Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1872-05-04 / 18. szám
Ötödik évfolyam. ___________________________18. szám._______________ Május 4 1872. far- Előfizetési pénzeket- Hirdetések elfogadtatnak Gál. . -I n. lla Fülöp könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia fülop I . il * | rr | j* | Kecskeméten. — Hirdetések ezenkönyvkereskedésében Keee- ISmeretterjeSZtO 11611130. ESSIw * 1áteza 60. sz. Követjelentési beszéd Kecskemét szabad királyi város 2-ik kerületének választó polgáraihoz, 1872. ápril 28-án. Tisztelt Barátim ! Három éve múlt, hogy önöknek megtisztelő bizodalmából, a 11. kerület részéről, a polgári pályák legnemesbikére, az országgyűlési képviseletre , megválasztattam. Közel három éve lesz ismét, hogy a megkezdett országgyűlés első hónapjai után, csakhamar beállván azon eset, hogy igénytelen személyem államszolgálatra alkalmaztatván, szabályszerűen újból önöknek követválasztásról kellett gondoskodnak : önök, tisztelt Barátim! önök, szülőföldemnek ügyszerető választópolgárai voltak azok, akik által, megpróbált politikai elveik és meggyőződésük alapján, s igénytelen személyem iránti bizodalmuk és ragaszkodásuk folytán, a lefolyt országgyűlésre másodszor is , újból meg lettem választva. Ezen kétszeres megtisztelés, énnekem kétszeresen kedves kötelességemmé teszi, hogy az országgyűlés lefolyásáról itt önök előtt, önöknek, az én választóimnak jól ismert, otthonosnak, családiasan kedvesnek érzett körében, egyszerűen és őszintén, miként lelkemből jön — bárha átalánosságban, de minden esetre élethíven jelentést tegyek. Önök előtt, tisztelt Barátim! akik ismert hazafiságuk és ügyszeretetüknél fogva szokva vannak , az országos közügyek menetét mindenha éber figyelemmel kísérni és azokat észlelni, nem lehet célom, hogy a hároméves országgyűlés minden kis mozzanatát, minden kis házi történetecskéit megismertessem és ecseteljem, mert azokra órák, de talán napok igényeltetnének, hanem igenis kell, hogy az országos tárgyalások és országos eredmények főbb vonásait, legjobb meggyőződésem szerint, legalább röviden jelezzem, s mint prizmával a felfogott napsugarat — legalább főbb vonásokban önöknek híven felmutassam. Önök, tisztelt Barátim ! emlékezni fognak reá, hogy a múlt országgyűlés idejéről, két rendbeli követjelöltségi beszédemben, pártom elveihez híven, a közjogi kérdéseket, a kiegyezési törvényeket illetőleg, határozottan kijelentettem, miszerint, bár azokat én sem tartom örökre megváltozhatlanoknak, az alaptörvények netovábbjai és remekeinek, de tekintve, hogy erőszak által elvett ősi alkotmányunk , csakis azoknak alapján lett törvényes útra, rázkódás és tételkoczkáztatás nélkül, egyetértésben a magyar királylyal és örökös tartományokkal visszaállítva; tekintve, hogy ősi alkotmányunk azoknak alapján, a szerződő felek kölcsönös érdekeinek egymásban és egymássali garantírozásában sokkal jobban van biztosítva, sokkal jobban fejleszthető, idők és körülményszerűleg sokkal jobban gyarapítható, mint a régi, csakis a corpus iurisban, csakis a papíron, de nem a valóságban létesült függetlenségi törvényeink mellett; tekintve, hogy mind államiságunk, mind hazánk anyagi és szellemi jólléte a kiegyezési alaptörvények a égisze alatt örvendetes lendületet tanúsít; s hogy szerződésszerű alaptörvények , bármi ábrándozási, bármi önállási viszketegekért, öngyilkosság bűne, s tételkockáztatás veszélye nélkül józanon el nem estélhetnek, mindezen indokoknál fogva kijelentettem , hogy az annyiszor gáncsolt, annyi felől becsmérelt, de üdvöseknek tényleg igazolt kiegyezési alaptörvények , minden támadás és ellentörekvés ellenében , egyelőre saját tételünk érdekében is, megvédendők és fentartandók lesznek. Az országgyűlési többség, az e részbeni nem egyszer, s nem egy oldalról történt támadásokat és veszélyes kísérleteket mindannyiszor határozottan visszautasította, s e részbeni nemes feladatát híven és dicséretesen teljesítette. Önök előtt, már követjelöltségem alkalmával jeleztem, hogy a közhitel, a vagyon- és személybiztonság érdekében is, a törvénykezési és igazságszolgáltatási" régi szerkezet többé fenn nem tartható , hogy azon anomáliának, miszerént egyes, nem igen nagy területeken, például Szepes megyében s a szabad kerületekben, találtatott 18—20, eléggé selejtes törvényszék, a legnagyobb és népesebb területeken ismét azzal ellentétesen, például a nagy Bihamegyében, alig 2—3 törvényszék, ezen viszás helyzetnek a közérdekben el kell töröltetnie, s a falatkenyérként szükséges jogi reform tekintetéből mélhatlanul szükséges, hogy a bírósági nemes institutió, a műveltebb és e részben is szervezettebb külföld példájára, az állam által és annak költségén tartassék fenn. Az országgyűlés e részbeni hivatását teljesen beváltotta, s a meghozott bírósági törvények, a bírói hatalom gyakorlásáról, a bírák nyugdíjazása és áttételéről, a bírói felelősségről, s a kir. ügyészségről szóló törvények alapján, az új bírósági szervezetet a felelős kormányzat által országszerte, s itt Kecskeméten is, egy nagy és népes terület, s öt járásbíróság keretében életbe is léptette. A bírósági szervezet még új , alig három hónapos, annak életrevalósága felett ítélni, s egyoldalúlag palctát törni még korai volna; de megvagyok győződve, hogy hozzájárulván azon bírósági alaptörvényekhez, az azokat, a mi sajátságos helyzetünkben is szükségképen kiegészíteni kellő törvények az ügyvédi rendezésről, s a közjegyzőség behozataláról, s felállított bírósági közegek, legnemebb feladatukat betöltendvén, az új szervezet által az ország köztétele, a vagyon és személy biztonság, megingathatlan lendületet nyerene. Követjelöltségem alkalmával már jeleztem, hogy a megyei és városi törvényhatóságok s a községek a 48-iki felelős központi kormányzattal szemközt, régi, rendezetlen, az újabb viszonyok igényeivel jobbadán ellentétes helyzetekben többé fenn nem tarthatók, és azokat azon hajdani szervezetlenségben mereven érvényben hagyni annyit tenne, mint ez által és a felelős parlamenti kormányzat hatáskörét és eredményeit egyelőre már, állandóan megzsibbasztani. Ezen átalakítás szükségét és czélszerűségét a törvényhozás beismervén, a megyei és várositörvényhatóságok s a községek szervezéséről szóló törvények hozatalalával az ország közigazgatási jóllétének alapját rakta le. Azon törvényekben nemcsak az erkölcsi és anyagi felelősség elve van érvényesítve, mind fölfelé a kormányzat, mind lefelé a nép irányában, de szemközt egymással, és egyenként is a felelős központi kormányzatnak, a törvényhatóságok és községeknek hatásköre eszélyesen, s a kellő önállás szemmeltartásával ki lévén jelölve, csak jóakarat, a törvény iránti tartozó tisztelet, és ügyszerető következetesség kell, hogy hazánk közigazgatása a legrendezettebbé váljék. Ezen már az ország legnagyobb részében életbe is lépett törvények alapján, szülővárosunk, Kecskemét, mint kir. város, önálló törvényhatósággá van név szerint emelve. Jeleztem, hogy az ország több vidékein, s különösen Erdélyben az úrbéri viszonyokból származó , s részben még rendezetlen birtokviszonyok a nemzetgazdaság és közhitel érdekében elodázhatlanul rendezendők lesznek. Ezen országos szempontok tekintetéből lettek meghozva: a még fennmaradt úrbéri birtokviszonyok rendezésére, az irtványok és bérföldekre, az erdélyi tagosítás és arányosításra, a vízszabályozás és gátrendőrségre, s a vadászati jogra vonatkozó ,felette szükséges, felette czélszerű törvények. És ha közelebb a telepítvényekre, az udvartelki birtokviszonyokra, s a regálékra vonatkozó törvények veséélyes szabadelvűséggel fognak szükséges kiegészítésül meghozatai, bizton hiszem, hogy mindezeknek alapján nemzetgazdászatunk és közhitelünkben rendkívüli gyarapodás fog érvényesülni. Hangsúlyoztam önök előtt, miszerint az ország anyagi felvirágzásának gyors eszközölhetése végett kormánynak és törvényhozásnak egyenlően elutasíthatlan tisztévé vált, hogy czélszerű közlekedési eszközökről s idebenn és odakinn a külföldön kereskedelmi és hitelműveletekről gondoskodjanak. Az e részbeni eredmény érezhető, és teljes elismerésre méltó. E rövid három év alatt, a felelős kormányzat kezdeménye és gondoskodása folytán, a kereskedelem, a kivitel és hitelművelet, s államiságunk érdekében, törvényhozásilag különféle országokkal, több mint harmincz kereskedelmi, posta és távirdai nemzetközi szerződés lett kötve, s különféle irányban az ország területén kijelölve , több mint 24 vasút felállítása elrendelve. Ezen a téren a lényeges különbséget és jótékony előhaladást eléggé tanúsítja azon egyszerű tétel, hogy még öt év előtt hazánk területén alig találtatott kétszáz s néhány mértföldnyi vasút, ma már, az országgyűlésileg megszavazott s rövid idő alatt befejezendő vasútvonalak elkészültével több mint ezer kétszáz mértföldnyi vasút állami rendelkezésünkre. S hozzá figyelmet érdemlő körülmény, hogy azoknak egy része, az országos jövedelmekből szereztetvén és készíttetvén, maholnap hazánknak egyik leggyümölcsözőbb közvagyonát képezendik. A közlekedési és hitelműveletnek előteremtése közben nem lehetett kormányzat és törvényhozásnak elfeledkeznie a kereskedelmi előhaladással párhuzamos fejlődésben nem levő hazai iparról , de sőt intézkednie kellett, hogy a külföldi, különösen az előhaladottabb örökös tartományokbeli iparüzlet által háttérbe ne szoríttassék. Ezt egyéb tényezők felhasználása mellett elsősorban csakis az országos iparnak a középkori ezédrendszer nyűgjei alóli felszabadításával a szabad iparos munkának korszerű érvényesítésével, de egyszersmind az iparjognak eszélyes szabályozása s az iparosoknak ipartársulatokkal sorakozhatásával, egyszóval, egy új, az előhaladottabb és iparfejlettebb országoknak tapasztalatai után legüdvösebbé válható ipartörvénynek behozatalával eszközölhette. Az ipartörvény meghozatott, és ha jóravaló iparosaink s az őket támogató jóakaratú kormányzat ezen szép és üdvös törvény keretében következetesen haladni fognak, lehetetlen, hogy a hazai ipar, a mezőgazdászat és kereskedelemmel jótékony versenyzésben és egymás kölcsönös támogatásával biztosított felvirágzásnak ne induljon. Eközben kormánynak és országgyűlésnek egyenlően feladatává vált, hogy az országnak, a korábbi években, részben jövedelmet alig hozott közvagyonai ezentúlra biztosan, kétszer, háromszor anynyit jövedelmezzenek, s a gyümölcsöző befektetéseken túl az ország értéke közvagyonban is emeltessék. így lettek a közjövedelemből megszerezve a szent korona részére a gödöllői és egyéb nagy értékű uradalmak, igy lett megváltva a nagyszerű forgalmú, a világ nyolcadik csodájaként fölemlíthető budapesti lánczhíd, s a nemzeti közműveltség egyik megbecsülhetlen emeltyűjeként: az Eszterházy-féle országos képtár. E közben még kormánynak és országgyűlésnek az is elengedhetlen feladatává lett, hogy ország és államai s nemzetül fennmaradásunk egyik legfőbb biztosítékát, újabb alkotmányos vívmányaink egyik legszebbikét, a honvédelmi institutiót évről-évre törvényhozásilag fejleszszék és biztosítsák , és sz. István birodalmának területi épsége, az utolsó lánczszemig kiegészítve, s egy feloszthatlan testben találtassák. Istennek hála, önérzettel mutathatunk az alig négy éves honvédintézményre, s ma már, az eleinte eléggé kicsinyített, eléggé lenézett honvédség , ezen év végéig, közel kétszázezer számig lesz fölszerelve, betanítva és táborba szállítható, önérzettel mutathatunk a határőrségre, örömmel hivatkozhatunk azon tényre, mely szerint haa Jónknak másfél század előtt elszakasztott része is, az alkotmányos kiegyezés jótékonyságának alapján, egymásután, s a legbiztosabban elvárhatlanul tényleg visszacsatoltatnak. Ezek a három éves országgyűlésnek főbb eredményei. S egyelőre kétségtelen, hogy a hozott törvények legnagyobb részben hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának , — ha isten is úgy akarja, mint mi óhajtjuk—áldáshozó alapját képezendik, s minden legkisebb törvénynyel ki van jelölve az ösvény, amelyen továbbra is a törvényhozásnak, saját jóllétünk érdekében, feltarthatlanul haladnia kell. És ha most, tisztelt Barátim! önök azon kérdést intézik hozzám: várjon ezen országgyűlés az irányában jogosult remények és várakozásoknak. Lapunk ezentúl szombat helyett mindig vasárnap reggel fog megjelenni. Szerg.