Kecskeméti Lapok, 1918. július-december (51. évfolyam, 148-298. szám)

1918-10-11 / 233. szám

S­­okiai­ ért lenne éppen a bor olcsó? Jól tudják szőlősgazdáink, hogy a fák nem nőnek az égig, de ki sem száradnak egy­szerre. Maradjanak csak otthon szépen a gazdák, dolgozzanak nyugodtan, majd meg­látják, hogy mindennap vendég érkezik a szőlőbe és bizony az nem azért fog kisé­tálni 10—20 kilométerre, hogy a kéménye­ket megolvassa, hanem, hogy a bor iránt érdeklődjön. Terjed tovább a spanyolkor. Hatósági intézkedéseket kérünk. A Kecskeméti Lapok talán az ország­ban legelőször — hónapokkal ezelőtt — felhívta a figyelmet a spanyolnátha vesze­delmére. Azóta átment a félváros a beteg­ségen s egészben véve a megbetegedések­nek elég enyhe lefolyásuk volt. Haláleset aránylag kevés fordult elő. Az első megbetegedés után, mintha a spanyolkor egy kis szünetet tartott volgg,­ most azonban már járványszerűen dühöng­ő a betegség. A fertőzések kezdenek éleseb-­­ bek lenni és mindenféle komplikációkkal­­ járnak. Ahova egyszer a betegség befész-­­keli magát, ott mindenkit megtámad. A református tanítónőképzőben 25 en feküd­tek egyszerre, szerencsére hamar gyógyul-­ tak. A munkásság körében szintén nagyon­ sok volt a megbetegedés, a műhelyek ki-­­ ürültek és az iparosoknak nagy káruk volt a szünetelésből. A Helvécia szőlőtelepen­­ alig tudnak szüretelni, olyan sokan dőltek ki a mezőkövesdi munkásasszonyok közül.­ A munkásbiztosító pénztárnak ha-­­­vonta 20,000 korona túlkiadást jelent táp- ] pénzben ez a betegség. Mai napon pedig­­ a pénztárnak nyolc tisztviselője betegedett meg súlyosan, ami azt mutatja, hogy a betegség rendkívül fertőző természetű. In­dokolt tehát, hogy sürgős hatósági intéz­kedések tétessenek a betegség meggátlá­­sára. Legalább egy felhívást bocsásson ki a főorvosi hivatal, amelyben a lakosságot a védekezésre kioktassa. A városházán olyan sok ember fordul meg naponként, hogy a fertőzésnek ott nagy lehetősége van meg. Vigyázni kell tehát, hogy külö­nösen a tisztviselők között ne lépjen föl a betegség, mert a mai amúgy is megfo­gyatkozott létszám további fogyásával a lakosság ellátása szenvedne. Szükséges tehát, hogy idejében hívjuk fel a várost védekezésre, nehogy olyan súlyos megbe­tegedésekbe csapjon át a járvány Kecske-­­­méten is, amilyenekről Budapesten és más­városokban hallunk, többe, mint 2—3 koronába literenként, sőt van, aki koronás bort őriz a pincéjében, csakhogy mikor a konjunktúra kedvezett a bornak, mindegyik sietett a kedvező al­kalmat felhasználni és az olcsón vásárolt bort a napi áraknak megfelelően folyton újra és újra emelni. Az Árvizsgáló Bizottság a vendéglők és kávéházak étlapját ellen­őrző munkájában figyelemre méltathatná a borlapot is és a tulajdonosokat figyelmez­tetni, hogy egyszer a fogyasztóközönség érdekében is ragaszkodhatna a napi árak­hoz. A kecskeméti vendéglők étlapja külön­ben is érdemes az Árvizsgáló Bizottság megtekintésére. A kötelező menü­rendszer­nek ugyanis nálunk nyoma sincs, az árak azonban már-már megfizethetetlenek. S most a borok árát az ételekével harmó­niában akarják tartani, a 3 koronás must­árak idején tizenöt koronát kérnek a leg­­silányabb borért. Drága a bor a vendéglőkbe. A borpiacon az elmúlt héten a kül-­­politikai események hatása alatt szinte zu­hanásszerűen estek a borárak. A 10—12 koronás borárak úgyszólván huszonnégy óra alatt megváltoztak és a 12 koronás borra 3 koronáért sem akadt vevő. Joggal elvárhatta a nagy­közönség, hogy e roha­mos áresésnek előnyeit hamarosan a fo-­­gyasztásnál érezni fogja és nem lesz kény­telen a vendéglőkben és kávéházakban 18—20 koronát fizetni egy üveg borért, vagy 10 — 12 koronát a kimért bor literjé­ért. A vendéglősök és kávésok azzal érvel­nek, hogy ők nem mostanában vásároltak a már olcsó borból, hanem a régi boruk van. Ezek a jó emberek azonban elfelejtik, hogy az a régi bor nekik szintén nincs SÍGSKÍStK­ LAPS ti A cérna­ szerencsétlen sorsát figyelem az újság ha­sábjain. Révedező tekintettel a cérnát kisé­rem kalandos utjain, amely nincs és ami van az a méregnél is drágább és ami közkézen­­ forog használhatatlan rossz Nagy szomorú­sággal telik meg az én szivem ezenközben. A régi, egyszerű kovácsmester tisztes emléke jut az eszembe, aki tüzes vas se­gítségével világtalanok szeméről hólyogot operált le ügyes kezével, bámulva és áldva a vakság sötétségétől megszabadítottak által... A most tomboló szennyes, véres, gyötrő háború tüzes vasának rettenetes öl­döklő ereje sem lesz mindig gyűlölt, mert bármennyire fájnak is a testünkbe mart se­bek, el kell ismernünk, hogy e rémséges­­ fájdalom és megpróbáltatás — kirobbaná­sok által lelki vakságainktól szabadultunk meg. A magyar nép szemét a világégés romboló tüze tisztította meg a homályos­ látástól és ez emésztő tűz mellől ma tisz­tán látja félrevezetőit, — akik már a béke verőfényes idején bajba döntötték, nyomo­rúságra kárhoztatták őt. A legkisebbnek látszó szükséglet a cérna is szégyenís, le­­aláz, pirulásra készt és koldulásra tanít bennünket az ő szomorú nincstelenségével. Nem készülhet pólya, rongyos a gyermek, rongyos a nép­ és rongyos a lövészárok­ban sínylődő katona, aki szíve, lelke oda­­kínálásával védelmezi nyugalmas tűzhelye­inket, mert nincs cérna, azaz hogy Magyar­­ország nem tud cérnát előállítani. — Egy ilyen erős, gazdag ország mint mi, nem vagyunk képesek cérnát gyártani, mert ma­gyar uraink, akiknek kezében népünk sorsa volt letéve, iparpártolás, kereskedelem ne­velés és földmivelésünk naggyá tétele he­lyett mindig szócsatákat vívtak az ország törvényhozó testületében s a magyar nép munkájának összeharácsolt gyümölcsét Lon­don és Páris ölébe gyümölcsözték. Az ország sorsát kezünkben tartó al­­­kalmatlan részek eddig se voltak méltók érdemtelenül elnyert díszes helyeiken ülni,­­ ahonnan az új demokratikus Magyarország merészen lendülő ifjú erejével és az utálat tüskés golyóival fogja kisöpörni őket, hogy­­ Magyarországon a békés munka, egyenlő­­ jog, rend és igazság bátorítsa, emelje, védje­­ és megtartsa további ezer évekre ezt a­­ munkaszerető, nagyon sokat vérzett ma­gyar népet, akik ezer esztendő óta nem­csak ádáz ellenségei, hanem nevelésre rend­­­delt saját urai sem bírtak elpusztítani.­­ Miért pusztulnak a sertések? Új sertés mi­g a rekvirálás ellenszere. Nap-nap után érkeznek hírek, melyek­­ mind sertésvészről, a sertések pusztulásá­­­­ról számolnak be. A pusztulási arány na­­­­gyon magas, jóval nagyobb a rendes ser­­t­­ésvész százalékánál. A jelentések szerint a­­ vész különösképen nem a nagy uradalmak sertésállományából, hanem a kisgazdák hi­­zóiból szedi a legtöbb áldozatot. Még kü­lönösebb, hogy a sertésvész szinte egyide­jűleg lépett fel a kormány közhizlalási cé­lokra vonatkozó rendeletével, mely ugyanis a sertések rekvirálását szintén kilátásba he­lyezi Az összefüggés nagyon is szembe­ötlő a sertésvész és a rekvirálás közt.­­ A kisgazdák nevezetesen alighanem úgy­­ akarnak kibújni a rekvirálás veszélye alól,­­ hogy a háziszükségletre be nem jelenthető hízókat — rendszerint a legjobbakat — egy­szerűen leölik s a hatóság pedig csak ar­r­ól értesül, hogy a sertésvész újabb kárt okozott a járásban. A gazdák akként gon­dolkoznak, hogy az elpusztult sertés is több hasznot hajt, mint egy rekvirált hízó, hiszen mindig akad lelkiismeretlen láncke­reskedő, a­kinek el lehet adni a zsírt a maximált ár háromszorosáért. Figyelmez­tetnünk kell a gazdákat, a­kik ilyen módon terjesztik az ál-sertésrészt, hogy a céljukat, már­mint a nagyobb hasznot ily módon nem érik el, mert ezzel a szigorított rekvi­­rálási eljárást teszik majd szükségessé A A hatóságnak erélyesen fel kellene lépni az ilyen visszaélésekkel szemben azáltal, hogy szigorúan megvizsgálnák, vájjon tényleg sertésvészben múlt-e ki a bejelentett jószág, vagy pedig a közérdek sérelmére elkövetett visszaélésről van szó. 233 szar», Tu­tSoa Ml NAP! HÍREK, nwu !« , Szerkesztőség és kiadóhivatal HL Arany Jéám-atea 3 Naptár: 1918. év, október hó 11., péntek.­­— Róm­. kath.; Plaridia sz. —■ Protestáns. Plaxi­­dia. — Görög-orosz: 1918. év, szeptember hó 28., Kariton. — Izraelita: 5679. év, Marches 5., -- Nap­kelte 6 óra 12 perc. — Napnyugta 5 óra 20 perc.­­— Naphossza 11 óra 08 perc. — Holdkelte 12 óra 15 perc, délután. — Holdnyugta 9 óra 04 perc, este. — Első negyed 13-án, 6 óra 0 perc, 1 reggel. Időjárás: A központi meteorológiai Intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a­ következő idő várható: Változékony, — hűvös, — helyenként csapadék. — A 49 évesek szabadságolása és a fölmentések visszavonása. Kü­lönböző pártból való képviselők deputációt küldtek a honvédelmi miniszterhez a 49 évesek szabadságolásának ügyében. A mi­niszter kijelentette, hogy a 49 éveseket még ez év folyamán föltétlenül szabadságolni fogják és hogy megbízást kapott a szabad­ságolás lehető leggyorsabb elintézésére. A­mi a fölmentések visszavonását illeti, bizo­nyos mértékben szükséges lesz, hogy a fölmentéseket, amelyek nem bizonyos év­folyamokra vonatkoznak, visszavonják, hogy a hiány legszükségesebb részét pótolni te­hessen. A miniszter nyomatékosan meg­ígérte, hogy bizonyos évfolyamok felmen­tésének visszavonásáról szó sem lehet­ — A vasárnap sportja. Ha az idő­járás hozzájárul a vasárnapi bajnoki mér­kőzés sikeréhez, úgy elsőrangú sport­élve­zetet nyújt a K. T. E. vecsési L. M. T K. között tartandó hadi bajnoki mérkőzés. Kez hete d. u. 3 órakor. Helyárak rendesek. A mérkőzést fővárosi biró vezeti.­­ A vadásztársaság tagjait figyel-­­­mezteti a rendezőség, hogy aki a 20 iki felsőszentkirályi körvadászatra szombaton 12 én déli 12 óráig nem jelentkezik, az a vadászatban semmi esetre sem vehet részt.

Next