Kecskeméti Lapok, 1917. január-június (50. évfolyam, 1-146. szám)

1917-01-03 / 1. szám

L. évfolyam, 1. szám. ___­­/ / I ,_____Ára: 6 fillér._______ Szerda, 1917. január 3. Előfizetési ár : B 0____ gtt Megjelen mindennap Helyben, házhoz hordva: jM IP fiflf fPlfPf MtW és m 11 KEQKEnETI N­­APOK —st* Vidékre, postán küldve: A lap szellem, és anyag. Részévre 20 kor­­IQCCSKQKETI FRISS 8tSári­ részére vonatkozó összes FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. 2LXFSS57 A szerkesztésért felelős: Hollósy János,­­ Telefonszám: 141.­­ Laptulajdonos: a Nyomdarészvénytársaság. Ötvenedik évfolyamát kezdi ma jegyezni a Kecskeméti Lapok. Félszázad — nagy idő egy újság életé­ben , a fővárosi lapok közül csak az egy Pesti Napló haladta meg, a vidéki újságok közt talán egy sincs velünk egyivásu. Van jogunk büszkék lenni rá s volna okunk jubilálni is. De most nincs jubilálni való idő, följegyezzük a nekünk oly emlékezetes dátumot, visszatekintünk egy rövid pillanatig a befutott hosszú útra, aztán előreszeg­­zett tekintettel megyünk előre azon a pályán, melyet a tisztes múlt, a meg­állást nem ismerő jövendő elénk szab. Mindjárt a kiegyezés évében ala­pította meg a Kecskeméti Lapokat az akkori Deák-párt helybeli vezére, bol­dog emlékű Horváth Döme, e város­nak egyik legjelentékenyebb fia, mint a párt hivatalos lapját. Meg is maradt annak mindvégig, egész addig, míg a szabadelvű párt önönmagát fel nem oszlatta. A hetilapból időközben napi­lappá alakult Kecskeméti Lapok akkor gazdátlanná vált s a koalíciós minisz­tériummal együtt a helybeli független­ségi párt tette meg hivatalos lapjául s az maradt egész a koalíció bukásáig. Ez idő alatt azonban megtanulta a Kecskeméti Lapok, hogy az ő ereje nem az országos politika akár egyik, akár másik irányának propagálásából fakad, hanem minden ereje, minden hatása a helyi szempontok és városi érdekek képviseletében van. Megmaradt ugyan politikai napilapnak, de függet­lenségét teljesen és minden irányban megőrizve, az országos politikában eset­­ről-esetre való állásfoglalást határozott el, mindig abból a szempontból, hogy a város érdekében mit tart helyénvaló­nak. Főhivatásának pedig a helyi, vá­rosi fejlődés irányelveit tette magára kötelezővé. Azt hisszük, szerénytelenség nél­kül mutathatunk rá e téren teljesített munkánkra, aki figyelemmel kísérte ebbeli cselekedeteinket, tanúságot tehet mellette, hogy fennállásának félszázada alatt a Kecskeméti Lapok hűséges hir­detője volt minden haladó eszmének, mely a város fejlődését előmozdította. Nagyon sok ilyen eszme itt született meg a mi íróasztalunknál, köztük na­gyon sok olyan, amelyik az életbe át­­vive, ma már évek és évtizedek óta áldásosan működik a város javára. De azonkívül is egy se volt, mely e hasá­bokon beható és mindig elfogulatlan megbeszélésre ne került volna, az esz­mék itt tisztázódtak és itt értek meg a kivitelre. Ezzel szereztünk jogot az élethez s ez szerezte meg nekünk a közönségnek azt a kitartó ragaszkodá­sát, mellyel egy félszázadon át végig­kísért bennünket. Egy félszázadon át teljesítettük ezt a kötelességet — s itt újra tanúságul hívhatjuk az egész várost, — tettük ezt mindig híven, önzetlenül és becsü­letesen. Soha nem kértünk, nem kap­tunk s nem fogadtunk el senkitől se anyagiakban, se erkölcsiekben semmit, a mi erőnk a mi közönségünk volt. Ebből akarunk táplálkozni ezután is, erre alapítjuk jövendőket, ha Isten úgy akarja, a további­­ félszázadon is. Becsületes, tisztességes, csupán a kö­zönség érdekeit szem előtt tartó lapot csinálunk s adunk a közönség kezébe ezentúl is: ez a mi jubileumunk, ezzel akarunk jogot szerezni magunknak a közönség további szeretetére. Hisszük és kérjük, hogy az olva­sók sok ezerfejü serege, mely egy fél­évszázadon át olyan hűséges szeretet­tel kitartott mellettünk, változatlan bi­zalommal társnak marad ehhez a tö­rekvésünkhöz ezután is. A mi évfor­dulónknak­ ez a stab­iős koronája. Előrehaladunk a román sikságon.­ Budapest, január 2 . Keleti hadszíntér: A román sikságon harcoló szövet- I­séges haderők az ellenséget utóvéd­harcok között a Brailától délnyugatra, továbbá a Rimnicul - Sarat és Focsani közt félúton előre elkészített állásba szorították vissza. A Zabala-Naruja és Putna felső völgyeiben Ruiz altábor­nagy osztrák - magyar és német csapa­tainak támadása előbbre halad. Harja környékén zászlóaljaink több egymás mögött fekvő állást rohammal elfog­laltak. Az ellenség minden talpalatnyi földet védelmez. Tovább északra a cs. és kir. haderőnél nem volt jelentősebb­­ esemény. Olasz hadszíntér: Szilveszter éjjelén az ellenséges tüzérség időnkint igen élénk tüzelést folytatott a Karszt-fensik ellen. Délkeleti hadszíntér: Semmi újság. Piefer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Iitottunk, a Pripjet északi partján Pinsk­­nél német lovasok gyalogharcban ro­hammal elfoglalták az oroszok két támaszpontját és 1 tisztet és 35 em­bert foglyul ejtettek. József főherceg vezérezredes had­seregharcvonala : Német vadászoknak sikerült az Erdős-Kárpátokban egy ellenséges őr­házat az őrséggel együtt levegőbe rö­píteni. Az Uz- és Putna-völgy között német és osztrák - magyar zászlóaljak több magaslati állást rohammal elfog­laltak és a románok és oroszok heves ellentámadásait visszaverték. Herestrant és Ungurenit a Zabola - völgyben el­foglalták. Mackensen vezértábornagy had­­csoportja , Nagy- Oláhország északi részében az oroszokat ismét visszavetettük. A 9-ik hadsereg az ellenséget a Rimni­­cul-Sarat és Focsani közt feleúton levő állásokba, a dunai hadsereg pedig a brailai hídfőbe szorította vissza. A Dobrudzsában a német és bol­­­­gár csapatok sikerei következtében az­­ orosz hídfőállás Macintól keletre lénye­­­­gesen megszűkült. Tegnap ott 1000­­ foglyot ejtettünk és 4 ágyút és 8 gép­­i fegyvert zsákmányoltunk. A Duna dél­­i tájánál bolgár folyambiztosító csapatok­­ felkoncoltak mintegy 50 oroszt, akik a Szent György-ágon csónakon kel­tek át. Macedóniai harcvonal: Lényegesebb esemény nem történt. Nyugati hadszíntér: Különös esemény nem történt. Ludendorff, első főszállásmester, kL ellenség Brailába menekült. Berlin, január 2. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadseregharcvonala. Rigától délre és Imorgom­nál erős­­ orosz vadászkülönítményeket visszautaz ! A mult, a ma és a jövő asszonya. Irta: Pécsy Györgyné. (Folytatás és vége.) Szerényebb családok és oly féltő gond­dal nevelik gyermekeiket, nem véve segít­ségül idegen bonneokat a nevelésnél, igaz, hogy nem is utcán nevelődtek a gyerekek, különösen nem a leányok, kikről azt tar­totta a jó nevelés törvénye, hogy nekik otthon az anyjuk mellett van a helyök. Hogy a szociális eszméket is megér­tették, mutatja itt Kecskeméten is az a tény, hogy az alapvető munkákat már ez­előtt 46 évvel megkezdték, mikor boldog emlékű Horváth Döméné megalakította a Nőegyletet, mit tovább fejlesztett Horváth Béláné azzal, hogy már Női Ipariskolával bővítette ki az addig csak segélyeket adó egyletet (ezelőtt körülbelül harmincöt esz­tendővel) igazi komoly jelét adva ezzel szo­­­­ciális érdekének. Ugyan erre az időre esik , egy másik sociális munka: a Rongyos - Egylet megalakítása, a mi áldott emlékű , Kun Nina nénénk kezdeményezésére és Legjobb tőkebefektetés és takarékossági kényszer a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó­ Bank 1917. január 1-én megnyíló hptibofizotocsi l­rv*TkMni- Lot-Ai­­r» 1 '

Next