Kecskeméti Lapok, 1875. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1875-07-11 / 28. szám

Nyolczadik évfolyam, 28. szám. Július 11. 1875. KECSKEMÉTI LAPOK. VEGYESTARTALMÚ HETILAP. 91 ~ —------------------------------------------------ - - -----------------------------------------------—------------------------------------------ Előfizetési dij : Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadóhivatal: Hirdetési dij: Egész évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. BUDAI-NAGY-UTCZA 184. SZÁM. 5 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. ----- többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár-Az előfizetési pénzek. E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadómegkezdhető adójának czimzendők, hivatalhoz intézendő. Bélyegdíj minden beigtatásért 30 kr. m_________________ _____*.___________________________________!____________________________________sa Előfizetési felhívás. Folyó hónap elején, e lap 27-ik számával nemcsak új évnegyed vette kezdetét, hanem a lap kezelése s iránya is változott; ennélfogva tisztelettel kérjük lapunk eddigi előfizetőit, hogy megrendeléseiket ismételni, sőt azok mellé saját körükben újabb megrendelőket is szerezni szíveskedjenek; figyelmeztetjük egyszersmind a t. közönséget, hogy lapunk folyamára további megrendeléseikről mielőbb gondoskodni méltóztassanak, nehogy akár az évnegyed elején kinyomott példányok elfogytával, akár egyébként a lap szétküldésében fenakadás történjék, mert felesleges példányokat nyomatni nem fogunk. Előfizetési díj: postán küldve, vagy helyben házhoz hordva. Negyedévre . . 1 frt 50 kr. Fél évre ... 2 „ 50 „ Egész évre ... 5 „ — „ Havonkinti előfizetések el nem fogadtatnak, de az előfizetés bármely hónapban megkezdethetik. A hirdetések és nyílttéri közlemények dija e lap mindenik számának homlokán olvasható. Mind az előfizetési, mind a hirdetési díjak Tóth László nyomdász úrhoz intézendők. * * * Lapunk támogatására szellemi közreműködéseket újabban fölajánlani szíveskedtek : ifj. Bagi László, Baligó János tanár, Bogoss Endre, Csilléry Kálmán , Hollósy Zsigmond, ifj. Horváth János, Hoskó József, Kada Elek, Katona Béla, Klauber János, Kiss József, Lovass János, Sántha Kálmán és Ujszászi Imre urak. Kecskemét, 1875. július 7. Szerkesztőség. Vidéki és helyi lapok hivatása. Nem új tárgyról irok, én is írtam már róla, mások is írtak arról és eleget beszéltek; nekem tehát csak a megtörtént eseményekre kell szíves olvasóinkat figyelmeztetnem. Hét év előtt, e lapok első számában írtam, hogy nagy népességű s a polgárosodásban szépen előhaladt városunknak egy lapra tagadhatlan szüksége van, mert az új viszonyok, az emelkedő ipar és kereskedés, a minden irányban előhaladó földmivelés, átalában oda utalják a nemzeteket, államokat, községeket, sőt egyes pártokat is, hogy a társadalom küzdterén magukat mások által túlszárnyaltatni ne engedjék; ha tehát mi nem oktatjuk, nem miveljük, nem tanítjuk és föl nem világosítjuk városunk népét, ha szorgalomra nem ébresztjük, ha a gyors közlekedés, a könnyű szállítás, a sűrű forgalom napról napra növekedő ezer meg ezer előnyös eszközeit felhasználni elmulasztjuk, — a boldogabb vidék túlszárnyal, meghalad , eltipor minket, — s akkor ez a város, mely hajdan gazdag volt s mely most még vagyonos, bizonyosan szegény lesz unokáink korában, ha helyi érdekeink kifejlesztését ehhanyagoljuk. Igen sok szükséges tanulmány van a közéletben, mely akár az iskolai padok, akár az egyházi szószék hatályán kívül esik, mely a közmivelődés, ipar, kereskedelem , földmivelés, forgalom és közlekedés, közgazdaság és okszerű háztartás terén , az új viszonyokhoz képest nélkülözhetlen , hasznos és szükséges tanulmányt feltételez azok számára, kik már kinőttek az iskola porából , de kiket a közélet pályáján tüzetesen többé nem kalauzolhat az oltár szolgája. Sokan vannak polgártársaink között, kiktől a sors megvonta kegyét, kik vagyonnal nincsenek annyira megáldva, hogy maguknak hasznos könyveket szerezhessenek, vagy drága szaklapokat járathassanak; vannak kik könyveket és szaklapokat szerezni anyagilag képesek lennének ugyan, de nélkülözik a képzettség azon fokozatát, hogy a tudományos szakavatottsággal kiállított könyveket, lapokat és folyóiratokat hasznosan okulva élvezhessék: e különböző viszonyokat is ki kell egyenlítenünk, alkalmat kell szolgáltatnunk egy részről a független állású polgároknak arra, hogy hasznos olvasmányt nyerhessenek, mely őket saját körükben tájékozza, magukat és övéiket a hazai, vidéki és helyi viszonyokra nézve közvetlenül érdeklő társadalmi, gazdasági és üzleti állapot iránt felvilágosítsa, értesítse és oktassa, egyszersmind és különösen az olvasgatás, tanulás és korszerű mivelődés vágyát felébreszsze; más részről alkalmat kell szolgáltatnunk az alárendeltségben álló munkás és cselédosztálynak is arra, hogy maga is olvasgasson, de amennyiben ezt közvetlenül nem tehetné, amazok felvilágosítása és oktatása útján czélt érhessen. E volt meggyőződésem akkor s még most is az, egy jól szerkesztett helyi lap hivatásáról. Időnként teljesíteni óhajtottam még a helyi lapoknak ama mellőzhetlen kötelességét is, hogy a körükben lefolyt eseményeket híven leírván, köztudomásra juttassák, egyszersmind jövőben a monographiának hiteles kész anyagot szolgáltassanak. Ezen programmba foglalt hivatást e lap mennyiben teljesítette? vagy ha teljesíteni képes nem volt, e hátrány okait felderíteni a jövő kor feladata leend, midőn az utánunk következő nemzedék közvéleményének megvesztegethetlen birószéke fog ítéletet mondani felettünk s áldást vagy átkot fog mondani a szereplők emlékezetére. A vidéki lapok valódi hivatásáról, de azok legnagyobb része által követett ferde irányról, közelebb múlt év elején egyik vidéki lapban megjelent s némely fővárosi lapok által is kivonatban adott közleményre hivatkozni el nem mulaszthatom. Ez a közlemény azt írja ,.hogy a vidéki lapok czélja az egyes vidék érdekeit képviselni a sajtó terén. E czéljuknak átalánosságban nem a legjobban felelnek meg. Ez amily kétségbe vonhatatlan, és oly könnyen megfejthető tény. Az egyes kivételektől eltekintve, a legtöbb vidéki közlöny szerkesztője nincsen tisztában a maga feladatával ; messzebb terjeszkedik , mint amennyire a rendelkezésére álló szellemi és anyagi tényezők megengedik, nagyobb fába vágja fejszéjét, mint amekkorával sikerrel meg tudna birkózni. Mert váljon nem lép-e túl a provinciális lap szerkesztője a maga hatáskörén , midőn például ahelyett, hogy a helyi ügyekről pontosan és részletesen referálna, s amennyiben tere engedi, társadalmi kérdésekkel foglalkoznék, politikai álláspontot foglal s olyan világmozgató kérdéseket feszeget, melyeknek vitatásához még a nagyobb apparátussal dolgozó központi lapok is alig rendelkeznek nálunk elég erővel. — A kisvárosi politikai lapnak hasznát veszi a népámító, amennyiben a népkor füstös termében, a forrongó tömeg előtt idézi annak egy-egy véletlenül az ő malmára vizet hajtó passusát, hogy a maga szavainak a nyomtatott betű által annál nagyobb nyomatékot szerezzen. *) Amily helytelen azonban átalánosságban a vidéki lapok részéről a politizálás, még nagyobb hiba az, ha az egy ugyanazon városban megjelenő lapok egymással szemben a társadalmi téren foglalnak pártállást, vagy ha valamely lap, mellőzve az összpolgárság érdekeit, egy cliquenek szolgálatába áll. Rendesen kicsinyes indokok bírják e lépésre ama közlönyöket. — Mindenfelől halljuk a panaszt, hogy a provinciális városok társas életét tönkre teszik a cotteriek; a földmives-, iparos-, kereskedőosztály külön-külön zárt kört képez; a hivatalnokok közt a rangfokozat válaszfalat húz, melyet a felfuvalkodottság és dölyf annyira megszilárdít, hogy ledönthetetlenné válik az. És ezt a szellemet a sajtó még ápolja. — Mi értelmük van vidéki lapok hasábjain a Stuart Mill, Carey, Roscher , Kuno , Fischer, Cotta, Max Müller, Strausz stb. világrosszaló eszméinek? Ha legalább ama lapok kritikával volnának szerkesztve, ha az elsorolt és el nem sorolt nagy férfiak eszméit jól közvetítenék.-------A szerkesztők pedig jöjenek mindenekelőtt tisztába vállalatuk czéljával, aztán becsüljék meg erejüket,-----tartsák meg azon korlátokat s ne lépjenek azokon túl, amelyeket számukra részint saját vidékük érdeke, részint a disponibilis munkatársak tehetsége kijelöl. Kisérjék folytonosan figyelemmel azon vidék ügyeit, melyet representálnak, ismertessék meg annak kereskedelmi és iparügyeit; ne feledkezzenek meg a társas élet terén felmerülő fontosabb mozzanatokról s hiven jegyezzék azokat fel. Foglalkozzanak ezen kívül társadalmi kérdésekkel, ostorozzák a Ez nem Kecskeméten és nem Kecskemétről volt mondva: mi csak idézzük a „Soprony“ czímű vidéki lap közleményének a központi lapok által is hozott sorait. H. J.