Kecskeméti Lapok, 1926. július-december (59. évfolyam, 146-298. szám)

1926-07-01 / 146. szám

1927. novemberében mond­hatók fel a lakások. 1928 május 1-én minden lakás fel­szabadul. A kormány rendeletet adott ki, amellyel a lakásügyet a városokban átmenetileg sza­bályozza. A rendelet kimondja, hogy a lakások bérbeadását, felhasználását és át­ruházását korlátozó kivételes szabályok ez évi szeptember 1­én hatályukat vesztik és ezzel a nappal a lakásügyi hatóságok mű­ködése megszűnik. A bérmegállapításra vo­natkozóan a rendelet úgy intézkedik, hogy a lakások bérét 3333—1924. sz. alatt kibo­csátott kormányrendeletben meghatározott alapbér után kell kiszámítani, az esedékes bér alapjául pedig az alapbérnek bérnegye­denként fokozatosan emelkedő és száza­­lószerűen meghatározott hányada szolgál, nevezetesen: az 1926. évi novemberi bér­negyedre 55 százaléka, az 1927. évi feb­ruári bér­negyedre 55 százaléka, az 1927. évi májusi bérnegyedre 60 százaléka, az 1927. évi augusztusi bérnegyedre 65 száza­léka, az 1927. évi novemberi évnegyedre 70 százaléka. Az albérletbe adott lakások bérét augusz­tus­­­étól kezdve, a felek közös megegye­zéssel szabadon állapíthatják meg. Ami a befizetés idejét illeti, kimondja a rendelet, hogy az esedékes bért rendsze­rint a bérnegyed ötödik napjáig bezáróan kell fizetni, de a bérlő más megállapodás hiányában három egyenlő havi részletben is fizetheti. A közüzemi költségek megté­rítésére a bérlők az esedékes bérrel együtt Budapesten az alapbér 5 százalékának, azokban a vidéki városokban, ahol csak vízvezeték van, az alapbér 6 százalékának, ahol pedig vízvezeték és csatornázás is va­n, az alapbér 7 százalékának, egyebütt az alapbér 3 százalékának megfelelő és aranykorona értékben számítandó összeget kötelesek fizetni. A tulajdonos a bérletet 1927 november­­­től kezdve szabadon felmondhatja 1928 május 1 ére. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927 novemberi bánegyedre megálla­­pított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. 1928 május 1 től kezdve a bérletet a magánjog szabályai szerint lehet fel­mondani. A részbeni visszajuttatás, illetve vagyoni előny megosztására irányuló kérelem jogos­ságát a következőkben állapította meg: özv. Fodor Miklósné valamint társai ja­vára Ad­er A­dert és Adler Miklóssal szemben; dr. Gallia Béla javára és Farkas József és felesége javára Bunzlay Vilmossal szemben; özv.­­ Kovács Mihályné javára Reitter József és társaival szemben. A többi visszajuttatást, illetve vagyoni előny megosztást kérőket a bíróság eluta­sította. Juttatás tekintetében pedig a bíróság a következőképen határozott: az egri főkáp­talán birtokából 800 hold vagyonváltság területet a kecskeméti róm. kath. egy­háznak juttat; Szappanos István birtokából 110 kath. hold vagyonváltság­­ területet a ref. egyháznak; az ág. evang. egyháznak 35 ka­t. holdat; vitézi széknek Halász Ig * 27 nác birtokából 3 hold szőlőt, Brnzlau Vilmos birtokából 4 hold szőlőt, Szilágyi Mihály birtokából 8 hold szőlőt és Adler Albert birtokából 15 hold földet, ház­helyeket a 27 kérelmezőnek; a többi terü­leteket pedig azok a föld-, illetve szőlőjut­­tatásért folyamodók kapják, akik a díjakat annak idején befizették. A vagyonváltságba nem eső területek megváltási ára tekintetében az ítélet a felek között a végrehajtás során egyesség meg­kísérlését rendeli. A megváltott ingatlanok birtokbavételére nézve az ítélet akként intézkedik, hogy a juttatásban része­sülők a folyó gazdasági év végén a részükre juttató­­ területeket bir­tokba vehetik. Az ítélet végrehajtásával a bíróság dr. Hrnkovszky István törvényszéki bíró fel­ügyelete mellett a város tanácsát bízta meg. VAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWU A Földbirtokrendező Bíróság ítélete a kecskeméti földbirtokok meg­váltása tárgyában. F. évi június hó 8—10. napjain Ítélkezett az O. F. B. a Kecskemét tb. város határá­ban fekvő földbirtokok megváltása tárgyában, ítéletében megváltás útján megszerzendők­nek, illetve megváltandóknak nyilvánította a következő ter­ületeket: A Sző­ltermelő és Értékesítő Rt. birtokából 200 kát. hold 1038 négyszögölet, Adler Albert 46 kát. hold 1000 négyszögöl birtokát, Adler Miklós 50 kát. hold ingatlanát, Fleischmann Oszkárné birtokából 41 kát. hold 841 négyszögölet, Szőke Sándor birtokából 20 kát. holdat, Spitzer Bernát birtokából 60 kát holdat, Kecskemét II. város birtokából házhelyek céljára mintegy 8 kát. holdat. ~ fyfFF iWIF “ /. ' 59. évfolyam 146 szánt. Ara 1000 korona. Csütörtök, 1926 julius I llfifizetési ár helyben 11 8 WflfpSlj PPPf8Mf| 9 HM SfI M ^eSte'en'^ minden­­ házhoz hordva IjjáT ||sg jf IUP Iggg BfS Igg i| fl M I 8 ffH |OP flpB A lap szellemi és anyagi t„ vidéken postán küldve Sík s[ §1 ja f| fi * || MT. B B &.M B KÉÉ faji SM»­szét érintő összes küldetné- Egész évre — R 8 1 B 1 »I fi fei I I Mill ¥11 nyék a szerkesztőség vagy Fél évre - K kiadóhiv. címére küldendők n­gyed évre 60.000 K (KECSKán­ KISS UJSACk & Szerkesztőség és kiadóhivatal így hónapra 20.000 K _ tlilP I­­ I & 4 Vi­ker'’ Mt,en,plon'k#f Egyes szám ára 1000 K FÜGGETDEni IIPIDÍ-ITIKAÍÍ NAPiLaP Telefonszám: 141. ------------------------------------- |______________________ Viharos jelenetek között egyhangúlag választotta a közgyűlés díszpolgárrá gróf Bethlen Istvánt. Dr. Nagy Lászlót kétszer 100 forint bírsággal sújtotta a th. bizottság a tárgyalás zavarása miatt. A tb bizottság mai közgyűlésének tárgy­­sorozatán már nem olyan csekélységek sze­repeltek, mint a múltkori rendkívüli köz­gyűlésen, — amikor 17 bizottsági tag jelen­létében döntöttek a bagatell ügy, potom 27 és fél milliárdos kölcsön felvétele ügyé­ben. — érthető tehát, hogy ma délelőtt a zord időjárás dacára * úgyszólván teljes számban jelentek meg a város atyjai a köz­gyű­és termében. Fél 10 órakor már majdnem telt ház volt jelen, amikor Fáy István főispán megnyi­totta a közgyűlést és kegyeletes szavakkal elparentálta Propper Miksát, a th. bizottság júniusban elhunyt tagját. Ezután Harkay Béla főjegyző terjesztette be a közigazgatás május havi állapotáról szóló polgármesteri jelentést és bejelen­tette, hogy a főispán a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte a kormány­zót születésnapja alkalmából. A közgyű­és nagy éljenzéssel vette a bejelentést tudo­másul, majd dr. Nagy László emelkedett szólásra. Fujdogál a vihar előszele.. A villanyszerelő iparosok sérelmét teszi először szóvá. A villanyszerelőknek igen nagy konkurenciát jelent a város vi­lany­szerelő üzeme és igen jelentős munkaalkal­maktól fosztja meg őket. Hivatkozik arra a miniszteri rendeletre, amely a városi ipari üzemek megszüntetéséről rendelkezik és kéri a tanácsot, hasson oda, hogy a vil­lanyszerelők sérelmei orvoslást nyerjenek. Másodsorban a benzinkút felállítását sür­geti. Hivatkozik arra, hogy Kecskemétnél jóval kisebb városokban, mint Cegléden, Szolnokon, Szemesen,Hódmezővásárhelyen stb. felállították már a benzinkutakat a vá­ros közepén, mert tisztában vannak azzal, hogy haladni kell a korral, csak Kecskemét az, amely a­z"űzveszélyesség" köpenyébe burkolózva megtagadta a kút felállításának engedélyezését. Sűrű elenmondások zavarják állandóan a szónokot s csak akkor csendesül el a zaj, mikor Zimay Károly polgármester áll fel, hogy válaszoljon a két interpellációra. A polgármester válasza rövid és tömör: A városi villanyszerelő üzemet nem lehet be­szüntetni, mert a miniszteri rendelet csak a háború alatt keletkezett városi üzemek beszüntetéséről rendelkezett, a benzinkút felállítása ügyében pedig azért hoztak el­utasító határozatot, mert szakértők bizo­nyították, hogy a benzinkút tűzveszélyes és tartani lehet attól, hogy az egész piac­tér levegőbe röpül Az pedig, hogy a többi városok ennek dacára is engedélyezek, csak annak tudható be, hogy nem jártak el kellő óvatossággal. Különben is a ben­zinkút nem a helybeli autótulajdonosok érdekeit szolgálja elsősorban, hanem az átvonuló autókét, azoknak pedig mindegy, hogy a város közepén, vagy pedig a vá­ros szélén töltik meg kiürült tartályukat. Dr. Nagy László ismételten hangsúlyozza, hogy a kút veszélytelen, majd Horkay fő­jegyző Iványosi Szabó László dr. és tár­sainak indítványát olvassa fel Bethlen­ István gróf miniszterelnök Kecskemét díszpolgárává való választása iránt. Átalános éljenzés fogadja az indítványt, melyet felolvasása után, dr. Dr. Szabó élő­szóval is megindokol. A holnapi nappal megszülik az ország pénzügyi ellenőrzése, — kezdi a szónok — ami mindennél élén­­kebb dicsérete annak a kolosszális munká­nak, amit Bethlen István végzett idáig is. Hivatkozik a miniszterelnök genfi eredmé­nyeire, arra a galád merényletre, amely a népszövetségi palotában érte és ennek kap­csán indítványozza. Kecskemét város kö­zönsége azzal dokumentálja gróf Bethlen iránt­ ragaszkodását, nagyrabecsülését és azzal biztosítsa támogatásáról, hogy a város díszpolgárává válassza meg. Kitör a vihar. Dörgő éljenzés a felelet a felszólalásra s szűnni nem akaró felzúdulás moraja zúg és arra 80 százalékig Hár­,N­P Di­­­arm­ónul tuti a­t nd­falua Bethlen-körút 10.,vasúti sétatérrel szem­­előleget folyósítunk. /HtllUK­ KI. Itl­lIltlljiUYlltll USLldljfd­ben és Haász Béla, Gáspár András utca 3. Új búzát és rozsot vásárolunk

Next