Kecskeméti Lapok, 1890. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-06 / 27. szám
zem támogatásomat és figyelemmel fogom kísérni a gyűlés működését“. A végrehajtóbizottság azon kérelmét azonban, hogy a negyedik egyetemes tanítógyűlés rendezésével járó költségek fedezése czéljából 2000 írt államsegélyt engedélyezzen ő nagyméltósága , fedezet hiányában, nem teljesíthette. Ez a körülmény kényszerít bennünket arra, hogy a magyar társadalom lelkes polgáraihoz forduljunk kérelmünkkel; egyébként nem fedezhetnek a gyűlés rendezésével járó költségeket, így pl. a felhívások, igazolványok, értesítések, meghívók, bélyegek, postabér , a gyűlés tartama alatt napi „értesítő“, később „napló“ szerkesztése és nyomtatása , gyorsírók és szolgák díjazása, az iskoláknak hálótermekül való berendezése, a tanszer-kiállítás felszerelése is tetemes költségbe kerül. Mindezek s egyéb nélkülözhetlen kiadásaink összege az 1874-ben tartott s 1528 tanító által látogatott egyetemes gyűlésen 5558 írtra rúgott. Ez évben oly nagy az egyet,gyűlés iránti érdeklődés, hogy 2000-nél is több tanító részvételére számíthatunk, ehez képest kiadásunk, bármennyire takarékoskodjunk is, a fentebb említett összegnél kevesebb nem lehet. A magunk erejéből pedig nem fedezhetjük azt. Budapest főváros hatóságának erkölcsi támogatása felől biztosítva vagyunk , de ma még nem tudhatjuk, támogathat-e bennünket anyagilag, pénzbeli segélylyel is. Ezért fordulunk bizalommal a nagyközönséghez , a magyar nemzet lelkes polgáraihoz, ne vonják meg a nemzet legszerényebb napszámosaitól segítő kezeket, midőn azok a nemzet népoktatásügyének emelése czéljából gyűlnek össze a haza fővárosában. Most, midőn hosszú, nehéz évek után ismét összegyűlünk , hogy új életet teremtsünk a mármár zsibbadozó tanítói közszellem működési terein, nem habozva, nem aggodalmaskodva, de teljes bizalommal nyújtjuk ki támaszt kereső kezeinket Önök felé, mélyen tisztelt Polgártársak, kik értik és érzik, hogy a közoktatásügy s a nemzeti népnevelés nem lehet egyedül a tanítók munkája. Az egyetemes gyűlés napirendjében benn foglaltatnak többek közt azok a pontok is, melyek a nemzeti szellemnek ápolására, a népiskolák berendezésére s a tanítói közszellem fejlesztésére vonatkoznak. Ezen az egyetemes gyűlésen fognak tanácskozni a kisdedóvók s a nőnevelés hivatott munkásai oly kérdésekről, melyekhez minden hazafinak, akár tanitó, akár nem, van szava, s melyek iránt érdeklődnie kell mindenkinek, a ki magyar s a ki hazája javát előmozdítani igyekszik. Sokat, nagyon sokat kell még dolgoznia Magyarország tanítóinak a nemzetlét, érdekében is, s e munkában a legnagyobb ösztön az, ha érezzük, hogy nem vagyunk magunk, nem lehetünk elhagyatva, mellettünk van a magyar nemzet lelkes polgársága s buzdít, lelkesít bennünket a további küzdelemre. Az adományokat augusztus hó 1-ig, Kurz Sámuel pénztárosunkhoz (Budapest, IV. ker., Deák tér 4. sz.) beküldeni méltóztassék. Kérelmünket ismételve, kiváló tisztelettel s hazafias üdvözlettel vagyunk Budapesten, 1890. évi junius hó 2- án. A III. egyetemes tanitógyűlés végrehajtó-bizottsága nevében: Lakits Vendel, elnök, időjárás mellett a túlélés csak további 14 nap alatt következik be. Az aratásra legkedvezőbb idő tehát e két időszak közepére esik. Az ilyen , a maga idejében aratott gabona nem hullatja a szemét, mert ez még erősen ül a kalászban, súlyos, nagymennyiségű és finom fehér lisztet ad, s csak kevés korpát, mert a héjjá vékonyabb Ha azonban a szem túlérik, a héjjá egyre vastagodik, a keményítő része farosttá és gummivá változik , aminek az a következménye, hogy az ily gabona sok darát, de kevesebb és barna lisztet ad. Természetesen a túlérett gabonának a piacon is rossz az ára. De a szalma is sokat veszít takarmányértékéből A tövén elszáradt szárban a czukoranyag farosttá változik, mely kevésbbé értékes. Kivált a nagyobb gazdaságok veszítenek sokat a későbbre halasztott aratás által , főleg ott, ahol csak kézzel aratnak s nem géppel. Itt az utolsó táblák rendszerint későre maradnak, mert csak ritka esetben van elég arató. Ha hirtelen hőség áll be, úgy hogy az összes táblák egyszerre, nem pedig a vetési sorrend szerint egymásután érnek, nem győzik a munkát. Tanácsos tehát kezdeni az aratást, mihelyt a búza nem teljes többé, ha még egészen puha volna is, mert csakis az érési stádiumban adja az a legszebb szint, vékony héjat, jó súlyt, finom, fehér lisztet és éri el a piaczon a legmagasabb árat. Ugyanígy járjuk el a tavasziak aratása körül, hogy szemet és jó takarmány-szalmát kapjunk. Az árpát okvetlenül félig éretten kell vágni. A zabot szintén , de ekkor pár napig renden kell hevernie, hogy átmenjen az utóérésen. A szem ezáltal nem lesz rosszabb, mint az, amely lábán érett meg, a szalma pedig kitűnő takarmányt ad. A dült vetésnél nem szabad késlekednünk, nehogy kockáztassuk , hogy szem és szalma egyaránt elrothadjon s legalább megmentjük a korai aratással a szemtermés egy részét, a szalma pedig jobb lesz takarmánynak. Az aratásnál a második, s igen gyakori hiba, a czélszerűtlen munkaerőfelosztás. Ha az aratáskor, esős idő áll be, ez, ha nem győzzük a munkát, megsemmisítheti a legszebb terméskilátásokat is. Ilyenkor a rövid derült időközöket kell teljes erővel felhasználnunk, ha nem akarjuk magunkat kitenni a veszteségnek , mely kétszeres lesz akkor, ha a renden levő gabonát folyton veri az eső. E tekintetben legczélszerűbb az a beosztás, hogy minden kaszás után két nő jár, az egyik a markot szedi kévébe, a másik pedig a magával hordott kötéllel rögtön fel is kötözi azokat. Minden 20 kaszásra egy férfit osztunk be, aki a kévéket azonnal keresztbe állítja. Ezen utóbbi munkára, mely nagy pontosságot igényel, nagyon megbízható embert válaszszunk , az elhamarkodott munka itt nagyon megboszulná magát. Ilyen beosztás mellett azután, ha jön is hirtelen eső, az a learatott gabna legnagyobb részét keresztekben találván , nem árthat oly nagy mértékben. KÜLÖNFÉLÉK. — Az új városháza építésének tervezetére a városi tanács a pályázatot már kihirdette. A pályázat határideje 1891. január 1 je. A pályázatból külföldi építészek ki vannak zárva. — A kecskemét-lajosmizsei vasúti indóház helye véglegesen meg van állapítva. A vásári kapuban lesz, mert a miniszter , mint halljuk, elvetette azon fellebbezést, mely a vásári kapuban építendő vasúti állomás ellen beadatott. — Bankett. A helybeli állami főreáliskola tanártestülete a tanév befejeztével, múlt hó 30-án igen szép tanúbizonyságát adta azon benső szeretetnek és tiszteletnek, melylyel igazgatója, fj. Hanusz István úr iránt viseltetik. A főreáliskola igazgatója a tanév végével töltötte be tanárkodásának 25 ik évét. Ezt az alkalmat használta fel a tanári testület arra, hogy az igazgató tiszteletére a Beretvás fogadó termeiben bankettet rendezett, mely úgyszólván, családi körben, minden zaj nélkül folyt le. A testületnek, igazgatója iránti őszinte ragaszkodását, szeretetét Virányi Ignácz tanár úr tolmácsolta, átnyújtva neki e nap emlékéül a testület csoport-arczképét. Hanusz István igazgató meleg szavakban köszönte meg a tiszteletére rendezett ovácziót és hangsúlyozta, hogy mint eddig, úgy ezentúl is igyekezni fog a testület tagjai közti egyetértést, szeretetet ápolni, mert ez feltétele a testületi összműködés sikerének. A minden tekintetben sikerült kis ünnepély éjfélkor ért véget. — A phonograph Kecskeméten. Sokszor élünk azon közmondással, hogy elmúlt a csodák ideje, pedig ha csak egy kicsit is gondolkodunk a tudomány vívmányai felett, úgy azt kell bevállalnunk, hogy épen a 19. század mondható a csodák századának. A művelt gondolkodó ész mindinkább és inkább nagyobbra tör, s mondhatni, hogy merészen, de mégis önérzettel „eget kér“. Mert nem phantáziákkal, hanem biztos , csalhatatlan alapokra fektetett számításokkal kezdi meg eszméjének megvalósításához az áttörést, és a kitartással párosult tudományosság „legtöbb esetben győzelemmel is bontja ki zászlaját, és fennen hirdeti az eszme megtestesülését. Hisz szárazon és vizen gyorsan tovább vizetünk; gondolatainkat villámgyorsasággal egyszerű sodronyon tova szállíthatjuk; közvetlen hangjainkkal megszállíthatjuk a nagy távolban lévő szeretteinket ; dynamo-gépekkel utánozzuk a nap vakító fényét, végeztetünk vele megmérhetetlen munkát; elsorolhatnánk még több, meglepőnél meglepőbb produktumokat, amik mind az emberi ész dicsőségét hirdetik, és mind az emberiség hasznára válnak. A mai kornak — a reális téren — legkimagaslóbb alakja az amerikai Edison Tamás, akiről bátran el lehet mondani, hogy nem is alkot, hanem teremt. Gondolataiban merész , akaratában törhetlen, kitartóságában fékezhetetlen , emberszeretetében páratlan , mert ha valakiről, úgy róla el lehet mondani, hogy nem önmagának és önmagáért dolgozik, hanem az emberiségnek és az emberiségért. Teremtő eszét és nagy anyagi birtokát nem tekinti saját vagyonának, hanem tekinti ezeket eszközöknek , amiknek segítségével elősegítheti az emberiség boldogul hatását, és aminek megvalósítására egybefűzi a nappalt az éjjellel, és fáradhatatlanul dolgozik a laboratóriumában. Sok üdvös és hasznos találmányait nem célunk itt felsorolni, hanem csak egyet említünk meg, aminek meglepő tökéletességéről alkalmunk volt meggyőződni. Ez a tökéletesített phonograph. 1878-ik évben Edison egy készüléket phonograph név alatt bocsátott világnak , amely a beszédet följegyzi és tetszés szerinti időben ismét hallhatóvá teszi. A készülék iránt a publikum részéről az érdeklődés nagy volt, de a meglepetés nem , mert a tökély fokától még messze áll, és ezért a gyakorlatban értékkel nem is bírt. Azonban Edison produktumának silánysága felett nem csüggedett el, hanem éles elméjének találékonyságában bizakodva, titokban tíz éven át javítgatott a készüléken , és nem eredménytelenül, mert mai nap már — ha szerit teheti a közönség — özönlve siet megtekinteni, és ha megtekintette, és működését meghallotta, úgy beszél róla, mint valami csodaszülöttről; pedig a csodaszerű jelenetet, t. i. a beszéd, ének, zene, nevetés, köhögés stb. visszaadását semmi más sem reprodukálja , mint egy rugalmas lemez, egy tű és egy legnagyobbrészt viaszkból készült henger. Négy napon át városunkban is megtekinthető volt a tökéletesített phonograph, és akik azt megtekintették , illetve működését meghallgatták, aznap másról sem beszéltek, mint Edison csodaszülöttjéről. És várhatni is, hogy a kis ördöngös készülék nem sokára a legtöbb család szobájában nem mint fényűző szobadarab fog szerepelni, hanem a mostani Wertheimnál is becsesebb és mint megfizethetetlen örökség , mert talán ebben fogjuk őrizni megboldogult szeretteink örömkifakadásait, panaszkodó elkeseredéseit vagy végső búcsúzó szavait és sóhajait. — Kinevezés. Dr. Ludányi Béla, egri kir. törvényszéki jegyző a helybeli kir. ügyészséghez kir. alügyészszé neveztetett ki. A gyalogsági új laktanya építésének előmunkálatai halasztást szenvednek azért, mert a hadügyminisztérium kifogásolja a laktanya részére kijelölt területen levő víz minőségét, illetőleg ihatóságát, pedig az építendő laktanyát a lovassági laktanyától alig pár lépés fogja elválasztani, itt pedig a víz minősége ellen eddig tudvalevőleg senki sem emelt panaszt. A bérkocsisok és azok tulajdonosai, úgy látszik, nagyon is kezdik éreztetni a közönséggel azt, hogy ők semmiféle szabályrendelethez nincsenek kötve és így azt tehetik, ami nekik tetszik. Nehogy az illetők azt higyjék, hogy ok nélkül panaszkodunk , az állapotok jellemzésére csak két esetet hozunk fel. Pár nap előtt lapunk egyik barátja temetésre több bérkocsit fogadott fel. Mikor a temetőben a gyászszertartásnak vége lett, a kocsis urak a gyászolócsaládtagokat visszavitték ugyan a városba, de a nagytemplom előtti téren leszállították őket és igy a közönségnek innen gyalog kellett haza sétálni. A másik rendetlenség az, hogy ha valaki a Mária városi fürdőbe akar menni és igy kocsira ülve, kiadja a kocsisnak a parancsot: a vendégnek azt felelik, hogy ez a kocsi csak a Széktóra jár és igy a fürödni óhajtó vendéget a kocsiról szépen leparancsolják. Hol vannak a jelzőtáblák, hogy melyik kocsinak mi az útja és privilégiuma? Jól tudjuk, hogy e panaszunk a nyári idényben nem első és nem is utolsó. De addig fogjuk bolygatni e dolgot, míg a kellő helyen e kérdésben is rendet csinálnak. — Zeneestély. „A kecskeméti zenekedvelők egyesülete“ által a folyó évi június hó 28-án a városi műkertben pártfogó tagjai tiszteletére rendezett 2-ik zeneestély, eltekintve az anyagi haszontól, igen jól sikerült. A hangverseny 6 órakor vette kezdetét, melynek számait az egyleti zenekar a legnagyobb szabatossággal adta elő, miért is a közönség zajos tapsokkal jutalmazta. Faddy úr, ki már egy ízben a Kaszinóban is szavalt, ezúttal újból bebizonyította, hogy igazán ügyes szavaló. Petőfi „Orült“-jét, mely nagy tanulmányt igényel, nagyon jól adta elő, mitől nem sokban maradt el Petőfi „írás közben“ czímű művének elszavalása sem. Többször megújuló tapsvihar jutalmazta előadásait. A programra befejeztével táncz következett, mit kitartással járt a fiatalság egész reggeli két óráig. Tiz óra tájban tűzijáték volt, melyet Pécsy úr igen ügyesen rendezett és elmondhatjuk, hogy a tűzijáték kitűnően sikerült. A négyeseket 20 pár tánczolta, melyre midőn a párok felállottak, tudósítónknak a következők neveit sikerült feljegyezni: Katona Mariska, Fekete Rózsa, Fekete Jolán, Révay Margit, Tarkői Klementin , Halasi Ilka, Darányi Ilona , Harkai nővérek , Kürmöczy N., Zombory Alojzia , Szinyay Mariska, Tóth Gézáné, Györffy Balázsné, Papp Sándorné, dr. Szeles Józsefné , Pécsy Györgyné, Pátkay Lajosné, Fekete Istvánná, Halasy Gyuláné, Baktai Mihályné, Szinnyai Imréné, Harkai Józsefné, Révayné, Nagy Imréné, Tormási Sándorné, Weisz Sándorné, özv. Darányi Pálné. — Nyugdíjazás. Kovács József, kir. törvényszéki biró , ki a helybeli kir. törvényszéknél a szervezés kezdetétől fogva páratlan buzgalommal működött és évek hosszú során át a bűnfenyítő osztálynak elnöke volt, az igazságügyi miniszter által saját kérelmére nyugdíjaztatott. A kiváló készültségű és szorgalmú bíróban a törvényszék egyik jeles tagját veszti. Őszintén kívánjuk, hogy a nyugdíjazott biró úr , mint társadalmi életünk egyik köztiszteletben álló tagja , a közügyek javára a legjobb egészségben még igen sokáig éljen ! — Hymen. Perényi Lajos, fővárosi tanító, a színházunkban is előadott „Fehér elefánt“ czímű operettnek írója, kinek ügyes tollából lapunkban is több tárczát közöltünk , e napokban eljegyezte Szentkirályi Tóth Ferencz, helybeli birtokos leányát Teruskát. Tartós boldogságot és megelégedést kívánunk e kölcsönös szereteten alapuló frigyre! — Elvesztett kalap. Lánczy Ilka, úrhölgynek, a nálunk vendégszerepelt színésztársaság egyik közkedveltségű tagjának , múlt hó 28-án, a „Három kalap“ előadása után egy nagy fehér szalma kalapja rózsaszín rüssel elveszett a színháztól a Berenyásszállodáig tartó úton. A becsületes megtaláló kéretik a kalapot a kapitányi hivatalba átszolgáltatni, hol illő jutalomba részesül. — Nyári mulatság. A „Kecskeméti Polgári Dalkör“ 1890. július 13-án, vasárnap a városi műkertben több zenekedvelő szives közreműködésével saját pénztára javára ének és zeneelőadással egybekötött nyári mulatságot rendez a következő programmal: 1. „Marseillaise“, Rouget de l’ Islétől; előadja a Polgári Dalkör. 2. Trio, hegedű, gordonka és zongorára; előadják: hegedűn ifj. Kisfaludy Lipthai Pál, gordonkán Nemesszeghy István és zongorán K. Lipthai Sándor. 3. „Rám se nézett“ , Dankó Pistától; előadja a Polgári,Dalkör. 4. „Miért szeretlek drága lány“, románcz, Nemesszeghy Istvántól, baryton-solo zongorakisérettel; énekli Csősz József. 5. Bordal, Sz. Nagy Józseftől; énekli a Polgári Dalkör. 6. Szavalat; előadja Dallos Kálmán. 7. „Beborult az ég felettem“, Nemesszeghy Istvántól ; előadja aPolgári Dalkör. — Búcsú vacsora. A női ipariskola növendékei Nagy Erzsi kisasszonynak, szeretett tanítójuknak tiszteletére, az intézettől megválása , és a városból történt eltávozása alkalmából június hó 30. napján a városi műkertben bucsúvacsorát rendeztek , melyen az intézet növendékein kívül igen szép számmal jelentek meg a kisaszszony tisztelői közül. A vacsora '/1 8 órakor vette kezdetét; a második fogás után Lestár Péter, kir. tanácsos, polgármester úr poharat emelt s szellemes felköszöntőjében a körünkből távozó kisasszony érdemeit méltatva , neki hosszan tartó boldogságot és megelégedést kívánt azon az úton, mely őt eddigi állásának elhagyására birta. Vacsora után a fiatalság tánczra perdült, melynek csak a késő éj vetett véget. — Építkezések. A mérnöki és építészeti osztály kimutatása szerint a folyó év első felében a városi tanács a mérnöki hivatal véleménye alapján 12 új lakház, 21 melléképület, 1 tánctterem építésére, 25 nádas épület tetejének tűzmentes tetővel leendő ellátására, és 2 épület átalakítására adott engedélyt, e szerint hat hó alatt 34 új épület és 27 új tető készült. Most az 1888. s 1889. évek első felében történt építkezések és fedél újításokhoz viszonyítva haladás mutatkozik, mi vagyoni állapotunk javulására vezethető vissza. — Beküldetett. A következő sorok közlésére kérettünk fel. Többek részéről megtámadtatásnak voltam kitéve, mert a ratási hibák. Azok a hibák, melyeket az aratásnál még mindig el szoktak követni, s az ebből gazdákra származó hátrányok igen sokfélék és sokkal fontosabbak, mint hinnék. Az alábbiakban csupán a két legfontosabb aratási hibával foglalkozunk. Leggyakrabban a legnagyobb mértékben szoktak hibázni az aratás idejének meghatározása körül. Vagy nagyon későn vagy nagyon korán kezdenek hozzá, amikor a szem még éretlen, vagy már túlérett. Mindazonáltal a túl korai aratás sokkal gyakoribb, mint a késői. Az előbbinek hátrányai abban állanak, hogy a még fejes szemek összezsugorodnak, tehát térfogat és súlyban veszítenek, s csakis nyomott árakon akadnak vevőre. Az ebből származó kár sokkal nagyobb, semhogy azért a szalmának tápértéke kárpótlást nyújtana. A korai aratás által okozott kár azonban mégsem oly nagy, mint aminőt a megkésett aratás okoz. Itt kettős a veszteség, mert a levágás, felkötözés, hordás stb. alatt sokkal több szem hull ki, mint a vetőmag, másrészről pedig a szem minősége is rosszabbá válik. A tudomány már régen kimutatta, hogy az érés kezdetekor a gabonaszemekben czukor és tejnedv van, s ezen folyadékok egyre sűrűsödnek, a czukor keményítővé, a tejnedv pedig sikérré és fehérnyévé válik. Ez az átváltozási folyamat mintegy két hétig tart, nagy hőség mellett azonban gyorsabban megy végbe, s ezt nevezi a gazda megszorulásnak, vagy kényszeritett érésnek. .Rendes KECSKEMÉTI LAPOK 27. sz.