Kecskeméti Lapok, 1917. július-december (50. évfolyam, 147-296. szám)
1917-07-01 / 147. szám
~IT sí ^7 L Kvfoysin. 147. tom, j / [ Y7t. Höfiserés ár üli # lejesén mindenn«p if f 1@ jSS Pl Alfi »ért«é* sfe s iftOKEnETI LAPOK “ «üli., ,,n«*íp r a lap jellemi és anyagi ^ MEffiETl FRISS UJSASi FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. 2&4TA a szerkesztésért felelős: Hodósy János, Telefonszám: 141. Laptulajdonos: a Nyomdarészvénytársaság. Arad Kis Bér. Vasárnap, 190. Julius 1. A képviselőház néhány napos tárgyalásai nem biztatnak azzal a reménnyel, hogy ez a parlament meg tudja oldani azokat a nagy feladatokat, melyeket a nagy idők, a történelmi válság döntő napjai megkövetelnek tőle. A törvényhozás házában a számbeli fölényében erősebb munkapárti ellenzék és az eddigi ellenzéki pártokból összerakott kormánypárt numerikus kisebbsége küzd egymással, inkább egymás ellen, mint az ország érdekében. Az indemnitási javaslatnál a munkapárt ellenzéki többsége négy hónapos bizalmat előlegez a kormánynak, mert az hat hónapra kívánja, a bírák helyzetének javítását nem engedi, akármennyire igazolja azt a bírák nyomorúsága. Ez a kötélhúzási komédia folyik napról-napra és folyhat isten tudja meddig, mintha sorsunk nem is a világháború kockájának végzetén forogna. Aki ma meg tudja őrizni pártatlanságát és objektív figyelője tud tenni a helyzetnek, nem láthatja megnyugvással az eseményeket. Körülöttünk lángban állanak a határok, hajlékainkban gond, nélkülözés és szenvedés velünk járó társunk és felettünk a kormányzás, a politika urai személyes vetélkedésben folytatnak olyan vitézi torfifif 27 !'CfP pl*«* v£7 Akármilyen rokonszenvvel és bizakodással szeretnénk is az új kormányban látni a kivezetőket e gonosz és mély kátyúból, a velük dolgozó parlament összetétele és kevés objektivitással dolgozó pártjai nem nyugtatnak meg a jövőre. Rengeteg szociális orvosság receptjét adta a közvélemény a fiatal kormány kezébe, de az orvosság papíron marad, mert így rendeli esetleg a többségével fölényeskedő párt akarata. És a választói jog nagyszerű gondolatáról nem kopik-e le az eszme színe, virága a kicsinyes harcban? Nehéz szívvel kell egy választás új izgalmaira és szenvedélyességére gondolni. Ezzel is megviselni szabad-e a nemzetet és a távollevők — legjobbjaink — nélkül sorsunkról határozni? A jövő belső nyugalma érdekében, úgy látszik, elkerülhetlen lesz a végső eszközhöz nyúlni, támadásunk ezt a támadást is meghiúsította. Fresney és Gavrelies között az ellenség támadó hullámai, amelyek tüzérségünk tüzében kezdetben összeomlottak, folytonosan újabb csapatokkal táplálta. Elkeseredett közelharcok után az angolok Hoppy és a Gavrelles-i szélmalom között befészkelték magukat legelső vonalainkba. Csapataink kitűnően verekedtek. Kiválóan együttműködő védelmünkben és emberember elleni harcban az ellenség súlyos, véres veszteségeket szenvedett. A német trónörökös hadseregharcvonala: A Cnemin des Darneson a malmaisoni erőd mellett, Courtecontól délre és Ainletől délre westfdiai ezredeknek helyi előretörései, Cernytől keletre pedig egy nagyobb vállalkozása teljes sikerrel járt. itt rohammal elfoglaltuk több mint ezer méter szélességben a franciák állását, továbbá egy szívósan védett alagutat. Heves ellentámadással szemben megtartottuk azokat. Ezeknél a harcoknál összesen több mint 150 foglyot és néhány géppuskát szállítottunk be. — A Maas nyugati partján a 30- es magaslat nyugati lejtőjén egy pontosan előkészített támadás került kivitelre. Poseni ezredek — rövid ideig tartó tüzelőkészlés után — erőteljes megrohanással a franciák állását a malancour Esnesi út két oldalán kétezer méter szélőségben és száz méter mélységben elfoglalták. Az azonnal megindított ellenséges támadásokat visszavertük az elfoglalt vonalak előtt. Ma reggel egy württembergi ezred az avocourti erdőben rohammal elfoglalta a francia erődítések egy 300 méter állásrészét. A két betörési helyen több mint 150 foglyot számláltunk össze. A zsákmányt még nem álla-pítottuk meg. Albrecht Württemberg herceg vezértábornagy hadseregharcvonala: Különös esemény nem volt. Keleti és délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Ludendorff, első főszállásmester. * * * Budapest, június 30. Keleti hadszíntér: Galíciában fokozott harci tevékenység. Délkeleti hadszíntér: Macedónia( harcvonal: Nincs jelenteni való. Olasz hadszíntér: Görztől délkeletre és a Plöcken - szakaszon az ellenséges tüzérségi tűz élénkebb volt. . . , ... A vezérkar főnöke. vonal tulajdona. Elsülyesztettünk továbbá egy középnagyságú gőzöst, amelyet a kisérőhajók közül lőttünk ki és egy nagy négyárbocos bárkát, amely lobogó és jelzés nélkül haladt rombolók védelme alatt. Egyik tengeralattjáró naszádunk az Atlanti Óceánon több ízben észrevett feltűnően nagymennyiségű hajóromot és fagyasztott húst. Ugyanez a tengeralattjáró naszádunk hazatértében ágyuharcot folytatott egy ellenséges tengeralattjáróval. Az ellenséges VI . naszád lemerüléssel menekült el tenger-r. em alattjárónk tüzelése elől. A tengerészeti vezérkar főnöke. . Németek sikerei Nyugaton Berlin, június 38. Nyugati hadszíntér: Rupprecht bajor trónörökös hadseregharcvonala. Flandriában csak néhány szakaszon volt élénk a tűztevékenység. Heves harcok játszódtak le tegnap a labassei csatorna és a Scarpe között. Lenstől nyugatra és délnyugatra az ellenség felé kiugró azon területen, amelyet mint harci terepet már régebben feladtunk, nagy angol erőknek az Arras felé vezető út mentén korán reggel előretörő támadása csak vakmenet volt. — Halluch és Merycourt között és Fresneytől egészen Gavrelleig pergőtűz után este több hadosztály támadott. Hulluch mellett, valamit Loos és a Lens—Lievin i út között az ellenséget tüzünkkel és ellentámadással visszáztük. Az ellenség egy újabb támadása Lenstől nyugatra előtéri csapatainkkal vívott heves harcok után nem került többé kivitelre. Avignon mellett különös eréllyel keresztülvitt első rohama teljesen meghiúsult. Erősítések hibavetése után itt újból támadott. Tűzünk és ellen Német tengeralattjárók újabb sikerei. Berlin, jun. 30. Az angol csatornában, az Északi-tengeren és az Atlanti Óceánon tengeralattjáróink ismét elsülyesztettek 24.000 tonnát, mégpedig két ismeretlen felfegyverzett angol gőzöst, az Anglián nevű 5532 tonnás muníció- és darabáruszárató gőzöst, amely angol kikötő felé tartott, a Wilhelm nevű angol vitorlást, amely szenet vitt Franciaországba, a Berita nevű angol vitorlást, a Bidartaises francia vitorlást és egy nagy felfegyverzett angol gőzöst, amely kéményének jelzéséről ítélve s V. Thomas* * A főispán búcsúja. Megható, szivet indító, meleg búcsút vett ma Kecskemét város törvényhatósági bizottsága a távozó főispántól, gróf Ráday Gedeontól. Ez a búcsú egy csöppet sem volt sablonos. Nem volt olyan, amilyenek rendesen szoktak lenni az ilyenfajta bucsúzások: ünnepélyesek, de hidegek, szép, virágos, de keresett szavakkal teljesek. Érezni lehetett a közgyűlési teremben, hogy az az érzelem, mely a főispánt és Kecskemét népének képviselőit összefűzi, mély és igaz, őszinte és egyenes. A közgyűlés többségét éles politikai válaszfal választotta el a főispántól, de azért öreg függetlenségi emberek könnyeztek a főispán búcsúszavai után. Ha a politikáját nem is követte, a nobilis, gavalléros egyéniségét pártkülönbség nélkül tisztelte mindenki. Mikor gróf Ráday nem sokkal 9 óra után a terembe lépett, a terem minden oldaláról viharos taps fogadta. A polgármesteri jelentés felolvasása után, a tárgysorozat megkezdése előtt bejelentette a főispán, hogy állásáról a beállott kormányváltozás következtében természetszerűleg lemondott. De mivel az új kormány még nem mentette fel, alkalma nyílt itt, a hét esztendei együttműködés székhelyén személyesen búcsúzni el a város közönségétől. A búcsú fájdalmas, mert lehetetlen azokat a szálakat széttépni, amelyek hét esztendei együttműködés alatt keletkeztek, mely idő alatt sok kellemes és sok fájdalmas órát értünk át együtt. Bízik a kecskeméti népben lévő igaz magyar őserőben, amely átsegít a megpróbáltatásokon. Köszönetet mond a város kitűnő polgármesterének, aki hét évi főispánsága alatt a legnagyobb odaadással támogatta, köszönetet mond a városi tanácsnak és a város közönségének. kéri, tartsák meg jóindulatukban továbbra is s az Isten áldását kívánja Kecskemétre és népére. A főispán beszédét szűnni nem akaró üdvözlő taps követte, mely után Sándor István tolmácsolta meghatott és mélyen átérzett szavakkal a város minden polgárának háláját és köszönetét a főispán és neje iránt, akik minden bajunkban szószólóink és segítőink voltak, akikhez sohasem fordulhattunk anélkül, hogy a legnagyobb jóindulatot és odaadást ne tanúsították volna ügyeink iránt. Dr. Horváth Mihály országgyűlési képviselő a függetlenségi és 48-as párt nevében, Faragó Béla a munkapárt nevében tolmácsolták a főispán politikai ellenfeleinek, illetve párthíveinek tiszteletteljes elismerését. Ezután Ráday gróf néhány meghatott búcsúszó s percekig tartó tapsvihar és éljenzés után, átadta az elnöki széket Sándor István polgármesternek. *