Kecskeméti Lapok, 1923. január-június (56. évfolyam, 1-144. szám)

1923-03-24 / 67. szám

Ötvenhatedik évfolyam 67. szám. Ára 15 korona. Szombat, 1923. március 24. Előfizetési ár ttgp ISII m"^en naPi fé/évre"* ~ — K demn­yek t szerkeultség negyed évre___T 990 K (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) killdendék. I­f Alapra------ 320 K J Szerkesztéség és kiadóhivatal ügyes szám­ára 15 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP III. ket., Arasy János-utei 8 sz ' wani[ wiMTrwnnniT i Iiiiummrn E9KKB5&£b»sk5qih» Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmondi. | nyomda^^s*k?ad­óhivatal 141. I felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor. TELEFONSZÁMUÍÍK:­­ A nyomor és pusztulás hiénái. Az élet nap-nap után szakadatlan, megállás nélküli drágulására már sza­vakat sem találunk. Szinte a lélekzet is eláll bennünk, amikor reggelenkint nyomasztó gondok súlyától kábult fő­vel lélekharangként csendül fülünk, a kenyér, a zsír, a tej, a tüzelő, a ruha stb. árának újabb és újabb végnélküli emelése Mintha egy kegyetlen prés alatt feküdnénk, amely utolsó csepp vérünket is ki akarná sajtolni. E prés karjait azok forgatják, akiknek nincs már lelkük, nincsen szívük, nincs em­beri érzés bennük, nem törődnek a gyermekek százezreinek pusztulásával, anyák égbekiáltó jajszavával, nem ér­dekli őket a középosztály lerongyoló­­dása, az erkölcsök romlása. Amíg a halottak birodalma és az élő koldusok tábora félelmetesen nö­vekszik, éppen úgy szaporodik azok száma, akik mások nyomorából élős­ködnek, mint a fa belsejét őrlő szú, a levegőt megmérgező bacillus. Soha annyi láncoló, siker, spekuláns még nem lepte el az országot, mint most, soha oly szemérmetlenül nem drágí­tottak, mint most, amikor már nem félnek semmitől, senkitől s csak egyet­len cél vezeti az árdrágítókat, a gyors és könnyű meggazdagodás. Nincs hatalom, nincs ember, aki meg tudná fékezni az élősdi hadat, nin­csen senki, aki erős kézzel rendet te­remtene a kufárok között ebben a sze­rencsétlen, szomorú országban. Ha ez az állapot még így tart, az éhhalál sötét réme döghalállal fog majd kezet, hogy tej nélkül sínylődő csecsemők, árnyékként vánszorgó anyák, túlfeszített munkától és a megélhetés gondjaitól agyoncsigázott családapák között dús aratást végezzen. Minden magyar embernek lelkében az a vágy él, hogy hazáját régi hatá­rai között lássa. De remélhetjük- e egy szebb jövő hajnalhasadását, ha gyenge, vérszegény, angolkóros nemzedéket tu­dunk nevelni, mert már nem tudjuk megfizetni a tejet, a húst, a ruhát és télen kénytelenek vagyunk hideg szo­bában nyomorogni, nem tudjuk tanít­tatni gyermekeinket, mert minden pén­zünk elvész a sikerek, az árdrágítók feneketlen zsebébe. Nem lehet megtűrni ebben a vérző, roskadozó hazában dologtalan, sehon­nan ingyenélőket, akiknek dologházban, börtönben volna a helyük. Nem lehetne összeírni, nyilvántartani azokat, akik tisztességes munkával és becsülettel keresik kenyerüket és azokat, akik csak here módjára élősködnek? Csak dolgozó embereknek legyen joguk itt lakni és élni e kis országban, amelynek erőre, életképes nemzedékre, erős középosztályra, nem pedig táncoló kufárokra, dőzsölő milliomosokra van szüksége. IAAAAA/VWWWWWWWVWVWVAAAA/ A földbirtokreform vég­rehajtása Kecskeméten. Holnap megkezdik az igénylők összeírását. A földbirtokreform törvény végrehajtása csak lassan halad előre.. Legtöbb helyen, így Kecskeméten is még most kezdik meg a szükséges előmunkál­atokat. A városi tanács egy hirdetményt bocsájtott ki, mely szerint Kecskeméten március 24 én, holnap délelőtt kezdik meg az igénylők összeírását az Okol­légium földszintjén e célra felállított irodá­ban, ahol jelentkezni lehet ünnepnapok ki­vételével naponta délelőtt 9­ 1 óráig. A közönség nagy része teljesen tájékozat­lan a törvény rendelkezéseit illetőleg. Sokan abban a hitben vannak, hogy az igényeit földet ingyen, vagy potom áron kapják meg. Ezért hangsúlyozzuk, hogy nem földosz­tásról, hanem a földek értékének megfelelő vételárban való eladásról van szó. A törvényben (1921. évi t. c. 2. parag­rafusa) felsorolt igényjogosultak — az arany, nagy ezüst éremmel kitüntetettek, a hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, to­vábbá tényleges, vagy nyugdíjas közszol­gálati alkalmazottak és hivatásos katonák kivételével,— amennyiben földre igényt tarta­nak, az igényelt föld minden hokija után 500—500 korona költségbiztosítékot köte­lesek az Ókollégiumban befizetni. Ez az összeg az eljárás költségeinek fedezéséül szolgál. Nehogy olyanok is benyújtsák igé­nyüket, akik a törvényben felsorolva nin­csenek s csak felesleges költségekbe vernék magukat, alábbiakban közöljük a városi ta­nácsnak az igényjogosultságra vonatkozó hirdetményét, mely szerint a földek az alábbi sorrendben és nagyságban adhatók el: 1. Hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és felnőtt hadiárváknak, ha sem a házuk, sem házépítésre alkalmas ingatlanuk nincs s ilyent hozzátartozójuktól sem kaphatnak, családonként 600 négyszögölnél nem na­gyobb házhely és belsőség, továbbá ameny­nyiben földmivesek, illetőleg amennyiben a nem földmives hadirokkantók földművelést folytatni hajlandók és képesek is, csalá­donként megfelelő nagyságú törpebirtok, amelynek területe azonban legfeljebb há­rom kataszteri hold lehet; amennyiben pedig ennél kisebb ingatlanuk már van, ez kiegészíthető az említett nagyságra; 2. mezőgazdasággal foglalkozó, földnél­­­küli, önállóan kereső, önjogú munkások­nak családonként legfeljebb az I. pontban említett nagyságú törpebirtok; 3. mezőgazdasággal foglalkozó önállóan kereső önjogú törpe vagy kisbirtokosok­nak gazdaságaik kiegészítése végett, ha hozzá megfelelő vagyoni erejük és képes­ségük is van, akkora terület, hogy a meg­­levő­ földbirtokuk a juttatható területtel együtt elérheti a helyi viszonyokhoz alkal­mazkodó nagyságú kis családi birtok terü­letét, de 15 kataszteri holdnál nagyobb ne legyen; ugyanekkora földet is két juttatni egyébként a fent említett meghatározás alá eső azoknak a földmiveseknek is, akiknek csak belsőségük, vagy belsőségrészük van, vagy akik már haszonbérletek mezőgazda­­sági ingatlant s haszonbérletüket nem sa­ját­ hibájukból vesztették el; 4. a földnélküli közszolgálati alkalma­zottaknak, továbbá földnélküli kisiparosok­nak, illetőleg ipari munkásoknak családon­ként legfeljebb egy kataszteri hold föld; 5. az önhibájukon kívül végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott földnélküli köz­szolgálati alkalmazottaknak és az ugyan­ilyen hivatásos katonáknak legalább is a törvény szerint nekik járó végkielégítés, illetve nyugdíjmegváltást tőkével felérő értékű, mezőgazdas-­ági művelésre alkalmas, törpe vagy kisbirtok. Az igénylők összeírása után a kérelem jogosságának megállapítása végett egy bi­zottság fog kiszálni Kecskemétre, amelynek elnöke Hankovszky István dr. járásbíró. A tárgyalások befejezése után a tárgyalást vezető bíró az elkészített jegyzőkönyveket a városházán 8 napi időre közszemlére bo­csátja, amely alkalommal mindenki észre­vételét megteheti a határozat eben. Bővebb felvilágosítással szolgál Füvessy Imre nj tanácsnok vezetésével az Ókollégiumban működő hivatal. B sa er 'it* £ s " a e Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, ^ Vasari­ Utca 3* öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket­­,gr&lf Telefon: 252. pr AUTOGÉNNEL HEGESZT. *Sky Hegesztés minden időben! Sürgős munka soron kivül azonnal kész! Minden munka jótállással! AAAA/WWVWWWVAAAAAAAAAáWVAAAA — A helybeli m kir. áll. Katona József főreáliskolában f. hó 19 és 20-án tartottak elég szép számú érdeklődő jelen­létében szülői értekezletet, amelyen az igaz­gató az általános erkölcsi megújhodást célzó és az integer Magyarország vissza­szerzése érdekében követendő nevelőoktatói munka fontos kérdéseivel foglalkozott, kü­lönös súlyt helyezve arra, hogy minő tá­mogatást kér, illetve vár e tekintetben az iskola a szülői háztól. Az értekezlet végén különös figyelmébe ajánlotta az igazgató a szülőknek a »Magyar Középiskolái Tanárok Nemzeti Szövetsége* által díjazott dr. Ká­rolyi János: »Magyar Nemzeti Káté* ját és dr. Takáts György: »Nemzeti Fdtámadásunk Kátéjai­t, mint olyan irodalmi termékeket, amelyeknek egyetlen magyar család házi könyvtárából sem szabad hiányoz­niok.

Next