Kecskeméti Lapok, 1923. június-december (56. évfolyam, 121-294. szám)

1923-06-02 / 121. szám

Ötvenhatodik évfolyam 121. szám. Ára 30 korona. Szombat, 1923. június 2. Előfizetési ár K mtaa m am amma ima....... is 8 mm Ha m « _ Megjelenik minden nap, tülyben házhoz hordva P M P® P® 8® P W P® PMfi I» k n 0 IPs m­a «Ft® ff M hé,fS ----------------------------lka ff % KM L Ifi || Hl |i II H m­ IW ünnep utáni nap kivételével .idék.n postán küldve f% g~ (_ \ Hl T 1H £" 3 | U §§ ír fj ft ).......... Egész évre ___ — K |8 PO HUSwl B H B fi Hn fi 5 B9 Sfi ” 1 fi írinW M­ pg ^vre _ g demen­yefc a szerkesztőség M «•» - - '»* (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) ,,,!, 1A" "”’íre lat hónapra_ #30 K J ------ ...... Szerkesztőség és kiadóhivatal egyes szám­ára 30­0 FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ili. k.r. i­.Bv­­t»o.-uie.S»i T’Tr.T.'piyoiff pyj Amttwit . Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. kudóhivatal 141. Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Az infláció titkaiból. Irta: Koncz Mihály. Az infláció ellentéte a defláció, vagyis a bankjegyelvonás a közforgalomból. Ez akkor fordul elő, ha az államférfiak jóvá ak­arják tenni a sok bankjegykibocsájtás által elkövetett hibájukat, ha — mint kife­jezni szokták — a normál gazdasági viszo­nyok már helyreálltak s a rendkívüli expe­riensekre nincs szükség. Hogy a háború alatta gazdasági hely­zet szanálása végett melyik bankjegypoli­tikát alkalmazzuk, az a viszonyoktól függ. Az inflációs politika is jó, a deflációs is, ha jó. Az infláció Németországnak, Ausz­tr­iának és Lengyelországnak nem ártott, mert ezek ipari államok, nálunk azonban határozottan rosszat tett. Az ipari államok­ban a pénzbőség a közgazdaság menetére hasznos, az agrár államokban ellenben rosz hatással van. Mert az iparos, a kereskedő kénytelen forgatni tőkéjét, hogy megél­hessen és pedig ,kiüti, a hozzá befolyt új bankó tehát nála meg nem áll, han­em teljesíti a gazdasági életre oly jótékony hatású körforgási szerepét. Az agrárállamokban éppen az ellenkező az eredmény. A pénz első­sorban a fog­lalkozásánál fogva is takarékossághoz és hosszú befektetéshez szokott földművelő elem kezéhez vándorol, ott, mert gazdája kiadni nem kényszerül, megakad, b­esat­ráltatik s csak arra jó, hogy az ingatlan árát fölvenni segítsen. Az ipar, kereskede­lem jó része nem veszi hasznát, csak az, amely a nyerstermelővel érintkezik és ab­ból él, a többi pang és kínlódik. Magyarországon a magyar kereskedelem sem vette sok hasznát az inflációnak. Mert magyar tőke nincs. Ami volt, azt már rég kilopták külföldre. Ami nagy üzlet itt van, külföldi tőkével megy. Tehát az infláció csak a külföldnek hozza a hasznot. Én úgy vélem, hogy bennünket a külföld úgy csábított bele az inflációba, mint ahogy cselszövénnyel belevitt a forradalmakba. Ezt még majd más alkalommal kifejtem, itt csak arra mutatok rá, hogy a legyőzött agrárállamok, Bulgária és Törökország éppen nem kaptak az inflációs politikán. De mi szívesen kaptunk rajta, mert hasz­nált az uralkodó osztályoknak. Nálunk ugyanis évek óta, még a háború előtt sem volt demokratikus politika s a közgazda­sági politikát sem intézték demokratikusan, hogy az a nemzet minden rétegének egy­formán használjon, hanem a hatalmon levő osztály érdekei szerint. Szentül meg va­gyok győződve arról, hogy nem lett volna nálunk inflációs pénzügyi politika, ha ebből a politikailag erős osztályoknak kára lett volna. A bankjegyfelesleg ugyanis annak hasz­nál, aki a kibocsájtott bankót először kéz­hez kapja. Mert akkor még van viszony­la­gos valutáris értéke. A kommunizmusban a kommunistáknak (Oroszországban, ná­lunk) az agrárdemokráciában a birtokos elemnek, Merkantil államokban, kapitalis­táknál a tőkének Mert mind a három osz­tály uralmi forma. Például ha a kereskede­lem, vagy a földművelés kap sok milliárdra rugó hitelt, akár 40 százalékra, mai valutá­ban csupa haszon neki, ha ezt 3 hónap múlva 200 százalékkal rosszabodott pénzben fizetheti vissza. (A nyereség 160 százalék.) Ez nem demokratikus politika, ez egy­oldalú közgazdászat, mely feltétlenül az osztályegyensúly fölbomlására vezet. Mint­hogy arra is vezetett. Ez a meggondolat­lanul alkalmazott elosztási politika a kö­zéposztály teljes bukását vorta maga után , az ellenség éppen nem busul azon, ha nacionalista, hazafias középosztály, a ma­gyar művészet, tudomány, államszervezet gyöngül vagy tönkre megy. Hisz éppen ez a célja neki. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA manisztikus gimnázium, amely klasszi­kus tananyagával a tudományos pályákra fogja nevelni az ifjúságot; a reálgimná­zium, amelynek tananyagában a reális tár­gyak és a modern nyelvek dominálnak és amelyek a praktikus pályára készítenek elő; végül a reáliskolák megszigorított matema­tikai, mértani, vegytani és rajzanyaggal, a­melyek a magasabb műszaki, mérnöki stb. pályára nyújtanak majd biztos bázist.­­ A középfokú mezőgazdasági iskolák elszaporítása igen fontos újítása a reform­nak. Ezek felsőbb mezőgazdasági szakok­tatásban részesítik majd a növendékeket. Vidéki városok kapnak egyelőre ilyen intézményt, amely négyosztályú polgári iskolák fölé lesz emelve és a többi közép­iskolákkal lesz egyenjogú. Őszre lépteti életbe a kul­tuszminiszter az új iskola­­reformot. A nemzeti újraépítés egyik legfontosabb eseményének készül az a hatalmas iskola­­reform, melynek előmunkálatai már a há­ború utáni összeomlás szomorú dátumá­tól folynak és amelyet minden valószínű­ség szerint Klebelsburg Kunó gróf kul­tuszminiszter az ősszel életbe is léptet. — A hatalmas iskolareform úgyszólván teljesen készen van és így bizonyosra ve­hető, hogy a kultuszminiszter őszre élet­beléptetheti. Rendelkezéseiről általában azt kell megállapítani, hogy egyrészt fedik szo­rosan az uj kor továbbfejlődési követelmé­nyeit, de visszanyúlnak a csonkaország természeti és gazdasági helyzetéhez. Ez annyit jelent, hogy a továbbfejlődés szol­gálatára bevezetjük a mindenütt hasznosan bevált reálgimnázium típusát és a nagy mezőgazdasági területeken a középfokú mezőgazdasági iskolát. A reformtervezet azonban szűk pénzügyminiszteri kalkulációk korlátjai közt készült, amiért csak erősen megcsonkult állapotban ker­ülhet végrehaj­tásra és így részletintézkedésnek tekint­hető csupán.­­ A reform egyébként három csoport­­rendeletből áll: a középiskolák, a közép­fokú mezőgazdasági és a népoktatás re­formjából Általánosan ismert, hogy a középiskolai reform új típusa osztja fel az eddig meglevő reál és gimnázium típusú középiskolákat. Eszerint lesz ha­ a hűség és a munka jutalma. A Gazdasági Egyesület tegnap délelőtt megtartott igazgató választmányi ülésén osztotta ki a két kecskeméti mezőgazdasági munkás között a földmivelésügyi miniszter jutalmát. Az egyik ünnepelt munkás O. Polgár Sándor betegsége miatt nem jelent meg, helyette fia vette át a jutalmat, id. Almássy Sándor pedig személyesen jelent meg az ünnepélyen. //„„ Az ülést Kovács Sándor gazdasági egye*­sületi elnök nyitotta meg. Kifejezést adott ^ f ^ ama örömének, hogy mint a gazdatársada­­lom legelső emberei ünnepelhetnek két ki- t . váló munkást, akik hosszú idő óta hűség í ' * gel, szorgalommal és becsületességgel ezt a kitüntetést kiérdemelték. Az Isten áldását és segítségét kérte, hogy minél hosszabb*, m­i ideig teljesíthessék hivatásukat. Ezután a főispán meghaló szavak kere­tében osztotta ki a földmivelésügyi minisz­ter jutalmát 1000—1000 koronát és egy díszoklevelet. Felolvasta a földmivelésügyi miniszter leiratát. Az ország súlyos hely­­­­zetében nagyobb anyagi áldozatot nem hozhat, azonban a miniszter fölötte szük­ségesnek és kívánatosnak tartja, hogy a kitüntetés nagy jelentősége külö­nösképen kifejezésre jusson a jutalmak kiosztásánál. Beszédében rámutatott arra, hogy a munkát csak a kereszténység idejében kezdték megbecsülni, az ókorban csak a rabszolgák dolgoztak. A tisztességes mun­kát és a szorgalmat akarja felvenni a kor­mány, amikor kiemeli és például állítja e két kiváló munkás embert kívánja, hogy családjaik is az ő nyomdokukon ha­ladva, töltsék be azt a hivatást, hova a sors állította őket. A főispán szavai után melegen ünnepelték a két kitüntetetett, kik­nek nevében gazdájuk köszönte meg az ünneplést. ' rt H B t ... . . . e Minden törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, Westeri­ Utca 3* öntöttvas, réz, bronz, aluminium, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket OlKrAU Telefon: 252. BOT AUTOGÉNNEL HEGESZT. *G| Hegesztés minden időbeni Sürgős munka soron kívül azonnal készt Minden munka jótállással!

Next