Kecskeméti Lapok, 1872. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1872-09-08 / 36. szám

Hód-Mező-Vásárhely 4, Jász-Alsó-Szt.-Gy­örgy 1, Kassa 2, Kalocsa 1, Kecskemét 138, Kerekkarszt 6, Kisújszállás 1, Kolozsvár 34, Lőcse 3, Losoncz 1, Marienthal 1, Martonvásár 1, Magyaróvár 1, Mizse-L. 1, Miskolcz 20, Magy.-Pécska 1, Moson 1, N.-Várad 1, N.-Körös 1, N.-Szalonta 1, N.-Ki­­kinda 1, Nyíregyház 4, Paks 1, Pest 218, Pécs 1, Rácz-Almás 1, R.-Szombat 5, Szatmár 1, Szarvas 1, Szeged 26, Szegszárd 1, Szepesszombat 2, Szen­tes 3, Kun-Szt.-Márton 2, Tokaj 1, Újvidék 2, Varasd 1, Velencze (Fehérm.) 1, Versetz 1,­ Ves­­prém 6 kiállító által. A kiállított tárgyak száma ide nem értve a késő­n érkezetteket 620-ra tehető, melyek közül az első udvaron a bejárásnál találjuk a 3 haran­got, melyek Pozdech harangöntő műhelyében ké­szültek Pesten a hajdú-hadházi ref. egyház részére és tekintettel súlyok (a legnagyobb 27, a középső 15, a legkisebb 8 mázsát nyom) daczára egy 15 éves gyerkő­cze mind a hárommal képes egymaga rendszeresen harangozni, holott a régi modorú húzó gépezet mellett a legnagyobbhoz magához két ember kivántatnék. Ugyanezen udvarban lát­hatók továbbá: a majnai Frankfurtból való két lőerejü, csinos szerkezetű cséplőgép Weil Móricz-­­ tól­, melyen naponta 60—70 csomó gabonát lehet csépelni; 3 meglett férfi és 3 suhoncz vagy leány segítségével; a budapesti Geitner- és Rausch-féle malomkövek, melyek számos darab kőből vannak összeillesztve és erős vasabroncsokkal összeszoritva; a gróf Széchényi-féle szabadalmazott és a Walser­­féle kitünő tűzi fecskendők, mely utóbbiak sz. kir. Kolozsvár város részére készíttettek, más számos kerti fecskendőkkel együtt. A fecskendők megemlítésénél azonban el nem mulaszthatjuk megemlíteni, hogy városunkra is nagyon ráférne már, ha tűzoltó szereit egy kissé hozzá idomíttatná az újabb fecskendőkhöz és leg­alább a tetőre vihető hosszú csövekkel elláttatná a régi fecskendőket, melyeknek segélyével tízsze­res hatást lehet gyakorolni és roppant sok vizet megtakarítani az egyszerű szerkezet mellett is. Ezek után áll Vidács úr új divatú borsajtója mel­lett egy pár vetőgép, vasborona és morzsoló Wür­­tembergből, Mosonból és Pestről, melyekhez ha­sonlókat azonban már a múlt őszi gazdasági tár­laton láttunk. Ezeket követték: Bogdán úr 2 ülésű csinos kocsija, Kölber úr egy ülésü csinos kocsija és Porst úr 2 ülésü kocsija Pestről, Swoboda úr egy darabból készült hajtottkerék talpaival. Méltó helyet foglalnak el a jóizléssel és fényesen kiállí­tott kocsik mellett földjej­üknek Kocsó M. és Ko­csis Pálnak együttesen kiállított s nagy gonddal és még nagyobb szorgalommal készített kocsija, a szintén kecskeméti Pataki István, derék kovács­mesterünk által készített kocsival együtt. E két mű darabon annyi csinosságot, részarányosságot és szilárdságot talál a figyelmes szemlélő, misze­rint méltán elmondhatja, hogy ha ilyen iparosaink vannak és ezek kellő pénz és munkaerővel ren­delkezhetnek, nem leene szükségünk jó és csinos kocsiért városunk határán kívül menni. A kocsik után látható Wladár Pál gyulai kiállító hordozható gőzfürdője, mely egyszerűsége mellett is nagy szolgálatot tesz a szenvedő emberiségnek, még olyan helyeken is, hol rendes gőzfürdő van, mert számtalanszor olyan súlyos betegeknek van szük­­ségök gőzfürdőre, kiket a szobából sem lehet ki­vinni, s azért hisszük, miszerint Wladár úr talál­mánya csakhamar közhasznúvá válik , mit mi szív­ből óhajttunk is. A kádár munkák az első udva­ron a miskolczi Huszák Pál két hordója, szegedi Reiner Gyula 2 hordója, kecskeméti Végh József veres bor­forralója, Lédeczy István 4 hordója, Zsigmond József egy hordója és a pesti Glauber Adolf 19 hordója által vannak képviselve, melyek mind a munka tisztaságára, mind az edények tar­tósságára nézve mindannyian dicséretes szorgalmat tanúsítanak, de nézetünk szerint mégis különös említést érdemelnek a Végh József által készített, igen czélszerű vörös borforraló és a Glauber által készített ritka szépségű 19 hordó, melynek min­­denike a legnagyobb gonddal van kiállítva , de a három bolti hordó szabatos mesterművi díszmet­­szése által kiváló dicséretet érdemel. Itt látható még egy későn érkezett Stróbl és Barris-féle nagy aratógép, mely a marokverést is maga végezi, végre néhány zuhany­készülék és Rosenbaum helybéli síremlékraktár-tulajdonos kő­faragványai. A II. udvaron kizárólag gazdasági gépek van­nak elhelyezve, nevezetesen balról az első helyen találjuk a pesti Stróbl- és Barri-féle gyárból kike­rült négy ló erejű jeles cséplő­gépet, melynek szi­lárd és pontos szerkezete semmi kívánni valót sem hagy hátra, továbbá ugyanazon elég .2 kétkésü szecskavágóját, répa-metszőjét 2 vasekéjét, széna­­gyüjtőjét és 2 rostáját. Pesti Jurisics Márton 6 különböző nagyságú kitűnő kovács-futtatóját, hód m­.-vásárhelyi Patocs 6 darab kitűnő csínnal és tar­tóssággal készített vasekéjét és 1 vasboronáját. Vidacs István általánosan ismert jó hírű gyárából 3 szecskavágót, 6 közönséges, egy kettős és egy egy ló után való vasekéjét, 1 kapálógépét, 6 kü­lönböző vasboronáját, 4 öntött vasvályúját és egy kukoricza-morzsolóját, melyek egyszerűségük mel­lett tartósságuk és pontosságuk által ajánlják magu­kat. Guthmann Adolf angol gyári raktárából 1 olajpo­gácsa darálót, 1 kézi lvagdarálót, 2 szecskavágót, 2 zsákhordó taligát 3 faarató-, gyűjtő- és úthengerező­­gépet, 1 festék-őrlőgépet, 1 földfúrót, 1 kerti henger­­zőt, 1 csigasort, 1 tizedes mázsásét, 3 kocsiemelő csa­vart, 1 vizhúzó gépet, különböző égetett agyagcsö­ve­­ket, kaucsukcsöveket a vízvezetéshez és egy vizhúzót mindannyian magukon viselik az angol­ gyártmá­nyok ismeretes tartóssági jellegét és szilárdságát. Weil Móricz szecskavágóját Frankfurtból. Zircher János verseczi, dob alakú, 16 késű káposzta-gyalú­­ját, nézetünk szerint e találmány a háztartásban kitűnő szolgálatot tehet, miután ezen gép haszná­latával a káposzta fejeket tetszészerint lehetvén a gyalúhoz nyomni a metszés a legfinomabb szálakat adhatja, s a kések folytonos körben forgása által a munkát nagyon gyorsíthatja, s hisszük, hogy ezen gyalúval a legfinomabb metszés mellett is le­het háromszor annyi munkát végezni, mint a kö­zönséges gyalúval. A pesti Feinel Lipót 1 köz­ponti szóró-vető­gépet 2 keréken és nyakba akasztva, találmánynak szép lehet, de hogy a czélnak meg­felel-e? e kérdés megfejtését gyakorlati gazdáink­tól várjuk, mi egyelőre nem mernénk mel­lette nyilatkozni. Vannak még ugyan ezen ki­állítótól apróbb gazdasági eszközök, u. m. villák, gereblyék és más efélék, melyeknek czélszerűsége az első pillanatra belátható. Végre ezen helyiség­ben vannak még: Győri és Unger mosoni rostája, Echinger és fiai 2 rostája Pestről, Halmi Mihály 1 rostája Debreczenből és Kollerich Pál 2 rostája Pestről, mind meg­annyi kitűnő szorgalommal és pontossággal készült mű. Engedje meg a nagyérdemű olvasó közönség, hogy mielőtt a zsúfolásig tömött termekbe lépnénk, szülővárosom és földjeim iránti tiszteletből a kecs­keméti kiállítókat sorolhassam fel az általuk kiál­lított műdarabok megemlítésével. Kecskemét szab. kir. városa Pest után az első helyet foglalja el a kiállítók számaránya szerint. A 138 kiállítót a következő csoportokra osz­­tályozhatjuk: a) Női munkát adtak a bejelentési sorrend szerint: Katona Emma és Blanka 1 gyö­nyörű horgolt ágyterűtőt, Fodor S. Zsuzsánra 1 franczia fejéket és 1 magyar fekötőt, Hegedűs Györgyné hímzett férfiinget, Kovács József 1 abroszt, 12 kendőt, Kovács Imre derékalj szöve­tet, szak aj­tó-kendőt­ és kemény szoknyát, Szűcs György derékalj-szövetet, kanavászt és pamut­gyolcsot. Salamon Eszter és Róza befőzöttet és aszalt babot, húzás Józsefné hímzett szalagot. Szilády Mari női munkát remek fehér hímzéssel, Fuchs Jenni díván párnát felvágott rózsákkal. Csorba Károly­né divánpárnát, Faragó Gáborné fehérne­műket. Dömötör Zsuzsánna és Krisztina­­ nagy szőnyeget. Bélák Albertné gyönyörű horgolt pap­lant és hímzett szőnyeget. Parragh Ágnes gyö­nyörű asztalterítőket, divánpárnát és férfi-inget. Grosz Johanna fehér hímzett, párnahéjat. Kun Menyhértné finom kalácsot, kender-abroszt és zsáknak valót. Bolyos Teréz magyar főkötőt. Tantó Erzsébet férfiinget. Csorba Veres Teréz abroszt. B. Kis Györgyné finom kalácsot és pereczet. Né­meth Dánielné kitűnő levesbevaló tésztanemeket. Dragollovics Dérnéné gyönyörű asztalteritéket.. Huszthy Laura gyönyörű horgolt paplant. Bognár Lujza függöny­választót. Hakker Julia 3 nagy, 1 kis divánpárnát, mind a négy gyönyörű. Hadzsi István leánya hímzett női kézimunkákat. Grünblatt Aranka gyönyörű kalaptartót. Özvegy Majó Mari festett selymet és magyar főkötőt. Pólya Róza ka­lácsot. Jausz Józsefné kalácsot. Kecskeméti Helén csinos szivarhamutartót. Lichtner Szidónia fali ko­sarat és pompásan­­hímzett női munkát. Kohn Szi­dónia him­zet képez. Schwarz Amália berliniből ké­szült gyönyörű szőnyeget és selyem csengetyűhúzat. Visontay Fereczné horgolt pompás ágytakarót és abroszt. Rág Károly­né czukorneműt. Grosz Szi­dónia hímzett munkát. Danics Gergelyné gyönyörű férfiingeket. Erdélyi Magdolna pompás párnahéja­kat és paplant. Szél Zsuzsánna remek tésztanemü­­ket és betözötteket. Kohn Irma kulcstartót. Tóth Antalné finom tésztanemüket. Dukai Julia csinos himizett párnát Dékány Erzsébet gyönyörű fehér kenyeret. Szt. Kir. Tóth László im pompás tarho­nyát és tésztanemüket. Muraközi Sándorné finom fehér kenyeret. A női munkák kiállítói összes száma 42. b) Lábbeli műveket kiállítottak: Redhtorisz Sámuel, Cseh János, Seres Lajos egy­­egy pár csizmát. Simon Imre 1 pár oroszból­ csiz­mát , 2 pár selyem czipőt. Deák László 1 , Pátkai László 2 pár csizmát. Kirchwégerer János 1 pár férfi papucsot. Falta Sándor, Perjési Sándor egy egy pár csizmát. Schindler Károly 1 pár fehér czipőt. Simon Imre 1 pár topánt, 1 pár csizmát. Csaba Pál 1 pár csizmát. Fiala János 2 pár csiz­mát, 1 pár czipőt. Horváth Gergely 1 pár lakk­csizmát. Paszterkó József, Könyves László egy-egy pár csizmát. Szabó Sándor 1 pár női csizmát. Ötvös László 1 pár czipőt. Méhes Sándor 1 pár női czipőt. Összesen 20-an. c) Tímár munkát kiállítottak: Kincses László és Sándor egy-egy te­hénbőrt. Rigó József 1 tehénbőrt, melynek fele barkás, fele sima. Szabó Pál 1 lóbőrt. Cső András egy lóbőrt. Somodi János több szíjgyártónak való bőrt. Kaján József 1 csikóbőrt. Összesen 7-en. d) Szabó-munkát. Fodor Sándor 1 magyar szol­gai öltönyt. Fridrich János 1 frakkot és 1 önkén­tes kabátot. Búzás József 1 mellényt és 1 gombos nadrágot. Tóth Sándor 1 kettős mellényt fehér és fekete atlaszból. Csolnoky Ferecz 1 kitűnő szép házi köntöst, 1 fekete frakkot és pantalont. Máté László 1 fekete atillát. Kis Sándor 1 mellényt. Összesen 7-en. e) Lakatos munkát: Szabó László 1 kapuzavárt, 1 czukorvágót, 1 pamutgombolyi­­tót. Tajcsik Mátyás 2 tizedes mérleget, kertész eszközöket és 1 bélyegvasat. Szentgyörgyi János 1 takaréktűzhelyet. Szekeres Imre franczia láda­zárt. Adorján Gáspár 1 závárt. Gyenes Sándor, több rendbeli lakatos művet. Simony Antal 12 závárt. Nagy István 1 bakonyi baltát. Csontos Já­­­nos 1 závárt. Összesen 9-en. f) Kovács munkát Kocsi Mihály egy vasalt kocsit. Pataki István 1 vasalt kocsit és 1 vaskoronát. Összesen 2-en. g) Szíjgyártó munkát: Halasy Mihály 3 lóra ma­gyar szerszámot. Tóth Imre 2 lóravaló szerszámot. Vári László 4 lóravaló szerszámot, mely utóbbi kettőt előlegesen is a legnagyobb dicsérettel emlí­teni és nem mellőzhetjük. Összesen 3-an. h) Asz­talos műveket: Szabó Antal 1 remek 3 ajtajú szekrényt, Mayer János egy kitűnő pontossággal készített gyönyörű íróasztalt és 1 tabernáculumot. Összesen 2-en.­­) Bádogos müvet: Veroszta Fe­­rencz 1 csillárt, 1 borhtítót és más aprólékot. Szinnai Pál 1 bádog házfedelet , 1 szagtalan ár­nyékszéket és 2 fürdő­kádat. Összesen 2-en. k) Kalapos müvet: Csörgei Imre, Ötvös László és Valk József. Összesen 3-an. 1) Szűcs munkát: Dékány László 1 magyar subát. Sántha Sándor 1 női subát. Összesen 2-en. m) Kádármüveket: Végh József 1 vörös bor forralót, 2 vékát és több darab munkát. Lédeczi István egy 14 akós hordót, Pataki László 1 kis hordót. Összesen 3-an. n) Rézöntő müvet: Rág László és Kovács Sámuel. Összesen 2-en o) Vegyes műveket állítottak ki: Bagi György épület tetőrajzot, Nád Nándor viselt kelmét festve. Pataki Imre rajz tanár „A dalnok átka“ hasrelief gypszből és a „Törött vonó“ egész alak gypszből, mind a kettő mestermű. Nemcsák Adolf 2 lancester fegyvert. Steinwarz József egy divánt, 2 fauteuilt, 6 széket vörös bársonyból. Szilády Lajos könyvnyomdai műveket. Sárközi György ácsmunka mintát. Marozsi Ger­gely rajzot. Kovács Károly keményítőt. Klauber János számoló­gépet és héber olvasókönyvet. Nagy Imre gombkötőmunkát. Ház Jakabb és társa zsin­delyt. Lipóczi Antal és Greniczer Antal nyomdai mű­vet. Ági László szappant. Rosenbaum sirkövet. Barmos József 2 fakereket. Biró Mihály építészeti rajzlapokat. Sárói Szabó Pál olajfestvényt. Szabó Mihály és Albert virág­csokrokat és kerti asztalt. Lusztig Lipót és tár­sa mosott gyapjút. Schwarz Atilla 1 kalaptartót. Reiner Sándor aranyozott eze­­get horgonyból. Frankó Miklós fényképek czime­­rét. Labancz János 2 kis paplant szürszabó mun­kákból. László Károly topographiai képrajzot, gazdasági eszközöket és takaréktűzhelyet. Parragh Gedeon kecskeméti muskotály és kadarka borokat. Szarka János téglából faragott koronát. Réh Adolf épület-fa anyagot. És végre Kecskemét sz. kir. város saját nagyszerű térképét aczéltáblákon és egy példányban vászonra feszített papiroson. (Folytatása következik.) Folytatás a mellékleten. Angyal barlang a földön. Van sz. kir. Kecskemét városának egy kettős S alakú útczája, melynek szegletein itt-ott még most is olvasható a „Vásári nagy uteza“ felirat és van ezen útezának a főtemplomtól számítva máso­dik bal szegletén egy nagy sárga ház, melyre hajdanában nagy betűkkel volt felírva e két szó: „Nagy kávéház,“ ennek a nagy háznak ablaktáb­lái, nehogy a járó­kelő előtt feltűnjék, éjjel nap­pal be vannak csukva és méltán, mert ha e sorok olvasói a komor külsejű ház bensőjébe tekinthet­nének , ott csak borzadályt és kétségbeejtést elő­idéző eseményeket láthatnának, mert ez azon bűn­­fészek, melyben a megrögzött kártyázók gyűlnek össze az est homályon és melyben a mostani bérlő Angyal úr angyali védszárnyai alatt vesztik el a család számára fáradságosan­ gyűjtött filléreket; ez azon hely, hol a tizenhárom próbás kártyajátéko­sok fosztogatják az avatatlan nyelvágyó bohó kártyásokat. A házban sírcsend uralt késő estig, nem látni ott még csak tekéze gyerkőczeket sem , akkor nyugszik az egész angyali személyzet, hogy annál készségesebben szolgálhasson éjjel a sötétség szellemeinek, melyeknek éktelen czivódási zaja csak akkor riasztja fel a szomszéd házak lakóit, ha egyik vagy másik kártya­hős ügyetlenül húz­ván le a csalásra számított lapot, rajtakapotik éizelmének magasabb technikáján; ekkor lehet csak

Next