Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)

­ J, • yfQ­U­J é? / (J i Hatodik évfolyam._________________________ 1. szám.______________________Január 5. 1873. Előfizetési dij: jr________ ____ Hirdetési dijak : Vidékre, postán: TT TTI STMI 'W5 5 hasábos sor, egyszerr a=“ä Fi PvFÍ MFTI T ADflF AÍiIiMIIj 11 LnrULfte Szerkesztői szállás: Hirdetések elfogadtatnak Gal-Hal-piacz, 250. SZ., hová a « f áiBrl.aa­lia Fülöp könyvkereskedésében, lap szellemi részét illető Vegyestartalmu hetilap. ££ közlemények küldendők. w J 1^ részét illető közlemények kül­dendők. Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉTI LAPOK“ czimű vegyestartalmú hetilap 187­3. hatodik évi folyamára. Előfizetési ára: postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva: * Negyedévre . . 1 frt. 25 kr. Félévre . . . 2 f 50 „ Egész évre . . 5 „ — „ A hirdetések s nyilttéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán ol­vasható ; mind az előfizetési, mind pedig a hirdetési dijakat közvetlenül hozzám, nagy­­piaczon levő könyvkereskedésembe kérem beküldetni. Kecskemét, január 4. 1873. Gallia Fülöp, lapkiadó. Az olvasóhoz. A ,,Kecskeméti Lapok“ célját szabato­san és félreismerhetlenül megítélhetni annak lefolyt 5 éves múltjából; irányát a jövőben jelezte a lap további folyamára kibocsájtott előfizetési felhivás. Midőn a felügyelő bizottság megtisztelő, de nagy felelősséggel járó bizalmának en­gedve, a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztését a folyó 1873-ik évre elvállaltam, egy per­cig sem ismertem félre a helyzet ké­nyes voltát s a teher súlyát, melyet ma­gamra vállaltam. Vidéki városban lapot szerkeszteni már magában sok nehézséggel jár, azután a közönség túlérzékenykedése, hiúsága, kicsi­nyeskedő személyes érdekei, melyek min­denütt és nagyon sokszor „ne nyúlj hozzám virágok kint“ állnak a szerkesztőnek útjá­ban , és ezeket érinteni nagyon kényes, nagyon veszélyes dolog. Lapot szerkeszteni vidéki városban, ott, hol mint nálunk is, politikai átkos pártos­kodás annyira ki van fejlődve , hol minden, úgy a legmagasztosabb, mint legparányibb ügyeinkből is a legélesebb pártkérdést ál­lítunk elő,­­ ott a lapszerkesztés nem va­lami rózsás élet. De mindemellett, sőt ennek dacára is megkísértjük és igyekezni fogunk lapunkat úgy szerkeszteni, hogy a méltányosan és igazságosan ítélő közönség megelégedését kiérdemeljük. A munkatársak, kik lapunkat szellemi munkásságukkal támogatni ígérték, buzgó­­sága, sokoldalú képzettsége könnyebbé fogja tenni a szerkesztést. Mi pedig igyekezni fogunk, sőt határo­zott szándékunk kerülni minden személyes­kedést, személyekkel csak annyiban fogunk bajlódni, amennyiben a személy az ügytől elválaszthatlan. Kihinni, megtámadni senkit sem fo­gunk; a méltatlan, jogtalan megtámadás ellen a védelemre bátran kiállunk, azon­ban azt határozottan ígérhetjük, hogy bármi körülmények közt is, lapunk a tisztessé­ges, művelt hangot soha sem fogja el­hagyni . Végre a felelősséggel szemben, mely a szerkesztéssel ránk nehezedik, kötelessé­günknek tartjuk kijelenteni, hogy a „Kecs­keméti Lapok“ múltjáért semmi felelősséget el nem vállalunk. A­mi még mondani­valónk van, az, hogy lapunkat polgártársaink anyagi és szellemi pártfogásába ajánljuk. Kecskeméten, 1873. január 1. Szűcs Imre, f. felelős szerkesztő. A vidéki vagy h­elyi lapok. Van-e szükség a vilégi és különösen a helyi érdekű lapokra? E kérdés merül fel mindannyiszor előt­tem , valahányszor a naponként szaporodó vidéki lapok megjelenéséről olvasok. A feltett kérdésre határozottan igennel felelek, és a vidéki lapok rendkívüli nagy fontosságát elismerem. Hazánkban jelenleg 72 magyar nyelvű vidéki lap jelenik meg, de nem­ politikai tartalmú vagyis helyi érdekű lap csak 30 van. A vidéki politikai lapokat azonban sem a céljuknak megfelelő, sem oly szüksége­seknek nem tartom. Politikai lapot jól szerkeszteni csak a fővárosban sikerülhet, a kormány, az or­szággyűlés , minden politikai tényezők, a szellemi erők ggypontjában. Jó politikai vidéki lap csak nagyon kivételes tünemény, mert míg a legfonto­sabb eseményeket is jóval későbben, a leg­érdekesebb dolgokat rövid kivonatban, bön­­gészetben közölheti, addig kicsinyes pro­vinciális látkörti ítéletei, okoskodásaival csak a kedélyeket mérgesíti el. Még a legkülönbözőbb politikai színe­zetű fővárosi nagy lapok ítéleteikben, tár­gyalásaikban ritkán hagyják el a kellő mérsékletet s az illő irodalmi mivelt han­got legtöbbnyire megtartják, addig a vi­déki lapok politikai cikkeiket kis világ­nézetű olvasóik szája izéhez alkalmazzák, az egy városban közös érdekű polgárok közt a viszály magvát hintik el, a gyűlö­letet növesztik. A legeltérőbb politikai nézetű ország­gyűlési képviselőink egymást tisztelik, az ország házán kívül jóbarátok. És mi vidéki városi polgárok, kiket e képviselők képviselnek, egymást gyűlöljük, egymásnak a legszenvedélyesebb ellenségei vagyunk ,­­ és ez nagyon rosszul van így. Így van ez a vidéki politikai lapoknál is, azok már nem politikai pártfeleket, hanem ugyanegy város lakóiból a leggyű­­lölködőbb ellenségeket csinálnak, és a szen­vedélytől elragadtatva, minő nyelven írnak és mily czimekkel illetik az ellennéze­­tt­eket! ? Azért a vidéki politikai lapok szaporo­dását nem tartom szükségesnek, — sőt vi­szonyaink közt károsnak tartom. Annál nagyobb szüksége van nemzetünk­nek a helyi érdekű lapokra. A nemzet erejét, munkásságát, nem politikai kérdések, hanem a társadalom át­alakítása , megerősítése kell, hogy teljesen igénybe vegye. Magyarország nagyságát, boldogságát, megteremtő és fentartó társadalmi átalaku­lásunk százféle, mindannyi életfontosságú magvait a nép keblébe elhinteni, azokat kicsiráztatni, ápolni, a vidéki helyi érdekű lapjaink vannak hivatva. Ha a múltban a megyék voltak a sza­badság és alkotmány védbástyái, úgy a jövő Magyarország nagysága, élete a nagy­községek kezébe van letéve. Biztos alapra fektetett alkotmányos kor­mányzás , helyesen vezetett országos poli­tika , és jó, gyors administrate mellett, a nemzet nagyságának megőrzése a nagy köz­ségek kezében van. Viszás, rész országos politika mellett, a jobb jövő számára megmenteni, fentar­­tani a hazát, ugyancsak a nagy községek vannak hivatva. Magyar érzelmű, erkölcsös, művelt, vagyonos, szorgalmas népünk el nem vesz­het, ha politikai viszonya tán egy időre fel­hővel borítja is láthatárunkat. Hazánk rendkívüli átalakuláson ment át, és a nemzet nem tud, nem akar a régi megszokott viszonyokból kiszabadulni, meny­nyire el van népünk maradva, óriási lépé­sekkel kell sietnünk, megfeszített erővel kell tennünk, munkálkodnunk, hogy el ne késsünk, ha azt nem akarjuk, hogy a gyor­san haladó korszellem régi, elavult társa­dalmi intézményeink romjai alá temessen. Minden városban óriási teendők várnak a népre, ha régi patriarchális viszonyaiból kibontakozni és a mai kor, társadalmi, kulturai viszonyaival megalkudni akar. És a népet szunyadó tétlenségéből fel­rázni, érdekeiről felvilágosítani, oktatni.

Next