Kecskeméti Lapok, 1875. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1875-02-14 / 7. szám
Nyolcadik évfolyam. 7. szám. Február 14. 1875. Félévre . . . 2 „ 50 „ Egész évre . . . „ — „ Megjeleli hetenként egyszer, Vasárnap. Szerkesztői szállás: Hal-piae, 250. sz., hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. LAPOK. Vegyestartalmú hetilap. Előfizetési dij: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Negyedévre . . 1 frt. 50 kr. Hirdetési dijak: 5 hasábos petit sor , egyszeri hirdetésnél 5 kr.; a többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél árleengedés adatik. A nyilt térben való közlemény 3 hasábos soráért 10 kr. számittatik. Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. Hirdetések elfogadtatnak Tóth László könyvnyomdájában, 3-ik tized Budai-nagy-utcza 184. sz. Az 1874. XXXIV. t.-cikk. (Folytatás.) Az ügyvédi kamara — mint már említve volt — a hatása körébe tartozó ügyeket a közgyűlés, továbbá a választmány és végre az elnök által intézi, tekintve intézteti. A közgyűlés főbb teendőit már említvén, a kamarai választmány, munka és az elnök hivatása körével is szükséges megismerkednünk. Az ügyvédi kamara alakulási közgyűlésén megválasztandó választmánynak, elsősorban a teendője, a már eleve beadni kellett és az alakulási közgyűlésen nekik átadandó igazolási okiratok alapján , a jelentkezett ügyvédeknek az ügyvédi lajstromba leendő fel vagy fel nem vétele fölött határozni. E határozathozatalnál különös figyelmet tartozik fordítani arra, hogy : a jelentkezett ügyvéd a kamara területén lakik-e? nincs-e csőd vagy gondnokság alatt? nem volt-e oly bűntett vagy vétség miatt fenyítve, vagy jelenben nem áll-e oly ok miatt vizsgálat alatt, mely miatt az ügyvédség gyakorlatától el kellene tiltani? vagy végre nincs-e már attól végleg, vagy bizonyos időtartamra eltiltva ? Ha a jelentkezett ügyvéd ellen a jelzett okok miatt, a választmánynak aggályai nincsenek: az illetőt — lakásának is megjelölésével — az ügyvédi lajstromba beigtatja; ellenben ha úgy találja, miszerint a fentebbi okok, vagy azok valamelyike miatt a jelentkezett az ügyvédi lajstromba be nem vezethető, ezt is határozatba foglalja, s azt az illetőnek kézbesíti. És ha a fölvétel nem az ügyvédi oklevél hiánya miatt, hanem más okból tagadtatott meg, az illető ügyvéd a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt beadandó újabb kérvényben, a felvételt megtagadó okot vagy okokat elenyésztetheti, vagy pedig fellebbvitel útján a legfőbb ítélőszéknél kereshet orvoslást. Igen nevezetes teendője az ügyvédi kamara választmányának még az ügyvédek és az ügyvédjelöltek magaviselete fölötti őrködés; a fegyelmi hatóság gyakorlása; a kamara vagyonának, vagy alapítványoknak kezelése; vagyontalan perlekedők részére pártfogó ügyvéd kinevezése; végre az ügyvédjelöltek maguk viselete és gyakorlati idejökről bizonyítvány kiállítása. Az ügyvédi kamara elnökének — az ügyrendben megállapítandó jogai mellett — hatásköréhez tartozik: a kamarát, bíróságok és hatóságokkali érintkezés esetén, közvetíteni ; a titkár vagy ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevezni; továbbá a kamara tagjai, valamint az ügyvédek és ügyvédjelöltek között, az ügyködési viszonyból fölmerülő egyenetlenségeket kiegyeztetni. Ez utóbbi célból az elnök — az érdeklett feleken kívül — oly tagokat is meghívhat, kiknek közrehatásától jó eredményt reményi. Az ügyvédi rendtartás eddig fölsorolt szabályait tüzetesen azon célból véltem fölemlíteni szükségesnek, hogy az illető fél — adandó esetben — tudhassa, hogy az ügyvéd elleni jogos panaszára hol kell orvoslást keresnie. Ámde: Az ügyvéd ellen jogos panaszt csak azon fél tehet, ki az ügyvéd jogait s kötelességeit kellőképen ismeri, viszont tudja azt is, hogy ügyvéde irányában melyek az ő jogai s kötelességei. A jelzett törvény mindezekről az ügyvéd két úgy, mint a feleket kitanítja, amit egyébiránt az ügyvédek felelelősségéről irt fejezetből fogunk bővebben megismerni. Mindenki — ki a közelmúltba visszatekint — azon sajnos tapasztalatának kénytelen kifejezést adni, miszerint az ügyvédnek az ügyködésből származott kisebb — az ügyfeleket azonban anyagilag érzékenyen érdeklő — cselekményei visszatolására vagy épen nem volt bíró, vagy ennek felkeresése a félnek — már szenvedett s orvosolni kívánt megrövidítésénél — még nagyobb hátrányával volt kapcsolatos. Ennek aztán igen természetes következménye az lett, hogy — a dicséretesek kivételével — az ügyvédi kar nevezetes része a perlekedő feleket önkényszerűleg zsákmányolta, sőt az ellenféllel a cimborálás folytán a reá bízott ügyeket el is árulta. Sajnosabb mindezeknél némely ügyvédeknek azon üzletszerű cselekménye, mely szerént az emberek csalni nagyon is szerető gyarlóságát oly keretbe foglalta, hogy amint az áldozatul kiszemelt, a bizonyos veszteséget, habár a törvény oltalmához folyamodott légyen is, ki nem kerülhette , úgy ellenben a csaló a megérdemelt büntetéstől is ment maradt. A jelzett törvény minden ilyen eshetőségeket eltávolítani akarván, a 47. §-ban azt rendeli, miképp az ügyvéd köteles közbenjárását, vagy a képviselést megtagadni oly ügyben, mely meggyőződése, vagy a fél kijelentett szándéka szerint, mások jogai kijátszását célozza“; nem szabad továbbá az ügyvédnek „ugyanazon egy időben is ugyanazon, vagy azzal lényeges összefüggésben álló ügyben mindkét felet képviselni“, valamint oly ügyben, melyben az egyik felet képviselte, később a másiknál tanácsot adni“, vagy ügyvédi szolgálatot teljesíteni. A megkeresett ügyvéd köteles a neki felajánlott megbízás el, vagy el nem fogadása iránt késedelem nélkül nyilatkozni, s elfogadás esetén „a tényvázlatot“ felvenni. A tényvázlatnak, hogy azzal az ügyvéd netalánt megtámadás esetére, eljárását igazolhassa s magát védhesse, körülbelül a következőket kell tartalmazni. Úgymint: a megbízó vagy bízók nevét, polgári állását és lakását; az elvállalt ügy rövid kivonatát; a kereset alapjául, vagy annak ellenére szolgáló okokat s okiratokat, vagy ha ilyenek kéznél nem volnának, hol szerezhetők meg azok azon körülményt, melyre a fél az esküt letenni, vagy azzal ellenfelét megkínálni , vagy a kínáltat elfogadni kész; végül a megbizó vagy bízók sajátkezű aláírását , s mellékesen az adott előleg feljegyzését. Köteles továbbá az ügyvéd a féltől átvett iratokat híven megőrizni, s azokat sértetlenül — eredetben — visszaadni, és ha a fél azokról másolatokat kíván, ezeket is — annak költségére — kiszolgáltatni. Az iratok kiadását az ügyvéd még azon esetben sem tagadhatja meg, ha a félen költség vagy díj iránti követelése van. Köteles továbbá az ügyvéd az általa elvállalt ügyben híven eljárni; a képviselt fél érdekében a törvényes intézkedéseket szorgalom- és pontossággal megtenni; és minden egyes ügyre rendes jegyzéket vezetni, melybe az ügyvéd által tett intézkedések és kiadások, a nyert előlegek és az ellenfél fizetései bejegyzendők oly módon, hogy az ügyállás abból mindenkor kivehető legyen. Köteles továbbá a féltől nyert megbízása folytán behajtott pénzt és egyéb értéktárgyakat híven megőrizni, a történt behajtásról megbízóját „rögtön“ értesíteni és azokat a félnek kivonatára, vagy utasítása szerint „azonnal“ kiszolgáltatni. Köteles végül az ügyvéd vagyontalan perlekedő feleket — a kirendelés sorrendje szerint — bíróságok előtt képviselni. Díjját az ügyvéd ily esetben csak akkor igényelheti, ha annak megfizetésében az ellenfél elmarasztaltatott, vagy képviseltje bármikép vagyonhoz jut. Minden más esetben pedig jogosítva van az ügyvéd, tett készpénzbeli kiadásainak és időveszteségének megtérítésén felül, illő jutalomdijt s ezek aránylagos előlegek általi fedezését követelni. A jutalomdij és idővesztés kárpótlása szabad egyezkedés tárgya is lehet, melynek érvényességéhez — miként már említem — okirat szükséges. Az egyességileg kötelezett ügyvédi dij — per útján — aránylag leszállítható : a) ha előre nem látott véletlen esemény folytán az ügy vagy képviselet megszűnt; és b) ha a fél az ügyvédtől a megbízást, a fegyelmi bíróság által megrótt hiba miatt, visszavenni kényszerült. Az ügyvédnek a per tárgyát magához váltani nem szabad; az ilyen egyezkedés semmis, sőt az ügyvéd fegyelmi eljárás útján meg is büntettetik. Ha a képviselt fél ellen csőd nyittatik, az ügyvéd díjjai az átalános csődtömeg II-ik osztályába soroztatnak: a) ha függőben levő vagy legfelebb egy év előtt befejezett perekből merülnek fel; vagy b) ha régibb perekből is, de melyek iránt a csődnyitást megelőző három év előtt valamely bíróságnál a kereset megindíttatott. Az ügyvédnek, hogy megbízóját képviselhesse , meghatalmazással kell bírnia. E meghatalmazvány mindazon intézkedések megtételére feljogosítja, melyek a rábízott ügy rendes vitele és befejezésével egybekapcsolvák, s tettei, cselekedetei, egy harmadik személy irányában úgy tekintetnek, mintha azokat a fél maga tette vagy cselekedte volna. Az ügyvédi meghatalmazvány egyszersmind kiterjed: a) a beperelt pénzösszeg, vagy pertárgyak átvitelére és nyugtatványozására; b) helyettes megbízására; és c) eskükínálásra, visszakínálásra, elfogadásra, vagy az ellenfél eskületételébe való beleegyezésre. Ha a fél az ügyvéd ezen