Kecskeméti Lapok, 1874. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1874-07-05 / 27. szám
kamatok kamataiból eredeti terheket ne jegyezzen, a már felszámított ilyetén követeléseket pedig törölje ki, s akik netán ily címen valamit fizettek volna, a befizetett összeget írja javukra. A vasút melletti sétányon épült vendéglő elkészülvén, Bagi L. polgármester úr bejelenti, hogy az épületet minden részeiben szakértőkkel megvizsgáltatta , s az jól építettnek találtatott; a jelentést — bár Nagy Lajos bizottsági tag kétségbe vonta, hogy a vizsgálat minden részére az épületnek kiterjesztetett volna, mert hiszen a padlásra nincsen feltárás — a közgyűlés tudomásul vette. Olvastatott a római katholikus templom nagytornya őrkarzatának kijavítása iránt beérkezett jelentés, mely szerint a szükségessé vált kijavítás költségei mintegy tizenkétezer forintra rúgnak, maga a kijavítás pedig úgy fogna megtörténni, hogy a könnyebben romlásnak induló homokkő helyett a karzat márvány lapokból készíttetik; miután az építkezés az idén úgy sem fog eszközöltetni, a jelentés a végett adatott vissza a pénzügyi osztálynak, hogy az arra szükséges költséget a jövő évi költségvetésbe vegye fel, polgármester úr pedig megbizatott, mikép az ideig több szakértőt kérdezzen meg az iránt, vájjon nem lehetne-e szóban forgó karzatot célszerűen olcsóbbért megcsináltatni ? s ha igen, tegyen ez irányban alkalmas időben jelentést. Az átalakított építkezési szabályok a városi tanács módosítványa szerint fogadtattak el. Ezen közérdekű szabályzat kimerítő ismertetését e helyen nem eszközölhetjük, sokkal terjedelmesebb az, semhogy egy közgyűlési tudósításba foglalni lehetne, azonban annak idején lapunk olvasóival a szószerinti szöveget közölni fogjuk. A bemutatott lejtmévelési művelet meghitelesítésére a bizottság kineveztetett. A rendőrkapitány jelentése városunk és környékének közbiztonsági állapotáról tudomásul vétetett. Búzás Pál 5. tizedbeli lakos a háza melletti zug megválthatása iránt beadott kérelme, minthogy ebben a közgyűlés már előzőleg folyamodó kéréséhez képest határozott, kérvényezőnek a szükséges felvilágosítással visszaadatott. * Az iparkamarák újjáalakítása végett megrendelt összeírások eszközlésére kiküldött központi bizottság az összeírások eredményéről jelentést tesz, kereskedő 36, iparos 6 íratta be magát, az összeírási lajstrom fel fog terjesztetni. Bagi Lajos 1-ső tizedbeli lakos építkezése iránti jelentése a városi tanácsnak helyben hagyatott. A közegészségügyi tiszti főorvosi jelentés, minthogy ez szokás szerint a közbiztonságróli jelentéssel együtt a polgármesteri havi jelentésbe benfoglaltatik, egyszerűen tudomásul vétetett. A gazdászati osztálytanácsnok jelentésére, melynél fogva a gazdasági népiskola részére kijelölt földek egy része haszonbérleti idejének e folyó év őszén lejárta bejelentetik: a közgyűlés a további hasznosítást még egy évre elrendelte. Elszánt István azon folyamodványát, melynél fogva ez 56 frt. 84 kr. pénztárhiányát ugyanannyi készpénzben lefizetvén, bocsánatot, s az ellene indított fegyelmi vizsgálat beszüntetését kérte; a városi tanács illetékes eljárás végett a közgyűlés elé terjesztette, s a közgyűlés a hiányzó összeg befizetését tudomásul vevén, a fegyelmi vizsgálat beszüntetését kimondotta. Olvastatott Biró Ádám 11-ik tizedbeli lakos azon folyamodványa, melynél fogva az háza engedély nélkül megtatarozott tetejének mostani javított állapotban hagyását s másodízben reá rótt 30 frt. birság elengedését kérte, a beérkezett hivatalos jelentésben foglaltakhoz képest a közgyűlés olykép intézte el, hogy mivel a mai napon a nádas tetők iránt hozott határozat szerint a Mária-városban a tető kijavítása úgy is meg van engedve, Biró Ádám háza teteje sem fog lebontatni, de a 20 frt. birságnak még fizetetlen fele, s a második 30 frtot tevő birság — együttesen 40 frtban — rajta, mint engedetlen maga alkalmazású egyénen megvétetik. Ivicz Mária Kéri Károlyné azon kérelme, melynél fogva ház- és malomtelke melletti közvetlen térség ingyen átadását kívánta, elutasíttatott. A katona-beszállásolások szabályozását tárgyazó hivatalos jelentés tanulmányozás és véleményes jelentés végett a városi tanácsnak kiadatott. Antal Péter főszámvevő és Szűcs Imre tanácsnok megrongált egészségük helyreállítása végett hat-hat heti szabadságot kértek, s a kért szabadságidő megadatott. Bagi László polgármester úr bejelenti, hogy a Garaczi testvérekkel a Cserepeshez foglalt háztelek ára iránt 50 írtban kiegyezett, a helyeslő tudomásul vétetett, s az 50 frt. kifizetése elrendeltetett. A váci káptalan tőkepénzei visszafizetésére vonatkozó tárgyiratokat a tanács beterjesztvén, a visszafizetés napjáig felemelt kamatokat a közgyűlés elfogadta, s erről a káptalan értesítését megrendelte. Ezzel az ülés véget ért. oo TÁRCA. A magyar országgyűlések szervezetének fejlődési története. Irta: M. K. (Folytatás.) Nem kisebb fontosságú változás az is, mely a nemzetgyűlések tartásmódjában történt. István eltörölte a szabadok teljes megjelenését a gyűléseken. (Sőt ezen gyűléseket a rendek gyűlései váltották fel.) Ehhez képest ő azon főpapokkal, főurakkal és nemesekkel tanácskozott, kikhez teljes bizalma volt. Ezen tanács királyi tanácsnak neveztetett, s e testület pótolta az ős nemzetgyűlések helyét. Hogy mennyire idegen volt ezen királyi tanácshoz a nemzet, kitűnik abból, hogy István halála után viszszaállíttattak az ős nemzeti gyűlések. Az Istvánt követett királyok alatt az országgyűlések szervezetéről igen keveset tudunk. Annyi azonban mégis állítható, hogy Péter végleges megbukása után az István idejében alkotott királyi tanácsot az összes nemesség tömeges megjelenései váltották fel, és ha talán nem köteleztetett is többé a nemzet bármely szabad (rendes) tagja, mindazáltal a nemzetgyűlésen megjelenni joga volt. Sőt I. Béla idejében Székesfehérváron 1062-ben tartott országgyűlésről az mondatik , hogy abban részt vett a nem-nemes osztály is. I. Bélától fogva Kálmánig semmi nyoma annak , hogy az országgyűlések újra szerveztettek volna; tartottak ilyenek az igaz, de amelyekről még kevesebbet tudhatni, mintsem hogy azoknak szervezetéről adatokból ítélve bővebben szólhatnánk, mígnem Kálmán halála után lényeges változás történt. Azonban ha nem tudjuk is e változás idejét és körülményeit, mégis bizonyosnak látszik annyi, hogy a VH-ik század közepén feudális alakot nyertek az országgyűlések, miután nem az összes nemesség, hanem csak a király által meghívottak, főbb papok és főbb hivatalnokok jelenhettek meg. Bizonyítni látszik ezt azon körülmény is, hogy a későbbi időkben mint visszaélés töröltetik el ezen intézkedés. IV-dik Béla alatt 1267-ben országgyűlés tartatott Székesfehérváron, melyen azon törvény hozatott , hogy ezentúl minden évben Szent István napján országgyűlés tartassék, és minden megyéből legalább két vagy három nemes tartozzék megjelenni, a kik jelenlétében bárki által tett s elkövetett károkról s jogtalanságokról ítélet hozassék. Itt tűnik fel hazánkban először a képviseleti rendszer. Illdik András idejében nevezetesebb törvények hozattak. 1290-dik évben hozatott azon törvény, miszerint mindennemű pereket a nádor köteles elintézni a főispán és négy szolgabiróval, továbbá a főispánokat mindig az országgyűlés nevezendi. 1298-dik évben Endre az országgyűlést Pestre hívta. A világi főurak és a zászlósokon kívül az egyházi férfiak, továbbá a kunok és erdélyiek követei is meghivattak, sőt igen valószínű, hogy a városok is képviselve voltak. Ezen országgyűlés Pesten, mint a gyűlés végzéseit tartalmazó oklevélből kitűnik , a Ferenciek egyházában tartatott. Következő 1299-dik év május első felében ismét tartatott országgyűlés a Rákos mezején, mivel ekkor az összes nemesség meghivatott, és Pest középületei nem nyújtottak annyi tért, hogy ezen gyűlésre megjelent nemesség elhelyezkedhetett volna. Azonban dacára, hogy több ezerekre ment az itt összegyülekezett nemesek száma, mégis eredmény nélkül oszlott el ez országgyűlés. 1307-dik év október 10-kén a Rákoson ismét számos úr és nemes gyűlt össze, kik Károlyt nyilvánították fejedelmeknek, és az ország jelenlegi gyászos állapotján különben is segíteni törekedvén, végzést hoztak, hogy a villongások közben elfoglalt jószágok tulajdonosaiknak visszaadassanak. A következő évben egy Gentilis nevű bibornok jött Magyarországba mint a pápa küldötte, és miután több főurakat, világiakat úgy mint egyháziakat a maga részére hódított, Károlyyal november 27-kére országgyűlést hirdettetett. És nem találkozott senki sem , ki ezen jogbitorlás ellen tiltakozott volna, — noha tudtul adatott a bibornok akarata és szándéka — hanem vagy személyesen, vagy küldötteik által mindannyian megjelentek. A gyűlés Pesten tartatott a Dunaparton szabad ég alatt. Midőn Károly a bibornokkal Budáról a zajló Dunán átjött, a nép ezrei közt foglaltak helyet. Gentilisnek beszédében szó volt a szent királyokról , és a koronáról, melyet István a szent széktől nyert. Ezen szavaival azt akará a bibornok kimagyarázni , hogy királyi hatalmat és címet csak a pápa adhat, a minélfogva most ő mint a pápa követe Károlyt Magyarország királyává nevezi ki. A bibornok ezen szavaira oly zaj támadt az urak és nemesek között, mely a szónokot megdöbbentette. Az ország szabadságára és függetlenségére hivatkoztak , nem ismerték el, hogy a szentszék, vagy annak követe a független országra királyt erőszakoljon. Megmondák Gentilisnek, hogy felszentelheti ugyan azon királyt a pápa nevében a kit ők választanak , de ezen választásban a pápától semmi beavatkozást tűrni nem fognak. „Károlyt mi még múlt évben — folytaták — a Rákoson fejedelmünknek ismertük, s az ország törvényes szokásai szerint választottuk, ám erősítse meg azt követ úi, s erősittessenek meg ilyenképen az utódaink által választandó fejedelmek, de egyéb jogot sem most, sem jövendőre nem engedünk a római széknek." (Szalay „M. o. t.“ Ildik köt.) Gentilisben ezen szavakra oly annyira alászállott a bátorság, hogy félelmében kijelentette, miszerint osztozik mindazon nézetekben, melyet a magyar nép előtte mondott, s megerősítő Károlyt méltóságában, kit a nép örömzaj közepette hordozott körül a gyűlés színhelyén. (Folytatása következik.) Egy műszaki csapat az alsóbbrendű szervezetek seregéből. Felolvastatott a „Kecskemét-vidéki természettudományi társulat“ Il-ik szűkülésén június 21-én. Azon átalánosan ismert és utált állatcsalád különös életmódja, és sokoldalú tevékenysége iránt óhajtók e sajátszerű cím alatt figyelmet kelteni, melynek számos tagból álló atyafisága nemcsak mezőinket és állóvizeinket lepi el, de lakóinkban bútoraink közt is hívatlanul üti fel sátorát. Heves üldöztetést szenved ezért, pedig ő is megteszi az ember szolgálatában azt, mi tőle kitelik, anélkül, hogy érte díjt várna. Pusztítja ugyanis erejéhez képest szobáink jegyeit, melyek a munkájában verítékező, vagy édes siestájában áthevült embert oly érzékenyen bántalmazzák; gyilkolja az ember vérét szomjazó szúnyogokat, melyeknek ha akkora volna hatalmuk, mint haragjok, ki állhatna meg előttük? fogdossa a ruhák és ágyneműk körül peterakással foglalkozó molypillér, melynek hernyói conventio nélkül is becsületesen borotválják téli öltönyeinket. Sőt ez üldözött laktárs ennél is többet tesz, mit azonban örömest elengednének neki a tisztaság-kedvelő háziasszonyok, fonnak t. i. a nap fényében ezer szint játszó aranyszálakat, és szőnek a falak szegleteiben ékes selyemkendőket a gondatlan szobaleány számára. A pókok (araneae), e műszaki csapat az izállatok (arthrozoa) nagy seregében a patkányoknak (arachnoideae) 3000 élő fajból álló ezredéhez tartoznak, melyből a létérti küzdelemben 130 faj már elesvén, csak kövületekből ismeretes. De lássuk e genie-corps ismertető jegyeit: A fej össze lévén nőve a torral, salto mortálét nyaktörési veszély nélkül produkálhatnak; a vékony nyél, mely a test felső részéből vízszintesen kinyúlik, tagolatlan hatalmas potrohukat kapcsolja ahhoz, és így azon 7 ízből összenőtt, egyenlőtlen hosszúságú 8 láb is inkább ugyanannyi kéznek volna tekintendő , mivel a test felső részéhez erősítvék. De ügyesen is kezelik a fonalat, mely a potroh alsó részén nyíló 4—6 szövő szemölcsön tolul ki, mert a kezelés könnyebbítésére karmaik belső felén — fésű fogak alakjára — a sörték egész sora áll rendelkezésükre, melyekkel a font szálakat egyesítve vastagítani, alkalmas helyen meghurkolni, és művészi szövetté fonni képesek. Meg nem élhetvén azonban egyedül a takácskodásból, van két erős kampó alakú, és a késpengéhez hasonlóan behajlítható csöves rágányuk, melyeken keresztül, mint a kígyók méreg fogain, gyilkoló nedv fecsesen a megmart állat sebébe. A lemezalakú állak 5 izületű falámokkal bírnak, melyek vége a nöcénél horgas, a hímnél ellenben, mely rendesen kisebb, kanál alakú, és korántsem nemi szervül szolgál, mint az Menge pontos megfigyelése folytán kiderült, hanem egyéb használaton kívül a csápokat pótolja. Szemeik, melyek száma 8, ritkábban 6, igen egyszerűek , sötétben olykor világítanak, és a legsajátszerűbben csoportosítvák. Csak Észak-Amerika mammut-barlangjaiban él két faj (anthxobia mammouthia és opilia armata), melyeknek a sok szemből egy sem jutott. A pókok magányos életet élnek, sőt a neve oly vérszopó Xantippe, hogy férje még házastársi enyelgésnél is a legnagyobb elővigyázattal kénytelen hozzá közelíteni, és mihamarább menekülni, ha általa csupa szeretetből (?) felfalatni nem akar. A petékből kikelt nagyreményű sarjadék azonnal hasonló szüleihez, és kellő kifejlődéséig 5—6-szor kap új ruhát (vedlik) és ez idő alatt visszanyeri neta-