Kecskeméti Lapok, 1873. január-június (6. évfolyam, 2-26. szám)
J, • yfQUJ é? / (J i Hatodik évfolyam._________________________ 1. szám.______________________Január 5. 1873. Előfizetési dij: jr________ ____ Hirdetési dijak : Vidékre, postán: TT TTI STMI 'W5 5 hasábos sor, egyszerr a=“ä Fi PvFÍ MFTI T ADflF AÍiIiMIIj 11 LnrULfte Szerkesztői szállás: Hirdetések elfogadtatnak Gal-Hal-piacz, 250. SZ., hová a « f áiBrl.aalia Fülöp könyvkereskedésében, lap szellemi részét illető Vegyestartalmu hetilap. ££ közlemények küldendők. w J 1^ részét illető közlemények küldendők. Előfizetési felhívás a „KECSKEMÉTI LAPOK“ czimű vegyestartalmú hetilap 1873. hatodik évi folyamára. Előfizetési ára: postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva: * Negyedévre . . 1 frt. 25 kr. Félévre . . . 2 f 50 „ Egész évre . . 5 „ — „ A hirdetések s nyilttéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán olvasható ; mind az előfizetési, mind pedig a hirdetési dijakat közvetlenül hozzám, nagypiaczon levő könyvkereskedésembe kérem beküldetni. Kecskemét, január 4. 1873. Gallia Fülöp, lapkiadó. Az olvasóhoz. A ,,Kecskeméti Lapok“ célját szabatosan és félreismerhetlenül megítélhetni annak lefolyt 5 éves múltjából; irányát a jövőben jelezte a lap további folyamára kibocsájtott előfizetési felhivás. Midőn a felügyelő bizottság megtisztelő, de nagy felelősséggel járó bizalmának engedve, a „Kecskeméti Lapok“ szerkesztését a folyó 1873-ik évre elvállaltam, egy percig sem ismertem félre a helyzet kényes voltát s a teher súlyát, melyet magamra vállaltam. Vidéki városban lapot szerkeszteni már magában sok nehézséggel jár, azután a közönség túlérzékenykedése, hiúsága, kicsinyeskedő személyes érdekei, melyek mindenütt és nagyon sokszor „ne nyúlj hozzám virágok kint“ állnak a szerkesztőnek útjában , és ezeket érinteni nagyon kényes, nagyon veszélyes dolog. Lapot szerkeszteni vidéki városban, ott, hol mint nálunk is, politikai átkos pártoskodás annyira ki van fejlődve , hol minden, úgy a legmagasztosabb, mint legparányibb ügyeinkből is a legélesebb pártkérdést állítunk elő, ott a lapszerkesztés nem valami rózsás élet. De mindemellett, sőt ennek dacára is megkísértjük és igyekezni fogunk lapunkat úgy szerkeszteni, hogy a méltányosan és igazságosan ítélő közönség megelégedését kiérdemeljük. A munkatársak, kik lapunkat szellemi munkásságukkal támogatni ígérték, buzgósága, sokoldalú képzettsége könnyebbé fogja tenni a szerkesztést. Mi pedig igyekezni fogunk, sőt határozott szándékunk kerülni minden személyeskedést, személyekkel csak annyiban fogunk bajlódni, amennyiben a személy az ügytől elválaszthatlan. Kihinni, megtámadni senkit sem fogunk; a méltatlan, jogtalan megtámadás ellen a védelemre bátran kiállunk, azonban azt határozottan ígérhetjük, hogy bármi körülmények közt is, lapunk a tisztességes, művelt hangot soha sem fogja elhagyni . Végre a felelősséggel szemben, mely a szerkesztéssel ránk nehezedik, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a „Kecskeméti Lapok“ múltjáért semmi felelősséget el nem vállalunk. Ami még mondanivalónk van, az, hogy lapunkat polgártársaink anyagi és szellemi pártfogásába ajánljuk. Kecskeméten, 1873. január 1. Szűcs Imre, f. felelős szerkesztő. A vidéki vagy helyi lapok. Van-e szükség a vilégi és különösen a helyi érdekű lapokra? E kérdés merül fel mindannyiszor előttem , valahányszor a naponként szaporodó vidéki lapok megjelenéséről olvasok. A feltett kérdésre határozottan igennel felelek, és a vidéki lapok rendkívüli nagy fontosságát elismerem. Hazánkban jelenleg 72 magyar nyelvű vidéki lap jelenik meg, de nem politikai tartalmú vagyis helyi érdekű lap csak 30 van. A vidéki politikai lapokat azonban sem a céljuknak megfelelő, sem oly szükségeseknek nem tartom. Politikai lapot jól szerkeszteni csak a fővárosban sikerülhet, a kormány, az országgyűlés , minden politikai tényezők, a szellemi erők ggypontjában. Jó politikai vidéki lap csak nagyon kivételes tünemény, mert míg a legfontosabb eseményeket is jóval későbben, a legérdekesebb dolgokat rövid kivonatban, böngészetben közölheti, addig kicsinyes provinciális látkörti ítéletei, okoskodásaival csak a kedélyeket mérgesíti el. Még a legkülönbözőbb politikai színezetű fővárosi nagy lapok ítéleteikben, tárgyalásaikban ritkán hagyják el a kellő mérsékletet s az illő irodalmi mivelt hangot legtöbbnyire megtartják, addig a vidéki lapok politikai cikkeiket kis világnézetű olvasóik szája izéhez alkalmazzák, az egy városban közös érdekű polgárok közt a viszály magvát hintik el, a gyűlöletet növesztik. A legeltérőbb politikai nézetű országgyűlési képviselőink egymást tisztelik, az ország házán kívül jóbarátok. És mi vidéki városi polgárok, kiket e képviselők képviselnek, egymást gyűlöljük, egymásnak a legszenvedélyesebb ellenségei vagyunk , és ez nagyon rosszul van így. Így van ez a vidéki politikai lapoknál is, azok már nem politikai pártfeleket, hanem ugyanegy város lakóiból a leggyűlölködőbb ellenségeket csinálnak, és a szenvedélytől elragadtatva, minő nyelven írnak és mily czimekkel illetik az ellennézetteket! ? Azért a vidéki politikai lapok szaporodását nem tartom szükségesnek, — sőt viszonyaink közt károsnak tartom. Annál nagyobb szüksége van nemzetünknek a helyi érdekű lapokra. A nemzet erejét, munkásságát, nem politikai kérdések, hanem a társadalom átalakítása , megerősítése kell, hogy teljesen igénybe vegye. Magyarország nagyságát, boldogságát, megteremtő és fentartó társadalmi átalakulásunk százféle, mindannyi életfontosságú magvait a nép keblébe elhinteni, azokat kicsiráztatni, ápolni, a vidéki helyi érdekű lapjaink vannak hivatva. Ha a múltban a megyék voltak a szabadság és alkotmány védbástyái, úgy a jövő Magyarország nagysága, élete a nagyközségek kezébe van letéve. Biztos alapra fektetett alkotmányos kormányzás , helyesen vezetett országos politika , és jó, gyors administrate mellett, a nemzet nagyságának megőrzése a nagy községek kezében van. Viszás, rész országos politika mellett, a jobb jövő számára megmenteni, fentartani a hazát, ugyancsak a nagy községek vannak hivatva. Magyar érzelmű, erkölcsös, művelt, vagyonos, szorgalmas népünk el nem veszhet, ha politikai viszonya tán egy időre felhővel borítja is láthatárunkat. Hazánk rendkívüli átalakuláson ment át, és a nemzet nem tud, nem akar a régi megszokott viszonyokból kiszabadulni, menynyire el van népünk maradva, óriási lépésekkel kell sietnünk, megfeszített erővel kell tennünk, munkálkodnunk, hogy el ne késsünk, ha azt nem akarjuk, hogy a gyorsan haladó korszellem régi, elavult társadalmi intézményeink romjai alá temessen. Minden városban óriási teendők várnak a népre, ha régi patriarchális viszonyaiból kibontakozni és a mai kor, társadalmi, kulturai viszonyaival megalkudni akar. És a népet szunyadó tétlenségéből felrázni, érdekeiről felvilágosítani, oktatni.