Kecskeméti Lapok, 1875. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1875-07-04 / 27. szám
Értesítés. Miután a kecskeméti deák párt által alapított „Kecskeméti Lapok “-at ugyanazon pártnak fenállott lapbizottsága beszüntette s erről a t. közönséget az előbbi számban értesítette, van szerencsém ezennel köztudomásra juttatni, hogy a kecskeméti szabadelvír-párt a lapokat átvette, azon elhatározással, hogy azokat nagyobb keretben és az átalakult viszonyokhoz képest, saját érdekében tovább folytassa. E lap czíme, alakja és előfizetési ára egyelőre megmarad a régi, tartalma azonban a megnyert szellemi erő, új szerkesztő és ügybuzgó munkatársak közreműködésével gyarapodva s iránya a szabadelvű párt érdekeihez alkalmazva , változni fog. Ideiglenesen szerencsés volt a lap új bizottsága Dömötör Sándor urat szerkesztőül megnyerni, kinek ismert képessége biztosítékot nyújt arra, hogy a pártmozgalmak viszontagságai közt nyolczadik évfolyamában álló lapot, a nagyközönség életérdekei fejlesztésével, az előhaladás zászlója alatt küzdve, szükségessé sőt nélkülözhetlenné tegye, mely nagy czélra a t. közönség figyelmét és pártfogását a szabadelvű párt lapbizottsága részéről tisztelettel kikérem. Kecskemét, június 30. 1875. Lestár Péter: Szerkesztői nyilatkozat. Mint a föntebbi értesítésből látja a t. olvasóközönség, a „Kecskeméti Lapok“ további átalakított folytatását a helyi szabadelvű párt vette át s a szerkesztést ideiglenesen én vállaltam el. A lap e félévben — amennyiben rövid idő alatt politikai tartalmú lappá változik át — új aeróba lép. Iránya teljesen szabadelvű, mint az országos szabadelvű párté. Igaz ugyan, hogy ezen átmeneti szerkesztőség alatt lapunk speciális politikai kérdések és tárgyak vitatásával közelebbről nem foglalkozhatik; ámde sem elméletileg kétségbe nem vonható, sem konkrét viszonyaink között a történeti események teljes megtagadása és figyelmen kívül hagyása nélkül nem tagadható, hogy egy ország politikai átalakulása, egy hatalmas, erőteljes új politikai párt keletkezése az egész társadalomra, annak minden rétegére ellenállhatlan befolyással van, így történt ez hazánkban is. Az országosan megalakult szabadelvű ú párt hódító ereje összes közéletünk viszonyait áthatotta, reformálta, társadalmunkat úgyszólván regenerálta. Ennek élesztő hatása — bár tán csekélyebb mérvben, mint az ország legnagyobb részében — városunk gyönge fejlettségű társadalmi életében is érezhető. S teljes a hitem, hogy ha ezen, a gondviselés és a nemzet géniuszának intő szózatára egygyé tömörült párt hivatásszerű feladatainak meg-felel, tetterejét egész teljében kifejteni iparkodik: városi közéletünk rövid időn szintén újjá alkottatik, s társadalmunk megifjodva s megizmosodva kél ki előbbi zilált, erőtlen állapotából. Ezt munkálni föladata a helyi szabadelvű pártnak ; elősegélni hivatása lapunknak minden keretébe illő morális eszközzel addig is, míg mint politikai tényező befolyását nagyobb súlylyal, hatékonyan érvényesítheti. Figyelemmel kíséri e közlöny közéletünk nyilvánulásának minden mozzanatát, városi törvényhatóságunk működését, intézkedéseit; kiváló gondot fordít közművelődésünk, előhaladásunk emelésére; a népnevelés-, közoktatás- és egészségügyre; s a talán közéletünk fejlesztésére s a közérzület erősbítésére; a kereskedelem, ipar és gazdaság terén reánk vonatkozó egyetlen mozzanatot sem mellőzend, különben is fő célja lévén, hogy azokat saját viszonyainkhoz alkalmazottan fejtegesse. Ugyanazért midőn alapbizottság bizalmáért ezennel őszinte köszönetemet kifejezem , egyszersmind tisztelettel felkérem a helybeli társulatokat, egyleteket és intézeteket s a város kebelében levő testületeket, hogy e lapot kölcsönös bizalommal felkarolva , körükben és kebelükben felmerülő minden mozzanatról jelentéseiket, értesítéseiket vagy észrevételeiket, saját és a közönség érdekében e helyi közlöny számára beküldeni szíveskedjenek. Az újdonságok rovatának élénkítése tekintetéből is kérem az érdekes!) hírek és közlésre méltó események leírását beküldetni. Lapunk teréről a jó ügy hátrányára szolgáló meddő személyes viták, terméketlen feleselések kizárva lesznek; a hírlapirodalom valódi hivatása és méltósága lévén előttünk elsősorban a mérvadó. A szabadelvű párt közlönyének szellemi támogatására szíves közreműködésüket már eddig is megajánlották: Boodor Sándor, Bóka Péter, Csilléry Benő, Dékány István tanár, dr. Dékány Ráfael, Fekete István ügyvéd, Fórián Károly , Hanusz István, Hollósi Zsigmond, Hornyik János, Horváth Béla, Horváth Döme, dr. Horváth János, Jausz József, Katona Zsigmond, dr. Kecskeméti Lajos, Kis Lajos ügyvéd, Lestár Péter, Madarassy László, Máté Sándor igazgató, Muraközy János, Nagy Ferenc akad. tanár, Nagy Lajos, Papp Sándor, dr. Szeless József, Szűcs Imre, Vámos Béla, Virányi Ignácz tanár, Zimay Károly, Zombory László és Györfi Balázs urak. E névsor maga is elég kezesség lapunk béltartalmára nézve, s ha még hozzáteszem , hogy mind a szabadelvű párt, mind alólíott még több jeles férfi közreműködését kikérni és megnyerni iparkodani: azt hiszem, e lap jövője szellemi tőke tekintetében biztosítva leszen. A lap címe — legalább egyelőre az átmeneti szerkesztőség alatt — a régi marad. Teljes tisztelettel kérem annálfogva e lapnak eddigi előfizetőit, hogy megrendeléseiket ismételni, a nagy közönséget pedig, hogy az új erővel és új irányban megindítandó lapra minél nagyobb számban előfizetni szíveskedjenek; figyelmeztetvén egyszersmind a t. közönséget, hogy a további megrendelésről mielőbb gondoskodni méltóztassék, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Előfizetési dij: postán vidékre, vagy helyben házhoz hordva évnegyedre . . 1 frt. 50 kr. félévre . . . 2 „ 50 „ egész évre . . 5 „ — „ A lap megjelenni fog hetenkint egyszer, vasárnap. A hirdetési s nyílttéri közlemények díja, szerkesztői s kiadói iroda e lap mindenik számának homlokán olvasható. A lap szellemi részét illető közlemények ugyanoda a szerkesztőséghez; hirdetések és felszólalások a kiadósághoz intézendők; az előfizetési megrendeléseket és előfizetési pénzeket közvetlenül Tóth László nyomdász úrhoz kérem beküldetni. Kecskemét, 1875. júl. 2. Dömötör Sándor, ideig], felelős szerkesztő. * B / / /A' Nyolczadik évfolyam.__________ 27. szám. -----^ Július 4. 1875. KECSKEMÉTI LAPOK. Az előfizetés az év folytán minden hónapban s úgy a hirdetések is Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadó- I VEGYESTARTAIMÚ HETILAP. . •• 1 ~ ----------------—---------------------------------------- Előfizetési díj: Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Hirdetési díj: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BUDAI-NA(t -UTCZA 184. SZÁM. 5 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. — ------ többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár-Az előfizetési pénzek. E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. megkezdhető. dójának czimzendők. hivatalhoz intézendő. ' Bélyegdij minden beigtatásért 30 kr. * —:--------- - - --------------------:--------------------------:----_________________________ ___* / A ritka madár. Újabb időben sokat foglalkoznak a lapok egy madárfajnak hazánkbani megjelenésével és úgy tüntetik fel őket, mintha ezek valami különös és soha nem látott csodái volnának a világnak, pedig tudom, hogy városunk t. ez. polgárai közül igen sokan emlékeznek azon nagy csapatban járó tarka madarakra, melyek 1838. évben városunk határában is széltében láthatók voltak és köznéven kozári fecskéknek neveztettek. Ugyanezen madarak látogatják jelenleg is a Garam völgyét, hol az idén kiválólag sok a cserebogár. E madarak nem fecskék és nem is tartoznak a fecskék osztályába, noha ezek is rovarevők, hanem a seregélyekébe, melyeknek egyik válfaját képezik és melyekhez életmódjukra is legtöbbet hasonlítanak; színezetük változatossága megegyez a mi tarka harkályunkéval és polgártársaink azonnal rá fognak ismerni a kozári fecskének nevezett madárseregre, ha a tudományosan rózsarigónak, rózsaszínű seregélyrigónak (Turdus roseus Lin. Pastor roseus Tem.-nek) nevezett madarat leirom. E madár 8 hüvelyk hosszú, fején hátrahajló bóbitát visel; feje, nyaka, szárnya és farka aczél zománczú s ibolyaszínben játszó fekete, farka vége finom fehér széllel szegélyezett; torka, melle, hasa és háta élénk rózsaszínű. A jérczék hasonló színezetűek , de nem oly díszesek, mint a kakasok; csőre mindeniknek hasonlít a seregélyéhez, csakhogy oldalt kissé összelapult, mint a harkályé. Ezen madarak valódi hazája Délázsia, Afrika éjszaki része és felső India; Görög-, Spanyol- és Olaszországba többször átcsapnak, nálunk azonban gyérebben mutatkoznak. Faoduban vagy rőzserakások között fészkelnek és pedig rendesen többen egy társaságban; néhány év előtt a pöstyéni erdőkben számos fészket találtak Landbeck és gróf Lázár, melyekben 4—6 rózsarigó tojás volt. Keleten sáskamadárnak nevezik őket, mivel a vándorsáskákat több ezerre menő csapatokban szokták követni és közülök naponta 30—40-et felemészteni, miáltal e kártékony rovarokat sokkal hatá