Kecskeméti Lapok, 1881. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1881-05-08 / 19. szám

még most is alig van tovább a kezdetlegesség pri­mitív állapotán. A svéd és német leányiskolák a kézimunka ta­nítást az első osztályokban kezdik , s következetesen haladnak fokról-fokra az előírt tanterv és tananyag szerint, s már annyira haladtak e téren, hogy a kézimunkák nagyobb része minden fokozaton át vezényszóra adatik elő a könnyebb tanitgatás ked­véért. (Bemutatta ezt Svédország az 1872-ik évi bécsi világtárlaton kiállított munkakönyvében, mely első volt ily nemben ez ideig.) Ezen munkakönyv­ben a női kézimunkák első fokától a legművészibb darabig mindenből kicsinyítve; továbbá az egyes munkák anyaga, a munkaeszközök, a tanítás módja stb. mutattattak be a legtökéletesebb paeda­­gogiai beosztással. Ezen munkakönyvhöz hasonló munkakönyvet ugyanezen alkalommal a budapesti áll. tanítónő-képezdétől szemlélhettünk; a kiállítási sogg mind­kettőt magas kitüntetésben részesítő. Az említett iskoláknál az osztályok alkalmas felszereléséről, valamint a szegénysorsú leánykák részére mindenféle tananyagról az iskolaszékek gondoskodnak. A tanításra osztályonként előírt munkák közé nincs felvéve semmi költséges luxus munka, kinek tetszik ezeket magán úton tanulhatja, de tanulják a minden háztartásra előnynyel bíró apróbb munká­kat, ezek javítását, a varrás elemeit, s ezek az elemi osztályokban be is fejeztetnek. A polgári osztályokra a varrás, alsó és felső ruhák szabása, összeállítása s mindenek felett ezek javítása marad. A délutáni órák egyedül a kézi­munka tanulására fordittatnak. A polgári iskolák elvégzése után a leánykák az ismétlő kézimunka iskolát, s a gazdasszonykodás tanulására felállított intézeteket, melyekben elméletileg és gyakorlatilag képeztetnek, látogatják még az előkelő családok leányai is 17—18 éves korukig. S hidje el a tisztelt olvasó, hogy Németország és több állam jólétének egyik titka ezen nevelési rendszerében rejlik. Hazánkban, a fővárost és néhány kereskedő­­várost kivéve, szóba is alig jön a kézimunka ta­nítás. Városunk például egyike az ország jelenté­kenyebb városainak, fenntart számos tanintézetei között 17—18 elemi leányosztályt, körülbelül 1200 növendékkel; van összesen hat tanítónő, s ezek közül egyetlen egy, ki kézimunka tanításra is kötelezve van. Az említett tanítónő megkezdő ugyan osztályá­ban a rendszeres kézimunka tanítást, azonban, minden igyekezete és jóakarata hajótörést szenve­dett a szülők makacsságán, kik nem akarnak le­ányaikból „kisasszonyokat“ nevelni, s határozottan tiltakoztak a kézimunka tanítása ellen. Az osztályba járó 50—60 leányka közül alig találkozik 4—5, ki rendes munkával jön, s ismét 5—6, ki hajtű­­ből készített kötőtűvel, s aprós darabokból össze­­toldott gyapottal jelenik meg, de találkozott olyan is, kitől mert „kis leány volt“ édes­anyja 2 krajczárt küldött, hogy a tanítónő egyiken tűt, másikon pamutot vásároljon a kézimunkához. A sok szomorú tapasztalat között, melyet az illető tanítónő e téren szerzett, mégis az a legszo­­morítóbb , hogy épen ezen ellenszegülő anyák kö­zött találkoznak olyanok, kik képtelenek férjeik rongyolt köntösét kijavítani; ez a jámbor férj tiszte, valamint napszáma árából fehérneműje varratási díjának fedezése is. De hogy is lehetne máskép egy-egy órácskát szakítani az édes feleségnek, az utczai pletykák meghallgatására és tovább vitelére! Azon szerencsés leányka, kit nálunk jó sorsa bejuttat a polgári iskolába, ha visz is oda magával egy kis harisnya kötési tudományt, mégis csak itt kezdi meg a kézimunkák tanulását; tanulja ezt azon kis időközökben , melyet neki a túlhalmozott tantárgyak nagy fukaron megengednek , mert ta­nulják ők mind azt, mi tőlük távol esik; tanulnak Ausztrália őslakóiról, ismerik a Himalája és Csim­­borasszó flóráját; elszámlálják újaikon a 2000 év előtt elhunyt hősök neveit; járatosak a mennyi­ségtannak minden ágában ; ügyes technikával de üres szívvel játszák el Bethoven classicus szerze­ményeit ; csak arra , mi hozzájuk legközelebb esik, az élet nagy és felséges tudományára nem tanítja őket senki.*) A kismadárkát ösztöne vezeti, midőn övéinek kényelmet szerzendő, kicsi fészkét kibéleli; a le­ánykák , ha bírnak is ily ösztönnel, az egyene­sen oda irányul, hogy magukat bevégzett nevelésű szalonhölgyeknek képzeljék; az iskolából önmaguk iránt ily magas véleménynyel lépnek ki az életbe , hol a sok tanulás után is világtalanként tapogatózva, alapítják meg nagy sietve családi boldogságuknak ismeretlen templomát, melynek silány alapra rakott falai nem ritkán egy-egy férfilelket temetnek összeomló romjaik alá. Oly nagy fontossággal bírna a kézimunka ta­nítása a nőnevelés terén ? Kérdezik önök. Igen, tisztelt olvasók, a kézimunka tanításának ép úgy, mint egyéb tantárgynak , alaki, erkölcsi és anyagi haszna elvitázhatatlan. Alakilag képez, midőn gyönyört nyújt lelkünk­nek s ennek kapcsán szivünk szebb tulajdonai fel­színre emelkednek; midőn megtanít bennünket a nemes egyszerűségnek előnyt adni, a nemzeteket és országokat úgy, mint egyeseket elpusztító esze­veszett fényűzés felett s megtanítja a nőt ama ke­vesek által ismert megbecsülhetetlen tudományra , hogy a pipere, mely megfelel a 10 ezer forintos vagyonnak, csak czégérré válik az 5 ezer forintot érő birtok tulajdonosán, és igy tovább. Erkölcsi és anyagi haszna a kézimunka taní­tásának sokszorozva mind az, mit a nemes elfog­laltság és szorgalom nyújthat az életben, melyekről iveket lehetne megtölteni, de mi csak arra fekte­tünk fősulyt, hogy egy művelt munkás nőnek egész világa férje és gyermekeiben öszpontosul; örömet, boldogságot nem nyújthat neki ezeken kívül semmi, mert nem volt ideje soha a hiábavalóságokat meg­szokni. Az ily nőkből álló társaság bizonyára fenn­­költebb tárgyat választ társalgásul, mint a munkát­­lan nők köre, kiknek egészségökre sem válik egy oly társas uzsonna, melynek fűszerét nem ember­társaik becsmérlése képezné. Azért kézimunka és gazdasszonykodás tanítását a nőknek, hogy a jövő számára anyák és nők képeztessenek. Városunk e tekintetben is jó példával járhatna elöl, ha új kerületi iskolájának mind a négy elemi leányosztályában a kézimunka tanítását a szigorúan kötelezett tantárgyak közé sorolná, a növendékeket illetőleg minden kivétel nélkül, s osztályozva a munkát ezek fejlődési fokozatához mérten. Igaz, hogy a tanítónők nem kötelezték ennek tanítására, egyet kivéve, azonban ügybuzgalomból némi díjazásért hiszem vállalkoznának két osztály tanítására is, hogy azon osztályok se maradnának el a kézimunka tanításától, melyek férfitanító ke­zelése alatt állanak. Igénybe vennék a tanításnál az u. n. „Bell Lancaster“-féle modort, mely abból áll, hogy néhány ügyesebb növendék betaníttatik és ezek a tanítónőnek segédkeznek. A négy elemi osztályt és a polgári osztályt bevégzők számára egy kézimunka ismétlő­ iskola felállítása volna czélszerű, hol a leánykák a tanul­takban tökéletesítenék magukat s folytatnák a ruhaszabás, összeállítás és javítás tanulását azok is, kik a polgári osztályba anyagi helyzetök miatt be nem juthattak, ezek képezvén a túlnyomó számot. Egy ily iskola bizonyosan látogatottabb lenne valamennyinél, mert kényszer nélkül is szívesen küldenék a szülők növendék leánykáikat ide , any­­nyival is inkább, minthogy a mostani varróintéze­tek iránya nem minden szülőt elégít ki. Kezdetnek azután ezen iskola órarendje közé ügyesen lehetne beosztani egy-egy órát, melyben a gazdasszonykodás és háztartás elemeivel — leg­alább elméletileg — megismerkednének serdülő le­ánykáink, a gyakorlati rész tanítása az anyáknak maradván feladatul. Midőn igénytelen soraim befejezéséhez közel­­gem, gondolataim önkénytelenül a koszorús költő eme sorait juttatják eszembe : Kezdj buzgón, s már sokra ménés. Halad a ki elindult, mig porban Fetreng a henye, gyáva erő. Bán Istvánná, szalmazsákok a repedésen keresztül ömlött lángot felfogták. Idejekorán érkezett segély elháríta a veszélyt.­­ Az adókivető bizottság a kereseti adó­alapok megállapítási tárgyalásait a múlt hét folyamában jobbára befejezte; a jövő héten még a nyilvános számadásra kötelezettek adaját fogja tárgyalni. — A helybeli jogakadémia ifjúsága is küld két képviselőt azon bizottságba, melyet a m. kir. tudományi egyetem ifjúsága küld ki a trónörökös­nek üdvözlő felirat átnyujtására. — Önakasztás. Tisza Sára férj. Szalai Fe­­renczné 61 éves nő folyó hó 4-én életuntságból felakasztotta magát. — Özvegy Molnár József ker­tész Garaczi Pálné tanyáján, kit f. hó 1-én sógora Német Imre mellbe lőtt, f. hó 4-én meghalt. — Vonatkésedelem. Folyó hó 5-én a délutáni személyvonat több mint fél órát késett. A késede­lem oka az volt, hogy a tiszai gátakon dolgozó utasokat Szegeden felvette. — Jég. Folyó hó 6-án éjjel az északnyugati részen a jégeső jelentékeny károkat okozott. — Wertheim szekrényt loptak el a napokban ismeretlen tettesek a fővárosban egy borkereskedő c­ég helyiségéből. A kereskedők, midőn a boltot felnyitották, nagy bámulattal szemlélték a hármas számú tűzmentes szekrénynek a betört ajtón történt eltűnését. Pénz nem sok, de annál több értékpapír volt benne. Ez egész új neme a Wertheim szek­rények kijátszásának, ha már fel nem lehet törni, kapják s ellopják az egész pénztárt. A tetteseket nyomozza a rendőrség. *) Általánosságban helyes lehet író­nő e nézete, de a helyi polgári leányiskolára épen nem alkalmazható, miután abban a 108 heti órából 32, mind harminczkettő fordíttatik a kézimunka tanításra, tehát épen háromszor annyi mint más legtöbb órában tanított tárgyra. Szerkesztő: ÚJDONSÁGOK. — A lakosság érdekében közöljük, hogy pol­gármester úr intézkedése folytán a folyó évi köz­munkának azon részét is, mely természetben lenne­­ leszolgálandó, e hó végéig az egyszer­es váltság­díjnak a városi főpénztárnál leendő lefizetésével meg lehet váltani. — Helyettesítés. A városi iskolaszék tanügyi bizottságának megbizása folytán a Piroska-házban lévő városi központi óvoda vezetését ideiglenesen Péntek József, városi tisztviselő neje, született Szentgály Gizella,­­okleveles óvónő, vette át. Az illető szülők érdekében köztudomásra hozzuk, hogy az új óvónő működését jövő kedden vagyis f. hó 10-én kezdi meg. A Városunkban folyó évi ápril hó 24-én tör­tént meg az ipar és kereskedelmi kamara országos választmánya kültagjainak megválasztása. A keres­kedők részéről megválasztottak rendes tagokul Mádi János és Fischer Miksa, póttagokul Bleyer László és Gyenes Gyula urak. Az iparosok részé­ről: Végh József és Fény­ei Antal rendes­, Csolnoki Ferencz és Vida József urak pedig póttagokul. — Ki a legidősebb városunkban? Fürtl Kata­lin VI. tized 195. sz. alatti lakosnő, a ki 1771-ben született s igy 110 éves, s ezen magas kor daczára is ép egészséges. — Tűz, mint halljuk V. péküzletében vigyá­zatlanság következtében majdnem tűz ütött ki. A sütőkemencze teteje megrepedt s a ráhelyezett IRODALOM és MŰVÉSZET. — Új könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten , újabban megjelentek s szerkesztőségünkhöz be­küldettek . A „Falusi könyvtár“ 28. füzete. Ára fűzve 50 kr. Tartalma: A dohánytermelés és kezelés kézikönyve a magyar gazdaközönség számára , irta dr. Nyári Ferencz. Számos fa­metszetű ábrával. — „Képek az iparos világból.“ Olvasókönyv néptanítók és iparos tanulók számára; irta Frecskay János. 103 a szöveg közé nyomott képpel. Ára fűzve 1 frt. — Az „Olcsó könyvtár.“ Szerkeszti Gyulai Pál. 116—125. füzete. Tartalmuk : 116. Goethe F. „Hermann és Dorottya.“ Ford. Hegedűs I. 20 kr. 117. Pálffy Albert. „Az itélőmester leánya.“ Tört. beszély. 40 kr. 118. Macaulay T. B. „Nagy Frigyes.“ Angolból fordította Szenkirályi Móricz. 30 kr. 119. Theuriet. „Veronika asszony.“ Beszély. Francziából fordította Ujkéri. 30 kr. 120. Puskin Sándor. „Anyegin Eugen.“ Regény ver­sekben. Oroszból fordította Bérczy K. Második kiadás. 60 kr. 121. Beaumarchais. „A sevillai borbély.“ Vígjáték négy fel­vonásban. Francziából fordította Paulay Ede. 30 kr. 122. Szalay László. „Mirabeau.“ 40 kr. 123. Gaal József. „A peleskei nótárius.“ Bohózat három szakaszban 4 felvonással. Negyedik kiadás. 40 kr. 124. Csokonai Vitéz Mihály. „Béka­­egérharcz. Irta Homer. Általöltöztetve a Blumauer módja szerént. (1791.) 20 kr. 125. Kisfaludy Károly. „A kérők.“ Vígjáték három felvonásban. 30 kr. — E sorozat mutatja , mily érdekes művek jelennek meg a Franklin-Társulat ki­adásában , csinos kiállításban és olcsó áron. Ajánljuk olva­sóinknak szives figyelmébe. Itto voan sixenset. Egy egyetemi polgárnak. Feltétlenül szükséges tudnunk a beküldő nevét — különben felszólalására nem figyelhetünk. A­mi azt illeti, hogy czikkecskéje miért nem mehet úgy sajtó alá ? arra megfelel mostani levelének — NB.-ére, mely a­helyett, hogy igy szólna: Kérem, hogy az említett neveket nyilvánosságra ne hozza , imigy germanizál. Kérném az említett neveket a nyilvánosság előtt semmi esetre felhasználni. Verstanden? Felelős szerkesztők: Dr. Horváth János, Dr. Dékány Rafael, Dr. Tassy Pál. Fürdőház megnyitás. A Máriaváros alatti fürdőház, e he­lö­t itt meg­­nyittatik. Bérleni lehet Bleier László és Fehér Márton urak kereskedéséb­en. A közlekedő kocsik a nagytemplom előtti téren állanak. Spieler László, (1—1) bérlő. NYILTTÉR. JIATTOKI.file BUDAI KIRÁLY KESERŰFORRÁSOK 00 Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, J. Szt.­István-forrás, Gróf Széchenyi István-forrás , Mattom és Wille, Budapest. Kapható minden gyógyszertárban és ásványvíz­kereskedésben. Hirdetmény. Alulírott tisztelettel értesítem megbízóim­ és ismerőseimet, mikép irodámat most Szt.-György naptól kezdve a csongrádi­­nagy-utczán 111. új házszám alatt levő házamba vissza­helyeztem. Kecskemét, 1881. május 6. KISS LAJOS, (2—1) köz- és váltó-ügyvéd.

Next