Kecskeméti Lapok, 1918. július-december (51. évfolyam, 148-298. szám)
1918-09-29 / 223. szám
I, OSstít. Hallom, hogy egy nagyszabású hűtőház szükségét egy szalámigyár felállításának tervével is indokolják. Szintén csak a hosszú évek alatt szerzett saját tapasztalataimra hivatkozom, mikor ennek szükségességét tagadásba veszem. Köztudomású, hogy a szalámit friss vágású húsból készítik s ennek ideje november közepétől március közepéig, tehát a hidegebb időjárás tartama alatt van. Ez időben pedig hűtőházra szükség nincs. A város a közvágóhíddal összeköttetésben létesíthet egy kisebb szabású hűtőházat, ez a helyi fogyasztás igényeit teljesen ki tudná elégíteni. Ez csakugyan helyes, szükséges és megvalósítandó volna. Ami a borközraktár tervét illeti, úgy hallom, Sándor István polgármester úr itt, mint legnyomósabb indokot, a helyi termelők érdekeit hozta fel, kívánván, hogy a borközraktárban elsősorban a helyi termelők helyezhessék el boraikat, idegenek, kereskedők, vendéglősök, korcsmárosok pedig csak akkor, ha a helyi termelők borainak elhelyezése után ott még marad hely. Sajnálattal kell felhoznom azt az ellenvetést, hogy a kecskeméti több mint 4000 szőlőbirtokos közül, még 1 százaléka sem fogja borát a borközraktárakba elhelyezni. De nem is ez a célja egy borközraktárnak, hanem az, hogy idegen kereskedőket, vendéglősöket, korcsmárosokat vonzzon ide azzal, hogy az itt vásárlandó bornak helyet, hordót kapnak s szükség esetén kölcsönhöz is juthatnak. Ezek az előnyök hozzák ide tömegesen az idegen vásárlókat s csakis az ily módon ide terelt nagyszabású idegenforgalom utján remélhetjük, sőt bizton várhatjuk is, hogy Kecskemét világhírű borpiaccá emelkedik. Hogy ezután ez városunk gazdasági életének mekkora lökést adna s általában a város fejlődésére mily hatást gyakorolna, fölösleges bizonyítani. Hogy az értekezleten jelen volt borkereskedők, kik a helyi kereskedelemnek kétség kívül jeles képviselői, csak helyeselték a polgármester úrnak a borközraktár létesítésénél hangoztatott legfőbb kikötését, hogy t. i. a borközraktár elsősorban a helyi termelők borait fogadja be, azt igen természetesnek találom. Hiszen ez a kikötés az ő érdekeiket szolgálja, mert elterelni innen az idegen vevőket, ami csak helyi kereskedőknek hasznos, míg a termelőkre, kiket a polgármester úr fenti kikötése védeni akar, egyenesen káros. De a kereskedők gondosan ápolt érdeke nem tévesztendő össze az általános közérdekkel, ami nagyszabású idegenforgalmat, világpiacot kivon, de ami a polgármester úr fenti kikötése mellett el nem érhető. A polgármester úrnak és a borkereskedőknek ez az állásfoglalása nem új keletű. Ugyanezt foglalták el már 1914. évben is, amikor a borközraktárnak egy általam kidolgozott szabályzatát a városi tanács által egybehívott, szakférfiakból álló ankettja tárgyalta, sőt a földmivelési miniszterhez a város jóváhagyásával felterjesztett szabályzatban ez a káros kikötés bele is került. Ennek a hátrányát pedig a fentiek eléggé kidomborítják. A Rumjegyek kikézbesítését a jövő héten kezdi meg a hatóság. A hatósági rumból nem kapnak, akiknek saját művelésük alatt szőlő vagy szántóföld birtokuk, illetőleg bérletük van, mert ezek hatósági pálinkát vehettek igénybe; nem kapnak azok a köztisztviselők sem, kik a beszerzési csoport tagjai, mert ezek a központ útján lesznek ellátva. A jegyért nem kell jelentkezni, minden igényjogosultnak a lakására fogja a tizedes kézbesíteni. A rumot literenként 13 koronáért a környékbeli italmérőktől kapja meg a lakosság, amihez üveget mindenki maga visz. A rum 40 százalékos lesz. Bezárták a polgári leányiskolát. A polgári leányiskolában a növendékek közt nagyszámban fellépett spanyolnátha miatt egy hétig szünetelni fog a tanítás. EmlítÍTS LAPS* Városi közgyűlés. Alig húsz bizottsági tag volt jelen, mikor Patay Tibor főispán a közgyűlést megnyitotta. A tárgysorozaton nem is szerepeltek nagyobb érdeklődést keltő ügyek. A polgármesteri jelentés kapcsán Révész István plébános szólalt fel, aki lendületes beszédben tette szóvá iskoláink szomorú helyzetét. Szerinte a város a háború előtt mindent elkövetett az iskoláztatás fejlesztésére s főleg tanyai iskolák építésével akart a helyzeten javítani, a háború azonban minden ezirányu törekvésnek gátat vetett s ma szomorú, de letagadhatatlan tény, hogy Kecskeméten 8000 iskolaköteles nem részesül tanulásban. A szomorú helyzet oka az, hogy iskoláink nagy része katonai célokra van igénybe véve. — Kecskemétet a kormány állandóan nagyobb kötelességekkel terheli meg, mint a hasonló erejű városokat. Kecskemét pedig szerény, türelmes, túlzottan áldozatkész. A mostani állapotokon pedig csak erélyes és hangos követeléssel lehet valamit segíteni. Javasolja tehát, hogy a város minden erejével törekedjék az iskolák felszabadítására s a főispán és országgyűlési képviselők utján odahatni, hogy kérésünket az illetékes minisztériumok jóakarattal és mennél rövidebb idő alatt teljesítsék. Beszéde végén emelkedetten hangsúlyozta az iskolázás fontosságát s a mostani iskolai állapotok nagy veszedelmét. Lelkes, alapos és komoly beszéde a közgyűlés osztatlan tetszésével találkozott. Állításait minden tekintetben igazolták Kerekes József igazgató adatai, melyek szerint Kecskeméten a háború előtt a tankötelesek 32 százaléka, most pedig 13 százaléka nem jár iskolába, összesen mintegy 6900 gyermek. Arra, hogy Kecskemétet túlontúl terhelik az áldozatok s más városok sokkal kényelmesebb helyzetben vannak, elmondotta beszédében Kerekes József a közgyűlésen Nagyváradnak 15, Pozsonynak 14, Szegednek 4, Szolnoknak 4, Keszthelynek, Miskolcz és Győrnek pedig minden elemi iskoláját visszaadták már a katonai rendeltetésből. Nálunk pedig egyetlen iskolát sem sikerült szabaddá tenni. A felszólalásokra Sándor István reflektált, megerősítette az elhangzottakat s beszámolt azon tárgyalásokról, melyekben a kultuszminisztérium azonban nem részesítette kellő pártfogásban és támogatásban a város kérését. Ha a közeljövő nem hoz változást iskoláink ügyében, fel fogja kérni dr. Horváth Mihály képviselőnket, hogy az országgyűlés előtt tegye szóvá, miért nem járnak a hírös város gyermekei iskolába, azonkívül felkérte a főispánt kérésünk jóindulatára, amit Patay Tibor készséggel meg is ígért a közgyűlésnek. Mi a legcélravezetőbbnek az interpellációt tartjuk, annál is inkább, hogy a város a mostani szomorú áldozatokért az országgyűlés előtt elhárítsa magáról az ódiumot. A közgyűlés apróbb ügyeiről híreink között emlékezünk meg. Szenvedő nőknél a természetes »Ferenc József« keserűvíz növeli az étvágyat, szabályozza az emésztést, könnyű, erőlködés nélkül való székletet hoz létre, s ezáltal sok esetben rendkívül jótékony hatást gyakorol a beteg szervekre. — Gyöngyös város már eladta a szőlőtermését. Gyöngyös városnak saját szőlője is van. Ennek a városi szőlőnek a termését rendszerint még lábon szokta eladni, vagyis úgy, hogy aki megveszi, az szüretelie. Az eladás mindig nyilvános árverésen történik és rendszerint befolyással van a szüreti árakra. Az árverés tegnap volt Gyöngyösön és a legtöbbet ígérő 6 korona 5 fillérért vette meg a szőlő kilóját. Minthogy egy kiló szőlő rendszerint 75 deci bort ad, tehát az eladás megfelel 8 koronás mustárnak. Figyelemmel arra, hogy az ország többi részében sokkal kisebb borárakról olvasunk, tehát Gyöngyös jól eladta a borát. I Mafaa HI NAPI HÍREK, tatául Szerkesztőségi kiadóhivatal HL, Arany János«?« 3. Naptár 1913. év, szeptember hó 29 . vasárnap. — Rom. kath.: Mihály főangyal. — Protestáns: Mihály. — Görög-orosz: 1918. év, szeptember hó 16, Eufémia. — Izraelita: 5679. év, Thiszi 23., Sz.thora. — Napkelte 5 óra 56 perc. — Napnyugta 5 óra 44 perc. — Naphossza 11 óra 48 perc. — Holdkelte 1 óra 21 perc, éjjel. — Holdnyugta 3 óra 2 perc, délután — Újhold október 5-én, 4 óra 5 perc, éjjel. Időjárási A központi meteorológiai Intézet Kecskemétre érkezett jelentése szerint a következő idő várható: Helyenként csapadék, — nyugaton hűvösebb, 223 száll. — Bulgária különbékét köt. Már e hét szerdáján megtörtént a nagy esemény, melyről csak ma szabad tájékoztatni a nyilvánosságot. a bolgár parlament többsége utasította a hadvezetőséget, hogy kössön fegyverszünetet és kérjen békét A bolgár békekövetek elutaztak Szalonikiba, Bécsben és Berlinben pedig be fogják jelenteni a bolgárok semlegességüket. A bolgárok elhatározása nehéz helyzet elé állította a monarchiát, melynek vezetői tegnap koronatanácson beszélték meg további magatartásukat. A helyzet még igen bonyolult, a dolgok még sokfélekép alakulhatnak, az elkövetkezendő sorsdöntő napokat higgadtan kell bevárnunk. — Hősi halál. Kókay László volt városi tisztviselő, a 38 ik, utóbb a 82-ik székely gyalogezred katonája, 32 éves korában, schrapnelte mellen találva, az olasz harctéren hősi halált halt. — Adomány. Kürti Lajos és neje 20 koronát küldött szerkesztőségünkbe a Kada Otthon céljaira koszorumegváltás címen. Tóth Gyuszika elhalálozása alkalmából. — Almásssy Zsuzsa egy gyűlésen nyert fogadást, 10 koronát, a vak katonáknak adományozta — lapunk utján. — Az öszszegeket illetékes helyére juttattuk. — Dr. Vragassy Lipót, kórház, sebész főorvos, Budai utca 39. sz. alá (Régebben Szappanos-féle ház) költözött. Rendel d. u. 2—4 óráig. — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Halassy Krisztina 78 éves korában, folyó hó 27-én csendesen elhunyt. Temetése folyó hó 29 én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz — a róm. kath. vallás szerint — a Jókai utca 21. számú gyászháztól a Szentháromság - temetőben evő családi sírboltba. * Az Est film és a »Sámson« c. artista dráma a mozi mai és vasárnapi műsorának kimagasló számai. Előbbi a múlt hét nevezetesebb eseményeit tárja elénk; utóbbiban érdekes tartalmán kívül Maria vidal számos, szintén eseményszámba menő toilettjeiben gyönyörködhetünk. — Kérelem. Felkérem azon egyént, aki folyó hó 23 ikán reggel a lajosmizsei vonalon Pest felé menő vonatról ledobott egy sárga bőr utazó táskát elvitte (egy kockás ruhás ember), szíveskedjék — illő jutalom ellenében — Balázs Rezső »Erzsébet« gőzmalmában átadni. — Bánó Antal földbiztos, Csongrádi utca 26. szám alatti lakásába, pár hét előtt, az utca ablakán keresztül betörtek. Több értékes szőrme- és téliruhákat, nőiblúzokat, cipőket, stb. elloptak. A ki az ellopott tárgyakat megkend és a tetteseket kikeríti 3000 korona jutalomban részesül. — Veszett kutyák a határban. Részletesen leírtuk múltkor egy veszett kutya garázdálkodását, amelynek a városban is több áldozata volt. Barangolása közben sok kutyát is megmart, amelyek közül egyet a napokban találtak meg Helvéciában. Féloldalára meg volt bénulva és úgy ütötték agyon a járókelők, mielőtt árthatott volna. Elveszett kedden reggel a Szolnoki hegyből a vasút mentén, Bem utcán át a piactérig egy sárga tőr zsebtárca. A becsületes megtaláló a pénzt megtarthatja, sőt azonfelül jutalomban is részesül, csak a benne levő fontos iratokat adja át a benne levő cukorjeggyel megjelölt helyre, vagy lapunk szerkesztőségébe.