Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)

1925-07-24 / 166. szám

LVIII. évfolyam 166 szám. Ára 1000 korona. Péntek, 1925. julius 24. Előfizetési ár helyben BjJP pB jBflBB B (pB&4f) pSflBB B |BB| M | B Megjelenik minden nap házhoz hordva K C f \ g| I« Iff P T | 11 IK O IC n L L | H O I E I I k­i­ Wfl111’ * anyagi rá-Egész évre — K ■ ■ ® m *** TM m **** m ^ szét érintő összes küldetné­félévre ~ K ftfFPQk'FMFTI FP1QQ HICAfU nyék a szerkesztőség vagy negyed évre 60.000 K |i\ULji\Ll­\L 11 l»\lua UJanUJ kiadó hiv. címére küldendők W2 K____________________FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP____________________ Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. Telefonszám: 141. Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. Európa konszolidálása. A lezajlott világháború a ringa hallatlan méreteiben és súlyos következményeiben oyan példákkal szolgált az emberiség szá­mára, melyeket a jövő érdekében jó lesz figyelemre méltatni. Régente, ha aláírták a békeszerződéseket, ezzel megszűnt a há­ború és a népek visszatértek a munkához, hogy reparálják és visszaszerezzék azt, ami a háborúban elveszett. A világháború azon­ban, amely a harctereken a fegyverek végső felhasználásával folyt, a békeszerződések aláírása után sem szűnt meg, dokumentu­mául annak a hallatlan elkeseredésnek, amely az egymás ellen küzdő nemzeteket oroz­gatja. Sötét és kíméletlen gazdasági há­ború indult meg, amely a fegyverrel legyő­zöttek végleges tön­kretételét akarta Legaébb is a háborús gyűlölet és az erőszakos bé­krék eső perceiben olyan mértékben, amely­ből nincs többé feltámadás. Franciaország, melyről el kell ismerni, hogy a legnagyobb veszélyben forgott és a háborúban legtöbbet vesztett, járt elől ennek a végzetes szellemnek az érvényesí­tésénél, amint azonban az események mu­tatták, okosabb útra kellett térnie, mert a megsemmisítendőnek vélt Németországgal együtt ellenkező esetben saját maga is a megsemmisülés útjára lépett volna. A fran­ciák valami érthetetlen túlbecsülés folytán úgy képzelték, hogy a legyőzött, a háború­ban végletekig kimerült Németország képes tesz a fizetendő hadisarc alakjában mind­azokat az összegeket megadni, amelyek szükségesek az újjáépítéshez és szüksége­ses­ azoknak a pénzügyi terheknek az el­iminálásához, amelyet a franciák a háború­rdekében magukra vállaltak. Kitűnt azon­ban, hogy Németország a háborúban sok­kal jobban kimerült, semhogy ezeknek a túlzott követeléseknek eleget tudna tenni s mivel nem fizetett, mert nem tudott fizetni, a franciák még 1923-ban a belgákkal egye­tem­ben, megszállották retorzióképen a Rajna jobboldalát. Elhamarkodott lépés volt ez és amint kitár­t, Franciaországra semmi haszon nem háramlott belőle. Mert a németek ezután sem tudtak többet fizetni, a franciákra pedig ráhárult a megszálló seregek fentar­­tásának horribilis költsége és a rengeteg összeg, melybe a megszállott területeken a közigazgatás fentartása került. Franciaor­szág mindamellett makacsul kitartott a meg­szállás gondolatával, mert egyrészt a fran­cia külpolitikának ez kedvenc fikciója volt, másrészt talán presztízskérdésből, mert bajos lett volna visszavonni a francia cso­portokat anélkül, hogy a francia pénzügyi kormányok bármilyen eredményt is tudtak volna felmutatni. Mióta azután a Dawes féle egyezmény életbe lépett és úgy, ahogy szabályozta a német fizetések kérdését, a franciák miután a visszavonulás tisztes kül színét ez az egyezmény biztosította szá­mukra, ebben a kérdésben már nem tanú­sítottak olyan merev magatartást és Páris nem utasította vissza a kiürítés problémá­ját az előbbi makacs merevséggel. Most azután megtörtént a döntő lépés, amelyben a Rajna jobbpartjánál néhány napon belül visszavonják az összes francia és belga megszálló csapatokat és ezzel rendkívüli fontosságú lépés történik Eu­rópa békéje felé. Mert francia csapatok német területen, ez nem béke állapota, hiszen a franciák és belgák minden jog ellenére szállták meg a Rajna jobboldalai szurkolóképen, de amint utóbb kitűnt, tel­jesen feleslegesen, mert a németek azért nem fizettek, mert nem tudtak fizetni. Most a kiürítéssel az európai béke egy nagy méregfogát húzzák ki és reméljük, hogy ezzel a lépéssel jelentékenyen előrehalad­tunk Európa konszolidálása felé, amelyet nagyon is kívánatossá tesz az a helyzet,­­ mely az egész világ életét nyomasztóvá tette. WWWWWWWVAAAAAAAAAAA/WWWW Megállapították a vagyon- és jövedelemadó kulcsát. Az adóhivatal megkezdi a kivetéseket. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kecskeméti királyi adóhivatal elkészült a kérést is adó kivetésekkel s a jövedelem és vagyonadó megállapítása késiért­­t. A nem­zetgyűlés által elfogadott törvény szerint ugyanis a pénzügyminiszter a jövedelem­adó kulcsait megváltoztathatja oly módon, hogy a 40 százalékos maximális kulcs az évi egymillió aranykoronás jövedelmeket érje el. A 40 százalékos adókulcsot eddig az évi 200.000 koronás jövedelmeknél alkal­mazták és így az új felhatalmazás a jöve­delem­adó kulcsainak leszállítását jelenti. A pénzügyminisztérium, értesülésünk sze­rint, a jövedelemadó új kulcsainak terve­zetével elkészült és azokat a következő hetekben rendelet formájában ki is adja. Az új adókulcsok 64.000 koronáig válto­zatlanok maradnak és csak 64 000 arany­korona évi jövedelmen felül kezdődik az adótételek mérséklése. Ennek következtében az adó kulc­a 4000 aranykorona évi jövedelemnél 2 7°/o, 5000 aranykorona évi jövedelemnél 3°/o, 10000 aranykorona évi jövedelemnél 5°/0, 20000 aranykoronánál 7°/o, 30.000 koronánál 8°/o, 40.000 koronánál 10°/o marad. Amint a rendelet a hivatalos lapban meg­jelenik, a kecskeméti adóhivatal nyomban hozzá­lát az adó kivetéséhez és a fizetési meghagyások kikézbesítéséhez. IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAI Készül a törvény a kontáriparosok ellen. A nemrégen lezajlott kisipari értekezle­ten többek között ígéretet kapott az ipa­rosság a kereskedelmi kormánytól arra nézve, hogy a legitim iparosságnak annyi kárt okozó és annak jó hírnevét csorbító kontáriparosok munkája és versenye ellen rendeleti úton nyújt védelmet. Értesülésünk szerint a rendeletet most készítik a keres­kedelmi minisztériumban és annak szöve­gezése meg is történt, azonban a rendelet több olyan pontot tartalmaz, amelyek a belügyi és igazságügyi minisztériumokkal folytatandó tárgyalásokat tesznek szüksé­gessé és ez okozza azt, hogy a rendelet kiadása, amelyet napról napra vár az ipa­rosság, késik. Egy hétig mindenesetre el fognak hú­zódn­i e­zek a megbeszélések, de illetékes helyen közölték velünk, hogy a kereske­delmi minisztérium állandóan foglalkozik a rendelettel, amellyel kapcsolatban tegnap is fontos tanácskozások voltak. Különösen a fellebbezés lehetősége, a tárgyalásokon az iparosság szakképviselőinek jelenléte voltak azok a pontok, amelyeknél a részlet­kérdések tisztázandók, de amint az érdekelt minisztériumok képviselői a szöveg tekin­tetében megegyezésre jutnak, azonnal meg fog jelenni a rendelet. Hatalmas jégvihar szüretelt tegnap fél Kecskeméten. Kisfáitól Szarkáéig 20—50 százaléka elpusztult a szőlőnek. Tegnap délben gyors, nyári eső vonult végig a városon. A városi lakosság öröm­mel fogadta az esőt, amely zivatar nélkül jött, kissé lehűtötte a rekkenő levegőt és elverte a port. Senki sem tudhatta még akkor a városban, hogy az elő már künn a külterületen hátslmssan kirombolja magát. Este érkeztek ez első hírek a külterületi pusztításokról, akkor amidőn a szőlőkből már szállingóztak haza a kocsik. Különösen Kisfáiból, Mrtkóból, Külső és Belső-Csalá­nosból, Székiéből és Szarkásból haza ér­kező gazdák beszéltek megrendítő pusztí­tásokról. A vihar főleg ezeket a pusztákat látogatta meg. Mintegy tíz percig mogyoró nagyságú jég pusztította a szőlőket, gyümölcsösöket és a vetésterületeket. Az eső oly hatalmas arányú volt, hogy az első percekben pa­takokká dagadt a víz, majd amikor sebes iramban megindult, magával sodorta a széna­­baglyákat, kisebb csomókat. Az erős esőre legjellemzőbb, hogy a viharjárta területeken az erős szárú kukorica mind a földön hevert. A gyümölcsösökben 50 százalékig lehul­lott a termés még leszedésen része. A jég a szőlőket verte el. A gazdák vé­leménye szerint a bortermést 20 — 50 szá­zalékig leszüretelte a jég. A vihar Mátra hegynél tovább nem húzódott s igy körül­belül a külterület felerészét sújtotta. A vihar okozta károkról csak akkor ala­kul ki a biztos vélemény, ha mindenfelől beérkeznek a jelentések. WXAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WW Ország-Világ. A főváros szociálpolitikai bizottsága egy­hangúlag foglalt állást a részletfizetéses lak­bér mellett. — Budapest amerikai kölcsön után érdeklődik. — Smith főbiztos hozzá­járult a kormány beruházási programjához. — Londonban ismét emelkedett a magyar népszövetségi kötvények árfolyama. — A valutareformot csak októberben tárgyalja le a nemzetgyűlés. — Az OMKB a vám­kezelési illeték sürgős megszüntetését kö­veteli. — Beniczky Ödön kormányzósértés perében befejezték a vizsgálatot. — Az ellen­zék a közalkalmazottak fizetésrendezésének végrehajtását követeli. — Száztízmillió arany­korona magántartozásunk van Angliában és Franciaországban. — Augusztusban be­vezetik a Nemzeti Bank részvényeit a bu­dapesti és londoni tőzsdére. — A gabona­tőzsdén megszüntetik a tavaszi gabona jegyzését. — Magyarország a Ferenc és Bega csatornák semlegesítését kéri a Nép­­szövetségtől. — A magyar olasz kereske­delmi egyezmény révén olcsóbb lesz a déli­­gyümölcs és rizs. — A cséplés eredménye mindenütt kielégítő. — Budapesten szer­dán délután húszperces jégverés volt. * E hó végén megszűnik a vízum Német­ország és Ausztria között. — Amerikában egy évben több, mint háromezer új filmet gyártanak. — A drágaság és kényszergazda­ság ellen szabadkereskedelmi kongresszus lesz Bécsben. — Angliában eltiltják a váló perek hirnapi közlését. — Mexikóban el­fogtak egy 38 szoros tömeggyilkost, aki az áldozatok húsát és csontjait kimérte.

Next