Kecskeméti Lapok, 1881. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1881-05-08 / 19. szám
még most is alig van tovább a kezdetlegesség primitív állapotán. A svéd és német leányiskolák a kézimunka tanítást az első osztályokban kezdik , s következetesen haladnak fokról-fokra az előírt tanterv és tananyag szerint, s már annyira haladtak e téren, hogy a kézimunkák nagyobb része minden fokozaton át vezényszóra adatik elő a könnyebb tanitgatás kedvéért. (Bemutatta ezt Svédország az 1872-ik évi bécsi világtárlaton kiállított munkakönyvében, mely első volt ily nemben ez ideig.) Ezen munkakönyvben a női kézimunkák első fokától a legművészibb darabig mindenből kicsinyítve; továbbá az egyes munkák anyaga, a munkaeszközök, a tanítás módja stb. mutattattak be a legtökéletesebb paedagogiai beosztással. Ezen munkakönyvhöz hasonló munkakönyvet ugyanezen alkalommal a budapesti áll. tanítónő-képezdétől szemlélhettünk; a kiállítási sogg mindkettőt magas kitüntetésben részesítő. Az említett iskoláknál az osztályok alkalmas felszereléséről, valamint a szegénysorsú leánykák részére mindenféle tananyagról az iskolaszékek gondoskodnak. A tanításra osztályonként előírt munkák közé nincs felvéve semmi költséges luxus munka, kinek tetszik ezeket magán úton tanulhatja, de tanulják a minden háztartásra előnynyel bíró apróbb munkákat, ezek javítását, a varrás elemeit, s ezek az elemi osztályokban be is fejeztetnek. A polgári osztályokra a varrás, alsó és felső ruhák szabása, összeállítása s mindenek felett ezek javítása marad. A délutáni órák egyedül a kézimunka tanulására fordittatnak. A polgári iskolák elvégzése után a leánykák az ismétlő kézimunka iskolát, s a gazdasszonykodás tanulására felállított intézeteket, melyekben elméletileg és gyakorlatilag képeztetnek, látogatják még az előkelő családok leányai is 17—18 éves korukig. S hidje el a tisztelt olvasó, hogy Németország és több állam jólétének egyik titka ezen nevelési rendszerében rejlik. Hazánkban, a fővárost és néhány kereskedővárost kivéve, szóba is alig jön a kézimunka tanítás. Városunk például egyike az ország jelentékenyebb városainak, fenntart számos tanintézetei között 17—18 elemi leányosztályt, körülbelül 1200 növendékkel; van összesen hat tanítónő, s ezek közül egyetlen egy, ki kézimunka tanításra is kötelezve van. Az említett tanítónő megkezdő ugyan osztályában a rendszeres kézimunka tanítást, azonban, minden igyekezete és jóakarata hajótörést szenvedett a szülők makacsságán, kik nem akarnak leányaikból „kisasszonyokat“ nevelni, s határozottan tiltakoztak a kézimunka tanítása ellen. Az osztályba járó 50—60 leányka közül alig találkozik 4—5, ki rendes munkával jön, s ismét 5—6, ki hajtűből készített kötőtűvel, s aprós darabokból összetoldott gyapottal jelenik meg, de találkozott olyan is, kitől mert „kis leány volt“ édesanyja 2 krajczárt küldött, hogy a tanítónő egyiken tűt, másikon pamutot vásároljon a kézimunkához. A sok szomorú tapasztalat között, melyet az illető tanítónő e téren szerzett, mégis az a legszomorítóbb , hogy épen ezen ellenszegülő anyák között találkoznak olyanok, kik képtelenek férjeik rongyolt köntösét kijavítani; ez a jámbor férj tiszte, valamint napszáma árából fehérneműje varratási díjának fedezése is. De hogy is lehetne máskép egy-egy órácskát szakítani az édes feleségnek, az utczai pletykák meghallgatására és tovább vitelére! Azon szerencsés leányka, kit nálunk jó sorsa bejuttat a polgári iskolába, ha visz is oda magával egy kis harisnya kötési tudományt, mégis csak itt kezdi meg a kézimunkák tanulását; tanulja ezt azon kis időközökben , melyet neki a túlhalmozott tantárgyak nagy fukaron megengednek , mert tanulják ők mind azt, mi tőlük távol esik; tanulnak Ausztrália őslakóiról, ismerik a Himalája és Csimborasszó flóráját; elszámlálják újaikon a 2000 év előtt elhunyt hősök neveit; járatosak a mennyiségtannak minden ágában ; ügyes technikával de üres szívvel játszák el Bethoven classicus szerzeményeit ; csak arra , mi hozzájuk legközelebb esik, az élet nagy és felséges tudományára nem tanítja őket senki.*) A kismadárkát ösztöne vezeti, midőn övéinek kényelmet szerzendő, kicsi fészkét kibéleli; a leánykák , ha bírnak is ily ösztönnel, az egyenesen oda irányul, hogy magukat bevégzett nevelésű szalonhölgyeknek képzeljék; az iskolából önmaguk iránt ily magas véleménynyel lépnek ki az életbe , hol a sok tanulás után is világtalanként tapogatózva, alapítják meg nagy sietve családi boldogságuknak ismeretlen templomát, melynek silány alapra rakott falai nem ritkán egy-egy férfilelket temetnek összeomló romjaik alá. Oly nagy fontossággal bírna a kézimunka tanítása a nőnevelés terén ? Kérdezik önök. Igen, tisztelt olvasók, a kézimunka tanításának ép úgy, mint egyéb tantárgynak , alaki, erkölcsi és anyagi haszna elvitázhatatlan. Alakilag képez, midőn gyönyört nyújt lelkünknek s ennek kapcsán szivünk szebb tulajdonai felszínre emelkednek; midőn megtanít bennünket a nemes egyszerűségnek előnyt adni, a nemzeteket és országokat úgy, mint egyeseket elpusztító eszeveszett fényűzés felett s megtanítja a nőt ama kevesek által ismert megbecsülhetetlen tudományra , hogy a pipere, mely megfelel a 10 ezer forintos vagyonnak, csak czégérré válik az 5 ezer forintot érő birtok tulajdonosán, és igy tovább. Erkölcsi és anyagi haszna a kézimunka tanításának sokszorozva mind az, mit a nemes elfoglaltság és szorgalom nyújthat az életben, melyekről iveket lehetne megtölteni, de mi csak arra fektetünk fősulyt, hogy egy művelt munkás nőnek egész világa férje és gyermekeiben öszpontosul; örömet, boldogságot nem nyújthat neki ezeken kívül semmi, mert nem volt ideje soha a hiábavalóságokat megszokni. Az ily nőkből álló társaság bizonyára fennköltebb tárgyat választ társalgásul, mint a munkátlan nők köre, kiknek egészségökre sem válik egy oly társas uzsonna, melynek fűszerét nem embertársaik becsmérlése képezné. Azért kézimunka és gazdasszonykodás tanítását a nőknek, hogy a jövő számára anyák és nők képeztessenek. Városunk e tekintetben is jó példával járhatna elöl, ha új kerületi iskolájának mind a négy elemi leányosztályában a kézimunka tanítását a szigorúan kötelezett tantárgyak közé sorolná, a növendékeket illetőleg minden kivétel nélkül, s osztályozva a munkát ezek fejlődési fokozatához mérten. Igaz, hogy a tanítónők nem kötelezték ennek tanítására, egyet kivéve, azonban ügybuzgalomból némi díjazásért hiszem vállalkoznának két osztály tanítására is, hogy azon osztályok se maradnának el a kézimunka tanításától, melyek férfitanító kezelése alatt állanak. Igénybe vennék a tanításnál az u. n. „Bell Lancaster“-féle modort, mely abból áll, hogy néhány ügyesebb növendék betaníttatik és ezek a tanítónőnek segédkeznek. A négy elemi osztályt és a polgári osztályt bevégzők számára egy kézimunka ismétlő iskola felállítása volna czélszerű, hol a leánykák a tanultakban tökéletesítenék magukat s folytatnák a ruhaszabás, összeállítás és javítás tanulását azok is, kik a polgári osztályba anyagi helyzetök miatt be nem juthattak, ezek képezvén a túlnyomó számot. Egy ily iskola bizonyosan látogatottabb lenne valamennyinél, mert kényszer nélkül is szívesen küldenék a szülők növendék leánykáikat ide , anynyival is inkább, minthogy a mostani varróintézetek iránya nem minden szülőt elégít ki. Kezdetnek azután ezen iskola órarendje közé ügyesen lehetne beosztani egy-egy órát, melyben a gazdasszonykodás és háztartás elemeivel — legalább elméletileg — megismerkednének serdülő leánykáink, a gyakorlati rész tanítása az anyáknak maradván feladatul. Midőn igénytelen soraim befejezéséhez közelgem, gondolataim önkénytelenül a koszorús költő eme sorait juttatják eszembe : Kezdj buzgón, s már sokra ménés. Halad a ki elindult, mig porban Fetreng a henye, gyáva erő. Bán Istvánná, szalmazsákok a repedésen keresztül ömlött lángot felfogták. Idejekorán érkezett segély elháríta a veszélyt. Az adókivető bizottság a kereseti adóalapok megállapítási tárgyalásait a múlt hét folyamában jobbára befejezte; a jövő héten még a nyilvános számadásra kötelezettek adaját fogja tárgyalni. — A helybeli jogakadémia ifjúsága is küld két képviselőt azon bizottságba, melyet a m. kir. tudományi egyetem ifjúsága küld ki a trónörökösnek üdvözlő felirat átnyujtására. — Önakasztás. Tisza Sára férj. Szalai Ferenczné 61 éves nő folyó hó 4-én életuntságból felakasztotta magát. — Özvegy Molnár József kertész Garaczi Pálné tanyáján, kit f. hó 1-én sógora Német Imre mellbe lőtt, f. hó 4-én meghalt. — Vonatkésedelem. Folyó hó 5-én a délutáni személyvonat több mint fél órát késett. A késedelem oka az volt, hogy a tiszai gátakon dolgozó utasokat Szegeden felvette. — Jég. Folyó hó 6-án éjjel az északnyugati részen a jégeső jelentékeny károkat okozott. — Wertheim szekrényt loptak el a napokban ismeretlen tettesek a fővárosban egy borkereskedő cég helyiségéből. A kereskedők, midőn a boltot felnyitották, nagy bámulattal szemlélték a hármas számú tűzmentes szekrénynek a betört ajtón történt eltűnését. Pénz nem sok, de annál több értékpapír volt benne. Ez egész új neme a Wertheim szekrények kijátszásának, ha már fel nem lehet törni, kapják s ellopják az egész pénztárt. A tetteseket nyomozza a rendőrség. *) Általánosságban helyes lehet írónő e nézete, de a helyi polgári leányiskolára épen nem alkalmazható, miután abban a 108 heti órából 32, mind harminczkettő fordíttatik a kézimunka tanításra, tehát épen háromszor annyi mint más legtöbb órában tanított tárgyra. Szerkesztő: ÚJDONSÁGOK. — A lakosság érdekében közöljük, hogy polgármester úr intézkedése folytán a folyó évi közmunkának azon részét is, mely természetben lenne leszolgálandó, e hó végéig az egyszeres váltságdíjnak a városi főpénztárnál leendő lefizetésével meg lehet váltani. — Helyettesítés. A városi iskolaszék tanügyi bizottságának megbizása folytán a Piroska-házban lévő városi központi óvoda vezetését ideiglenesen Péntek József, városi tisztviselő neje, született Szentgály Gizella,okleveles óvónő, vette át. Az illető szülők érdekében köztudomásra hozzuk, hogy az új óvónő működését jövő kedden vagyis f. hó 10-én kezdi meg. A Városunkban folyó évi ápril hó 24-én történt meg az ipar és kereskedelmi kamara országos választmánya kültagjainak megválasztása. A kereskedők részéről megválasztottak rendes tagokul Mádi János és Fischer Miksa, póttagokul Bleyer László és Gyenes Gyula urak. Az iparosok részéről: Végh József és Fényei Antal rendes, Csolnoki Ferencz és Vida József urak pedig póttagokul. — Ki a legidősebb városunkban? Fürtl Katalin VI. tized 195. sz. alatti lakosnő, a ki 1771-ben született s igy 110 éves, s ezen magas kor daczára is ép egészséges. — Tűz, mint halljuk V. péküzletében vigyázatlanság következtében majdnem tűz ütött ki. A sütőkemencze teteje megrepedt s a ráhelyezett IRODALOM és MŰVÉSZET. — Új könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten , újabban megjelentek s szerkesztőségünkhöz beküldettek . A „Falusi könyvtár“ 28. füzete. Ára fűzve 50 kr. Tartalma: A dohánytermelés és kezelés kézikönyve a magyar gazdaközönség számára , irta dr. Nyári Ferencz. Számos fametszetű ábrával. — „Képek az iparos világból.“ Olvasókönyv néptanítók és iparos tanulók számára; irta Frecskay János. 103 a szöveg közé nyomott képpel. Ára fűzve 1 frt. — Az „Olcsó könyvtár.“ Szerkeszti Gyulai Pál. 116—125. füzete. Tartalmuk : 116. Goethe F. „Hermann és Dorottya.“ Ford. Hegedűs I. 20 kr. 117. Pálffy Albert. „Az itélőmester leánya.“ Tört. beszély. 40 kr. 118. Macaulay T. B. „Nagy Frigyes.“ Angolból fordította Szenkirályi Móricz. 30 kr. 119. Theuriet. „Veronika asszony.“ Beszély. Francziából fordította Ujkéri. 30 kr. 120. Puskin Sándor. „Anyegin Eugen.“ Regény versekben. Oroszból fordította Bérczy K. Második kiadás. 60 kr. 121. Beaumarchais. „A sevillai borbély.“ Vígjáték négy felvonásban. Francziából fordította Paulay Ede. 30 kr. 122. Szalay László. „Mirabeau.“ 40 kr. 123. Gaal József. „A peleskei nótárius.“ Bohózat három szakaszban 4 felvonással. Negyedik kiadás. 40 kr. 124. Csokonai Vitéz Mihály. „Békaegérharcz. Irta Homer. Általöltöztetve a Blumauer módja szerént. (1791.) 20 kr. 125. Kisfaludy Károly. „A kérők.“ Vígjáték három felvonásban. 30 kr. — E sorozat mutatja , mily érdekes művek jelennek meg a Franklin-Társulat kiadásában , csinos kiállításban és olcsó áron. Ajánljuk olvasóinknak szives figyelmébe. Itto voan sixenset. Egy egyetemi polgárnak. Feltétlenül szükséges tudnunk a beküldő nevét — különben felszólalására nem figyelhetünk. Ami azt illeti, hogy czikkecskéje miért nem mehet úgy sajtó alá ? arra megfelel mostani levelének — NB.-ére, mely ahelyett, hogy igy szólna: Kérem, hogy az említett neveket nyilvánosságra ne hozza , imigy germanizál. Kérném az említett neveket a nyilvánosság előtt semmi esetre felhasználni. Verstanden? Felelős szerkesztők: Dr. Horváth János, Dr. Dékány Rafael, Dr. Tassy Pál. Fürdőház megnyitás. A Máriaváros alatti fürdőház, e helöt itt megnyittatik. Bérleni lehet Bleier László és Fehér Márton urak kereskedésében. A közlekedő kocsik a nagytemplom előtti téren állanak. Spieler László, (1—1) bérlő. NYILTTÉR. JIATTOKI.file BUDAI KIRÁLY KESERŰFORRÁSOK 00 Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, J. Szt.István-forrás, Gróf Széchenyi István-forrás , Mattom és Wille, Budapest. Kapható minden gyógyszertárban és ásványvízkereskedésben. Hirdetmény. Alulírott tisztelettel értesítem megbízóim és ismerőseimet, mikép irodámat most Szt.-György naptól kezdve a csongrádinagy-utczán 111. új házszám alatt levő házamba visszahelyeztem. Kecskemét, 1881. május 6. KISS LAJOS, (2—1) köz- és váltó-ügyvéd.