Kecskeméti Lapok, 1917. január-június (50. évfolyam, 1-146. szám)
1917-01-03 / 1. szám
L. évfolyam, 1. szám. ___/ / I ,_____Ára: 6 fillér._______ Szerda, 1917. január 3. Előfizetési ár : B 0____ gtt Megjelen mindennap Helyben, házhoz hordva: jM IP fiflf fPlfPf MtW és m 11 KEQKEnETI NAPOK —st* Vidékre, postán küldve: A lap szellem, és anyag. Részévre 20 korIQCCSKQKETI FRISS 8tSári részére vonatkozó összes FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. 2LXFSS57 A szerkesztésért felelős: Hollósy János, Telefonszám: 141. Laptulajdonos: a Nyomdarészvénytársaság. Ötvenedik évfolyamát kezdi ma jegyezni a Kecskeméti Lapok. Félszázad — nagy idő egy újság életében , a fővárosi lapok közül csak az egy Pesti Napló haladta meg, a vidéki újságok közt talán egy sincs velünk egyivásu. Van jogunk büszkék lenni rá s volna okunk jubilálni is. De most nincs jubilálni való idő, följegyezzük a nekünk oly emlékezetes dátumot, visszatekintünk egy rövid pillanatig a befutott hosszú útra, aztán előreszegzett tekintettel megyünk előre azon a pályán, melyet a tisztes múlt, a megállást nem ismerő jövendő elénk szab. Mindjárt a kiegyezés évében alapította meg a Kecskeméti Lapokat az akkori Deák-párt helybeli vezére, boldog emlékű Horváth Döme, e városnak egyik legjelentékenyebb fia, mint a párt hivatalos lapját. Meg is maradt annak mindvégig, egész addig, míg a szabadelvű párt önönmagát fel nem oszlatta. A hetilapból időközben napilappá alakult Kecskeméti Lapok akkor gazdátlanná vált s a koalíciós minisztériummal együtt a helybeli függetlenségi párt tette meg hivatalos lapjául s az maradt egész a koalíció bukásáig. Ez idő alatt azonban megtanulta a Kecskeméti Lapok, hogy az ő ereje nem az országos politika akár egyik, akár másik irányának propagálásából fakad, hanem minden ereje, minden hatása a helyi szempontok és városi érdekek képviseletében van. Megmaradt ugyan politikai napilapnak, de függetlenségét teljesen és minden irányban megőrizve, az országos politikában esetről-esetre való állásfoglalást határozott el, mindig abból a szempontból, hogy a város érdekében mit tart helyénvalónak. Főhivatásának pedig a helyi, városi fejlődés irányelveit tette magára kötelezővé. Azt hisszük, szerénytelenség nélkül mutathatunk rá e téren teljesített munkánkra, aki figyelemmel kísérte ebbeli cselekedeteinket, tanúságot tehet mellette, hogy fennállásának félszázada alatt a Kecskeméti Lapok hűséges hirdetője volt minden haladó eszmének, mely a város fejlődését előmozdította. Nagyon sok ilyen eszme itt született meg a mi íróasztalunknál, köztük nagyon sok olyan, amelyik az életbe átvive, ma már évek és évtizedek óta áldásosan működik a város javára. De azonkívül is egy se volt, mely e hasábokon beható és mindig elfogulatlan megbeszélésre ne került volna, az eszmék itt tisztázódtak és itt értek meg a kivitelre. Ezzel szereztünk jogot az élethez s ez szerezte meg nekünk a közönségnek azt a kitartó ragaszkodását, mellyel egy félszázadon át végigkísért bennünket. Egy félszázadon át teljesítettük ezt a kötelességet — s itt újra tanúságul hívhatjuk az egész várost, — tettük ezt mindig híven, önzetlenül és becsületesen. Soha nem kértünk, nem kaptunk s nem fogadtunk el senkitől se anyagiakban, se erkölcsiekben semmit, a mi erőnk a mi közönségünk volt. Ebből akarunk táplálkozni ezután is, erre alapítjuk jövendőket, ha Isten úgy akarja, a további félszázadon is. Becsületes, tisztességes, csupán a közönség érdekeit szem előtt tartó lapot csinálunk s adunk a közönség kezébe ezentúl is: ez a mi jubileumunk, ezzel akarunk jogot szerezni magunknak a közönség további szeretetére. Hisszük és kérjük, hogy az olvasók sok ezerfejü serege, mely egy félévszázadon át olyan hűséges szeretettel kitartott mellettünk, változatlan bizalommal társnak marad ehhez a törekvésünkhöz ezután is. A mi évfordulónknak ez a stabiős koronája. Előrehaladunk a román sikságon. Budapest, január 2 . Keleti hadszíntér: A román sikságon harcoló szövet- Iséges haderők az ellenséget utóvédharcok között a Brailától délnyugatra, továbbá a Rimnicul - Sarat és Focsani közt félúton előre elkészített állásba szorították vissza. A Zabala-Naruja és Putna felső völgyeiben Ruiz altábornagy osztrák - magyar és német csapatainak támadása előbbre halad. Harja környékén zászlóaljaink több egymás mögött fekvő állást rohammal elfoglaltak. Az ellenség minden talpalatnyi földet védelmez. Tovább északra a cs. és kir. haderőnél nem volt jelentősebb esemény. Olasz hadszíntér: Szilveszter éjjelén az ellenséges tüzérség időnkint igen élénk tüzelést folytatott a Karszt-fensik ellen. Délkeleti hadszíntér: Semmi újság. Piefer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Iitottunk, a Pripjet északi partján Pinsknél német lovasok gyalogharcban rohammal elfoglalták az oroszok két támaszpontját és 1 tisztet és 35 embert foglyul ejtettek. József főherceg vezérezredes hadseregharcvonala : Német vadászoknak sikerült az Erdős-Kárpátokban egy ellenséges őrházat az őrséggel együtt levegőbe röpíteni. Az Uz- és Putna-völgy között német és osztrák - magyar zászlóaljak több magaslati állást rohammal elfoglaltak és a románok és oroszok heves ellentámadásait visszaverték. Herestrant és Ungurenit a Zabola - völgyben elfoglalták. Mackensen vezértábornagy hadcsoportja , Nagy- Oláhország északi részében az oroszokat ismét visszavetettük. A 9-ik hadsereg az ellenséget a Rimnicul-Sarat és Focsani közt feleúton levő állásokba, a dunai hadsereg pedig a brailai hídfőbe szorította vissza. A Dobrudzsában a német és bolgár csapatok sikerei következtében az orosz hídfőállás Macintól keletre lényegesen megszűkült. Tegnap ott 1000 foglyot ejtettünk és 4 ágyút és 8 gépi fegyvert zsákmányoltunk. A Duna déli tájánál bolgár folyambiztosító csapatok felkoncoltak mintegy 50 oroszt, akik a Szent György-ágon csónakon keltek át. Macedóniai harcvonal: Lényegesebb esemény nem történt. Nyugati hadszíntér: Különös esemény nem történt. Ludendorff, első főszállásmester, kL ellenség Brailába menekült. Berlin, január 2. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadseregharcvonala. Rigától délre és Imorgomnál erős orosz vadászkülönítményeket visszautaz ! A mult, a ma és a jövő asszonya. Irta: Pécsy Györgyné. (Folytatás és vége.) Szerényebb családok és oly féltő gonddal nevelik gyermekeiket, nem véve segítségül idegen bonneokat a nevelésnél, igaz, hogy nem is utcán nevelődtek a gyerekek, különösen nem a leányok, kikről azt tartotta a jó nevelés törvénye, hogy nekik otthon az anyjuk mellett van a helyök. Hogy a szociális eszméket is megértették, mutatja itt Kecskeméten is az a tény, hogy az alapvető munkákat már ezelőtt 46 évvel megkezdték, mikor boldog emlékű Horváth Döméné megalakította a Nőegyletet, mit tovább fejlesztett Horváth Béláné azzal, hogy már Női Ipariskolával bővítette ki az addig csak segélyeket adó egyletet (ezelőtt körülbelül harmincöt esztendővel) igazi komoly jelét adva ezzel szociális érdekének. Ugyan erre az időre esik , egy másik sociális munka: a Rongyos - Egylet megalakítása, a mi áldott emlékű , Kun Nina nénénk kezdeményezésére és Legjobb tőkebefektetés és takarékossági kényszer a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank 1917. január 1-én megnyíló hptibofizotocsi lrv*TkMni- Lot-Air» 1 '