Kecskeméti Lapok, 1923. június-december (56. évfolyam, 121-294. szám)

1923-06-10 / 128. szám

0 óra 36 korona. Vasárap, 1923. junius 10. ötvenhatodik évfolyam 128. szám. Előfizetési ár Id­ybee házhoz hordva vidéken postán küldve Egész évre ___ — K Fél évre ____ — K legyel évre _ I 1806 K ify hónapra___ 036 K Egyes szám ára 30 KKecskeméti Lapok (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond, TELEFON82ÁJÍTÍSK : SZERKESZTÓSSG.......................... MI NYOMDA ÉS KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő:Oroszlány Gábor Megjelenik minden nap, hétfő és innepatáai nap kivételével a lap szellemi ét anyagi részét érintő összes ti­fii desvények a szerkesztőség vagy a kiadóhivatal címére kfildeadjik. Szerkesztőség és kiadóhivatal Mt. kar., Array jáass­aíre S­SS A tisztviselőkérdés sok izgalom ás keserűség után végre elin­dult a józan és teljes megoldás felé. A pénzügyminiszter bejelentette a nemzet­gyűlésen, hogy már a június hónapban in­­tlemnitási felhatallmással új alapokra fek­teti a tisztviselői fizetést, úgy hogy az a jövőben egységes lesz és nem romlik az eddigi nevetséges törzsfizetésre, különböző pótlékokra és segélyekre.­­ Bejelentette a pénzügyminiszter a kormány azon szándé­kát is, hogy a természetbeni ellátást las­sanként leszereli s az eddigi k­ommenciós rendszer helyett a tisztviselőknek olyan fizetést akar, amelyből magukat becsülete­sen elláthassák A miniszter ugyanakkor, amikor adott és ígért, kért is. Nevezetesen munkát, szorgalmat, sietséget kért a tisztviselőktől és azt, hogy ne késleltessék i­sktáit annak a nagyközönségnek, amelynek a helyzete egyáltalán nem rózsásabb, mint a tisztvise­lőé, sőt , talán lélektanilag talán nehezebb is, hiszen minden panaszát nem irányít­hatja — mint a tisztviselő teszi — gyű­jte­ményesen és központilag az állam felé. Becsületesen­­feltárja végül a miniszter azt is, hog­y a tisztviselői létszám újabb apasz­tásával kell számolnunk, ugyanakkor meg­említette­­ a régi B) listások ügyét is, ami szerencsére éppen nem vigasztalan. A B­ listások 95 százaléka ugyanis már­is elhe­lyezkedett az életben. Mindebből az a tanulság, hogy az állam ha kitűnő tisztviselői gárdát emberségesen akar jgvadr-'mnni (ami kötelessége is), ezt nemcsak a bankóprés segítségével teheti, hanem erélyes és belterjes gazdasági poli­tikával. Az állam többek között Magyaror­szág legnagyobb ipari és kereskedelmi vál­lalkozója is, óriási tröszt, amelynek kezé­ben van számos vállalat, műhely, telep stb. Ezeket a nagy gazdasági értékeket kell ki­fejleszteni, gyümölcsöztetni, vezetni nem bürokratikusan, hanem a gazdasági élet becsületesen okos, gyakorlati követelmé­nyei szerint. Az állam úgy fog tudni több és fehérebb kenyeret adni, ha az eddiginél többet és jobbat termel javakban és érté­keken. Ami egyébként nemcsak öncélú fe­ladata, hanem példaadó kötelessége is. UWWWWWWWWW«WWWQ\nAAAn­ — A KTC vasárnap a KAC széktói pá­lyáján látja vendégül a Rákoscsabai TK kitűnő csapatát. A mérkőzés iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg, mert a váci al­osztály bajnokságában második helyen álló Rákoscsabai TK kitűnő erőt képvisel. El­zőleg a középmagyarországi kerület két legjobb ifjúsági csapata kerül össze és küzd az ezüst érmekért. B rn ff­ ifi zj­é e­lmesén törött, kopott, szakadt, repedt, kimart, kilyukadt vas, acél, éhk * *»*rI“UICÍt öntöttvas, réz, bronz, alumlum­i­, nikkel, stb. tárgyakat és géprészeket Ifiál# Telefon: 252. (NT AUTOGÉNNEL HEGESZT. Hegesztés minden időkért! Sürgős munka soron kívül azonnal kész! Minden munka jótállással.!­­ A Uniték. Ezekben a sorokban nem arról a tanitói típusról lesz szó, amelyiknek csak oklevele van, de nem tanít, amelyik egy nap öt sajtóperrel küzd és 1 őzben sajnálkozik, de nem is arról, amelyik előbb L­echner volt s csak aztán lett f*jmagyarrá, hanem a­z­okról, akikről dr. Eötvös József, mint »a nemzet napszámosai« ról irt s akikről Bismark azt mondotta, hogy »esik sok jó kiváló taní­tót nekem s én azokkal ha kell megfojtom Franciaországot.« Ennek az országnak a sorsát — négy év meddő küzdelmei igazolják ezt, — nem vezető politikusai, nem is a forum hangos szavaié és író legényei fogják jobb útra, a boldogabb jövendő felé terelni,­­„hanem az az uj mezesés, amelynek szive, felke, el­méje a magyar tanítói kezekben v. A magyar tanulóság kezében van jövő Ma­gyarország sorsa, a maga foglalkozásé­hoz és feladatához hű tanítóság kezében, szakéban, amilyenekkel Kecskemét városa dicsekedhetik. A pusztai tanítóéban, aki a puszták és tanyák gyermekeibe oltja bele az erdélyiek, a felföldiek, a déliek sajgó sebeit és székéban, akik bennt a városban ha kell az iskola psd mellett, de he kell a szinészi dobogón is hathatósan szolgálják azt a kultúrát, amely erősebb fegyver ezer ágyúnál, de erősebb fegyver sok fajvédelmi szónoklatnál vagy vezércikknél is. Mindezek a gondolatok azért jutnak most eszembe, mert Kecskemét tanítósága ép most, a legnagyobb iskolát munka, a vizsgák idején, nem kimérve sem időt, sem fáradtságot, két este ,János vitéz­ precíz és kiváló előadásában gyönyörködtette Kecskemét közönséget. Nem mesebeszéd és nem elfogult meg­­átrapítás az, hogy az önfeláldozó nemes munka, amely ott az iskola­patdok mellett, az közművelésében, a művészet istápolásában keresi és tölti be, ha parányi körben is, a maga nagyszerű hivatását, az többet szol­gál a haza érdekének, mint az a munka, amely a maga mesterségét elhanyagolva, csúnya viták és harcok, kbecsmérelések és ledorongolások közepette akar a nagyvilág színe előtt érdemeket szerezni. A kecskeméti zsinóság nem ehy a ka­­tegóriához,tartozik. Kecskemét tanítósága: — tanuló. És e szó nagyszerűségében benne van az, hogy le a kalappal tanítóid előtt Kecskemét népe ! Mert egyedül ők azok, akik világforrongások, nagy politikai küz­delmek idején nem feledték és nem feledik el, hogy hazánk, életünk, boldogságunk az ő kezükbe van letért. Dr. Nagy László. WVWWWkAAAAAAAAAAA/WWWWWVWV — A M gyar Sakkszövetség m­este­rei ma, szombaton este fél 9 órakor ját­szanak a Royal kávéházban. Vendégeket a sakkör szívesen lát. A játékban résztvenni szándékozók sakktábláikat hozzák maguk­kal. Vasárnap 11 órakor Exner Kornél ny. államtitkár, a sakkszövetség elnöke ismer­teti a magyar sakkozás legutóbbi sikereit. A dalárdisták majálisa. A Polgári Dalkör június 1- én, vasárnap tartja trijálisát a kisr­yiri erdőben, melyre a Dalkör ezúton hívja meg Kecskemét vá­ros dalkedvelő és dalért lelkesedni tudó közönségét. A majális iránt igen nagy az érdeklődés, mert a Dalkör olyan műsort állított össze, amely minden tekintetben megfelel a legkülönbözőbb igényeknek. Komoly, hatásos hazafias modalok, gyö­nyörű irredenta dalok ás tréfás, víg dalok a legújabb bordásokkál felváltva kerülnek előadásra. A majálison meg fog jelenni az első középmagyarországi fésüsipar dalár­dája. Lesz alkalom gyönyörködni az ez alkalommal városunkba érkező, a dalosok között már nagy ismeretségnek örvendő kámáni képviselőjelölt nagyhatású beszé­dében. Ezenkívül sok más kádereden tő, kacagtató bohóságok szórakoztatják a kö­zönséget. Üdítő ételekről, italokról —a­me­lyek bőségesek, ízletesek és olcsók lesz­nek — maga a Dalkör gondoskodik. A zenét Bogácsi teljes zenekara szolgáltatja. Vonatok indulnak délelőtt 11 órakor és délután 2 és fél órakor. Jegyek minden dalosnál válthatók 150 koronás árban. A Dalker kéri a közönséget, hogy a jegyet feltűnő helyett viselje, mert így az ellen­őrzés sokkal könnyebb lesz. «VWWWWWWWWWWWWWWWWUV Iparoskongressszus Veszprémben. Az Iparostestületek Országos Szövet­sége­ ezidei kongresszusát Veszprémben e hó 29-én, 3- án és július­­ én tartja meg és programmját a következőképen állította össze: Június 29 én délután 4 órakor a kongresszus ünnepélyes megnyitása, a ti­sz­tikar megválasztása, a megjelentek üdvöz­lése, a kongresszus elnökének a kézmű­vesipar helyzetére, sérelmeire és kívánsá­gaira kiterjedő megnyíló beszéde. Junius 3- án, szombaton délelőtt 9 től délután 1-ig és délután 4 től 7-ig, valamint junius 1 -ig, vasárnap délelőtt 9-től délig az alant felsorolt kérdések megvitatása és fölöttük való határozathozatal. 1. Az iparosnyugdij. 2. Az 1922: XII. tc. (új ipartörvényt) élet­beléptető végrehajtási rendelet. 3. Ipartes­tül­tek reformja. 4. Országos Kézműves­­kamara. 5. Az építőipari törvény megalko­tása. 6. A betegsegélyzés reformja. 7. Az állami, községi és nem ipari szövetkezeti üzemek versenye. 8. Ipari szövetkezetek és az iparosok 1.sz. Központi Szövetkezete. 9. Közszállítás, közmunka. 10. Ipari (kis­ipari) hitel. 11. Rokkantügy. 12. Politikai érvényesülés (iparospárt). 13. Kézműves­ipari napilap és szaksajtó. 14. Vegyes elő­terjesztések és javaslatok. Szombaton és vasárnap a fel­előti kérdések megvitatása a jelzett sorrendben történik s az egyes ügyek tárgyalására annyi idő áll rendel-

Next