan rajongó embereket kell korlátozni nyelvünk rovására intézett nyegle megtámadások miatt. Teszi ezt valamennyi lap a fővárosban, de ha ezt a „Kecskeméti Lapok“ teszik, azonnal kong a lármaharang s végehossza nincs az alaptalan politikai czélzatoknak. Nyilatkozat. A „Kecskeméti Lapok“ 40-ik számában a helybeli izr. elemi főtanoda egyik érdemes tanítója Hirsch Mór, egy K. P. névjegygyel aláírt czikkben oly módon támadtatott meg, mely személyének lealacsonyitását és tanítói képességének a nyilvánosság előtti becsmérlését félreismerhetlenül czélozza. Az alálirt Iskolaszék kötelességének ismerte fel, ily méltatlanul bántalmazott egyik igen érdemes tanítója védelmére kelni, s úgy az igazság érdekében, mint az iskola és tanítói becsület megóvása tekintetéből kinyilatkoztatni, hogy Hirsch úr személye és tanítói képessége ellen felhozott vádak — leggyengébben kifejezve — igazságtalanok, igenis tanúságot kell tennünk Hirsch úr mellett, hogy azon 15 év alatt, miótaiskolánknál működik, hivatását becsülettel betöltötte, hogy komoly kötelességérzeténél fogva állásának nehéz kötelességeit híven s lelkiismeretesen teljesítette, és elöljáróinak, községének és mint tudjuk, polgártársainak is elismerését és becsülését kiérdemlette. Csakugyan Hirsch tanító úr volt az, ki múlt évben a nivizsgy Oktatásügyi Ministérium által a legérdemesebb tanítóknakkiosztatni elrendelt elismerési segélydíjak közt iskolaszékünk felterjesztése folytán 60 frtnyi jutalmazásban részesíttetett. — Ennyit az igazság felderítésére! Az iskola és tanítói becsület érdekében pedig nem állhatjuk, hogy a hivatkozott czikk iránya felett legmélyebb sajnálkozásunkat ki ne fejezzük. Ugyanis tudja mindenki, aki az iskolához közel áll, mily nehézséggel s bajjal jár az iskolának megfelelő jó tanítókkal való ellátása; eléggé szomorú számokkalillusztrálja a múlt évi ministeriális kimutatás ezen általános hiányait a népiskoláknak ; be kell ismernünk továbbá — mert úgy áll, hogy a néptanító állása a társadalomban korántsem olyan, mint minő őt jogosan megilletné. Kérdjük azért is, helyes s méltányos eljárás-e az, midőn egy elismert jó tanítót bárki a nyilvánosság előtt méltatlanul megbánt és becsületében megsért? és nem árt-e inkább az iskolaügynek hagy a jobbakat elkedvetleníti s visszariasztja azon pályától, mely ugyan sok bajjal s felelősséggel jár, de az elismeréssel vajmi ritkán találkozik? Ezeket bátorkodunk átalánosságban K. P. czikkező úrnak, kit ismernünk nincs szerencsénk, becses figyelmébe ajánlani, a czikk részleteivel pedig, minthogy az ügyhöz távol állunk, nem foglalkozhatunk, és hozzá szólani sem kedvünk sem feladatunk. *) Kecskeméten, 1871. Október 12-én. A kecskeméti izr. felekezeti iskolaszék: Dr. Kecskeméti Lajos, Fischmann, iskolaszéki jegyző, iskolai igazgató. O tempóra, o mores !!! Boldogréti Víg László. T Á R C Z A. B. S. barátomnak. Rózsakötél a barátság, Harmat rajt’ emlékezet, Szivünk össze vagyon kötve, Barátság éltet minket. Eltávoztál, de tündökölt Barátságunk csillaga, A hervatag rózsafüzért Harmat irditni szokta. Távol valók soká tőled, Elszakított sors keze, Ábrándos lelkem azonban Körülötted lebege........... De most itt vagy, újra itt vagy, Jer keblemre jó barát! Bort ide, bort, hadd ürítsük A barátság poharát. S. József: Állati tápszereinkről. (Közli dr. Schwarz László.) (Vége.) Tagadhatatlan, hogy főzés által a hús tápláló részeiből a fehérnye anyagokból csak igen keveset veszített, hanem amit vesztett a hús főzés által, azt könnyen oldható anyagaiban veszté, milyenek a kreatin, kreatinin tejsav, tejczukor és oldható sók különösen phosphorsavas sók, ezek mind a levesbe mentek át, annak pikáns izt kölcsönözvén, tehát fűszerül szolgálnak. Ezen anyagok hiánya a főtt húsban oka, hogy azt sem állat sem ember nem igen eszi tisztán magában véve, nem pedig, hogy tápláló anyagait veszítette volna el. Az ember segít a dolgon úgy, hogy a főtt húst különféle fűszeres eledelekkel egyetemben élvezi, ezáltal pótolja a különben tápláló főtt hús hiányzó fűszereit, részint pedig az emésztő nedvek bőségesebb elválasztását segíti elő, mert a jó táplálkozás nem csupán azon anyagok táplálóbecsétől függ, miket magunkhoz, hanem attól is, hogy a gyomornedv és az emésztő nedvek elegendő mennyiségben választatnak el, hogy így az élvezett táplálékokból a lehető legnagyobb hasznot húzhassuk. Innen van, hogy üdülő betegeknek nem kell mindig egyféle eledellel élni, bármily könnyen legyen ez emészthető és bármennyire kedvelje azt az illető, ha valahol úgy bizonyosan a táplálékoknál szükséges a variatió, hogy az ember kellőleg tápláltassék, mert csakis a táplálékok változatosságánál történik, hogy az emésztő nedvek olyan minő- és mennyiségben választatnak el, hogy a tápszerekből ránk a legnagyobb haszon káromlik. Igen gyakran állnak be oly körülmények, hogy a húst rosszabb ideig kell eltartanunk megóvandók a rothadástól, hogy ez lehetségessé váljék annélkül, hogy a hús tápláló becsében lényeges kisebbedést szenvedjen, azt a só vagy pedig a füst hosszabb ideig való behatásának kell kitenni. A só a húsból átömlés (diffusio) útján némely folyó anyagokat vesz fel, amikben feloldódik, képezvén bizonyos mézgaszerű sűrüdött folyadékot (Lacke) ezen folyadék a són kívül vizet, csekély mennyiségű fehérnyét és a húsnak némely könnyen oldható organikus alkatrészeit tartalmazza, e végett némely országban tápszerül is szolgál. A hús, melyre a só hosszú ideig hatott, nemcsak hogy tápbecséből vesztett valamit, hanem egyszersmind főzetvén, nehezebben emészthető, mint a friss hús. Ha a húst a füst hosszabb behatásának tesszük ki, az sajátságos izt és szagot kap, az ilyen hús nyers állapotban is élvezhető és úgy látszik könynyebben is emészthető mint főre; ezelőtt sokkal nagyobb mértékben éltek nyers füstölt hússal, újabb időben azonban a trichináktóli félelem tart sokakat vissza. A sózott és füstölt hús különösen nagyban fogyasztatik hajókon, hol úgyszólván kizárólagos tápszer, de tápláló hatásán kívül sok esetben káros hatással is van, amennyiben némely bajok ennek túlságos élvezete után fel szoktak lépni, ilyen a többi között a súly (scorbut). Nálunk azonban, hol az ilyen hús consumpciója sokkal kisebb, továbbá a sózás és füstölés sem történik oly áthatóan, tehát csak is mint mellékes táp szerepel, legkevésbé sem jöhet tekintetbe ama kellemetlen hatása. Végül néhány szót még egy húsfajról, mely nálunk is elég nagy mennyiségben fogyasztatik el, ez a halak húsa. Másvilági Levelek. xv. Nankelrenter Nabukodonozornak, a dicsőséges Mátyás király ama hires nevezetes német zsoldos lovagjának levele Másvilágról Graden Gergelyhez Kecskemétre. A levélnek külső czime: An Herrn Gruden Gergely, Leder, Lastin, Garnseide, Leinwand und alle Artikeln-Händler für Schuch- und Stiefelmacher in Kecskemét grosse Csongráder gasse im eigenen Hause. A levélnek szövege pediglen igy következik: *) Az illetékes iskolaszék jelen nyilatkozatával e kellemetlen vitát, — melybe lapunk besodortatott — befejezettnek kívánjuk tekintetni. Szerk.