Kecskeméti Lapok, 1918. január-június (51. évfolyam, 1-146. szám)

1918-01-01 / 1. szám

m­ j A / / * U-' • —'— i / ^„K"^****0^ ' B -Ll. évfolyan, 1. szám.____________._______________Ára: 6 fillér._____________________________Kedd, 1918. január 1. Előfizetési ár MWI 91 * ^e2Jelent minden nap r-t Kecskeméti N­apok —- -Vidékre, postán küldve. .n^.r 4 Alap szellemi és anyagi Egész évre____20 kor. fRESS OJKAD? részére vonatkozó összes negyedévre 5 kor. 1F"0 Cl €j I“ f^O L ITI IC A. I MA F* I 1LAJP« kiadóhivatalba intézendők. A szerkesztésért felelős: Hollósyjános.­­ Telefonszám: 141. I Laptulajdonos: a Nyomdarészvénytársaság. Az egész világ feszült várakozással lesi, hogy annak a tíz napnak leteltével, melyet a breszt-litovszki békekongresszus az ántántnak arra adott, hogy a békefeltételek alapján a tárgyaláso­kon ő is részt vegyen, az ántánt minő vá­laszt fog adni. Az optimisták azt remélik, hogy az ántánt hatalmai meg fogják ra­gadni az alkalmat s hogy az orosz béke­­tárgyalások végül is minden hadviselő ál­lamot egyesíteni fognak a békevágyban. De ezeknek az optimistáknak száma cse­kély s nagyon kevesen vannak, akik meg tudnák indokolni, hogy mire alapítják ezt a reménységüket. A nagy közvélemény, nemcsak nálunk, hanem Németországban is a másik szélsőségre hajlik s meg van győ­ződve arról, hogy az antant a tiz napot elhagyja múlni anélkül, hogy a béketárgya­lásokon való komoly részvételre hajlandó­ságot mutatna. A tíznapos meggondolási időnek tehát eszerint nem igen volna ér­telme s eszerint kár volt az Oroszország­gal kötendő béke létrejöttét azzal is halo­gatni, hogy az ántánt számára ezt a tíz napot engedélyezték. De az igazság ebben az esetben is a középen van. Nyilvánvaló, vagy legalább is minden valószínűség amellett szól, hogy az ántánt követei nem fognak tíz nap múlva elindulni Breszt-Litv›/?z.klx a« béketárgyskr­­sokra, de az is nyilvánvaló, hogy az án­­tántnak háborús fogadkozásai ma már sok­kal gyengébbek, mint voltak még csak he­tekkel is ezelőtt. Mert az orosz békefeté­­telek előtt s főleg azután a válasz után, melyet ezekre Czernin adott, az antant nem érvelhet többé azzal, hogy nem ismeri a központi hatalmak háborús céljait s azokat a feltételeket, melyek mellett a központi hatalmak hajlandók volnának békét kötni. Az annexió nélkül és a kártérítés nélkül való béke ma már le van szögezve s Né­m­etország és Ausztria-Magyarország ma már olyan bizonyságot szolgáltattak arról, hogy sem annexióra, sem hadikárpótlá­sra nem gondolnak, hogy az antant már csak rosszhiszeműen hirdetheti, hogy nem látja tisztán a mi háborús céljainkat. Arra ugyan nem számítunk, hogy Cle­­menceau vagy Lloyd George egyszerre megváltoznak, de arra igenis lehet, hogy az amtánt-államok népe végre megunja mai vezetőinek lelketlenségét, elsöpri őket s önmaga fogja a vezetőit megválasztani. Mert Oroszország példája megmutatta, hogy Ke­­renszkivel nem lehetett békét kötni s Le­ninnek kellett jönnie, aki nemcsak hogy megköti a békét, hanem ebben az egész orosz nép háláját és együttérzését is meg­szerezte a maga számára. Majd be fogják látni a franciák is, az angolok is, hogy ne­kik is meg kell találniok a maguk Lenin­jeit, ha békét akarnak. S akkor aztán hi­ba veri Sonnino az asztalt s hiába ordítja b­e a képviselőház üléstermébe, hogy Trieszt nélkül nincs béke. Mert meglehet, hogy Lloyd George, Poincaré, Sonnino és Cle­­menceau még tovább is uszítani akarná­nak, de nem lesz, aki kövesse őket, mint ahogy Kerenszki is egy szép napon egye­dül állt a maga háborús programmjával. — A karácsonyi vakáció meg­hosszabbíts­­a. A vall. és közokt. minisz­ter ma rendeletet adott ki, melynek értel­mében a karácsonyi szünetet az összes állami, felekezeti és községi iskolákban 14 nappal meghosszabbítja, vagyis eszerint az előadások január 17-én kezdődnek. A mai hivatalos jelen­tések. Budapest, december 31. Olasz hadszíntér: Helyenként fokozott tüzérségi tevékenység. Keled hadszíntér: Fegyverszünet. A vezérkar főnöke. * * * Berlin, december 31. Nyugati hadszíntér: Az Ypern-hajtásban, a Scarpetől délre és a Maas keleti partján időnként fokozó­dott a tüzérségi tűz. Az angol arcvonalon és az Argonneokban kisebb felderítő har­cok folytak. Keleti hadszíntér: Nincs újság. Délkeleti hadszíntér: Macedóniai harcvonal: Monasztirtól északra és a Dórra­n-tó mellett átmenetileg feléledt a tűz. Olasz hadszíntér: A Tomba-hegyháton és a Piave-sza­kaszban, Pederobba mindkét oldalán dél­után heves tüzérség és aknavető küzdelem fejlődött ki. Ladendorff, első főszállásmester. Polgármesteri jelentés: A rekvirálás. — Szénhiány és az áramszolgáltatás. — Füvessy Imre .• kitüntetése. I. Be kell a tekintetes közgyűlésnek jelen­tenem, hogy a Közélelmezési Hivatalt vezető Nagyméltóságú Miniszter Úr 150.000/1917. számú körrendeletével elrendelte a búza, rozs, kétszeres, köles, tatárka, borsó, bab, lencse, lóbab, takarmányborsó, árpa, zab és tengerinek és ezek őrleményeinek rek­­virálását és a város közönsége által e cik­kekből beszállítandó mennyiséget 60,000 méter mázsában szabta meg. E rendeletben foglalt intézkedések egy része olyan, hogy az gazdasági éle­tünknek elviselhetetlen kárt nem okozhat, másrésze azonban az országos viszonyá­­tól sokban lényegesen eltérő helyi viszo­nyok következtében a gazdasági munkák elvégzését veszélyezteti; azokra nézve a jelentésemhez mellékelt előterjesztés nyújt bővebb felvilágosítást. A rekvirálást nem­csak hivatali, de hazafias kötelességérzetből is a kitűzött határidőben, 1918 január 3 án meg fogom kezdetni s lelkiismeretes foga­natosítását a hasonló érzésektől áthatott tisztviselőkkel és más megbízottakkal biz­tosítani fogom. Miután azonban kétségte­lennek látszik előttem, hogy a legmesszebb­menő kötelességtudással foganatosítandó rekvirálás is csak töredékét eredményez­heti a városunkra számítás alapján kivetett mennyiségnek, ez esetben pedig a rende­letből kitetszőleg a fejkvóta leszállítása — még­pedig nálunk nagymérvű leszállítása — lenne a rendelet szelleme szerint elke­rülhetetlen ; miután továbbá ilyen leszállítás nemcsak nehéz nélkülözésekre, hanem a gazdasági munkálatok elvégzésének komoly veszélyeztetettségére és állattenyésztésünk­ben, különösen egyes állatfajoknál, legki­vált a nálunk annyira fontos baromfitenyész­tésben máris mutatkozó nagymérvű hanyat­lást sülős gazdasági rázkódássá fokozhatná , első­sorban e várossal, de közvetve a ha­zával szemben is kötelességem, hogy e veszélyekre reá mutassak s a tekintetes köz­gyűlésnek azt javasoljam, hogy e bajok megelőzését a Miniszter úrnak helyzetünk­ről való felvilágosításával lehetőleg meg­előzni méltóztassék. A törvényhatóságokra meghatározott mennyiségben beszolgáltatandó gabona- és hüvelyes mennyiség kivetése ugyanis sta­tisztika,­­ jelen esetben a rendeletből ki­­tetszőleg a bevetett terület és a termés­átlagok összehasonlításán alapuló számítás, másfelől a szintén statisztikailag megálla­pított lélekszám és szükséglet alapján tör­ténik. Ámde a háborús viszonyok okozta munkáshiányból eredő nehézségek követ­keztében úgy a termésterület, mint a lélek­szám összeírása a legjobb igyekezet da­cára sem rendelkezik még a szokásos megbíz­hatósággal sem. Valószínűleg nem vétetett a mellett figyelembe szántóföldeink mint­egy háromnegyed részének a háborús viszo­nyok következtében 3 év óta tartó felüle­tesebb mivelése által fokozott rendkívüli silánysága, tavaszi vízkáraink és a termés­­eredménynek ama csökkenése, mely még a városunkkal közvetlenül szomszédos köz­ségekkel szemben is mutatkozó csapadék­­hiány következtében állott elő. Másrészt valószínűleg legalább részben figyelmen kívül maradt az a körülmény is, hogy e város határában fekvő kiterjedt szőlőterü­letek, valamint a jelentékeny zöldségterme­lés mily rendkívül nagymennyiségű nap­ v­ég­számot emészt s ennélfogva a gazdasági­­ szükséglet a munkások élelmezésének elen­­gedhetlensége folytán kenyérmagvakban, • • " valamint száraz főzelékben, továbbá zsiráf­dékban, szalonnában s ennélfogva a hizia­­fírz kor­­láshoz szükséges árpában és tengeribejiratb­eli levitát milyen nagymértékben emelkedik. E körül"" ----Ve­mények kellő mértékű figyelembe vétele nélkül ugyanis nem képzelhető el, hogy vá­rosunk ily rendkívül nagy mennyiségű ga­bona és száraz főzelék beszolgáltatására kö­teleztetek volna. De reá kell mutatnom arra is, hogy a gabona átvételt 1. évi október 29 napján kezdtük s a később érkezett 123.000/1917. sz. rendelet, valamint az eleve teljeses­ med­dőnek tekinthető burgonya rekvirálása foly­tán és szétszórt 6000 tanyával betelepített óriási határunk miatt, végül a lelkiismeretes munkára való törekvés következtében még ma sem fejeztetvén be, immár 60 napon át 18 fogatot, 25 hatósági rendészeti köze­get, 25 tisztviselőt és tanítót vagyunk kény­telenek hivatásuktól elvonni, a város köz­élelmezési alpjának mintegy 22.000 korona kiadást okoztunk. 17 iskolában (osztályban) 60 nap óta szünetel a tanítás mintegy 1000 gyermek szellemi és erkölcsi fejlődésének nagy kárára s m­indezen bajok és károk e rendelet folytán megkétszereződnek, holott nagy részük elkerülhető, illetőleg megtaka­rítható lett volna, ha a gabona átvétele, illetőleg rekvirálása már 1915-ben megtett javaslatunknak megfelelően a csépléssel kapcsolatosan megtörtént volna. És ha e bajok nagy része már nem szüntethető is meg, e városnak a katonák és hadi munkások szolgáltatásában hozott, a hadikölcsönök jegyzése körül önként tel­jesített, a póttestek elhelyezésében nyílva­naló s a sebesült katonák érdekében és más háborús jótékony célok érdekében öröm­mel viselt, az átlagost jóval tá haladó ha­zafias szolgálataira hivatkozva, főispán ur őméltóságának és országgyűlési képvise­lőinknek közbemosását kizárva, méltóztas­­sék a Miniszter Ur Őnagyménóságától e kivetés mellőzését, vagy legalább a számt

Next