Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-04-17 / 90. szám
Arg 1000 korona Csütörtök, 1924. április 17. ötvenhetedik évfolyam 99. szára. Előfizetési ár '•gtiöei! kárhoz hordva vidéke a postán küldve itejm évre_______— K ?sifcre_____ — K fesgyedévre____90,890 K így hónapra 28,000 K (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) h itt ilia ír* 1000 K FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP tamsamícietissBSSnaut ■PMWMWCWBBMBaWBBaM a ¥• ' Főszerkesztő: Kankovesky ^ilgmond. MtrrgrKBMpgMPanawiMiiCTWBeaa^afrgMyHacfca^wPiaMagai TELEPONSeiMUKK : SagKKESZTŐSÉG .. .. „ .. *Ai 3 TÖMD A 2,3 glAD&nVfo kX. Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Megjelenik minden nap hétfő és i ««eputani nap kivételével 4 lap essiiesii és sdytgj rmét éríató Srtnü kfll•reméejiek e szerűsítlőség '«íjy * kiadóhiviííai rímére iSideudéi. Szerkesztősigét kiadóhivat« •ff. *«í.. ifsajr jí?'..al att* 8 * «im\ , Tn~yaffav»ga«ar»B«aw«Eat? Polgárnak lenni mm annyi, mint tőkepénzből, vagy más kész Vigyorból élni és a polgár fogama alá tartőzik a tisztán munkájából élő embere. Ellentétet keresni a közönségesen úgynevezett »polgár«, meg a »munkás « között tehát már csak azért sem való. De még ha ez az ellentét elkerülhetetten volna is, annak kiélezése semmiképp sem volna bölcs dolog egyik fél érdekében sem. Mi, a polgári rend védelmezői, tisztán látjuk, hogy az ellentét szitása ká- I ros a munkásságra nézve is, mert hiszen a szervezett hatalom, az anyagi erő s a szellemi fesőbbség egyaránt a mi részünkön van s a munkásnak nevezett elem, ha pillanatra győzelmet arat, ezt a győzelmét nem képes a maga javára felhasználni. Láttuk 1919-ben, hogy a proletárnak nevezett elemek uralma olyan gyűlölet és elégedetlenséget kellett minden vonalon, s annyira kivette a vezetést magának ezen osztály érett és politikai irányításra képes elemeinek a kezéből, hogy ennek az uralomnak megszűnését — pedig keserves szolgasággal felváltott megszűnését — az egész ország diadalként üdvözöli. Azonban ezt a marxista elveket hirdetőknek hiába magyarázzuk, ők sz osztályharcot nélkülözhetetlennek tartják s az ellentétek elsimítását célul ki nem tűzik. Ám legalább mi, akik a polgári rend mellett vagyunk, értsük meg, hogy az ellentét szitása nekünk sem érdekllnk, sőt a polgári rend javára leginkább akkor munkálkodunk, ha az ország minden becsületes lakosának egyetértő munkálkodására törekszünk. Egészen bizonyos ugyanis, hogy az ellentétek mesterséges kiélezése csak akkor tehetséges, ha az elégedetlenség megadja erre a hajlamosságot. Hasztalan prédikálják az osztályharc szükségességét akkor, ha az úgynevezett munkáselem meggyőződik arról, hogy anyagi helyzet és szabadságjogok tekintetében, magán jóléte és a közügyekbe beleszólhassa tekintetében nincs rosszabb helyzete, mint a haza más lakosainak s a maga sorsában számottevő javulást akármilyen nagy felfordulástól sincsen oka remélni. Azonkívül pedig számot kell vetni az úgynevezett »polgári« elemek azon részével is, amely, részint nemes lelkesedésből részint a maga jövőben remélt érvényesülése érdekéből kiáll a polgári rend védői sorából s a támadók közé lép. Ezeknek a kezéből kivenni a fegyvert semmivel sem lehet inkább, mint az alsóbb néposztályok emberséges kezelésével, helyzetük tehető javításával. Mennél kevésbbé zárkózik el az erősebb társadalmi osztály a gyöngébb érdekeinek számbavételétől és támogatásától, annál kevesebben lesznek azok, akik a naguk társadalmi osztályainak magatartásával elégedetlenek s még inkább kevesen azok, akik azt remélhetik, hogy a most még gyöngébb, de fölfelé törekvő osztály majd őket, mint jólétzre melléje álltakat, emeli vállára. Nemcsak nem emberséges, de nem is célszerű tehát a nemzet különböző rétegeinek egymás ellen sorakoztatása. Annak, aki a polgári társadalmi rend fennmaradását komolyan óhajtja, faj, vallás, vagyon, származás, társadalmi osztály, foglalkozás szedni való elkülöníléseket mm szabad lenni, annak minden hitnyelvű, osztályú magyarral szorosan kezet kell fogni. /vuuwvuvwwwwvwwwvwvww A pénzügyminiszter tervezete a vagyonváltságról. A pénzügyminiszternek a vagyonvsitságról szóló jelentése a következő: A kereskedők és áruraktárak és az ipari üzemek árukészletükre az 1923. év végén mutatkozó érték és árak alapján 10,000 aranykoronáig fél százalékot, ezentúl 10 százalékig emelkedő vagyonváltságot fizetnek. Ez a maximális 10 százalék 5 millió aranykorona értékű áruraktár után fizetendő. Az 1921. évi vagyonváltság törvényes rendelkezései szerint befizetett összegeket oly módon számolják el, hogy a befizetett öszszegeket a befizetés hónapjában megállapított kulcs szerint aranykoronára fogják átszámítani. A befizetés időpontját a pénzügyminiszter rendeleti úton állapítja meg. A részvénytársaságokat és szövetkezeteket kölcsön nyújtására kötelezheti és a kölcsönösszeg nagyságát az 1923 ik évi részvény- vagy üzletrésztőke szerint állapítják meg. A tőzsdén jegyzett részvényekkel bíró vállalatok részvénytőkéjüknek 2 százalékát, a tőzsdén nem jegyzett vállalatok pedig a rájuk már kivetett vagyonváltság százszorosát kötelesek fizetni kölcsön címén. A vagyonváltság fizetésére, megállapított határidő után alakult részvénytársaságok és szövetkezetek részvényei,illetve üzletrészi névértékének 2 százalékát kell fizetni kölcsön címén. A kölcsönt 1925. január 1 én kezdődő 5 félévi részletben kell fizetni. A miniszterelnök a szanálási vita lezárását kéri. Noha az ellenzék több tagja nép, felszólalásra készül a szanálási javaslatok ellett, politikai körökben azt remélik, hogy a nemzetgyűlés a mai napon az árthínos vitát befejez . Az eddigi felszólalások közül legtovább, öt és háromnegyed óráig Zsírkay János beszélt, a hosszabb beszédeket Payer Károly, Horváth Zoltán és Rupert Rezső mondotta. A kormánypárt mindent megpróbál, hogy az ellenzéki szónokok ügybuzgalmát mérsékelje. Almássy László tegnap Heinrich Ferenc társaságában behatóan tárgyalt Hegymegi Kiss Pállal, az ellenzék vissfetidézőjével a vita gyors befejezéséről. Magállapodásra nem jutottak és most az a helyzet, hogy az ellenzék továbbra is korlátozás nélkül folytatja a vitát. Mégis remélik, hogy a javaslat általános tárgyalása ma éjfélre véget ér. Bethlen István gróf a mai napon szólal fel s fölszólítja az ellenzéket, hogy a javaslat megszavazása elé ne gördítsen akadályokat. Azt a hírt, amely erősen tartotta magát, hogy a kormány ujabb kényszerkölcsönt tervez, a legilletékesebb helyen határozottan megcáfolták. Komoly forrásból azt a hírt kaptuk hogy az ellenzék gróf Bethlen István miniszterelnök felszólalásában bizonyos kijeleléseket vár a választójogra vonatkozóan. A miniszterelnök — hír szerint — hajlandó megnyugtató kijelentést tenni. Így a szanálási javaslatok tárgyalásának befejezése mindezt nagyobb zökkenő nélkül, simán biztosítottnak tekinthető és a Ház húsvétig tető alá hozza a szanálási programmal. WXAAAAAAAAAAAAAAA/WXAAAAAAAAAA/V Tisztviselői létszámapasztás és fizetésrendezés. Jó forrásból értesülünk, hogy a kormány a tisztviselőkre 1924. június 1 től kezdődő hatállyal a következő intézkedéseket szándékozik tenni. A fizetések a mai 25—28 százalék helyett 40 százalék aranyparitásra emelkednek. De megszűnik a kedvezményes ellátás, élelmiszer, tűzifa, szén, ruha, cipő ellátás. E helyett a családfők havi 25 aranykoronát, a családtagok fejenként és havonként hét aranykoronát kapnak. A vasúti kedvezményeket még a tisztviselőkre is lényegesen korlátozzák. A létszámcsökkentés java részét már júniustól keresztül viszik, de a 40 száza d Magasfokú borokat vásárol bármilyen mennyiségben a I 3FICUTXK.TTTS Részvénytársaság, Széchenyi-tér 5. sz.