Kecskeméti Lapok, 1914. július-december (47. évfolyam, 147-304. szám)

1914-07-01 / 147. szám

2. olda, a­melyet kimondottan a trónörökös ellen intéztek. A két merénylőn kívül sokan be voltak avatva a tervbe. Ezt bizonyítja az is, hogy két bombát találtak és hogy a bomba­­merénylet sikertelensége után támadt Princie revolverrel a trónörököspárra. A halottak útja. Ferencz Ferdinánd királyi herceg és Hohenberg Zsófia hercegnő holttestének elszállítására és a temetési ünnepségekre vonatkozólag csak a királynak ideérkezése után teszi meg az intézkedéseket Monte­­nuovo herceg főudvarmester, aki még ma kihallgatáson jelenik meg a királynál Schön­­brunnban. Ischlben azt beszélik, hogy a ki­rályi herceg és felesége holttestének haza­szállítása, amely teljes udvari pompával fog végbemenni, legalább hat napig el fog tar­tani. A temetés valószínűleg július kilence­dikén lesz. Udvari körökben azt hiszik, hogy a király, akinek a tegnapi rettenetes nap izgalmai után fokozott pihenésre van szük­sége, július tizenkettedikén visszatér Ischlbe. A temetési szertartáson az uralkodó­házak részéről csupán a király, az uralkodó­ház tagjai s a német császár vesz részt. A többi uralkodó megjelenési szándékát meg­köszönték. A szerbek ellen, Szerajevóban, a merénylet színhelyén, óriási tömegek nyüzsögnek az utcákon. Horvátok és muzulmánok folytonosan kiál­tozták: Le a szerbekkel! Le a gyilkosokkal! Le Péter királlyal. Délután két óra harminc perckor kihirdették az ostromállapotot s életbe léptették a rögtönítélő bíróságot. Nagy szerb ellenes tüntetés folyt le tegnap Zágrábban is. A horváth lapok a legnagyobb felháborodással tárgyalják a gaztettet. A részvét. Személyesen és táviratilag fejezték ki részvétüket az uralkodó­ház iránt: József királyi herceg, Vilmos császár, György an­gol király, Frigyes Ágost szász király, I. Ke­­resztély dán király, a főváros nevében Bárczi polgármester, a hercegprímás stb., stb. Álhírek a királyról. Már tegnap este szárnyra kapott az a hír a fővárosban, hogy az uralkodót annyira megrendítette a borzalmas esemény, hogy szélütés érte. A hir a reggeli órákban Kecs­kemétre is eljutott s szerkesztőségünk tele­fonján szüntelenül kérdezősködtek a hir igazsága iránt. Délig két ízben egyenesen Bécsből kértünk felvilágosítást, ahol azt a választ kaptuk, hogy a hir teljesen alaptalan. A király, nem számítva az érthető megráz­kódtatást, testileg teljesen jól érzi magát s ezekben a napokban kétszeresen súlyos munkáját rendesen végzi. A kereseti adó. A 111-ik osztályú kereseti adó kivetése. Junius 28-tól julius 9-ig vannak köz­szemlére kitéve a számvevői hivatalban a harmadosztályú kereseti adó előírások, va­gyis név szerint meg van jelölve, hogy min­den egyes adózónál mily összegben akarja a kincstár képviselője a folyó három évre a harmadosztályú kereseti adót kivetni és július első napjaiban kezdődnek Kecskemé­ten az adókivetések. Tájékoztatjuk az adó­zókat előre, hogy nem nagy örömük lesz az előírásokban, mert azokban a 100 és 200 százalékos emelések igen gyakoriak. Ezeket az előírásokat minden egyes adózó polgárnak joga van megnézni s azokra­ észrevételeket tenni, vagyis előadni azon okokat, amelyek mellett azt hiszi, hogy a kincstár nagyobb összegben akarja az ő adóját megállapíttatni, mint a törvény sze­rint ki volna vethető. Az általános szabály az, hogy min­denkinek joga van vallomást tenni, vagyis a bruttó bevételeit bevallani, továbbá a har­madosztályú kereseti adó alá üzletre eső kiadásait, a megmaradt tiszta jövedelem KECSKEMÉTI LAPOK képezi az adóalapot, amelynek 10 százaléka az illető adózó kereseti adója az 1914—17. évekre. Ezt fontos tudni azért, mert a mai rossz üzleti viszonyok mellett igen gyakori eset, hogy valakinek sokkal kisebb a tiszta jövedelme, mint azt a lak- és boltbérek alapján az adókivető­ bizottság meg fogja­ állapítani. Minthogy azonban, a legritkább esetben tudja az adózó ezt annyira bebi­zonyítani, hogy a kincstár képviselője és adókivető bizottság­a vallomásokat elfo­gadná, legtöbbször a törvényben megsza­bott legkisebb tételek alapján vettetik ki a harmadosztályú kereseti adót fizetni köteles polgárnak adóra. Ezen legkisebb, úgynevezett minimá­lis tételek között a­ legfontosabb a lakbér és boltbér vagy irodabér alapján történő ki­vetés. E tekintetben a törvény rendelkezései a következők: Általános szabály, ha vallomás nincs és törvényben megadott és később röviden ismertetendő adatok alapján valakinek tiszta jövedelme az adókivető bizottság által meg nem állapítható, úgy az illető által előző évi novemberben fizetett lakbérnek egy és félszerestől nyolcszoros összege és a bolt (üzlet vagy iroda) bérnek 25—100 százaléka vétetik tiszta jövedelemnek a következő sza­bályokkal : A boltbért illetőleg a kisebb bolt­vagy irodabéreknél 25 százalék, a nagyob­baknál mindig több és több, végre a fővá­ros területén aránylag legnagyobb boltbé­rek vagy irodabéreknél annak 80 vagy 100 százalék, a vélelmezett tiszta jövedelem ez alapon s ehhez jön a lakbér alapján vélel­mezett tiszta jövedelem. Változások a piarista házban. Dr. Tóth György, a róm. kath. főgim­názium igazgatója szeptemberben megválik az intézet vezetésétől. Az ő nyugalomba vonulása nagy veszteség az intézetre s a kecskeméti tanügyre s csak az vigasztal, hogy a jeles férfiú tovább is városunkban marad s annak javát fényes tehetségével bizonyára szolgálni fogja. Dr. Tóth György öröke most két részre oszlik, úgy, amint ez régebben szo­kásos volt (Szabó Ferenc s Perger­ József idejében). Külön töltetett be a rektori s külön a direktori állás. A rektori tisztség Hannig Istvánnal töltetett be, a direktori pedig Brach Józseffel. Az intézetben tör­tént többi változás között legfontosabb Szalay Istvánnak Szegedre történt áthelye­zése. A kiváló tanárt az intézeten kívül is mindenki szerette s távozása érzékeny vesz­teség. A távozó Szalay István tiszteletére barátai és ismerősei július hó 1-én este a Royalban vacsorát rendeznek. Elhelyeztettek még az intézetből Nik­­las János Veszprémbe, dr. Vékony­ István Temesvárra. Mindkettő távozását élénken sajnálhatjuk. A megüresedett tanári állások Nagy Józseffel, Szalay Józseffel, Rassovszky Gyulával, Tihanyi Bélával töltöttek be. A „Jótékony Nőegylet“ közgyűlése. A »Kecskeméti Jótékony Nőegylet« szombaton délután tartotta évi rendes köz­gyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Dr. Horváth Mihályné elnöki megnyitója után Katona József pénztárnok előterjesz­tette a lefolyt évről szóló pénztári jelentést, melyből kitűnik, hogy szegény segélyezésre 530 K-át, a női ipariskolára pedig közel 5000 K-át áldozott a nőegylet s ennek da­cára is 756 K 76 fillér vagyonszaporulattal zárta az évet. Az egyesület lefolyt évbeli működéséről dr. Szabó József titkár számolt be titkári jelentésében, melyet legközelebb lapunkban is egész terjedelmében közölni fogunk. Ez után megválasztotta a közgyű­lés az egylet tisztikarát és választmányát. Új alelnök lett Sándor Istvánná, pénztáros pedig Gaál József népbanki főkönyvelő. Örö­kös tiszteletbeli választmányi tagokká dr. Kiss Jánosnét és Szalontay Sándornét választotta a közgyűlés, míg a választmányba új tagok lettek dr. Kováts Andorné, Pásthy Jánosné és Stoffa Jánosné, póttagok pedig Gaál Jó­­zsefné, dr. Gyalókay Sándorné, Győrffy Pál­né és Marton Sándorné lettek. 147. szám. Kettős football mérkőzés. Az idő végre valahára kedvezett foot­­ballistáinknak s gyönyörű napsütéses nyári délutánokon zajlott le a KAC-nak mindkét mérkőzése a bekerített pályán. Közönség is volt s bár mi nagyobb érdeklődést vártunk, a siker ezért — erkölcsi nézőpontból te­kintve a mérkőzéseket — a footballistáink­­tól elvitathatatlan. Az anyagiak majd jönnek lassanként maguktól akkor, amikor város­szerte tudomást szereznek a közönyben fuldokló kecskemétiek a gyönyörű fejlődést és nagy haladást mutató football sportunk­ról , majd ha mindenki hírt szerez arról, hogy a bekerített pálya közepén lefolyó mérkőzések gyönyörűen élvezetes látványt nyújtanak. Vasárnap délután 4 órakor már folyt a küzdelem, amelyben a KAC Testvériség csapata a nagykőrösieket 2:0 arányban verte meg Fenyves bíráskodása mellett. 5 óra után kevéssel jelezte Farkas bíró sípja az első nap slágerének,­­ a III. ker. TVE és KACI. mérkőzésének kezdetét. A III-ik kerületiek erős tempót dik­tálva mennek a mérkőzésbe, amelyet az első félidőben nagy sikerrel kecsegtetőnek tarthattunk. A csatársor többszöri kiakná­zatlanul hagyott tiszta goalhelyzete azon­ban nemcsak a közönséget, hanem­ a játé­kosokat is lehangolta , bár a védelem a második félidőben is kifogástalanul műkö­dött, mégis 5 :0 arányban elpáholva hagy­ták el játékosaink a pályát. Félidő (1 :0). Péter-Pál napján a football csapat új összeállításban szerepelt. Glück kapitány a csapat hibáját észrevéve radikálisan segí­tett a­­ bajon : az elbizakodott s lelkesedés nélkül játszó Kuruczot kihagyta a csapat­ból s helyette Lefkovics II. felelt meg fé­nyesen a legnehezebb helynek, a center csatárságnak. Hogy pedig csapatunk az utóbbi időben rendezett nehéz mérkőzéseken meny­nyit, tanult, azt tegnap megmutatta. Erős, de Vámos szigorú bíráskodása miatt, mind­végig fair mérkőzést eredménye­tt az UTE—EAC találkozása. Támadott mindkét csapat egyenlő arányban s az UTE csak­hamar észrevette, hogy tegnapi ellenesénél (a SzAK-ot verte vasárnap 4 : 0 arányban) méltóbbra talált. A KAC játékosai kivétel nélkül kifogástalanul játszottak, kombnáltak s a csatársor higgadt támadásának a 35-ik percben sikere lett­. Lefkovics gyönyörűen helyezett labdája a hálóban akadt nag. Az első alkalom, amikor a KAC vezető goalt képes rúgni első osztályú csapatnak. Az UTE a nem várt eredmény után teljes ere­jével támad, azonban a kifogástalan véde­lem miatt még a Pesten is annyira félelme­tes Priboj sem érvényesül. A második félidő hasonlóan folyt le. Egyformán támad mindkét csapat s a KAC védelme résen áll, úgy, hogy az or­szág egyik leghíresebb csatársora semmire sem megy a támadásokkal. Mikor azután a védelem egyik erős oszlopát, Boncot lerúg­ják, sikerül a pestieknek az eredményt el­döntetlenné tenni. A közönség még hazafelé jövet is alig győzte kiváló formában levő csapatunkat dicsérni s ebből kivétel nélkül minden já­tékos kapott, csupán Deutschnak ajánlottak nagy nyugalmat. Az első mérkőzés a KAC II—KAC K­s. között folyt le s az i­s. 2 : 0 arányban kapott ki. Népgyűlés Nagykőrösön. Fényesen sikerült népgyűlést rende­zett a nagykőrösi függetlenségi és 48-as párt vasárnap abból az alkalomból, hogy Bakó József a város képviselője mondott beszámoló beszédet. A népgyűlésen részt­­vett Apponyi Albert, Förster Aurél, Platthy György, Horváth Mihály és Justh János országgyűlési képviselők kíséretében. A nagykőrösi állomáson nagyszámú közönség meleg szeretettel fogadta Appo­nyi Albert grófot, kit a közönség nevében Bakó József üdvözölt. Ezután 150 kocsi­ból álló gyönyörü menetben az egész kö­zönség kivonult a pálfai erdőbe, ahol a népgyűlés volt. Ezrekre menő közönség volt jelen és lelkes éljenzéssel és helyesléssel és helyesléssel kisérte az ellenzéki képet-

Next