Kecskeméti Lapok, 1912. január-június (45. évfolyam, 12-135. szám)

1912-01-04 / 12. szám

'i ' ' * • ■ /'V / * W*? V.. . y/ (J ’/ vJ. - - / / A ■ , / ZL7. évfolyam. 2-ik szán, _______1912. csütörtök, január 4. ~~~ IfttwnyifTi I APIW n­i“ iVLuOixLmt 11 LArUlx ■===■­(KECSKEMÉTI FRISS DJSÁfi) *SSS* .' dia «t M Ffft CfBTLEN POLITIKAI NAPILAP t.ui«: i*jl serkesztésért felelős: Kollóssi János 2 i,tér- Laptulajdonos a Nyomda­ Részvénytársaság. Ujesztendei kilátások. Gyorsan forog az idő kereke s vele lépést tartani vajmi nehéz. Évek, évtizedek, évszázadok az idő folyton forgó kerekén csak jelentéktelen kül­lők, melyek egyenkint a forgást sem nem hátráltatják, sem előre nem moz­dítják. Kiegészítő részei a nagy egész­nek, amely csak így, a maga egy­öntetűségében válik hatalmassá és nagyszerűvé. A politika világában különös idő­számítás divatos. Ebben a világban mindenki csak előre néz, csak a jövő eshetőségeivel számol, csak azt az em­briót kutatja, amely a jövő méhében szunnyad s nem néz a múltra, amely számára holt terület. És ebből a holt területből még tapasztalatokat sem me­ríthet, mert a politika önmagát soha meg nem­ ismétli, mert eseményei min­dig új és kiszámíthatatlan fordulatok elé állítják a vele foglalkozót. A po­­to múltja örök­re el van temetve, a sz­iene, y. jya .pedig" a jövő ködeivé vegyül." s • Mi lesz a jövőben ? Ez a kérdés lebeg mindenkinek az ajkán, akinek csak valami köze van a politikához. Mert a jelen már befejezett dolog s igy lehullott róla az érdekesség csil­logó köntöse. Eredményei már kézzel­foghatók, tehát nem hatnak a kíván­csiság ingerével. A politika jövője azonban az a mesebeli indusfátyol, amely az életet a halál országától el­választja. És aki ezt a fátyolt félrelib­­benti, az a helyzet ura. Most, mikor az új esztendő kü­szöbén állunk, talán még fokozottabb mértékben aktuális egy pillantást vetni a politika jövőjére. És talán sokkalta időszerűbb politikai létünknek ez a pontja, amely arra van hivatva, hogy nagy és elhatározó fordulatot teremt­sen az egész eljövendő kialakulásra nézve is. Hogy a jövő politika számítá­saiba beletekinthessünk, hogy össze­gezhessük a lehetőségeket, sorakoztas­suk a kombinációkat, nem kell száz­éves jövendőmondónak lenni s nem is kell nagyképű frázisokban puffogtatni a kialakulások lehetőségének rigmusait, csak számolni kell a küzdő felek ere­jével s az erőket mozgató elhatározá­sokkal. Mert azt a nagy harcot, amely előtt állunk, amely percnyi pontosság­gal ki fog törni, nem annyira az erők s a rendelkezésre álló eszközök hatal­massága, mint inkább­ az elhatározá­sok és az érzések nagysága fogja el­dönteni. A jövő nagy harcainak lehe­tőségei attól fognak függeni, hogy váljon a nemzetben meg lesz-e az ele­gendő erő a végleges elhatározásra és az eszközök teljes kihasználására. A múlt azt bizonyítja, hogy igenis meg van és meg is i­sz. De ne vágjunk elébe az esemé­nyeknek. A parlament egy havi in­demnitást adott a kormánynak, hogy ezalatt az idő alatt letárgyaltathassa a költségvetést és ami a legfontosabb, megkereshesse a kibontakozás útját. Erre való volt a decemberi fegyver­­szünet is. De félő, hogy a fegyverszünet le­teltével még elemibb erővel tör ki a harc s folyni fog mindaddig, míg a nemzet igaza tisztán és győzedelmesen fel nem emelkedik a f­elismerés ma­gaslatára. A sáncok fel vannak­­ hajítva,s a fegyverek megtöltve a küzdő felek vállán pihennek, még mindenütt puska­porszag érezhető, messziről még hab­­­szik az eldördült ágyúk haló vissz­hangja, a harcos égő kanóccal áll az ágyúja mellett, hogy az első jelre újabb lövést ejtsen : Íme, ez a kép tárul elénk, amikor a politika új esz­­tendejének küszöbére lépünk. Az ádáz harc egyre szedi áldoza­tait. Schönaich után hötzendorfi Com­rád bukott le a méltóságok legmaga­­sabbikáról, már szóllanak a hírek Aeh­­renthal gróf bukásáról is, sőt akadnak olyanok, akik Khuen távozását befe­jezett ténynek tekintik. Olyanok ezek a hírek, mint a szökőkút vize, melyet ha el is akarunk nyomni kezünkkel, az ujjaink közül még nagyobb erővel tör elő a vízsugár. Ma itt, holnap ott buggyan fel a hírforrás, amely ennek, vagy annak a politikai faktornak bukását hozza hírül. Mert ezekre a bukásokra, ezekre az áldozatokra szükség van. Mindazok­nak, akik a politika elmúlt esztende­jében elég vakmerőek voltak útjába állani a népek akaratának, akik szem­­beszálltak a népek millióinak leghőbb óhajtásával s akik a haladás jelszava helyébe az oktalan reakció jelszavát tették, — azoknak a politika uj esz­tendejében el kell tenniök a szereplés színpadjáról, mert jelenlétük nem hasz­nál, hanem helyrehozhatatlan kárt is okoz az akció mozgatóinak. A politika új esztendejének a de­mokratikus haladás jeligéje alatt kell megindulnia. Mert csak egy demok­ratikus alapokra fektetett ország lehet független és szabad. Csak a népek egyenlőségéből merített erő tudja meg­teremteni az alkotmányosság igazi ér­tékét, a szabad nemzetek igazi bol­­dogságát. Mezőgazdasági iskola. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület, mint amely a gazdatársadalmi érde­keknek a legagiósabb védelmezője, a múlt hetekben lezajlott ülései során két olyan reformjavaslattal foglalkozott, amelyek azt célozzák, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a mezőgazdasági polgári irány­zatú 7 osztályú iskolák felállítása érdeké­ben nyújtson be törvényjavaslatot a kép­viselőházhoz. Ezen mezőgazdasági irányú iskolának eszméjét ez év májusában a gazdák kon­gresszusán veldte félt egy polgári iskolai tanár. És hogy az eszme mennyire tetszik a gazdaközö­sségnek, semmi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a torontálmegyei gazdák küldöttséget me­nesztettek a miniszterhez, hogy már ma engedné meg egy mezőgazdasági irányú polgári iskolának a felállítását. De vájjon miért volna szükség erre az új típusú iskolára? Ez a kérdés minket is nagyon kö­zelről érint, éppen azért szükséges ezzel részletesebben is foglalkoznunk s ameny­nyiben városunk vezető férfiai belátják, hogy vagyonosodásunk érdekében feltét­lenül szükséges — a kor parancsoló szava ez! — egy olyan középfokú iskola, amely­ben a mezőgazdasági ismeretek rendsze­resen taníttassanak , legyünk azon —sok más okból is szükséges az — hogy egy ilyen iskola, milyet már többször szorgal­maztunk, minél előbb felállíttassék. Adjuk jelét annak is, hogy nemcsak közjogi, közigazgatási stb. közvélemény, hanem közoktatásügyi közvélemény is van nálunk. Ne csak azt akarjuk, hogy gyerekeink „elvégezzék“ azt az iskolát, hogy „átes­senek“ rajta, hanem azzal is törődjünk, hogy az az iskola gyerekeinket ne tömje tele felesleges tudományokkal, hanem csak olyanokkal, amelyeknek ő jövendő élet­foglalkozásában hasznát veheti, amelyeket készpénzre válthat fel. Az ilyen mezőgazdasági iskolára a nagyobb mezőgazdasági községeknek és városoknak van szükségük. Ilyen város Kecskemét is Nálunk sok olyan jobbmódú kisbirtokos és több középbirtokos van, a­kik fiaikat nagyon szeretnék taníttatni, de nem találnak a maguk igényeinek és JosJsoaaé'fci Tasaserlseseii -iá. v © Is” Cégtulajdonos: BICZÓ BENJAMIN Kecskemét, Rákóczi­ út 20. Tervez és készít a vasipar körébe tartozó mindennemű munkákat. Telefonszám 72. TerV- éS költségVetÉS díjtalan. Sürgönyeim: „Vasművek“

Next