Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)

1925-07-01 / 146. szám

LVIII. évfolyam 146 szám. Ára 1000 korona. Szerda, 1925. július I. Előfizetési ár helyben házhoz hordva vidéken postán küldve Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. I Telefonszám: 141. I Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. Egész évre — K Fél évre — K Negyed évre 60.000 K Egy hónapra 20.000 K Egyes szám­ára 1000 KKecskeméti Lapok (KECSKEMÉTI FRISS UJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Megjelenik minden nap hétfő és ünneputáni nap kivételével . A lap szellemi és anyagi ré­szét érintő összes küldemé­nyek a szerkesztőség vagy kiadóhiv. címére küldendők Szerkesztőség és kiadóhivatal V. ker., Kéttemplom-köz A város június havi közgyűlése. Dr. Kiss Endre az új főügyész. Zsúfolt padsorok és telt karzat mutatta a mai törvényhatósági közgyűlés nagy jelen­tőségét. Természetesen nem a vízvezetéki és csatornázási előmunkálatok tárgyában készült tanácsi és pénzügyi bizottsági javaslat keltette fel a szokatlan érdeklő­dést, hanem Angyal Vidtor örökének be­töltése. Fáy főispán megnyitójában mele­gen üdvözölte az »igazán szép számban« megjelent bizottsági tagokat és azon óha­jának adott kifejezést, vajha minden köz­gyűlést hasonló érdeklődés kísérne a jövőben. A kormányzó üdvözlése. Napirend első pontjaként Horkay fő­jegyző felolvasta a kormányzó iránti hó­doló nagygyűlés határozatát, amelyet fel­állással vett örvendetes tudomásul a köz­gyűlés. Dr. Szabó Lajos emléke, őszinte részvét hangján emlékezett meg a főispán dr. Szabó Lajos tb. tanácsnok elhunytáról. Kiemelte, hogy sokra hivatott, szorgalmas tisztviselő volt, akit közéleti tevékeny munkájáért a társadalom szeretet­tel övezett körül s javasolta, hogy emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítse meg. Javaslatát a közgyűlés egyhangúlag ma­gáévá tette. A választás. A tiszti főügyészi pályázatok elbírálására hivatott jelölő bizottságba a közgyűlés dr. ív. Szabó László javaslatára Szappanos Elek, Csősz József és Pacsa Mihály bizott­sági tagokat választotta meg, a főispán dr. Kiss János, dr. ív. Szabó László és Faragó Béla bizottsági tagokat nevezte ki. A sza­vazatszedő küldöttség elnökévé ugyancsak a főispán Pacsu Mihályt, tagjaivá dr. Ma­gyar Józsefet és Sándor Miklóst jelölte ki. Fáy főispán a polgármesteri jelentés után olyan kérdést tett fel, melyre általános tet­szés mellett hozták meg az egyhangú választ: a közgyűlés azon óhaját nyilvánította ki, hogy a választást a többi napirendi pont letárgyalása előtt ejtsék meg. A jelölő választmány első helyen dr. Kiss Endrét, a másodikon dr. Márkus Ferencet jelölte. Dr. Dömötör László és dr. Lestár Albert pályázatukat visszavonták. A névszerinti szavazást az /? betűnél kezd­ték meg. Az első szavazatot Reiter József adta le. Tíz órakor kezdődött a szavazás és pon­tosan háromnegyed óráig tartott. Egy ízben meg kellett szakítani, mert Tóth Mihály felhívásra olyan Tóth Mihály szavazott, aki nem bizottsági tag. Miután az elnöknek még kezében volt szavazólapja, visszaadta s Tóth azt magáénak vallotta. Fáy főispán a kételyeket annak kijelentésével oszlatta el, hogy amenyiben a választás egy szavazaton dőlne el, azt újból fogják megejteni. Legnagyobb izgalomban folyt le a szava­zatok összeszámlálása, ötvenkettőnél még egyformán kaptak szavazatot, azután dr. Kiss Endre állandóan vezetett 6-12 sza­vazattal. A szavazatok lefejtése után a főispán ki­hirdeti a választás eredményét. Leadtak 204 szavazatot, amelyből 108-at dr. Kiss Endre, 96 ot dr. Márkus Ferenc kapott. Kiss Endre dr. t tehát Kecskemét város újonnan megválasztott főügyészévé jelenti ki s felkéri a hivatali eskü letételére. Zajos éljenzés közepette vonult be a meg­választott a közgyűlés szine elé. A főispán üdvözlő szavai. A hivatali eskü elhangzása után Fáy fő­ispán üdvözli meleg szavakkal a főügyészt. A főügyész úr eddigi közhasznú tevékeny­sége — mondotta — megnyugtató biztosí­téka annak, hogy uj állásában hozzáfűzött reményeinket beváltja s kérem, hogy alkotó, szervező képességeit mindenkor szeretett városunk javára használja fel. Dr. Kiss Endre programja. Az üdvözlésért elfogadott, meleghangú köszönetet mondott az új főügyész, majd programmot adott munkásságának irányáról, ígéri, hogy nemcsak annak a többségnek, amely megválasztotta, hanem az egész köz­gyűlésnek és Kecskemét város minden haza­fias polgárának bizalmát és elismerését meg akarja szerezni új állásában. Köszönti a városi tanácsot, amely nem állított akadályt jelölése elé, a tisztviselőket s kéri őket, fogadják olyan szeretettel, mint amilyen szeretettel a háborúból visszatérve ő támogatta munkájukat kívülről. A főügyészi állás munkakörét boldog emlékű elődje idejében­­ismerte meg s eb­ből csak egyet emel ki, a­ városi haszon­bérlők ügyét. Tudatában van annak, hogy e mintegy ezerfőnyi család Kecskemétre és a hazára rendkívüli fontos s ezeknek gondozása, a város és a bérlők érdekének összeegyeztetése első feladata lesz. Ezután a földreform kérdésére tér át. Ez a kérdés a várost mint földtulajdonost ér­dekli, de létkérdést jelent a birtokon kívüli tömegeknek. Ha mint ügyvéd ember lépne új állásába, ezzel ki is merülne programmja. De mint küzdő ember tért vissza a hábo­ruból és mozgósításnak tekintette a hábo­rút követő időket is Negyven éves korom­mal a komoly meglátások korához érkeztem el — folytatta beszédét. — Itt állok, mint egy régi kecskeméti család sarja, (taps) amely családot évszázadokon át a haza, a város iránti szeretet, az önzetlenség, az önfeláldozás és a közügyek iránti érdek­lődés vezetett, amely család mindig kemény gerincű, de meleg szívű volt. Itt állok a törté­nelmi kálvinizmusból fakadó, szilárd hitemmel s amikor amellett hitvallást teszek, mélységes tisztelettel ismerem el a magyar testvér katholi­cizmus n­emzetfentartó erejét. A két vallás nemes összefogása virágoztatta fel váro­sunkat, annak összefogását látom megvá­lasztásomban s ez lesz a jövő biztos fejlő­désének az alapja is. — Küzdő ember voltam, de ellenséget csak a háború és a kommunizmus alatt ismertem. Ellenfeleim hangoztatták ve­lem szemben, hogy a »gyülölség em­bere« vagyok. E vádat visszautasítom s csak egy példára hivatkozom. A négy és féléves vérzivatar alatt a magyar katonák ezrei voltak alám rendelve s mindig csak a szeretet áramlott felém. Meg vagyok győ­ződve, hogy ha most ezeket a katonákat szavaztatták volna le, megválasztatásom egy­hangú lett volna. Beszéde végén bejelentette, hogy a veze­tése alatt álló politikai lap kötelékéből ki­lép, mivel az új állásával össze nem egyez­tethető s az átszervezés már is folyamat­ban van. Dr. Kiss Endre után dr. Nagy László ügyvéd kért elsőnek szót. Az ellen­párt nevében üdvözli az uj főügyészt s be­jelenti, hogy ha azok a szavak, azok a programmpontok, amelyek elhangzottak, szívből és létekből fakadók voltak, az ellen­párt a legnagyobb megnyugvással fogadja a választás eredményét s Isten áldását kéri a főügyész munkájára. Iványosi Szabó László dr. azok nevében üdvözli Kiss,,Endrét, akik kívánták a meg­választását. S a mi hitünk, reménységünk, — mondotta — s Ígéretet kaptunk benne a város jövendő fejlődésére. A főispán ezután egy a választás alatt lejátszódott incidensről ad számot, amelyet jegyzőkönyveztek. Fél 12 órakor tértek át a tárgysorozat többi pontjainak letárgyalására, amelyre helyszűke miatt jövő számunkban térünk vissza. * Nagy várakozás és heves küzdelem után döntött a közgyűlés. A megválasztott dr. Kiss Endre személye és képzettsége meg­felelő a tiszti főügyészi állásra, eredményes működésének elengedhetetlen feltétele azon­ban, hogy pártpolitikai működését lezárja, a nemzeti életben való építő közreműkö­dése mellett kizárólag e városért munkál­kodjék s egyforma szeretettel álljon min­den polgártársa rendelkezésére. Nem hagy­hatjuk emlités nélkül a 12 szavazattal ki­sebbségben maradt dr. Márkus Ferenc ér­demelt, a városnál végzett hasznos és értékes munkáját s érthetőnek találjuk, ha nagy táborát mellőzése fájdalmasan érinti. Hisz szűk, hogy a köz méltó módot talál mun­kájának elismerésére. Art/WVWWW\AAAAAAAAAAA/\AnAAAAAA A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara rendkívüli közgyűlése. A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara vasárnap délelőtt tartotta tisztújító rendkívüli közgyűlését a Gazdasági Egye­sület nagytermében Purgly Emil elnöklete alatt. Ennek a közgyűlésnek különösen nagy értéket, súlyt és jelentőséget adott a fontos tárgysorozaton kívül a központi és vidéki közigazgatás, valamint a gazdasági szabad társulás legkiválóbb reprezentánsainak meg­jelenése, a tagok nagyfokú érdeklődése, úgyszintén az elhangzott, maradandó becsű beszédek, felszólalások egész sora. Mind­ezek a Kamara fontosságának, három éves működése eredményességének s a hozzá­fűzött remények jogosságának elismerését jelentik. Nem csekély öröm és büszkeség városunkra, hogy a Kamara itt talált ott­hont és innen irányítja, több törvényható­ság területére kiterjedő hatáskörrel, már ed­dig is jelentős eredményeket felmutató mű­ködését. A közgyűlésen megjelentek Purgly Emil elnök, Staub Elemér ny. államtitkár alel­­nök, dr. Gesztelyi Nagy László igazgató és az egész tisztikar, továbbá Koós Mihály ny. államtitkár, országos kamarai igazgató, gróf Keglevich Gábor, a Pestmegyei Gazd. Egyesület elnöke, Agerasztó Tivadar alis­pán, Csergő Hugó Csongrád­ vármegye alispánja, Bokor Pál Szeged város h. pol­gármestere, Greskovics Pál csongrádi vá­rosi tanácsnok, Villmann János, a Bajai Gazd. Egyesület alelnöke, Kecskemétről Fáy István főispán, Zimay Károly polgár-

Next