Kecskeméti Lapok, 1913. július-december (46. évfolyam, 149-299. szám)
1913-07-01 / 149. szám
XLVI. évfolyam, 149. szám.________________________Ára: 2 fillér._____________________________Kedd, 1913. július 1. ElvEzetési ár ■ ■ _____ ____ _______ ■ ___ __ ütegjelén minden nap w*?..«1« ^ 1/cffi/cMtiyí Ii nnAi/ "a“fc likMIMü Ik 11 IÁM VII — ________0 0 A lap szellemi és anyagi Vidékre, postán küldve: (KECSKFSZÍTI FRISS ÜJSÄ© részére vonatkozó összes tepáfen___3KSOL . , dolgok a szerkesztőség és -----FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP, kiadók valalha firsézendők. A serkesztésért felelős: Holósy János. | Telefonszám: 141. | Laptulajdonos: a Nyomdarészvénytársaság! Beteg ország. Királyi kézirattal elnapolták az országgyűlést október 8-ig. A politikai harcmezőre csendet ez a nyári szünet alig fog hozni, de mégis jó alkalom, hogy megnézzük a politikai mérleget, melyben esztendők óta veszteség halmozódik veszteségre. Nagy romhalmaz a magyar közélet. Füstölgő, düledező romok közt még folyik itt-ott a hadakozás, de végzetesen közeledik az időpont, mikor halálos némaság borul a harcmezőre, a súlyosan megsebzett országra és akkor a győzőnek kell majd megmutatnia, tud-e csakugyan új életet teremteni a romokon. Bármennyire rokonszenveznénk is az ellenzékkel, illetve azokkal a nagy és nemes jelszavakkal, amelyekkel a végsőkig elfajult küzdelmet annak idején megindította, tagadhatatlan, Tisza István kormányrajutása és végleges berendezkedése óta re.. .f enyvesztetten küzd. Az ország népe már sokkal régebben nem vesz részt a harcban. Nem azért, mintha nem volna határozott meggyőződése a történtekről, a történőkről és a szereplőkről. Hanem mert ez a hosszú-hosszú háború már mindenéből kifosztotta, még a hitéből is. Beteg ez az ország, sebesültje a politika hadijátékainak, melyek csak a politikus urak számára játékok, mig az ország súlyosan sínyli meg hadviselésüket. Hogyan kívánhatják, hogy a magyar nép folyton csak az ő dacoló harcaiknak legyen a népsége-katonasága — amikor ennek a népnek ezernyi egyéb, súlyos baja van, amivel az urak egyáltalán nem törődnek. Az örökös politikai nyavalyák, politikai válságok, a velük járó siralmas gazdasági nyomor és az a tény, hogy ennek a szegénységnek, ennek a nyomorúságnak minden jajkiáltása sem tudta a politika hőseit egy kis belátásra, kis fegyverszünetre, kis komoly szociális munkára bírni a nemzet kedvéért: mindez olyanná tette az országot, mint az a végleg legyengült éhező, aki már cselekedni, lelkesedni, küzdeni nem tud. Ettől a nagybetegtől ne további támogatást várjanak a politikus urak a maguk hadijátékaikhoz, hanem vegyék egyszer komolyan azt, amivel mindig csak a szájuk van tele: az országért, a veszendő magyar nép javára cselekedjenek valamit. Fogjanak össze a beteg ország megmentésére . . . ... De fájdalmasan kell vallanunk, hogy Magyarországon — ahol újabban minden lehetséges volt — ez az óhajtás lehetetlenséget jelent. A főerdészi állás. Közgyűlési előértekezlet. Igen helyes dolog ez az új rendszer, melyet tegnap kezdtek meg a városházán, hogy t. i. a fontosabb ügyek megbeszélése végett a t. bizottság tagjait előértekezletre hívják össze. Tegnap délelőtt 10 órakor volt az első ilyen előértekezlet a főerdőmérnöki állás ügyében. Bagi László h. polgármester megnyitván az értekezletet, ismertette a kecskeméti erdőkezelést és a mostani főerdőmérnöki állásra való pályázat előzményeit. Ezután Szegedy György gazdasági tanácsnok referált arról, hogy a pályázókról milyen információkat szerzett a kir. erdőfelügyelőnél és a minisztériumban. Ennek alapján elhatározták, hogy az állásra első helyen Bakkay Józsefet, második helyen Rákosi Mártont, harmadik helyen Kardos Kálmánt jelölik. Bakkay kiváló erőnek mutatkozik, volt már állami szolgálatban is, azért esett rá a választás. Az értekezlet további folyamán Pacsu Mihály arra kérte a városi tanácsot, hogy a jövő fokozottabb figyelmmet fordítson és nagyobb ellenőrzést koroljon az erdők dolgaiban. Kada Elek emlékezete. A mai közgyűlés volt arra hivatva, hogy megörökítse Kada Elek emlékezetét. Ráday Gedeon gróf főispán megnyitván az ülést, beszédet mondott Kadáról. A hatalmas, magvas, gyönyörű beszédet az egész törvényhatósági bizottság állva hallgatta végig. A beszéd így hangzik: Mély megilletődés vesz rajtam erőt, szívem elszorul, amidőn szomorú és nehéz kötelességet teljesítek — megemlékezni azon legújabb súlyos csapásról, mely városunkat érte akkor, amidőn a Mindenhatóság kifürkészhetetlen bölcsességében elhatározta, hogy elhívja az élők sorából városunk szülöttjét, polgármesterét, büszkeségét Kada Eleket. Kétszeresen nehezemre esik ezt megtennem itt ebben a teremben, melynek falai annyiszor visszhangzottak az ő bölcs és mindenkor meggyőző szavától, ebben a teremben úgyszólván testet öltöttek magas szárnyalású eszméi és tervei. Hogy ki volt Kada Elek s mi volt ő Kecskemétnek, azt igazán nem kell itt mondanom, hiszen az ő nevének hite meszsze túlszárnyalta a város határait és nem hiszem, hogy volna ebben a teremben, volna városunk széles nagy határában csak egy ember is, ki ne részesült volna ismételten atyai jóakaratának, jóságos szigorának áldásaiban. Nagy kvalifikációjával a tökéletes ember fogalmát közelítette meg. Egyesülve láttuk ő benne a vezető szerepre hivatott nagy ember bölcsességét, a rendíthetetlen színtiszta magyar ember hazafiságát, az igaz ember szivjóságát. Amig lelkének és testének teljes erejében volt ez a perső és lüktető erő, éltette és vezette városunkat — mikor azután a sors egy szomorú csapása megfosztotta őt a legnagyobb ékességeitől, — minket pedig ő tőle, akkor ott abból a szemben lévő ablakból, melyre nap-nap mellett ezren tekintettek fel aggódó szívvel, abból az ablakból itt ezen városházának falain járatta okos, jóságos tekintetét, féltve, aggódva szemlélve, mit tesz, hogy fejlődik az elhagyott gyermek. Elválaszthatatlanul szülővárosától, most pedig ott kint alussza örök álmait abban a földben, melyet a fiú imádatával, az apa gondosságával szeretett. Ha volnának álomképei az örök pihenésnek, én tudom miről álmodnék Kada Elek! Egy nagy, egy magyarságban, erkölcseikben, anyagiakban egyaránt nagy hires, hatalmas alföldi városról, mely soha meg nem felejtkezhetik arról, hogy erejét, nagyságát legnagyobb részben Kada Eleknek köszöni. Elválaszthatatlan volt tőlünk életében — elválaszthatatlan marad szivünktől halálában. Az ő álma legyen nyugodt és boldogító, álomképei pedig valósuljanak meg városunkon, úgy segítsen a Mindenható Isten ! * Meghatva hallgatták végig a bizottsági tagok a főispán beszédét, aki aztán átadta a szót Sándor István főjegyzőnek, aki a tanács jelentését olvasta fel. A jelentés hosz- ■*' / szán méltatja Kada Elek érdemeit, majd javaslatokat tartalmaz az elhunyt polgármester emlékének megörökítését illetőleg, végül elbúcsúzik Kada Elektől a város közönsége nevében Sándor István könnyező szemek» jf \ 'ö kel, megilletődött hangon olvasta fel ezt részt s a bizottság tagjai is könnyező szemlelmekkel hallgatták azt végig. A jelentést egész terjedelmében holnapi számunkban fogjuk közölni, most csak azt említjük fel, hogy milyen intézkedésekkel óhajtja a tanács Kada Elek emlékét megörökíteni. Javasolta a tanács a közgyűlésnek, hogy: 1. Kada emlékét és érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg ; 2. a gyászba borult családhoz részvéttáviratot intézzenek; 3. sírboltot és emléket állítsanak Kada Elek sírjára; 4. Kada arcképét festessék meg; 5. Vásári utcát nevezzék el Kada Elek utcának; 6. Kada Elek özvegyének évi hatezer korona nyugdíjat szavazzanak meg; 7. műveit összegyűjtsék és kiadják; 8. Emeljenek szobrot Kadának, lehetőleg a Rákóczi-úton. Horváth Mihály dr. felszólalása után a közgyűlés mindezekhez egyhangú határozattal hozzájárult. Közgyűlés: Kada Elek emlékezetének szánt negyedóra után áttért a közgyűlés a rendes tárgysorozat lebonyolítására. A polgármesteri jelentés. Dr. Dömötör Lajos első aljegyző felolvasta a szokásos polgármesteri jelentést a közigazgatás 1. évi május havi állapotáról. A jelentést tudomásul veszik. Kada emléke. Dr. Szigethy Lehel indítványozza, hogy a főispán előbbi beszédét és a tanács jelentését Kada Elek érdemeiről a jegyzőkönyvbe szóról-szóra bevegyék és ki is nyomassák. Dr. Kovács Pál azt indítványozza, hogy egy emökkönyvet adjanak ki Kadáról, melyben a temetése alkalmával elmondott beszédek is belefoglaltassanak. A közgyűlés intézkedéssel a tanácsot bízta meg.