Kecskeméti Lapok, 1901. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1901-07-07 / 27. szám
XXXIV. évfolyam._________________________ 27. szám, - 1901. julius 7. Előfizetési ár: _ _ » Megjelen vasárnap «•“£ KrmFMFTI APOK Vidékre postán küldve I aji SS 11 fin | n jS | W| I 1| fi |ji |jbs|| I || || ijj ak hova a lap szellemi és anyagi Negyedévre... 3 kor. 50 hl. ■ TMI I BH I I VM | (| I II I W részére vonatkozó összes Félévre... _ 7 kor.-hl. (A KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG FŐLAPJA) dolgok intézenciők. Egyes szám ára 4 fillér. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. a Részvény-nyomda. Társ-szerkesztő: Felelős szerkesztő. Főmunkatárs: •Dr. oszt.13--2- Mihály. Ifj. TÓTH ISTVÁN. ss. isolvas pál. A kivezető út Budapest, július 5. (§.) Szabadelvű párthoz, ellenzékhez, bármelyik politikai párthoz tartozik is valaki, vagy még inkább azok, akik hitüket, reményeket vesztve, utána vetették a kötelet az ügyek folyamatának, egyaránt kénytelenek bevallani, hogy súlyos helyzetben van Magyarország. Kevés vigasztalást nyújthat hogy vannak körülöttünk nagy hatalmasságok, amelyek tán még jobban küzdenek a megsokasodott bajokkal. Akiben igaz hazafiság van, az előtt csak egy törekvésnek van jogosultsága : annak az útnak a keresése, amelyen bajainkból szabadulhatunk. Ezer ösvény vezet ehhez a kivezető úthoz, csak kutatnunk kell azokat. Nem szólva itt egyébről, szerintem ki nem térhetünk az elől, hogy az adóreformot mielőbb életbe ne léptesük. Ennek a reformnak pedig csak egyben szabad megnyilatkoznia , a progresszív adórendszer alakjában. Az 1848. évi VIII. t. czikkben kimondatott már, hogy » Magyarország és a kapcsolt részek minden lakossal minden közterheket külömbség nélkül, egyenlően és aránylagosan viselik«. Ez a törvény az »aránylagosságot« illetőleg mindezideig végrehajtva nincs. Ennek életbeléptetésével setni kell, mert a jelenlegi adórendszer közgazdasági romlást jelent és pusztulást sok adófizető rétegre nézve. Az adóreformnak éppen az az első feladata, hogy a teherviselés aránylagossága által ezt a romlást és ezt a pusztulást megállítsa, és ha a pénzügyi eredmény nem is lesz egyszerre és már az első időben túlságosan fényes, de legalább az adóügyi helyzet lesz egészséges és fejlődésképes, és végeszakad egyfelől a jogtalan kíméletnek s másfelől az igazságtalan kizsarolásnak. De a legfőbb, a megfelelő közgazdasági politika, vagyis a jelenlegi paszszív kereskedelmi mérleg megszüntetése és a gazdasági önállóság előkészítése és kiküzdése, az önálló vámterület. Addig is azonban nekünk a progresszív pótadót be kell hoznunk, annál is inkább, mert míg egyfelől teljesen bizonyos az, hogy a kormány a jelenlegi budget keretén belül rendelkezésére álló eszközökkel abszolúte képtelen a létező gazdasági bajokon és országszerte pusztító munkahiányon úgy segíteni, hogy a segítség ne csak improduktív alamizsna, vagy palliatív gyógyszer, hanem organikus, termékenyítő és alapvető akció is legyen , — addig másfelől az a gondolat, mely a progresszív pótadó tervében rejlik, csakis olyan teheremelést kontemplál, mely alig érezhető perczentekben, csakis a vagyonosak és a vagyonosabbak vállaira nehezedik. A pénzügyi és adótechnika szempontjából, még a jelenlegi adórendszerben sem lehet alapos kifogást emelni ellene. A kivihetetlenséget még a legnagyobb furfanggal sem lehet bizonyítani. Mert amint semmi nehézséggel nem jár a megyei, városi vagy községi pótadók kivetése és behajtása, — épp úgy nem járna semmi nehézséggel annak a progresszív pótadónak elhatározása, behajtása, és külön alapként való kezelése, melynek czélja és rendeltetése tisztán csak az lenne, hogy ne csak ideiglenes, hanem állandó munkát biztosítson és pedig nemcsak az úgynevezett »munkanélkülieknek« hanem az összes munkaerőknek. Beleértve nemcsak az ipart, az építkezéseket és vállalatokat, hanem a telepítéseket és a mezőgazdasággal kapcsolatos csatornázási, öntözési s vízi közlekedési kérdéseket is. Ez a legelső teendő és csak így juthatunk ahhoz, a kivezető úthoz, amelyet minden igaz magyar keres, tekintet nélkül arra, hogy kormánypárti-e vagy ellenzéki. Slöjd az árvaházban. Kecskemét, július 6. A kézügyesítő foglalkozások fontossága a népiskolában hovatovább mindinkább megbeszélések, megvitatások tárgyát képezi és mindig közeledünk ahhoz az állásponthoz, hogy a kézügyesség tanítása a népiskolába általánosan behozassák. A tanügy munkásai, de a nagyközönség is mindinkább több érdeklődést, rokonszenvet mutat és érez a kézimunka-oktatás iránt; a tanító kurzusok folyton növekedő számmal tartatnak az ország különböző vidékein. A legújabb keletű és bizonyos tekintetben még kiforratlan ipari népipariskola — a gazdasági ismétlő iskola — programmja pedig tantervébe már egész határozottsággal beillesztette a kézimunkaoktatás egész sorozatát. Ezek közt van a fa megmunkálásához tartozó munkaprogramm. Természetesen, a gazdasági ismétlő iskola tárgysorozata jellegzetes gazdasági, kerti eszközökből, tárgyakból állítandó össze. A még megoldandó kérdés itt még az, hogy az ide tartozó, aránylag nehezebb tárgyak közül, melyek vehetők fel az iskola növendékeivel. E kérdés tisztázására és természetesen az ide vonatkozó munkák gyakorlati elsajátítására vezetni volna hivatása az árvaházban rendezett tanító kurzusnak. Ha e kurzust meglátogatjuk, ha a résztvevő tanítók odaadó munkásságát, a készített tárgyak czélját, jelentőségét a technikai összeállítás és használhatóság szempontjából megvizsgáljuk, azt következtethetjük, hogy e kurzuson a gazdasági ismétlő munka programmja körvonalazható lesz. A tanfolyam munkásai fáradságot nem ismerve, erőt nem kimélve, dolgoznak e czélért és így a sikert már is biztosítva látjuk és ezt őszintén kívánjuk is az idegenből idejött tanítóknak. A kurzuson a gyakorlati munkák mellett elméleti előadások és megbeszélések is folynak. Az elméleti részt minden hétfőn, szerdán és pénteken 1 órában Guttenberg Pál orsz. kézimunkára nevelő egyesületi igazgató adja elő, a gyakorlati részt minden nap 6 órában, Vásárhelyi József orsz. tanítói árvaházi árvaatya látja el. Ezeken az előadásokon az érdeklődők szívesen fogadtatnak. GYAKORLATI RÉSZ. (Naponta hat óra.) I. Fafeldolgozás: 1. Fűrészelési gyakorlatok. 2. Vonókés gyakorlatok. 3. Gyalulási gyakorlatok. 4. Kanyarító-fürész gyakorlatok. 5. Bognárkés gyakorlatok. 6. Véső gyakorlatok. 7. Szegező és vasaló konstrukcziók. II. Agyagmintázás: 1. A magyar gyermek előtt ismert gyümölcsformák mintázása. 2. Egyszerűbb geometriai síkok és testek, megközelítő méretekkel. 3. Természeti motívumok geometriai konstrukczió alapján pontosan adott méretekkel. 4. Szabadabb természeti formák, mint az iparművészet elemi motívumai. ELMÉLETI RÉSZ. 1. A kézimunka-tanítás históriai áttekintése: 1. A görög pogánykornak és a keresztény világnak hite a munkáról. 2. A középkori barátszella munkavilága. 3. Luther Márton Sendschreibenje. 4. Comenius Amos, a philantrópok és a franczia forradalom hatása. II. Jelenkori áramlások. 5. Német és Skandináv befolyás. 6. Grundtvig paraszt egyeteme. 7. Az angolok és az amerikaiak technikai szelleme. 8. A magyar földmives nép technikai ereje. 9. A kézimunka-tanítás nemzeti tartalma. III. A magyar tanító feladata 10. A népiskola kézimunka anyaga az uj tanterv kapcsolatában. 11. A gazdasági ismétlő iskolának teknikai szelleme. 12. A fiuk és leányok gazdasági ismétlőjének teknikai anyaga. 13. Iskolai kert és iskolai műhely.