Kecskeméti Lapok, 1925. július-december (58. évfolyam, 146-294. szám)
1925-07-24 / 166. szám
LVIII. évfolyam 166 szám. Ára 1000 korona. Péntek, 1925. julius 24. Előfizetési ár helyben BjJP pB jBflBB B (pB&4f) pSflBB B |BB| M | B Megjelenik minden nap házhoz hordva K C f \ g| I« Iff P T | 11 IK O IC n L L | H O I E I I ki Wfl111’ * anyagi rá-Egész évre — K ■ ■ ® m *** TM m **** m ^ szét érintő összes küldetnéfélévre ~ K ftfFPQk'FMFTI FP1QQ HICAfU nyék a szerkesztőség vagy negyed évre 60.000 K |i\ULji\Ll\L 11 l»\lua UJanUJ kiadó hiv. címére küldendők W2 K____________________FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP____________________ Főszerkesztő: Hankovszky Zsigmond. Telefonszám: 141. Felelős szerkesztő: Szabó Ambrus dr. Európa konszolidálása. A lezajlott világháború a ringa hallatlan méreteiben és súlyos következményeiben oyan példákkal szolgált az emberiség számára, melyeket a jövő érdekében jó lesz figyelemre méltatni. Régente, ha aláírták a békeszerződéseket, ezzel megszűnt a háború és a népek visszatértek a munkához, hogy reparálják és visszaszerezzék azt, ami a háborúban elveszett. A világháború azonban, amely a harctereken a fegyverek végső felhasználásával folyt, a békeszerződések aláírása után sem szűnt meg, dokumentumául annak a hallatlan elkeseredésnek, amely az egymás ellen küzdő nemzeteket orozgatja. Sötét és kíméletlen gazdasági háború indult meg, amely a fegyverrel legyőzöttek végleges tönkretételét akarta Legaébb is a háborús gyűlölet és az erőszakos békrék eső perceiben olyan mértékben, amelyből nincs többé feltámadás. Franciaország, melyről el kell ismerni, hogy a legnagyobb veszélyben forgott és a háborúban legtöbbet vesztett, járt elől ennek a végzetes szellemnek az érvényesítésénél, amint azonban az események mutatták, okosabb útra kellett térnie, mert a megsemmisítendőnek vélt Németországgal együtt ellenkező esetben saját maga is a megsemmisülés útjára lépett volna. A franciák valami érthetetlen túlbecsülés folytán úgy képzelték, hogy a legyőzött, a háborúban végletekig kimerült Németország képes tesz a fizetendő hadisarc alakjában mindazokat az összegeket megadni, amelyek szükségesek az újjáépítéshez és szükségeses azoknak a pénzügyi terheknek az eliminálásához, amelyet a franciák a háborúrdekében magukra vállaltak. Kitűnt azonban, hogy Németország a háborúban sokkal jobban kimerült, semhogy ezeknek a túlzott követeléseknek eleget tudna tenni s mivel nem fizetett, mert nem tudott fizetni, a franciák még 1923-ban a belgákkal egyetemben, megszállották retorzióképen a Rajna jobboldalát. Elhamarkodott lépés volt ez és amint kitárt, Franciaországra semmi haszon nem háramlott belőle. Mert a németek ezután sem tudtak többet fizetni, a franciákra pedig ráhárult a megszálló seregek fentartásának horribilis költsége és a rengeteg összeg, melybe a megszállott területeken a közigazgatás fentartása került. Franciaország mindamellett makacsul kitartott a megszállás gondolatával, mert egyrészt a francia külpolitikának ez kedvenc fikciója volt, másrészt talán presztízskérdésből, mert bajos lett volna visszavonni a francia csoportokat anélkül, hogy a francia pénzügyi kormányok bármilyen eredményt is tudtak volna felmutatni. Mióta azután a Dawes féle egyezmény életbe lépett és úgy, ahogy szabályozta a német fizetések kérdését, a franciák miután a visszavonulás tisztes kül színét ez az egyezmény biztosította számukra, ebben a kérdésben már nem tanúsítottak olyan merev magatartást és Páris nem utasította vissza a kiürítés problémáját az előbbi makacs merevséggel. Most azután megtörtént a döntő lépés, amelyben a Rajna jobbpartjánál néhány napon belül visszavonják az összes francia és belga megszálló csapatokat és ezzel rendkívüli fontosságú lépés történik Európa békéje felé. Mert francia csapatok német területen, ez nem béke állapota, hiszen a franciák és belgák minden jog ellenére szállták meg a Rajna jobboldalai szurkolóképen, de amint utóbb kitűnt, teljesen feleslegesen, mert a németek azért nem fizettek, mert nem tudtak fizetni. Most a kiürítéssel az európai béke egy nagy méregfogát húzzák ki és reméljük, hogy ezzel a lépéssel jelentékenyen előrehaladtunk Európa konszolidálása felé, amelyet nagyon is kívánatossá tesz az a helyzet, mely az egész világ életét nyomasztóvá tette. WWWWWWWVAAAAAAAAAAA/WWWW Megállapították a vagyon- és jövedelemadó kulcsát. Az adóhivatal megkezdi a kivetéseket. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a kecskeméti királyi adóhivatal elkészült a kérést is adó kivetésekkel s a jövedelem és vagyonadó megállapítása késiértt. A nemzetgyűlés által elfogadott törvény szerint ugyanis a pénzügyminiszter a jövedelemadó kulcsait megváltoztathatja oly módon, hogy a 40 százalékos maximális kulcs az évi egymillió aranykoronás jövedelmeket érje el. A 40 százalékos adókulcsot eddig az évi 200.000 koronás jövedelmeknél alkalmazták és így az új felhatalmazás a jövedelemadó kulcsainak leszállítását jelenti. A pénzügyminisztérium, értesülésünk szerint, a jövedelemadó új kulcsainak tervezetével elkészült és azokat a következő hetekben rendelet formájában ki is adja. Az új adókulcsok 64.000 koronáig változatlanok maradnak és csak 64 000 aranykorona évi jövedelmen felül kezdődik az adótételek mérséklése. Ennek következtében az adó kulca 4000 aranykorona évi jövedelemnél 2 7°/o, 5000 aranykorona évi jövedelemnél 3°/o, 10000 aranykorona évi jövedelemnél 5°/0, 20000 aranykoronánál 7°/o, 30.000 koronánál 8°/o, 40.000 koronánál 10°/o marad. Amint a rendelet a hivatalos lapban megjelenik, a kecskeméti adóhivatal nyomban hozzálát az adó kivetéséhez és a fizetési meghagyások kikézbesítéséhez. IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAI Készül a törvény a kontáriparosok ellen. A nemrégen lezajlott kisipari értekezleten többek között ígéretet kapott az iparosság a kereskedelmi kormánytól arra nézve, hogy a legitim iparosságnak annyi kárt okozó és annak jó hírnevét csorbító kontáriparosok munkája és versenye ellen rendeleti úton nyújt védelmet. Értesülésünk szerint a rendeletet most készítik a kereskedelmi minisztériumban és annak szövegezése meg is történt, azonban a rendelet több olyan pontot tartalmaz, amelyek a belügyi és igazságügyi minisztériumokkal folytatandó tárgyalásokat tesznek szükségessé és ez okozza azt, hogy a rendelet kiadása, amelyet napról napra vár az iparosság, késik. Egy hétig mindenesetre el fognak húzódni ezek a megbeszélések, de illetékes helyen közölték velünk, hogy a kereskedelmi minisztérium állandóan foglalkozik a rendelettel, amellyel kapcsolatban tegnap is fontos tanácskozások voltak. Különösen a fellebbezés lehetősége, a tárgyalásokon az iparosság szakképviselőinek jelenléte voltak azok a pontok, amelyeknél a részletkérdések tisztázandók, de amint az érdekelt minisztériumok képviselői a szöveg tekintetében megegyezésre jutnak, azonnal meg fog jelenni a rendelet. Hatalmas jégvihar szüretelt tegnap fél Kecskeméten. Kisfáitól Szarkáéig 20—50 százaléka elpusztult a szőlőnek. Tegnap délben gyors, nyári eső vonult végig a városon. A városi lakosság örömmel fogadta az esőt, amely zivatar nélkül jött, kissé lehűtötte a rekkenő levegőt és elverte a port. Senki sem tudhatta még akkor a városban, hogy az elő már künn a külterületen hátslmssan kirombolja magát. Este érkeztek ez első hírek a külterületi pusztításokról, akkor amidőn a szőlőkből már szállingóztak haza a kocsik. Különösen Kisfáiból, Mrtkóból, Külső és Belső-Csalánosból, Székiéből és Szarkásból haza érkező gazdák beszéltek megrendítő pusztításokról. A vihar főleg ezeket a pusztákat látogatta meg. Mintegy tíz percig mogyoró nagyságú jég pusztította a szőlőket, gyümölcsösöket és a vetésterületeket. Az eső oly hatalmas arányú volt, hogy az első percekben patakokká dagadt a víz, majd amikor sebes iramban megindult, magával sodorta a szénabaglyákat, kisebb csomókat. Az erős esőre legjellemzőbb, hogy a viharjárta területeken az erős szárú kukorica mind a földön hevert. A gyümölcsösökben 50 százalékig lehullott a termés még leszedésen része. A jég a szőlőket verte el. A gazdák véleménye szerint a bortermést 20 — 50 százalékig leszüretelte a jég. A vihar Mátra hegynél tovább nem húzódott s igy körülbelül a külterület felerészét sújtotta. A vihar okozta károkról csak akkor alakul ki a biztos vélemény, ha mindenfelől beérkeznek a jelentések. WXAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WW Ország-Világ. A főváros szociálpolitikai bizottsága egyhangúlag foglalt állást a részletfizetéses lakbér mellett. — Budapest amerikai kölcsön után érdeklődik. — Smith főbiztos hozzájárult a kormány beruházási programjához. — Londonban ismét emelkedett a magyar népszövetségi kötvények árfolyama. — A valutareformot csak októberben tárgyalja le a nemzetgyűlés. — Az OMKB a vámkezelési illeték sürgős megszüntetését követeli. — Beniczky Ödön kormányzósértés perében befejezték a vizsgálatot. — Az ellenzék a közalkalmazottak fizetésrendezésének végrehajtását követeli. — Száztízmillió aranykorona magántartozásunk van Angliában és Franciaországban. — Augusztusban bevezetik a Nemzeti Bank részvényeit a budapesti és londoni tőzsdére. — A gabonatőzsdén megszüntetik a tavaszi gabona jegyzését. — Magyarország a Ferenc és Bega csatornák semlegesítését kéri a Népszövetségtől. — A magyar olasz kereskedelmi egyezmény révén olcsóbb lesz a déligyümölcs és rizs. — A cséplés eredménye mindenütt kielégítő. — Budapesten szerdán délután húszperces jégverés volt. * E hó végén megszűnik a vízum Németország és Ausztria között. — Amerikában egy évben több, mint háromezer új filmet gyártanak. — A drágaság és kényszergazdaság ellen szabadkereskedelmi kongresszus lesz Bécsben. — Angliában eltiltják a váló perek hirnapi közlését. — Mexikóban elfogtak egy 38 szoros tömeggyilkost, aki az áldozatok húsát és csontjait kimérte.