Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-04-16 / 89. szám
ötvenhetedik á¥?dlyem 89. szét». Ára 1000 kora«» Szerda, 1924. április 16. Kcrri/CMETI liflDAV —i“.Z IVCuncric 11 liHrUlv ss» i b tdaaBtHves s aserkasdöseg rBbtapr» 2«-«« totou«, é. U.41M..U Hm I*ta ar« 1000 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP »n. m., mzgmsai*£ms£i&xxa& tseimi^gs^a'^.'^sJraawpamBamBBmam^gaataammmmaKammiasKzuumTf ntwnT»iWMMn'— r T' I *X,EIjEFOÍTSBA3£T7£í181 t Főszerkesztő: Hankovszzky Zsigmond. j 141 t Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) I wm^ literenként 2000 koronától 5000 koronáig 1 ffillgSSicKI DOrOKallaSl f 01 bármilyen mennyiségben a | i— ■ 1—■ 1 1 u mii iBiiiiiiiMiiiMMiiiilirMitrrniiiiTirrriiiiwiiaii mii ......................--- -- ■■■1! Horváth Zoltán, Propper Sándor és Kiss Menyhért nyilatkozata a Kecskeméti Lapoknak a felhatalmazási törvényjavaslatról. A függetlenségi Kossuth párt álláspontját Horváth Zoltán Félegyháza követe fejtette ki lapunk számára : — A most tárgyalás alatt levő szanálási törvényjavaslatnak — úgymond — helyes neve Bethlen diktatúrájának véglegesítéséről szóló törvényjavaslat lenne. Én a magam részéről eddig sem kételkedtem abban, hogy a mai kormányzati rendszer csak látszólagos alkotmányossággal működik, azonban — úgy hiszem — hogy ezen törvényjavaslatnak alapos áttanulmányozása után mások is erre a meggyőződésre fognak jutni, hogy ha eddig nem is, de ezután feltétlenül a Bethlen féle diktatúra fog bekövetkezni. Egész bizonyos, hogy a Bethlen mögött élő többség ezen diktatúra javaslatokat meg fogja zavarni. Rá fognak azonban hamarosan jönni, hogy ezen javaslatok törvényerőre emelkedésükkel sem befelé, sem kifelé nem fogják azt az eredményt elérni, amit ezen két irányban Bethlen István eléjük festett.Befelé s bekövetkezendő és a cikezeti hatalommal rendelkező kormány által tetszés szerinti módon és arányban megállapítandó közterhek agyon fogják nyenni az adózókat, kifelé pedig a nemzetközi összeköttetéshez szükséges megsértés és jóakarat volt ellenségeink részéről, csak akkor fog igazán bekövetkezni és állandósulni, ha a teljhatalommal felruházott kormány továbbra is két kézzel fogja szórni nemzeti szuverenitásunknak drága kincseit. — Óriási felelősséget vállal magára a többségi párt, hogy ilyen mérhetetlen hatalmat suház olyan kormányférfiakra, akik négy és félévi kormányzásuk alatt csupán arról tettek tanúságot, hogy a történelmi időknek megfelelőig kormányozni nem tudnám . Azt mondja gróf Bethlen István, hogy a volt ellenségeink talpraállítsunk céljából segítségünkre jönnek. Én erre ezzel a klaszszikus mondással válaszolok: »Timeo da naos et dona serentes.* (Félek a görögöktől még akkor is, ha ajándékot hoznak) Kiss Menyhért -az alábbi nyilatkozatot tette munkatársunk előtt: — Magyarország gazdasági talpraállítását meg lehetett volna oldani anélkül, hogy a ssisánlánthoz fordulunk. Pártunknak ugyanaz az álláspontja, mint Nagy Emilé, akinek el kellett hagyni az igazságügyi tárcát, s miért követelte, hogy a belföldi kányszerkölcsönt a SCO leggazdagabb embertől kell Magyarországon behajtani. A külföldi kölcsönt, vagyis a 250 millió arany frankot mi idehaza színtén megtaláljuk, mégpedig a nagytőkéseknél és nagybirtokosoknál, akik ugyanolyan biztosítékok mellett, mint amilyeneket a kormány a külföldi bankároknak biztosít, szintén hajlandók lettek volna az állam rendelkezésére állani. A harmadik legfontosabb tényező 12 önálló jegybank felállítása és a korona stabilizálása. Erre vonatkozóig pártunk álláspontja, hogy ugyanolyan bankot kell felállítani, mint Németországban és ugyanolyan pénzegységet, mint ami ott bevált. A jelenlegi német értékmérő szilárdabb, mint a dollár, mert az egész rerrszo vagy orra alapozza meg értékét. — Nálunk érték megfelelne a járadék korona, amely tőkét nem vonna el az országból, stabil pénzemre, jó értékmérő, és a teljesen tönkretett középosztályt és munkásságot olyan pénzhez juttatná, hogy tudna vásárolni érte. — Politikailag azért helytelenítjük a kormány akcióját, mert lélektanilag képtelenség olyan államokhoz fordulni, amely államoknak érdeke Magyarország tönkretétele. Igaz ugyan, hogy újabb külpolitikai események, melyek Németországban, Oroszországban, Lengyelországban, Törökországban és Olaszországban történtek, melyek a magyar erők nacionalizmusát és a magyarság fenmaradását európai szükségkép védelmezik és konzerválják, jobb belátást eredményeztek az utódállamokban és most jelét akarták adni annak, hogy Magyarországgal bizonyos tekintetben megegyeznek. Mi azonban ennek ellenére jobb szerettük volna, ha magyar népet koldusmódra nem állítjuk oda az utódállamok ajtajába, hanem saját erőikből kellett volna talpig ártanunk. A kormány ezt az egyetlen helyes és a magyar nép önérzetének megfelelő módot elmulasztotta, ezért teljes bizalmatlansággal vagyunk iránta és mindent el fogunk követni, hogy a javaslat törvényerőre emelkedését megakadályozzuk. A szociáldemokratapárti képviselők közül Propper Sándort kérdeztük meg. — Az országnak — úgymond — feltétlen szüksége van kölcsönre. Egy belső kölcsön sikerét a nagybankok tartózkodása miatt nem lájuk biztosítottnak. Ennek ellenérv, mégis a kölcsönjavaslatok ellen kell állást foglalnunk, elsősorban is főképpen azért, mert a jelenlegi kormányzati rendszer kezében és kezelésében nem várunk gyógyulást a kölcsöntől, másrészről a kölcsön feltételeit olyan súlyosnak tartjuk, hogy ha pillanatnyi javulás be is állna, a végső kialakulás feltétlen kedvezőtlen gazdasági helyzetet hoz létre. — A javaslatos terhek túlnyomó részét a dolgozó néposztályokra hárítja. Az igazságrént-keretosztás ulbb nyomort és gazdaság- megigzlódtatsi i-s eredményez. — Legelsősorban demokratizálni kellene a kormányzatot, megalkotni sz általános titkos választójogot és ennek alapján új, tiszta választásokkal a nemzetgyűlést öszszehívni. Csak egy ilyen nemzetgyűlés volna alkalmas arra, hogy az országot mai súlyos gazdasági és társadalmi helyzetéből kivezesse." Az a nézetem, hogy a munkanézüliség csak fokozódni fog, mert a költségvetés tisztán adminisztratív kiadásokat tartalmaz, a termelésre stmmul, nem fordít ratik. Külpolitikai szempontból sem várunk semmit a kölcsöntől, amrt azen nagy kérdések, amelyek tisztázásra várnak, a nemzetek új csoportosulásával egyáltalán érintve nincsenek és arra igy befolyást nem gyakorolhatnak. WWWVWWVWVAAAAAAAAAAAAAAAAA/ Nyári eső áprilisban. Furcsa időket élünk A hivatalos, naptári tavasz régen elmúlt s még mindig fűtött szobában tanyázunk és künn télikabátban didergünk. A nap is csak élvétve s félősen meri egy-egy sugarát a felhőtakaró egy egy kicsiny nyílásán a földre röpíteni, hogy hamar visszaszívja megint és felettünk megint fázón, szürkén borulva sötétlik az égbolt És az eső esik, esik, esik. A napokban újat produkált megint az időjárás. Délben sűrű, nagycseppes nyári meleg esőt küldött az agyonáztatott földre, majd jéggel tarkázta az esőt, borsószemnyi jégszemekkel, amelyek sűrűn kopogtak a földön s ugráltak fölfelé a kemény kövezetről, hogy pár perc múlva vízzé olvadjanak és belevesszenek a sárba Délután folytatta az idő a nyári komédiát, menydörögni kezdett, így játszott az idő nyarat... de meleget nem hozott. Este megint be kellett fűteni, hideg volt. Nem is tavaszi hős, ha■ nem télvégi hideg.