Kecskeméti Lapok, 1897. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

4 mintát készíteni. Ezek nagyságát 1. mag nagy­sága határozza meg, az egészen apró magvak­ból 50 gr., a középnagyságúakból 100 gr., a nagyobbakból 250 gr., hereféle magvakból 500 gr.-ot kell kitennie egy egy mintának, a­melyeket a tanúk pecsétjével, vagy valamely hivatalos pecséttel le kell zárni. A mintavétel­ről felveendő jegyzőkönyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a mintavétel napját és helyét s az annál jelen volt személyek neveit és állását; a vetőmag megérkezésének, illetve átvé­telének napját s annak mennyiségét súlyban vagy zsákok szerint; a minta nevét, jelzését és azon zsákok számát, melyekből a minta vétetett; a számla vagy az eladó azon más írás­beli közlésének másolatát, melyben a szállított mag faját, származását, tisztaságát és csíra­képességét megjelölte; mindazon adatokat, melyek a megvizsgá­landó mintának a szállított árúval való azo­nosságra nézve fontossággal bírnak ; a mintákra alkalmazott pecsétek lenyo­matait és végül a vevőnek vagy megbízottjának és a ta­núk sajátkezű aláírását, melyekkel bizonyítják, hogy a minták a jegyzőkönyvben megjelölt árúból általuk ismert szabályok szerint jelen­létükben vétettek. Az ekként vett hiteles minták egyikét a vevő őrizetbe veszi, míg a másikat a jegyző­könyv kíséretében azonnal vagy legkésőbb 3 nap alatt beküldi a magvizsgáló állomáshoz, ahol azt a fent említett szempontokból gazdák­nak díjmentesen vizsgálják meg s az ered­ményről a magkereskedő feleket a lehető leg­rövidebb idő alatt értesítik, úgyszintén fel­jelentik a szállítót, ha a vizsgálat folyamán valamely büntetendő cselekmény tényálladé­­kának fenforgása iránt alapos gyanú támadna. Ilyen messzemenő támogatásban részesí­tik a mezőgazdasági törvények s magvizsgáló állomások a termelő gazdaközönséget. Ezek után azt látom én, tisztelt gazda­társaim, hogy folytonos panaszkodásokból és az irányadó körök kárhoztatásából nem élünk meg, hanem igenis abból, ha a saját hasznunk és jóllétünk érdekében létesített intézményeket legalább csak azzal támogatjuk, hogy azokat igénybe vesszük. IRODALOM. Nyilvános kérelem az iskolák föntartói­­hoz. Sirisaka Andor Pécs­ben városi közs. tanító lapunk útján ajánlja a „Magyar köz­mondások könyve“ ez. munkájának megmaradt példányait a tanuló ifjúság számára jutalmi könyvül. Tekintve a szép és nemes czélt, szerző-kiadó könyveit félárban adja, így a fűzött példányokat 2 frt helyett 1 frtért és a bekötött díszpéldányokat 3 frt helyett 1 frt és 50 frért. A csomag azonnal és bér­mentve lesz küldve. E munka a népiskolák 5. és 6. osztálybeli növendékei között, vala­mint a polgári iskolák és középtanodák al­sóbb osztályaiba járó ifjak között igen alkal­mas jutalmi könyvül, miért is készséggel te­szünk eleget Sirisaka kérésének, a­midőn e könyvét az iskolai hatóságok és egyébb iro­dalom-pártoló meczénások szives figyelmébe ajánljuk. Verne Gyula munkái. A nagy franczia regényíró illusztrált magyar kiadásából meg­jelentek a 63—70-ig terjedő füzetek. Befeje­ződik ezekben az Utazás a föld központja felé és kezdődik a Korában, a vasfejű czímű regény. Verne nemcsak az ifjúságnak kedvelt írója, hanem a nagy közönségnek is, mely könyveiben szórakozást és tudást egyaránt talál. Ragyogó képzeletét lázas kíváncsisággal követjük és a mikor történeti ügyesen szőtt fonalán haladunk, útközben sok gazdag és igaz ismeretet szerzünk. Ezért ajánlható Verne minden rendű és rangú olvasónak a legme­legebben. Munkáit többször adták ki magya­rul is. Ez a kiadás — melyet a Franklin-Tár­­sulat könnyebb hozzáférhetőség kedvéért húsz krajczáros füzetekben bocsát közre — nem­csak a legteljesebb, de egyszersmind egyedül irodalmi értékű is, mert egyes köteteit jónevű ■ íróink, mint: Beöthy Leo, György Aladár, S KÜLÖNFÉLÉK. — A Nőegylet ez évi rendes közgyűlése a tagok meleg érdeklődése között junius 27 én folyt le. A fennebb közlött titkári jelentés után az egyesület eddigi elnökei: Antal Pé­­terné, Zombory Lászlóné és Dékány Mihályné ez­álásukról lemondottak, mire a közgyűlés nagy lelkesedései egyhangúlag Kada Eleknét választotta meg elnökéül, kiért nyomban egy 6 tagból álló küldöttég ment, felkérve, hogy ez elnökséget fogadja el, s a közgyűlésen je­lenjen meg. Az érkező új elnöknőt a közgyű­lés meleg rokonszenvvel fogadta, ki elfoglalva elnöki székét szép szavakban mondott köszö­netet e bizalomért. Alelnökké választottak: dr. Szeless Józsefné és újólag Dékány Mi­­hályné, dr. Szeless Józsefné a hét folyamán történendő felkérésére mint a ki a közgyű­lés idején nem volt idehaza egy küldöttség neveztetett. Ezután a néh. Horváth Döméné által tett ösztöndíj kiadása következett. Sza­­lontay Sándorné, mint a felügyelő bizottság tagja adta át a 25 frtos ösztöndíjat buzdító beszéd kíséretében Tormási Idának, egy árva és kiváló szorgalmú lánykának ki meghatot­tal­ mondott érte köszönetet a nőegyletnek. Választmány és számvizsgáló bizottság újra választottak. Pénztári jelentés tudomásul vé­tetett s a pénztárnoknak a szokott­­felmentés megadatott. Ezzel a közgyűlés véget ért, s a szép számú hölgy közönség az ipariskola udvarán vidám társaságokká alakulva s fagy­­laltozva együtt maradt az esti órákig. — A Kassai Főreáliskola Értesítőjéből. A junius hó 20-án megtartott kerületi torna­versenyre 61 tanulót vittünk Kecskemétre, hogy a szép alfölddel megismertessük ifjain­­kat. Lehetetlen azonban meg nem emlékeznem e helyütt ama páratlan vendégszeretetről, melylyel ifjainkat Kecskemét, ezen intelligens és gazdag nép lakta szép metropolisa a ma­gyar alföldnek, fogadta. Az összes ifjak, ta­náraikkal együtt, a városnak voltak szívesen látott vendégei s ez a vendéglátás igazán ma­gyaros és gazdag volt. Én hiszem, hogy fiaink­nak csak azóta van igazi fogalmuk a magyar vendégszeretről, mióta Kecskemétet megjár­ták. Nemcsak a város törvényhatósága foga­dott bennünket szívesen s látott el fejedelmi­­leg, de szeretetével vett bennünket körül Kecskemét összes polgársága. Páratlanul ked­ves, páratlanul figyelmes és szeretetreméltó volt Kecskemét összes népe a magyar tanu­lókkal. Ifjaink nemcsak a magyar vendégsze­­retet tanulták megismerni a derék Kecskemé­ten, hanem megszerették polgáraiban az igazi magyar fajt, annak minden erényével. Vete­kedett ott mindenki a vendégszeretet nyilvá­nításában, élén a város kitűnő polgármesteré­vel, dr. Kada Elek úrral, ezzel a zseniális, nagyeszű s kedves modorú vezérével a vá­rosnak, a­ki páratlan előzékenységgel s fá­­radhatlan buzgósággal s finom tapintattal intézte a vendéglátás munkáját. A mi csapa­tunk házi urai Kovács Sándor földbirtokos,­­ Patay Sándor ügyvéd, Biró Ádám s Geday Sándor tanár urak voltak, kik szeretetre méltó előzékenységgel s jó magyar szívükkel­­ tették ottléttünket nemcsak kedvessé, de örökre­­ feledhetlenné. Magyar tanulókat, tornaverseny­zőket, nem látott el még soha egyetlenegy városunk csak megközelítőleg sem oly me­legséggel, oly fejedelmi vendégszeretettel, mint Kecskemét, mely megmutatta, hogyan lehet és kell népszerűvé tenni hazánkban az ifjúsági tornaversenyeket. Innét, a Kárpátok ■ aljából, szálljon hálánk s forró köszönetünk a kedves Kecskemétiek felé! — Itt a vakáczió! Ezt rebesgeti most, az elemi iskolás gyermek, a középiskolai ta­nuló, ezt a jogászok és a városban lázasan­­ folyik a készülődés az útra, már t. i. azok­­­­nak, kik távoli vidékről jöttek ide, hogy a tudományok szentelt csarnokában elsajátítsák mindazt, ami szép, jó és hasznos. S e három­hoz járul az idegenajkú ifjúnál egy negyedik, a haza iránti önzetlen vonzalom, melyet csakis itt a magyar alföldön e metropolisban sajá­títhat el az idegenajkú gyermek! Megkezdő­dött a két hónapos hosszú szünidő az ő kel­lemes és kellemetlen oldalaival. S ez utóbbit a tanulók közül azok vallják maguknak, kiket az évi értesítőben egy egy „szekunda“ rémes­­ alakja rettentett el s tölti is haraggal és iz­gatottsággal el addig, mig szeptemberben a pótvizsgán át nem esik. Már azután, hogyan­­ esik, hogy nem, az a vakáczió idejének fel­­használásától függ. S az „öregebbek“, kik a nyolcz osztály terhét szerencsésen „lerakták“, most a kávéházak belsejében vonulnak meg szerényen, legtöbb azonban a billiárdasztal­­ körül foglalatoskodik, hol szintén „drukkolni“ kell, no, igen, csakhogy ennek a „drukk“-nak már a partner szokott örülni. S ha az ember egy egy lézengő, szégyenlős alakot lát most kora reggel könyvvel elsurrani, szinte meg­könyörül az ember szíve az ilyen szerencsét­lenen, kinek még a két hónap is örökös ret­tegés és „drukk“ marad! — A Kőrösi-utczán a makadám-burkolat felszedése már serényen folyik. Azt hisszük, elég jókor szólalunk még fel, hogy a villám­lámpákat lehetőleg minden második háznál helyezzék el. Az a néhány lámpa nem olyan­­ nagy diffrenczia s meglehet ezt bátran tenni, mert bizony egyetlen fő­ utcránkon, mely oly élénk, nagyobb világosságot kérhetünk, a mos­­t­­ani bizony nem egészen kielégítő. Remél­jük, e méltányos kivánalom teljesítve lesz! — A Jótékony Nőegylet ipariskolájában múlt hó 26. és 27-én tartatott meg a szoká­sos kézimunka-kiállítás. Egész nap ki nem fogyott a termekből és a kertből a kiváncsi publikum, mely nem győzött eleget csodál­kozni a szebbné­l­ szebb munkákon; a publi­kumnak pedig ügyes kis lánykák szolgáltak fel hűsítővel, az ipariskolai növendékei, kik egész nap nem szűntek meg a közönség igé­nyét e téren is kielégíteni. — Az Izr. Jót. Nőegylet mulatsága.­­ Ritka szép táncm­­ulatságot rendezett múlt hó 29-én az Izraelita Jótékony Nőegylet, mely sablonos frázissal élve, úgy anyagilag, mint erkölcsileg szépen sikerült. A kis mulatságot érdekessé tette különösen az, hogy 6—9-ig gyermek-mulatság volt, melyben 5—15 éves korig, sőt még azontúl is sokan részt vettek. Kedves látványt nyújtott azonban az iczi­­piczi kis gyermekeknek az ügyes táncra, kik úgy járták a négyest meg a csárdást, hogy bizony bármelyik felnőttnek is becsületére vált volna. Az egész estén fesztelen, kedélyes és vidám hangulat volt észlelhető s ennek tudható be annak sikere is. A szép mulatság csak a reggeli órákban ért véget! — Időjárásunk. Bizony elég szeszélyes, mert alig van egy-egy perzselő, forró napunk, csakhamar elborul a láthatár és hatalmas,­­ sötét felhők borítják be az eget és olyan szél kerekedik, mint ebben a szezonban bizony szo­katlan. Iszonyú a hőség, az ember keresi az­­ árnyas helyet, mert a víz csak úgy csurog KECSKEMÉTI LAPOK. Gaal Mózes, Huszár Imre és mások fordítot­ták. A füzetekre megrendelést elfogad a ki­adó (Budapest, IV., egyetem-utcza 4.) és min­den magyar könyvkereskedő. Ilyen még nem volt! Az évnegyed le­jártával figyelmeztetjük a t. cz. olvasó közön­ségét az „Ezeréves Magyarország“ czímű, Agai, Kätscher és Laurencic szerkesztősége alatt megjelenő remek félhavi folyóiratra. Az épen most megjelent 6 ik szám is megérdemli­­ az eddig hangoztatott elismerést. Szomaházy­­ István, az írói világ ezen kedvelt tagja, ked­­­­ves humoros elbeszéléssel mutatkozik be, míg dr. Wekerle Sándor a magyar parlamentről értekezik. A magyar békemozgalom vezéralak­jait: Jókai, Bánffy, Berzeviczy, Türr, Csáky grófnő stb. — Heyer Arthur hírneves festő, allegorikus rajzaival — Ungár Lajos mutatja­­ be. Palóczy czikke a new-yorki magyarokról, Kiss József egyik remek verse és Diner Dénes­­ József a magyar műiparról szóló érdekes cikke (12 képpel) megérdemlik, hogy külön is kiemeltessenek. A brüszszeli kiállítás magyar­­ osztályának ismertetése után következnek a díszes képek, melyek közül kiemelendők: A tremsén-tepliczi világhírű kénes fürdő egyes megkapó részletei, gyönyörű templomok stb. . Mindamellett kerül a folyóirat egy félévre­­ csak 3 frt 60 krba. Megrendelhető Budapesten V., váczi-körút 78. sz. A következő füzettel, az új évnegyed első füzetével, jár az ingyenes, fényes kivitelű jutalom-kép, 27. sz.

Next