Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)

1924-01-01 / 1. szám

J Cj 01/ f \r f * I ^ ilmWedik erffitysw 1. szám. * Ara 350 keresia 1524. január 1. Hitnek« ár »i«vei E­llesi Ei fiítuényíl tőség * (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) "" * timéri ’£7 Csapra... . felüt . Sierkentíség­ét kiiáékiuál­ta?« náv. in 350 k FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP m. t«­.. tr», u.. . t tt Főszerkesztő: Hrikovszk­ij Zsi­m­ond, Íy?wda­thívata" 141. Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. .....................................................- ................................ ....... .................................. ......— " "■■■ it.-w-— tt Murgács Kálmán szerzői estélye. Marsdék Magyarországon nála senki nem tudott dallal bizalmasabb barátságot kötni a sírva vigadó és vigadozva kesergő ma­gyar néppel. Ő hajolt ebben a megpróbál­tatásokkal komor időkben, legdalosibb hű­séggel és leghűbb dalolással a nótát min­­dig szerető és kereső magyarok szivére. Gyökössy Endre tiszteli meg ez elismert sorokkal Murgács Kálmán dalait, amelyeket gyönyörködve hallgatott tegnap Kecskemét,, közönsége Hamar népszerűséget hóditó, lelkes és hazafias dalokat zenésített meg Murgács Kálmán s s megzenésitéssel komoly irre­denta munkát végzett. Mert dalaiban a nép­dalok üdesége, színes, hangulatos meló­diája rejtőzik s egészen természetes, hogy nem egy sikerült dal, már ott él ezrek szí­vében és ajkán. Magyar bánatról, magyar gyászról beszélnek e dzivác s a magyar fel­támadás reménységét hintik dalos szivekbe. Közönségü­nk s/Piniette* fogadta esőt, fittye­léssel, szívesen beilgatta húsz legszebb szerzeményét. Legmélyebb, leg­őszintébb hatást keltettek a következő da­lok : Csíkországi fenyvesekben, Ha te büsz­kélkedtek, Galamb játszik a párjával, Amíg székely főidőn. A dalest bevezetőjéül Grégersen Lujza, a fővárosi MANSz, kiküldötte mondott lendstzetes, meleg szavakat a magyar ta-­­ r­vaszról. \\ 1924. A repülő idő kereke az uj esztendő hid­­in keresztül gördült. A múlt esztendőt az Edő mélysége elnyelte s az uj az elhanyatlott helyébe lépve, indul el velünk a jövendő bizonytalan útjára. S mi, vándorai ennek az útnak, egymástól, útitársainktól kér­dezzük, mit hoz reánk ez az esztendő ? Hová visz bennünket ? Pedig ezek a kér­dések hiábavalók . . . Hiszen senki sem tud reájuk feleletet adni. Tehát másik kérdést kell feltennünk : Mit kell tennünk ebben az esztendőben ? Törekvéseinknek megvan a maga hatá­rozott végcélja. Nincs magyar szív ebben a hazában, mely ezért a végső célért ne dobogna : országunk talpraállítása, feltá­masztása. De hány erős pillért kell építs­­ü­nk a megkicsinyített fundamentumra, hogy az országépítés munkája sikerrel ke­csegtessen. Zilált gazdasági helyzetünk tenülthozása, fizető­eszközünk értékének állandósítása, a kor és helyzet viszonyai­nak megfelelő törvények alkotása, a tér­emelő munka megindítása s ennek előfel­tétele az élet-, vagyon é­s jogbiztonság megszilárdítása, belekapcsolódás a nemzet­közi élet ipari, kereskedelmi s politikai vnatkozása ibs, alkalmat teremteni a ma­gyarság minden szellemi, anyaagi s erkölcsi értékének kifejlődési lehetősége számára. Békét teremteni egymás között befelé, erőt tudni mutatni kifelé ... s m mindenekfelett megmenteni sstngulo kultu­rasokat s teljes erővel s fejlődés vonalába állítani. .. Mindez magától érlelődő tennivalója az új esztendőnek. Ez alkalommal tűm is ezeknek az elvégzendő feladatoknak kije­lölése akar felelet lenni a feltett kérdésre. Mit kell tennünk az új esztendőben ? Egy mélyrehatóbb programmot kell kijelölnünk, amelynek betöltése nélkül immár nem képzett vé is el a magyarság megmentése és felemelkedése. A magyarság megromlott érzésvilágát kell megváltoztatnunk ! Valami vésztjós­ó, példátlan jelenség az, hogy a fc.a nemzet legszomorubb tragédiá­iban évek hosszú során keresztül m­eg­­vossonlásban éljen egymással .. . Azt még meg lehet érteni, hogy a csapás első ká­­bultságában az egymást vádolás a gyü­­lölség füzében lobbanjon fel s egy darabig égve pusztítson. De hogy az első ütés kábulásából feleszmélve, immár ötödik esz­tendeje, akkor, amikor minden érdek azt parancsolja, hogy egymásra találjon a nem­zet, mely különben örökre elvesztheti ma­gát .. . Még mindig az egymás ellen törés ingerült ördögeinek rabságában van ... ez csak azért lehetséges, mert valami hiba történt érzésvilágában, lelkivilágában ... Pedig a magyar lélek, a magyar jellem nagyszerű: egyenes, bátor, nyiltszivü s a magyar érték páratlan, lovagias, s a sze­retet törvényének áldozó, hit­télen haragú, de jó szóra riv­e­ztelődő, önző sok szót, de ha megt».... » szivéhez vezető utat, páratlanul áldolatkés Sérelmeiért szemtől szembe megtör­ásra dal, de esz­ményeiért önfeldozásra kész. Haragosát kerüli, de közügyekben vele együtt dol­gozik. Ezeket a szép és nemes erényeket bon­totta be korommal az ötesztendős háború tüzének fojt© füstje. S ez az oka an­nak, hogy e fojtó füstben a magyarság nem tudván egymásra találni, nem képes megindulni a feltámsolás utján. A magyar érzésvilág megvan fertőzve. Ez az oka, hogy cselekmények történnek itt, amelyek merőben idegenek íz­ész magyar lélektől s amelyek otthonosak voltak ugyan a cári Oroszországban, de még ott is a nappal világosságában, nyílt utcán követték el s nem az éjszakának leple alatt, orozva, gyá­ván . .. Besepiru!­oz e­mber orcája ... S s titkos bombavd­ókhoz hasonlatosak az egyéni becsület ellen merényletek, am­lyeket jól elhelyezett r .a­m'-.ks), gyanúsí­tásokkal igyekeznek b-­ fe­ketíteni a nem egy nézetet vallókat s a maguk érdekeire ily módon veszélytelenné tenni, hiszen talán nincs ebben az országban a maga utján járni tudó s akaró ember, legyen az állam­férfi, vagy egyszerű polgár, kire rá ne­modták volna: megvették a zsidók ! Ha végkép elsülyedni nem akarunk, meg kell menteni a magyar lelket, megtisztítani elhomályosult érzésvi­ágát s visszaállítani a megalkuvást nem törő, kivételt nem ismerő erkölcsi törvény tiszteletét s mindenkinek parancsaié tekintélyét. Ez pedig csak egyaton lehetséges . . . Élő, hatóerővé tenni újra a magyarság lel­kében a tiszta — s nem politikai — ke­­resztyénség magasztos eszméit. Azt a keresztyénsége­’, mely ott ragyog Krisztus életében és példájában, amelynek igazságai ott vannak lefektetve Krisztus tanításaiban, amelynek szelleme ormán árad szét Krisz­tus telkéből s amelynek alpja a szigorú, fegyelmező, önmaga, nem tekintő s egy’­forma mértékkel mérő szeretet. Az a sze­retet, melynek egyedüli mértéke az igazság, az igazság, melyn­ek egyedüli próbája a szeretet. Lelki átalakulásra van szüksége a ma­gyarságnak, benső nagy megújhodásra, hogy poraiból megélemedve egy uj, tiszta, boldog Élet felé mehessen . . . Ezért kell megváltoztatni érzés világát! Ezért legyen mindenek fölött ez a programmja az 1924 évnek. *AAAfWWVAAAAA\fkAAAAAAAAAAA/VAAé'W Farsangi naptár. Január 5. A KEFHE« bálja az Úri Kaszinóba». 12. Vitézi Szék bálja, az Úri Kaszinóban. 19. Jogász-bá­l az Úri Kaszinóban. 19. A tanulók teaestélye a Gazdasági Egye­sület dísztermében.­ ­ — Karácsonyi szünet m­eghosszab­bitása. Az állami polgári leányiskolában a na­gyméltóságú vallás és közoktatásügyi minisztérium rendelete értelmében a kará­csonyi szünet január 6 ig tart. A rendes tanutás hétfőn, január 7-én kezdődik — az állami elemi polgári leányiskolában­ is. Ország—világ. A jóvátételi bizottság a magyar jóvátet­telről véglegesen csak január 17-ike után dönt. — A hófúvás és a nagy hideg miatt órákat késnek a vonatok. A mozdonyok kondenzátorában megfagy a víz. — Appo­­nyi Albert egy újságíró előtt kijelentette hogy most már vége kell hogy legyen a békességes tűrésnek és hogy a legerélye­­sebben kell követelni a kormánytól a so­rozatos bűntények gyökerének kiirtását. — A kormány újabb ezer vagon rozs kivite­lére ad engedélyt. — A Keresztény Gaz­dasági Párt felbomlik. — Zichy János gróf betegsége miatt visszavonul a politikától. * Bulgária a kötelező katonai szolgálat visszaállítását követeli a nagyhatalmaktól. — A berlini nyomdatulajdonosok felmondanak valamennyi munkásnak. 'wwwwwwwwwuvwwwuvwww Levetik !

Next