Kecskeméti Lapok, 1899. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1899-01-22 / 4. szám
4. sz. KECSKEMÉTI LAPOK 5 neki a ruhákat, de mikor a második operettében is föl akart lépni, egyúttal azt kívánta, hogy Bpesten is játszszék ugyanakkor a Diákkisasszonyokban és a Bibliásasszonyban. Az operettek különbözők ugyan, de a városok is. Hogyan boldogítsa Küry Klára a Lilivel a kecskemétieket és a Diákkisasszonyokkal a budapestieket ugyanazon egy estén! Ohohohó! Ez nem lehet. Az igazgató engedélyt adott adott arra, hogy Kecskeméten másodszor is föllépjen, de azt is kívánta, hogy Budapesten is játszszék. Kecskeméten fölemelt helyárakkal elkapkodták a jegyeket. De vissza kellet adni a pénzt, mert az igazgató megfogta itt Pesten a primadonnáját s azt mondta: — A Diákkisasszonyokban tessék játszani, különben, stb. stb. . . . (Semmi kétség. Itt intrika érvényesült. Ez Nagy-Kőrösnek az intrikája Kecskemét ellen.) Csoda-e, ha Küry Klára kétségbeesett a fölött a kérdés fölött, hogyan játszszon egy és ugyanazon este Budapesten is és Kecskeméten is. Porzsolt Kálmán viszont olyan színigazgató, aki nem esik kétségbe amiatt, mert a primadonna e nagy probléma miatt kényezik. Az igazgató igazgató, a primadonna tag és Porzsolt ezt mondta: — Elvégeztetett! Ezt mondta, de nem igy mondta, úgy mondta, hogy a primadonna ideggörcsöket kapott és dr. Lisznyay intette, hogy pihenjen, a primadonna édes anyja pedig jeges borogatásokat rakott a diva szivére, az édes szívre, melynek hogy a dobogását hallják, mindent áldoznának sokan! Csak az igazgató nem. Mert az igazgató foglalkozásánál fogva kegyetlen. A diva viszont ugyancsak foglalkozása miatt szeszélyes. A különbség csak, hogy a női szeszélyeket mindenki kedvesnek találja (kivéve a színigazgatókat), de az igazgatók kegyetlenségét senki se találja kedvesnek. (Különösen nem a primadonna.) Tehát még egy orvost küldött a primadonnához Porzsolt felülvizsgálatra. És haragudott, hogy egy fél nap múlva azt konstatálták, hogy már nincs ideggörcse a primadonnának. Oh, kegyetlen igazgató. Hát azt óhajtaná, hogy ünnepelt primadonnánknak hónapokon át ideggörcsei legyenek. Tessék meggondolni, hogy a hamis ideggörcsöket se lehet tovább folytatni, mint egy fölvonáson át, hát még az igaziakat. Emiatt indultak meg a pourparlerk és az újságokban már megjelentek a hírek, hogy Porzsolt megbünteti Kűryt, levonja egy egész hónapi gázsiját. Szegény Kűry Klára! Hát egy hónapig teljesen potyára kell neki énekelni, tánczolni, mosolyogni s miért? „Oh, egy czérnaszál, egy vékony czérnaszál!“ Miért nincsenek Kűry Klárának oly erős idegei, mint Bánffynak! Most egy hónapi gázsi fucscs és benmarad a Porzsolt kasszájában. (Apró vidéki színtársulatoknál volt egyidőben szokásban, hogy az igazgató nagy gázsival szerződtetett primadonnákat, de a primadonnák sohasem kaptak egy krajczárt sem, mert idegszeszélyért való büntetés gyanánt az egész hónapi gázsit levonták, míg a színészegyesület aztán rendet nem csinált ebben a dologban.) De azt veszem észre, hogy nagyon messze megyek. Én csak azt akartam szintén „legilletékesebb“ forrásból s bizonyosan kedvesebből, mint a Porzsolt Kálmáné, konstatálni, hogy: 1. Kűry Klárának joga lett volna Kecskeméten eljátszani a Lilit. 2. Joga volt ideggörcsöket kapni, amikor az igazgató úgy beszélt vele, amint nem szokás. 3. Kűry Klára már tegnap este tudatta, hogy a Bibliás asszonyt eljátszsza. 4. Porzsolt Kálmán nem figyelmeztette Kűry Klárát a „durczásság“ komoly következményeire. 5. Remélhetőleg nem is lesz komoly következménye, mert Kűrynek van igazsága Mindezekből pedig mireánk Kecskemétiekre legkellemesebben mosolyog az a remény, hogy az isteni művésznőt valószínűleg még a héten üdvözölhetjük színpadunkon. KÜLÖNFÉLÉK. — Közgyűlés. A város törvényhatósági bizottsága f. hó 26-án tartja rendes közgyűlését. A közigazgatási bizottság gyűlése másnap, január hó 27-én lesz. — Hammersberg százados halála. Egy gyöngéd férjjel, jó családapával, egy kitűnő képzettségű katonával, egy kedves, rokonszenves emberrel, egy igazi gavallérral kevesebb. Hammersberg Dezső cs. és kir. huszárkapitány, életének 47-ik évében, hosszas betegség után f. hó 14 én este fél 8 órakor Debreczenben elhunyt. Halála nem érte váratlanul azokat, kik közelebbről ismervén az elhunytat, régtől fogva aggodalmas szemekkel látták rohamosan súlyosodó, gyógyíthatatlan betegségét s mégis mindenütt mély megdöbbenést keltett a szomorú hir. Hammersberg kapitány egyike volt azon keveseknek, kik előzékeny modorukkal, korrekt jellemükkel és szivjóságukkal osztatlan szeretetet vívnak ki maguknak. Az elhunyt hosszú ideig általános kedvelt alakja volt a kecskeméti társaságnak, majd házassága révén a város egypár előkelő családjával rokonságba is jutott. Azután idegenbe ment, csak néha látogatván haza boldog kis családjával, míg most megtette utolsó látogatását, hogy örökre itt maradjon. Temetése f. hó 17-én délelőtt 11 órakor ment végbe nagy részvét mellett. A mélyen sújtott család találjon enyhületet abban a tudatban, hogy bánatukban nagyon sokan osztoznak, az elhunyt porai fölött pedig lengyen áldás és béke. A család gyászjelentése így hangzik: özv. Hammersberg Dezsőné szül. Molnár Mária úgy saját, mint gyermekei Béla, Viktor, János, valamint sógorai Hammersberg Jenő, László, Aladár, Árpád, Géza, valamint az összes rokonság nevében fájdalommal jelenti feledhetetlen férjének, apának, testvérnek és rokonnak Hammersberg-Gantzstuckh Dezső a II. Vilmos német császár és potrosz király nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezred kapitányának folyó hó 14-én esti 7 */2 órakor, életének 47-ik évében történt gyászos eltát. A boldogult kilt. tetemei folyó hó 16-án, délután 3 órakor fognak az ág. evang. egyház szertartása szerint a Kossuth-utcza 29. számú háznál tartandó gyászima után a debreczeni m. kir. államvasúthoz és onnan Kecskemétre szállíttatni, s ott folyó hó 17-én d. e. 11 órakor a reform, temetőben örök nyugalomra tétetni. Debreczen, 1899. január 15. Béke poraira! — Az esküdtszéki intézmény behozatala folytán az összeíró küldöttség f. hó 16-án megkezdvén munkálatát, azt e hó végéig szakadatlanul folytatja. A bizottság az adólajstromok a képviselőválasztók jegyzékének fölhasználása s a személyesen jelentkezők közbejöttével állapítja meg az alaplajstromot, amely körülbelül 3000 esküdtképes névsorát fogja tartalmazni. Ez a lajstrom a bizottság és tanács által fölülvizsgálva kerül a törvényszék elé, a melyből az esküdtek végleges lajstroma készül. — Eljegyzés. Ifj. Tormássy István városi hivatalnok, tartalékos m. kir. honvédhadnagy eljegyezte V. Nagy Mariska kisaszszonyt, V. Nagy Mihály földbirtokos kedves leányát. — Magyarországnak egy kipróbált jó barátjával ismét kevesebb van, Woenig Ferencz lipcsei tanár, mint értesülünk, folyó hó 15-én Lipcsében hosszas szenvedés után meghalt. Vele egy mélyen gondolkozó, tiszta lelkű és becsületességű férfi, a mi magyar alföldünknek igaz, melegen érző barátja, a tudományoknak valódi hőse tért nyugodni az örök fényesség honába. Bejárta nemcsak egész Európát, hanem a közeli világrészben is gyűjtötte a gazdag tapasztalatokat, melyeket természettudományi munkáiban osztott meg a tudományos világgal. Ismételve megfordult köztünk Kecskeméten, s itt víg baráti körben rándult ki a pusztára, megismerkedve annak minden sajátságaival, melyekről oly melegséggel, lelkiismeretes hűséggel számolt be „Eine Pusztenfart“ és „Hej, die Puszta“ czímű gyönyörűen illusztrált műveiben. — A színigazgató-váltság, amely hosszú időn át kínos izgatottságban tartotta úgy a színészvilágot, mint közönségünket, a legkedvezőbb módon oldatott meg olykép, hogy a belügyminiszter a Színészegyesület feliratainak indokát elfogadhatatlanoknak tartván, Micsey F. Györgynek, a kecskeméti színház már megválasztott igazgatójának a sziniengedélyt megadta s erről a városi tanácsot egy leiratában értesítette. Ezzel tehát a kecskeméti színház jövő sorsa megpecsételve van, annyival inkább, mert biztos reményünk, hogy az új aera, a már nagyrészben szerződött művészi gárda közreműködésével a kecskeméti színészet fölvirágzását is jelzi. Mint halljuk, eddig a jövő évre szerződtetett tagok között a következők is benne vannak: 1. Hegyesi Mari, állandó vendég drámai hősnő, 2. Tordai Etelka, társalgási és jellemszínésznő, 3. Aitner Ilka, drámai és vígjátéki anya és társalgási színésznő, 4. M. Nagy Mari komika, 5. Kaposi Józsa Loubrette operette primadonna, 6. Micseiné Bácskai Julcsa népszínműénekesnő, 7. Barts Aranka opera, operette alt énekesnő, 8. Szilasi Imre drámai és vígjáték apa, 9. Rajz Ödön bonvivant és művezető, 10. Ferenczy Károly komikus, 11. Gömöry Jenő komikus, 12. Szentes János kedélyes apa és bassbuffo, 13 Tollagi Adolf állandó vendégkomikus, 14. Hubert Miksa karmester. — Tánczestély. A Budapesten fennálló „Kecskeméti kör” a Kaszinó termeiben 1899. évi február hó 4-én rendezendő tánczestélyére a meghívók a múlt hét folyamán szétküldettek. A mulatság élén Pataky Zoltán a Kecskeméti-kör elnöke, B. Kiss Kálmán pénztáros, Závoly Béla titkár, Pásthy István háznagy, Kozma Aladár főrendező és 36 rendező bizottsági tag áll, akik mindent elkövetnek a bál sikere érdekében, amely az előjelekből ítélve, egyike lesz az idény leglátogatottabb mulatságainak. A kereskedő ifjak hangversenye, melyre a derék fiatalság annyi animozitással készült, ha nem nagy anyagi eredménynyel is, de erkölcsileg fényesen sikerült. Szép, díszes közönség gyűlt össze a Kereskedő Kaszinó termeiben s az ügyesen és érdekesen összeállított műsor mindvégig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Koller Ferenc zeneiskolai tanár mesteri játéka nyitotta meg a műsort s ezt Blaha Sárika kedves magyaros nótái követték, melyeken mindvégig az ő aranyos bájossága vonult végig. Fodor Bertalan fővárosi zongoraművész méltó társa volt a kíséretben. Azután Tollagi Adolf kacagtatta meg a publikumot ügyes mókáival, majd Németh János dalai és a Csiszér pár hatásos szereplése zárta be a műsort. A hangversenyt sikerült tánczmulatság követte. A mulatságon jelen voltak: Aszódi Hermin, Behr Blanka (Paks), Burger Margit, Fehér Margit, Fleischer-nővérek, Klein Olga, Lőwy Ilon, Matheser Margit, Rusz Szerén (Gyöngyös), Rie Henriette, Sasvári Ilon, Schwarcz Irma, Steiner Sárika (Gyöngyös), Sohr Irén, Steiner Róza, Schwab Róza, Schweiger Mina, Schwab Lidikó, Széll Sárika, Trojcsák Mariska, Zsámboki Ilonka, továbbá: Aszódi Béláné, Augner Fülöpné, özv. Brachfeld Józsefné, Blaha Sá-