Kecskeméti Lapok, 1895 (28. évfolyam, 1-26. szám)

1895-01-06 / 1. szám

1. S8. órakor a csongrádi­ utcáról egy gazdátlan szán száguldott végig a városon; a szánt lovastal együtt a Kőrösi-utcán elfogták, még mielőtt emberben vagy állatban kárt okozott volna. — „Ez már pesti szokás!“ Érdekes vendége volt szent karácsonyra virradó éjjel S. S. L . . . ó­-utcai lakosnak. Éjjeli 1 órakor ugyanis arra ébredt a háznép, hogy egy cylinderes fejezetű, kissé illuminált tartású úri­ember elmélkedik az udvarra nyíló ablak előtt. A háziúr nem tudván mire vélni a késő éjjeli látogatást, szerény kérdést kockáztatott a jövevény kiléte iránt. A vendég azonban egyelőre nem óhajta még levetni inkognitóját s csak any­­nyit mondott: „Szállást keresek!“ Mikor aztán a háziúr csodálkozva azon, hogy a kapu zárva és a vendég mégis a kapun belül leledzik, ez iránti csodálkozásának kifejezést is adott, a vendég szíves volt megmutatni a „hadak útját,“ t. i. elővette a kerítéshez támasztott létrát és egysze­rűen átsétált a szomszédos Sz. bognár tu­lajdonát képező házba. De hát S. féltvén már most kedves szomszédját az éjjeli láto­gatásnak esetleges kellemetlen következ­ményeitől, nem hagyta annyiban a dolgot, hanem kiküldő legkisebb fiát az utcára, körülhordozandó a „véres kardot.“ A sok „segítség, attentát“ kiáltásra végre — nem tudni honnan — előcibáltak egy álmos m. kir. nagyhasznát, a­kinek védelme alatt azután ünnepélyesen átvonult a háznép Sz. házába, kimenteni őt a végveszélyből. Ott azonban csakhamar kisült, hogy az érdekes vendég nem más, mint Sz. szomszédnak drágalátos János fia ura, a ki pesti gép­lakatos létére hazajött a szent karácsony tiszteletére. Csapának is otthoni mag­num áldomást, de az öreg Sz.-nek éjféltáj­ban nagyon is széles kedve támadván, oda találta a kedves oldalbordájának mondani, hogy „te is csak amolyan hölgy vagy.“ Az előkelő, művelt János úr, a­ki illumi­nált tartását ugyan a híres kecskeméti kornak köszönhető, de cylinderét műveltsé­gével együtt Budapestről hozá — erre ke­reken és teljes határozottsággal kinyilat­­koztatá, hogy ő ezt nem éli túl. Mivel pe­dig tudvalevőleg az akasztófa műveletlen, komisz halál, kút meg hamarjában nem mutatkozott, hát inkább átmászott a legkö­zelebb eső kerítésen a kedves szomszéd portájára. Másnap azután ünnepélyesen bocsánatot kért a szomszédtól, a kellemet­len éjjeli látogatásért, mivelhogy a bor vitte, de a feje nem úgy diktálta. És hát ne is haragudjanak meg a művelt viccért, mivelhogy „tetszik tudni — így fejezte be bocsánatkérését — ez már afféle pesti szokás!“ — Diákkongresszus Kecskeméten. A magyar diákszövetség ez évi kongressusát Kecskeméten tartja meg. A helybeli jogaka­démia ifjúsága már nagyban készülődik, hogy méltó módon megfelelhessen házigazdái tiszt­jének. A diákszövetség központi választ­mánya Martos Ferenc elnöklete alatt ülést tartott és Burg Kornélt, a budapesti „egye­temi kör“ alelnökét megbízta a kongresszus előkészületeinek megtételével. Burg Kornél még a jövő hét folyamán városunkba uta­zik, hogy itt a kongresszus idejét megbe­szélje a jogakadémia ifjúságával. A kon­gresszuson való részvételre már eddig is sok vidéki főiskola bejelentette küldötteit. — Érdekes jutalomjáték lesz kedden f. hó 8-án. H. Serfőzi Etel úrnő javára szinre kerül Konti operettje a „Citerás.“ Serfőzi Etel érdemeit felsorolni s őt a kö­zönség figyelmébe ajánlani szinte fölösleges dolog. A kik érdeklődnek színtársulatunk iránt, azok nagyon jól tudják, mennyi kel­lemes estét köszönhetnek az ő ragyogó jó­kedvének s temperamentumos játékának. Melegen óhajtjuk, hogy társulatunk első tagjának jutalomjátéka úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben méltó legyen az ő ér­demeihez. — Gróf Esterházy Géza féle cognac­­gyár részvény­társaság Budapesten mint értesülünk megkapta a m. kir. pénzügy igazgatóságtól a kiviteli engedményt juta­lommal együtt és a társaság máris nagy mennyiségű Cognacot szállított Német­országba. Ez a körülmény is bizonyítja, hogy nevezett vállalat mind nagyobb terü­letre terjeszkedik és hogy az Esterházy Cognac mind kedveltebb lesz a közönség körében. A társaság ezen kedvező fejlődését legjobban bizonyítja az a körülmény, hogy a nagyfokú leírások és tartalék alap növe­lése dacára a társaság mégis 80 osztalékot fizet és hogy ez év első fele még nagyobb jövedelemmel zárult le, dacára vagy éppen azért, mert a társaság elsőrendű minőségű Cognacot bocsát a piacra és bevásárlásait csakis készpénzfizetés mellett eszközli. — Halálozás. Részvéttel vesszük a következő gyászjelentést. Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik, a szeretett férj, feledhetlen édes­apa, apa, nagyapa és dédapának id. Dékány Imrének élete 83. évé­ben, hosszas szenvedés után f. évi január hó 4-én este 11 órakor történt elhunytát. A boldogult hült tetemei, f. január hó 6-án délután 2­2 órakor fognak — az V. tized 127. sz. háztól — az ev. ref. egyház gyász­­szertartása szerint a felső-temetőben örök nyugalomra tétetni. Kecskemét, 1895. január 5 én. Béke poraira! Dékány Imréné Cseh Zsu­­zsánna mint feleség. Dékány Judit Papp Ferencné mint gyermeke. Papp Ferenc mint veje. Papp György, Papp Mária és férje Szabó József, Papp Ilona mint unokái. Szabó Mariska, Szabó Erzsike Szabó Pali, Szabó Piroska, dédunokái. — Panasz a szódavíz ellen. Több oldal­ról vettünk panaszt a Farkas-féle szódavíz rosszasága miatt. Az egyes palackok vagy egyáltalában nem szuperálnak, nem adják a vizet, vagy pedig annyi sokféle, külön­böző irányban szolgáltatják azt, hogy nincs benne köszönet. Azt hisszük, hogy a jó öreg Héró ha tudta volna, hogy az ő találmányát egykoron a szódavíz gyártásnál ily tökéletes­ségre fogják vinni, soha sem törte volna fejét a gőzgépek történetében oly fontos talál­mányáért. Nem akarunk viccelődni, de saját érdekében kérjük Farkas Náci barátunkat, hogy az alapos panaszoknak ismert erélyé­­vel véget vessen. — A kecskeméti gazdálkodó ifjuság­­által a Rongyos­i Egylet pénztára javára 1894. dec. 26-án rendezett mulatság igen jól sikerült. Jelen volt hölgyek névsora a következő: Dékány Erzsike, Szél Jucika, Sv. Kovács Eszti, Sz. Kovács Mariska, Somodi Mariska, Király Eszti, Dugár Ilonka, Zana Erzsike, Daróci Mariska, Bodri Esztike, Dékány Sándorné, Szél Lajosné, özv. Sz. Kovács Andrásné, Héjjas Sándorné, Zana Lászlóné, Somodi Sándorné, Sz. Kovács Sándorné, Daróci Mihályné, Györffy Jánosné, stb. Felülfizetni kegyeskedtek: Héjjas Sán­dor úr 1 frt 50 kr., Sz. Kovács Andrásné 50 kr. Braun Pál úr 2 frt, Schimmer Zsig­­mond úr 2 frt kiadás volt 105 frt bevétel 126 frt, felülfizetés 6 frt, igy a tiszta jöve­delem 27 frt. — Karótolvajokat fogott szemfüles rendőrségünk f. hó 3-án éjjel a II. tizedben. A tetteseknél, kiket Vancsik István és Berkes Jánosnak hívnak, 8 drb. szép nagy lugas oszlop találtatott, melyeket tűzre­­valóra lévén szükségök, a Mária-hegyből özv. Lédeciné szőlőjéből emeltek el. A rend­őrség meleg szobával szolgált a fagyos tolvajoknak. — Csaló cseléd. Harmath (Panca) Mihály 22 éves, róm. kath. vallású kocsis cseléd, gazdája ifj. Leitner Ignác aprójószág­­kereskedőtől annak vásárlási bárcakönyvé­­ből egy bárcát, mely 6 pár vett lúdról volt kiállítva, hogy pénzre tegyen szert ello­pott s azt Hollósi László 9. tized 106. sz alatti lakos rovott előéletű napszámosnak azon utasítással, hogy azzal a bárcára irt vételárt 28 frt 20 krt gazdájától Leitner­­től vegye fel — átadta. Hollósi busás osz­talék reményében a megbízást elvállalta s a 28 frt 20 krt Leitnertől e hó 1-ső nap­ján az esti órákban szerencsésen fel is vette, s azzal odább ált. Leitner Ignác „tamás­kodván“ a pénzfelvevő embernek utánna ment s azt lakásától nem messzire egy korcsmában, jófajta cselédjével együtt és akkor lepte meg, a mikor azok a pénzen osztozkodtak. A rendőrségre kisért tettesek a terhekre rótt cselekményt beismerték, ügyük a kir. ügyészséghez tétetett át. — Félév bűne. A rendőrkapitányi hi­vatal bűnügyi osztályától nyert kimutatás szerint az elmúlt 1894. év II. félévében a rendőrkapitányságnál 138 bűncselekmény miatt emeltek panaszt. E 138 bűncselekmény­ből az álladalmi rend fentartására hivatott hatósági közegek megtámadására 2, a sze­mélybiztonság megtámadására 21, és a vagyonbiztonság veszélyeztetésére 115 bűn­­cselekmény esik. A bűneseteket minősítve azok közül 2 hatósági közeg elleni erőszak bűntette, 1 emberölés, 5 súlyos testi sértés bűntette, 1 magánlaksértés, 3 súlyos testi­sértés és 11 könnyű testisértés vétsége, 44 lopás vétsége, 63 lopás bűntette, 2 rablás, 1 gyújtogatás, 1 hamispénz forgalomba ho­zatal bűntette és 4 csalás vétsége volt. A tettesek 100 esetben kipuhatoltattak, míg 38 esetben ismeretlenek maradtak. A lopott tárgyak 49 esetben megkerültek s a káro­soknak átadattak, mig 64 esetben feltalál­hatók nem voltak. Érdekes, hogy egyetlen egy betöréses lopási eset volt a város bel­területén, melynek tettese a tett színhelyén fogatott el, történtek ugyan a város belte­rületén lopások, de azok jobbára közös háztartásban élő, vagy szolgálati viszony­ban álló egyének közt követtettek el. A betöréses lopások színhelye a külterület volt, a­hol még mindig elég mód és alka­lom van azok véghezvitelére. Mi, kiknek módunkban áll az előző évekről szerkesz­tett bűnesetekre vonatkozó kimutatásokat átnéznünk, teljes megnyugvással konstatál­hatjuk, hogy városunk személy és vagyon­biztonsága manapság kifogástalan, s a mos­tani rendszer fejlesztése mellett rövid idő miatt a legkitűnőbb lesz. — Pompás üzlet. Az egyik fővárosi előkelő kereskedőcég ügynöke, a­ki kávé­ban, cukorban, teában, rumban és első osz­tályban utazik, nemrég vidéki városaink egyikében este egy csésze teát rendelt ma­gának lefekvés előtt. A vendéglős a csésze teáért 50 krajcárt számított, a­mit a ven­dégnek teljesen érthető tiltakozása dacára, meg is kellett fizetnie. „No megállj, — gon­dolta magában, — majd megmutatom én neked, szabad-e egy fővárosi emberrel így packázni!“ Másnap ismét szóba ereszkedett a drága vendéglőssel, a­ki provokálva lé­vén, keserűen panaszkodott, hogy az üzlet rosszul megy. (Melyik vendéglős az, a­ki bevallaná, hogy jól megy!?) Az utazó ügy­nök egész ártatlan arccal mesélte el a vi­déki vendéglősnek, hogy a fővárosi viszo­nyok sokkal jobbak. Tud ő olyan iparcik­ket, a­mi a fővárosi és az itteni árviszo­nyokhoz képest kerek 1000 tiszta hasznot hoz s rövidesen 25,000 frtot lehet rajta keresni. Amellett a cikk épen belevág az ő szakmájába. Csak jöjjön föl Budapestre a jövő héten s keresse fel őt, majd nyomra igazítja. A vendéglős el volt ragadtatva s a következő hét első napján már reggel ko­pogtatott az ügynök ajtaján Budapesten. Az ügynök el is vezette az egyik fényes fővárosi kávéházba reggelizni; ott egy csésze teát rendelt neki s azután kitérőleg beszélgetett vele. Mikor vége volt, kifizette a csésze teát s épen 25 krt fizetett érte. Mikor pedig ez is meg volt, a kapzsi ven­déglőshöz oda fordult: — Látta? — Mit kérem ? — Hogy itt Budapesten egy csésze tea 25 kr. — No igen , és azután ? — Hát ez az a jó üzlet, amit önnek ajánlani akartam. Rendeljen Budapesten 100.000 csésze teát per 25 kr. s adja el odahaza rendes áron, per 50 kr. Ez épen 1000 nyereség és 25.000 frt o. é.! A jele­netet persze egy kisebbszerű botrány kö­vette. A vidéki vendéglős most az útikölt­ségeit követeli a jókedvű utazó­ ügynökön. Ha meg is nyeri, akkor is az ügynöknek van ebben a dologban igazsága. (P. H.) KECSKEMÉTI LAPOK Köszönet­nyilvánítás. Kecskemétről való elköltözésem alkal­mából, kötelességemnek tartom, hogy mind­azoknak a kiktől sajnálatomra búcsút sze­mélyesen nem vehettem — úgy a magam, m­int családom nevében őszinte s hálás köszö­netem­ juttassam kifejezésre azon szives figye­lemért, jóindulatért s jóleső barátságért, mely­ben éveken át részesítettek, mi által szá­momra az itt tartózkodás kellemessé s a válás nehézzé lön. Jó ismerőseimet s igaz barátaimat üd­vözölve, vagyok tisztelettel Kecskeméten, 1894. december hó 30-án. Özv. frehr Károlyné. Felelős szerkesztő: FÖRDÖS DEZSŐ. A József gőzmalom részvény társaság ezennel tudatja a n. é. őrlető közönséggel, hogy minden 5 métermázsát meghaladó tiszta búza szállítmány után a malom­hoz, melyet a malom kocsija szállít, métermázsánként 8 fillér fizetendő­ m­eghívás. A Kecskeméti Központi Takarékpénztár rendes közgyűlését folyó évi január hó 13-ik napján délelőtt 10 órakor tartandja meg saját helyi­ségében, melyre a t. részvényesek ezúttal is meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés az üzleti ki­mutatás és az évi kármérleg beterjesztése kapcsán. 2. A felügyelő bizottság jelentése. 3. A jövedelem felosztása iránti javaslat. 4. A felügyelő bizottság tagjai és pót­tagjainak 3 évre való választása. 5. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság választása. A mérleg és a felügyelő bizottság jelen­tése a t. részvényesek által a pénztár helyiségében bármikor megtekinthető. Kecskemét, 1895. január hó 2. 1-i Az igazgatóság 1. XXII-ik évi 3 Bérkocsi. Van szerencsém a n. é. közönség becses figyelmébe ajánlani, hogy egy igen csinos és kényelmesen berendezett bérkocsit állítottam, a­mely fürdő vagy jégpályá­hoz, mint zártkocsi is használható. A kocsi 14-es számmal van ellátva. — Telefon útján is megrendelhető a Hun­gária szállodában, ez után 14-es számon szánkó is kapható. Tisztelettel Gál Mór. Lakás: VIII. tized 7. sz. / Árlejtési hirdetmény. A kecskeméti gőztéglagyár részvény­­társaság igazgatóságának 1895. január hó 2-án kelt határozata folytán a kör­kemencét körülövező Szárító Szín építési munkálataira ezennel zárt ajánlati tárgyalás és szóbeli árlejtés hirdettetik, melynek a Népbank helyi­ségében leendő megtartására határidőül 1895. évi február hó 1-ső napjának délutáni 3 órája tűzetik ki. A költségvetési összeg 2043 frt 25 kr. s ennek 5°/0-a bánatpénzül a zárt ajánlathoz csatolandó, illetve a szóbeli árlejtés megkezdése előtt Zimay Károly vezérigazgató úr kezeihez lefi­zetendő. A zárt ajánlatok február hó 1-ének délelőtti 12 órájáig ugyancsak nevezett vezérigazgató úrnak adan­dók át. Az igazgatóság fentartja magának a jogot, hogy a versenyzők ajánlata között szabadon választhasson, esetleg új árlejtést hirdethessen. A tervek és költségvetési előirányzat megtekinthetők a Népbank helyiségében naponként délelőtt 8 —12 óráig. Kelt Kecskeméten, 1895. évi január hó 3-án Dr. Kecskeméti Lajos l—i társulati ügyész.­ ­ Ajánlati felhívás: Kecskemét th. város tanácsa az új város­házában levő levéltári adópénztári s könyvelői hivatali helyiségek beren­dezésére, tekintettel arra, hogy az első ízben beadott ajánlatok kielégítőknek nem találtattak, — újabbi ajánlati felhívást il­letve szóbeli árlejtést hirdet. A levéltári helyiségek berendezésére 3620 frt 06 kr., az adópénztár helyiségére 368 frt 50 kr., a könyvelő hivatal beren­dezésére 548 frt 70 kr. összeg van elő­irányozva. Az összes munkálatok átalány összeg, vagy egység árak mellett egy vagy társ­­vállalkozóknak adatnak ki, aként, hogy ajánlat tehető együttesen mind a három berendezésre, vagy pedig külön külön mind­egyikére. Az árlejtésen minden szakértő asztalos­iparos részt vehet, ki üzlete vitelére hatósági engedélylyel van ellátva, vagy ki ily jogo­sultsággal bíró iparos alkalmazására magát kötelezi. A tervek, költségvetés, s a vállalati feltételek a hivatalos órák alatt Mészáros József tanácsnoknál bármikor megtekint­hetők. Bánatpénzül a költségvetési összeg 50, az árlejtéssel megbízott Mészáros József ta­nácsnok kezéhez az árlejtés megkezdése al­kalmával leteendő, mert ennélkül az árlej­tésben résztvenni nem lehet. Bánatpénzül akár készpénz, akár pedig elfogadható értékpapírok tehetők le. Az árlejtés határidejéül f. évi január hó 10-ik napjának délelőtti 10 órája az építészeti osztály hivatalos helyiségébe tű­zetik ki. Megjegyeztetvén, hogy zárt ajánlat ugyan az­nap délelőtti 9 órájáig elfogadtatik. Felhivatnak tehát mindazok, kik ezen munkálatok elkészítésére vállalkozni akar­nak, hogy a fentebb jelzett határidőben je­lenjenek meg. A városi tanács fenntartja magának a jogot, hogy az ajánlatok közül, tekintet nélkül azok összegére, szabadon választ­hasson. Kecskemét, 1895. évi január 3 án. i-i Az épitészeti osztály.

Next