Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-04-29 / 98. szám
címhetedik évfolyam 9. szám. Ara 1COO korona Kedd, 1924. április 29. Offiletési áriáinkon ászhoz hordva ük in postán küldve %10 évre___— K m ívre______ — 8 ájfyed évre___60,#00 8 r'ff'tólapra___ 28,000 R ífy*i iátári 1000 XKekkenéti llAPOK (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) Megjelenik minden na p hétfő és Inneputáni nap kivételével i lap italistülét is j «gi rénít érintő 3mes kGijemtBjrtk t mrfcentőség ?*gy a.kiadóhivatal elmére kBiveadők, szerkesztdség és kiadóhivatal il. kar.. Araejr Jáisi-ntt* 8 Főszerkesztő: Hankovszky Z a tgmond. TELEFOK88AMIZKB:: ttUKIS ZSOLC............. ■TTOKBA ÉS ERDOHIVATAL141. Felelős szerkesztő Almássy Sándor. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP A város közgyűlése, A város folyó havi rendes közgyűlése meglehetős élénk érdeklődés mellett ma foly le. Sokan voltak jelen olyan bizottsági tagok, akiket csak elvétve láthatni a közgyűléseken, viszont feltűnő volt más szorgos bizottsági tagok távolmaradása. Horváth Béla és 20 társa önálló indítványt nyújtottak be a szanálási törvényjavaslatok elfogadásáért a nemzetgyűlésnek köszönetnyilvánítása, a kormánynak pedig bizalomnyilvánulása iránt. Élénk viták előzték meg az indítványt a városháza folyosóján a megnyitás előtt, azonban bizonyos volt, hogy egyetlen ellenvetés nem fog elhangzani, legalább emellett bizonyított az, hogy a közgyűlés megnyitásakor a fajvédők tűvei kint maradtak a tanácsteremben s csak az indítvány elfogadása után vonultak be. Megjelent a közgyűlésen Zsitvay Tibor a nemzetgyűlés alelnöke is. Féltizkor nyitotta meg Fáy főispán az ülést. A részvét meleg szavaival parentálta el e nemrég elhunyt Gyeness Sándor dr. törvényhatósági biz. és közigazg. biz. tagot, ovábbá Csabay János törvényhatósági biz. tagot. Emléküket jegyzőkönyben örökítik meg s a gyászoló családhoz részvétlevelet intéz a közgyűlés. A napirend során Harkay Béla főjegyző felolvasta Zsitvay Tibor válaszát a törvényhatósági bizottság üdvözlő beszédére, majd Horváth Béla és társai indítványa került sorra, amit egyhangú éljennel fogadtak. Leskó Lajos és társai haszonbér leszállási ügye körül nagyobb elvi vita fejlődött ki, aminek eredményeképpen elfogadta a közgyűlés a polgármester indítványát, mely szerint a haszonbérlőkkel szemben csak a gazdasági év végén helyezkedhet a város a méltányosság álláspontjára. Cegléd város átiratának kapcsán elhatározta a közgyűlés, hogy a saját termelésű bornak és saját főzésű pálinkának kis tételeknek italmérési engedély nélküli eladásának megengedése iránt feliratot intéz a pénzügyi kormányhoz. A párisi olimpiai versenyekre induló magyar athléták költségeihez való hozzájárulás címén 2 millió koronát, a Katona József Színház segélyezésére pedig 5 millió koronát szavazott meg a közgyűlés azzal, hogy a színház részére kilátásba helyezett államsegélyt is teljes egészében rendelkezőre bocsátja a színigazgatónak. Több kisebb fontosságú ügy elintézése után a közgyűlést fél 11 órakor rekesztette be az időközben eltávozott főispán helyett a polgármester. Magyar Nemzeti Bank Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminiszter tegnap kibocsátotta a Magyar Nemzeti bank alapítási tervezetét. A Bank célja, hogy alapszabályai keretében Magyarország feresetén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezése álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt azonban az, hogy a készpénzfizetéseket aránynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek gyűjtése által előkészítse és a készpénzfizetések törvényszerű megkezdése után fentartásukat biztosítsa. A bank köteles lesz továbbá minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a bankjegyeknek érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek ez az értéke, amely az aranyvalutás vagy értékállandó valutával bíró országokra szóló váltók árfolyamában kifejezésre jut, állandó maradjon. A bank a jegykibocsátás jogával 1943. december 31 ig van felruházva. A társaság alaptőkéje 30 millió aranykorona és egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik, mely azonban 25 koronánként negyedrészvényekre is elosztható. Az aláírás 1924 április 28 áta kezdődik és 1924 május 7-éig tart. Jegyezni lehet búzában is. Aláírási helyek vidéken a Jegyintézet fiókjai, vagy azon pénzintézetek, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai. A Mezőgazdasági Kamara a mai napon felhívást intézett a gazdatársadalomhoz, hogy minden gazda jegyezhet, sőt a saját érdekében jegyeznie is kell. Az érdeklődők bármikor felvilágosítást nyerhetnek a Kamara helyiségében Rákóczi út 5. sem. AAAAAAAAAAA/VWWXAAAAAAAAAAAAAAA A nyomdai bérmunkások sztrájkja következtében beállott helyzet olyan komoly jelenségeket vetett felszínre, amelyek a kormányt sürgős és elhatározó intézkedések megtételére kényszerítették. Ez intézkedések legelsője az, hogy a magyar királyi belügyminiszter a Budapesten megjelenő összes időszaki lapok megjelenését és terjesztését eltiltotta, kivéve a kormány által kiadott Rggeli Hírek, Esti Hírek és Morgenzeitung című lapokat. A belügyminiszteri rendelet szerint kétségtelen, hogy a munkásság terorisztikus fellépése messze túlmegy a szoros érteltműben vett bérharc fogalmán és keretein s ezt a helyzetet komplikálja még az is, hogy egyes időszaki sajtótermékek, dacára a nyomdai sztrájknak, mégis megjelenhettek és tendenciózus izgató közleményekkel igen káros irányban igyekeztek befolyásolni a közvéleményt. »Ezt az ország köznyugalma és közrendjének megóvása érdekében — mondja a belügyminiszter — megengedhetőnek nem tartom s nehogy az olvasóközönség a szélsőséges sajtóorgánumok híradása által félrevezettessék. Indokoltnak találtam, hogy a Budapesten megjelenő összes időszaki sajtótermékek megjelenését és terjesztését megtiltsam illetékes helyen rámutattak még arra, hogy miután egy terrorisztikus fellépésű kis csoport kényétől volt függővé téve az, hogy mely lapok jelenhessenek meg és melyek nem s ez a tény a sajtószabadság elvének flagráns megsértését jelenti, a kormány ebből az indokból is indíttatva érezte magát a megfelelő rendelkezés kiadására, aminek következtében Budapesten a holnapi nap folyamán és további intézkedésig csupán a kormány által kiadott Reggeli Hírek és Morgenzeitung, hétfőn délután pedig az Esti Hírek című lapok fognak a közönség tárgyilagos tájékoztatása céljából megjelenni. AAAAAAAAA/WWWWVA/WWWAAAAAAA — A német jóvátétel ügye. A Pitit Parisien értesülése szerint a francia miniszterelnök a legutóbbi napokban nem egy, hanem több levelet intézett Barthouhoz. Ezek a levelek azonban nem érintik a jóvátételi bizottságot. Franciaországnak a jóvátéti bizottság legutóbbi határozatára adott hivatalos válasza oly okmány, amelynek tartamára nézve a Quai d’Orsain teljes hallgatásba burkolódznak. Arra az esetre, ha a szövetségesek válasza ma délelőtt a jóvátételi bizottság titkárságához megérkezik, azt azonnal hivatalos munkálat alá veszik és a tanácskozást egy későbi hivatalos ülésen folytatják. A kormány betiltotta az összes fővárosi lapok megjelenését. A nyomdai munkások a sztrájk mellett döntöttek. Amint jelentettük, a nyomdászok szervezete szombaton leszavaztatta az összes nyomdai munkásokat, hogy döntsenek a munkába állás és a sztrájk fölött. A szavazás titkos volt és délután 5 órakor ért véget. Leszavazott összesen 2930 munkás, 2703 szavazó a sztrájk mellett nyilatkozott, 203 pedig a munka újra való megkezdését kívánta, 33 szavazat érvénytelen volt. Az ötezer főnyi nyomdai munkásságnak tehát körülbelül egyharmadrésze nem vett részt a szavazásban. I Magasfokú borokat vásárol bármilyen mennyiségben a I I p R U K T U S Részvénytársaság , Széchenyi tér 5. sz. I