Kecskeméti Lapok, 1879. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1879-10-12 / 41. szám
lés hivatik egybe. A közgyűlési meghívóban — mely 8 nappal előbb közzé teendő — a felveendő tárgyak is megjelölendők. Érvényes határozathozatalra az elnökön kívül 14 tag jelenléte szükséges; ha a közgyűlés kellőszámú tagok hiánya miatt megtartható nem lenne, 8 nap múlva újabb közgyűlés hivandó össze, melyben a jelenlévők határoznak. (Vége következik.) ÚJDONSÁGOK. — A helybeli jogakadémia polgárai f. hó 4-én ismerkedési estélyt rendeztek a Beretvás-féle vendéglőben, melyen az ifjúság nagyrésze s a tanári kar is, mint vendég jelen volt. Az ily ismerkedési estélyek, főleg az ifjúság részéről, kik különböző vidékekről egybegyülve ugyanazon téren működnek, ugyanegy czélra törekesznek, mindig jó hatással vannak a társulási szellem s collegiális viszony fejlesztésére, s közvetve a közös czélnak együttes erővel s igyekezettel leendő elérésére. E szempontból tekintve, az ifjúság emez ismerkedési estélyét teljesen sikerültnek mondhatjuk. Érett és komoly gondolkozású ifjak gyülhelye volt az, melyen az ismeretség- és barátságkötésen kívül egyszersmind az ifjúság szellemi és társadalmi művelődését előmozdító eszmék magva jön máris elhintve, mely hogy minél termékenyebb talajra találjon, részünkről is a legőszintébben óhajtjuk, így a szegényebb sorsú ifjakat támogató jogász-segélyegyletnek mielőbbi megalakítása, s illetve a már létező s szép tőkével rendelkező egylet működésének mielőbbi megkezdése, a jogi önképzőkör megalakítása, jogászbál rendezése, zenekar szervezése stb. lettek megpendítve s élénken felkarolva az ifjúság által. Voltak toasztok is, úgy a tanári kar, mint az ifjúság részéről, melyek mindmegannyi bizonyítékai voltak annak, hogy az ifjúság úgy mint ennek vezetői, teljesen átérezve hivatásukat, vállvetve igyekeznek ez évben is a közös czél elérésére, mely nem egyéb, mint a munkásság fokozatos ébresztése ,és az ifjúság szellemi és társadalmi kiművelése. Őszintén üdvözöljük e téren az akadémiai polgárságot, s kivánjuk, hogy a megkezdett munka után fáradozásaikat, szorgalmuk s kitartásukat méltó siker koronázza! — A színi előadások e hó 25-ike táján fognak megindulni. A társulat egyelőre Czegléden időz, ahol 8 előadást tart meg, azután, mint halljuk, hozzánk jönnek. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy bérleteik már elfogadtatnak további előjegyzés nélkül is. — A „Fővárosi Lapokéból olvassuk, hogy Kecskemét és vidékén oly rész lábon áll a közbiztonsági állapot, hogy a nép egészen meg van rémülve, s Ráday korát kívánja vissza. Annyit készséggel elismerünk, hogy Ráday működésére Kecskemét vidéke mindig jól emlékezik vissza, mert sok gonosztól szabadította meg. De és azért a személy- és vagyonbiztonság ilyetén nagyobb megzavarásáról sem tudomásunk nincs, sem azt a törvényhatósági közgyűlések elé terjesztett hatósági jelentésekből mindeddig kivenni nem lehetett, s így a fentebbi újdonság csak valamely tudósító képzeletében születhetett meg. Hogy kisebb tolvajlások vagy betörések mint mindig, úgy most is fordulnak elő , ebből még a közbiztonsági állapotnak ily rendkívüli megzavartatására következtetést vonni nem lehet. A korcsolyázásnak, mint kellemes üdítő szórakozásnak barátai korcsolyázó-egylet szervezésén munkálkodnak, s az e czélra kiküldött bizottság a megalakulás előmunkálatait már be is fejezte, a résztvenni szándékozó közönség részére aláírási íveket bocsájtott ki, s az alapszabály-tervezetet már el is készítette. — A kecskeméti kerület színtársulata működő személyzetének névsora: Nők: Bácsné, Molnár Gizella dráma és vígjátéki anya-színésznő, Berzsenyi Julia Operette (koloratur) énekesnő, Bényeiné, Harmath Emma népszínmű és Operette (soubrette) énekesnő, Bokor Józsefné (ifj.) segédénekesnő, Daróczy Ilka segédszinésznő, Erdődy Ilon segédszinésznő (soubrette), Fogarasi Paulina segédszinésznő, H. Szabó Ilka dráma és vígjátéki primadonna, Kövessi Sarolta dráma és vigjátéki szendeszínésznő, Kovács Ilka másodszende színésznő, Kovácsay Mari kardalnoknő, Lenkeiné, Bagyola Emma soló-tánczosnő és társalgási színésznő, Püspökiné, Szathmáry Julia segéd anya- és énekes színésznő, Szathmári Rózsa énekesnő és komikai színésznő, Tóth Berta segédénekesnő (soubrette), Török Ilon segédszínésznő. Férfiak: Aranyhegyi József segédszínész, énekes és kardalnok, Bágyoni (Szabó) Ödön hős-szerelmes és jellemszínész, Bányai Ernő kardalnok, Bokor József (ifj) karmester, Csige Lajos népszínmű és operette énekes (bariton), Dobocsányi Gyula kedélyes apa és komikus, operette énekes, Fenyvesi Emil segédszerelmes és társalgó, Gálosi János operette tenorista, Kovács Elemér jellem cselszövő (intrícus) színész, Molnár Albert kardalnok és színházi ruhatárnok, Lenkei Gyula lyrai szerelmes és társalgó, Parragh Kálmán hős és kedélyes apa, operette énekes (bass-buffó), Péntek József segédszínész, énekes (hőstenor), Péterfi József segédszínész, Püspöki Imre társalgási színész, komikus, operette énekes (tenor-buffó), Stéger Gusztáv segédszínész s kardalnok. Zenekar: I-ső hegedűs: Barth Gusztáv zenekarigaz- tgató, I-ső hegedűs: Wiener Rudolf, Il-ik hegedűs: Wlassak János, brácsás: Szanka Antal, flótás: Tsuma Ferencz, clarinétos: Grasse József, kisbőgős: Wild Károly, nagybőgős: Beck Ferencz , díszmester és színház festő: Benyó György, pénztárnoknő: Parraghné, kellékes és színlaphordó: Osztreicher, színházszolga: Kutasi Endre. Összesen 44 tag. A tél elején a Casinó nagytermében mint halljuk, a kecskeméti jótékony Nőegylet nem hangversenyt , hanem halvacsorát rendez. Könnyebb is vacsorázókat szerezni, mint hangversenyzőket, meg jobb is, mert nem ütközik az itt működendő színtársulat érdekeibe. — Vasúti szerencsétlenség. Folyó hó 7-én esti 5 órakor Monor és Pilis között a 253-ik sz. tehervonat tengelytörés következtében kisiklott s öt vasúti kocsi teljesen összezúzódott, kilencz pedig jelentékenyen megroncsolódott E szerencsétlenség következtében kedden este a személyvonat nem is érkezett meg s szerdán a reggeli vonat csak 11 */4 órakor érkezett meg. A kukoricza-szüret a várakozásnál jobban ütött ki s némileg pótolja ama veszteségeket, melyeket a gazdák a rosz rozs- és árpatermés által szenvedtek, de hogy a kukoricza-termés is megette maradt a múlt évi termésnek , mutatja az, hogy a sertéshizlalók még ez ideig nem láthatták el magukat a kellő mennyiséggel. — A színügyi bizottság f. hó 19-én azaz vasárnapon hangversenyt tartat, amelynek mint halljuk, igen érdekes programmja lesz. Ha lesz elég vállalkozó, angol színdarab is fog előadatni, amely a nemzeti színházban nagy tetszést aratott. Az u. n. úri banda hasonlóképen fel fog lépni, az előre jelzett dialog azonban elmarad. — A házak őszi betisztítása annyira igénybe veszi a kőműveseket, hogy a háztulajdonosok formaliter egymástól csalogatják el a kőműveseket. — Francziaországi boroshordók segítik ki az idei szüret alkalmával a szőllősgazdákat. A múlt héten érkezett egy nagyobb szállítmány, mely máris teljesen elkelt, ahhoz képest a mint földet vagy hamut emelt föl. Nagybátyám, mint kiválóan tudós ember, nagy és közelebbről való megismerésre érdemes látványnak tartá. Megparancsolja, hogy a liburnicát (sebesen evező hajó) menetre készen tartsák: nekem megengedi , hogy ha akarok vele mehessek , azt feleltem , hogy inkább tanulgatok s történetesen épen ő maga adott volt írni valót. Kilépett a házból, ott átvette Tascus Rectinájának fiókvégrendeletét, aki a fenyegető veszélytől megrémült (nyaralója ugyanis a hegy aljában feküdt, s csak a tenger felé volt menekvés), kérte őt, hogy ily nagy veszedelemből mentené ki magát. Megváltoztatja szándékát, s amit tudni vágyó lélekkel megkezdett, arra a legnagyobbal rászánja magát. A vízre bocsájtatja a négysoros evezőjű hajókat, maga is hajóra száll, hogy ne csak Redinának, hanem másoknak is (mert kies voltánál fogva igen látogatott volt a tengerpart) segítségére lehessen. Oda siet, ahonnan mások futnak és egyenes irányban egyenesen a veszélybe kormányoztat, annyira mentsen a félelemtől, hogy ama szerencsétlenségnek minden mozgását, minden alakzatát, a mint szemeivel megpillantá, tollba mondaná és följegyezné. Már a hajóra hullott a hamu s minél közelebbre jutottak , annál melegebb és sűrűbb, már-már sikárkő is és a tűztől fekete, átmelegített és eltört kő, majd végre hirtelen zátony képződött és a hegynek omlása következtében akadályul lévő part. Kissé meggondolta magát, ha valyon ne térjen-e vissza, de nemsokára az őt erre intő kormányoshoz ezt mondá: „a szerencse az erőseket segíti: tarts Pomponianus felé.“ Stabiaenél volt a hol az öböl közepén túl nem mehetett, mert a lassanként helyéből kiforgatott és meghajlított partot elárasztá a tenger. Itt, a habár még nem fenyegető, de szembeötlő s amint nőttön nőtt, közeledő veszélyben, a podgyászt összehordatta a hajóra, menekvésre elszántan, mihelyt az ellenkező irányban fújó szél megcsendesedett volna; oda ugyanis akkor ezzel mint a legkedvezőbbel hajózott be; jó akarattal viseltetett a remegőkhöz, vigasztalta, intette őket s hogy félelmüket az ő biztonsági érzetével enyhítse, megparancsolta , hogy a fürdőbe vigyék: lótusszal megrakott asztal mellé fekszik *), vidáman, vagy ami egyaránt nagy lélekre mutat, a vidámhoz hasonlóan étkezik. Időközben a Vezúv hegyéből több helyen kicsapott roppant kiterjedt láng és nagy égés visszfényt adott, amelynek fényessége és világossága az éj sötétségét elűzte. Ő a szorongató félelem enyhítése végett azt mondogatta, hogy csak az ittott a földmivelők ijedtsége következtében hátrahagyott tüzek és elhagyott tanyák égnek. Azután nyugalomra szánta el magát és a legeslegjobb álmot aludta. Mert termetének nagysága folytán erősebb és hangosabb lélekzetvételét hallották azok, akik a bejáratra ügyeltek föl. Hanem az udvar, amelyből a lakásba nyíló bejárás volt, már annyira felmagasodott az azt betöltő sikárkővel vegyes hamutól, hogy az esetben, ha még tovább talál időzni a hálószobában , lehetetlenné válhatandott a kimenetel. Felébresztetvén tehát, útnak indult s visszament Pomponianushoz és a többihez, akik az éjét virrasztva töltötték. Közösen tanakodtak a felett, ha vagyon fedélzet alatt tartózkodjanak-e, vagy pedig födetlen helyen barangoljanak. Mert a gyakori és szörnyű földrengések miatt az építmények ingadoztak és mintegy helyeikből kiemelve most ide, most meg amoda látszottak menni, vagy vitetni. A szabad ég alatt meg a sikárkő hullásától féltek, jóllehet ez könnyű és likacsos, de a két veszély *) A rómaiak az étkezésnél nem ültek, hanem oldalvást feküdtek. Naponként rendszerint kétszer ettek. Plinius első étkezéséről a levél fennebb tett említést (az u. n. gustatio, villásreggeli-féle), ez itt a főétkezés (cena), de ismeretes volt a reggelizés is (prandium). összemérése után mégis ezt választották. Annál ugyan örven érv győzedelmeskedett, másoknál félelemen félelem. Vánkost téve fejeikre azt gyolcsból való kendővel összekötötték ; ez volt a védelem a hulladék ellenében. Másutt már nappal volt, itt még mindig él, minden éjnél feketébb és sötétebb éj, a melyet azonban sok fáklya s különféle egyéb világ derített. Jónak látták kimenni a tengerpartra s közelről nézni meg mit, mit nem engedne meg a tenger, a mely eddig zajongó és kedvezőtlen maradt. Itt levett vitorlára feküdt, egyszer s még egyszer hideg vizet kért s megitta. Azután a lángok és a lángok előhírnöke a kénkő bűze, másokat futásra késztetnek, őt felingerlik. Rá támaszkodva két rabszolgára hirtelen fölkelt és nyomban összerogyott, a mint én gondolom azért, mert a sűrűbb köd következtében lélekzete megakadályoztatott s torka, amely már a természettől gyengébb és szűk és gyakran gyulladt volt, berekedt. Midőn a világosság visszatért (a végső napjától számított harmadik napon), teste épen, sértetlenül találtatott és ugyanúgy fedve, amint fel volt öltözködve: hullájának külszíne inkább hasonlított a nyugvóé, mint a halottéhoz. Ez alatt én és anyám Misenumban voltunk. De ez nem tartozik a történethez s kimultánál egyebet te sem kivántál megtudni. Tehát véget vetem. Egyet azonban toldok hozzá, azt, hogy mindennél amit írtam, vagy jelen voltam, vagy mindennek mihelyt meghallottam azonnal, mikor még leginkább emlékeznek a valóra, végére jártam. Te a mi leghathatósb ki fogod szedni. Mert más dolog levelet írni és más történetet, megint más a barátnak és más mindenkinek írni. Élj boldogul.“ Ez Pliniusnak Tacitushoz e tárgyban irt első levele; legközelebb adjuk a másodikat. IRODALOM és MŰVÉSZET. A déési kiállítás tartama alatt folyó hó 18-ikától 26-ikáig „Déési kiállítási emléklap“ czim alatt naponként negyedévnyi nagyságú lap fog megjelenni, melyet Havas Gyula szerkesztése alatt Brovánkovics Gyula fog kiadni. Előfizetési ára összesen 50 kv. Táborszky és Porsch zeneműkereskedésében megjelent, négy kedvelt népdal: 1. Rászállott a vadgalamb a zöld ágra. 2. Feketeszárú cseresznye. 3. Ez a kislány jól vigyázzon szivére. 4. Reczepicze haj! Énekhangra zongorakisérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Huber Sándor. Ara 80 kr. Nagy-Kikindán e hó elsején Lőrinczy Sándor úr szerkesztő és laptulajdonos „Nagy-kikindai Lapok“ czímű szépirodalmi, ismeretterjesztő, történelmi és humorisztikus hetilapot indított meg, amelynek elő■ fizetési ára egész évre 6 frt. Budapesten október elsején Barth László és Dobozi István „Községi Közlöny“ nevű közigazgatási és rendészeti hetilapot szerkeszt, amely egyúttal a községi és körjegyzők központi egyletének hivatalos közlönye is. Előfizetési ára: egy évre 6 frt. A mindkét nembeli ifjúság és a nép számára Dolinay Gyula által szerkesztett „Hasznos mulattató“ és az ugyanaz által szerkesztett „Lányok lapja“ októberben megjelent számával új negyedévet kezd meg. Amannak melléklete „vihar a tengeren“ czimü kép, emező Hófehérke amint a koporsóban fekszik és „imádkozó nő“ nevű kép. Előfizetési ára egynek-egynek negyedévre tart, s megjelen mindegyik havonként kétszer. Kiadja Rautmann Frigyes Budapesten. Felelős szerkesztő: Dr. BELICZAY JÓNÁS. Főmunkatársak: Hornyik János, Dr. Tassy Pál.