Kecskeméti Lapok, 1928. július-december (61. évfolyam, 152-292. szám)

1928-07-07 / 152. szám

M. tiWm 152. am._____________________________Ar« 8 Hitét.________________________hratwi, B28. július 7. íhSkEMETI IIAPuK ää Ilii»*»« -? Ilm'tefiiilHi Am 11 Hffll VIA •*«*• •»rk.,,ti»éS^ fi hm — p , , fciaáéUv. stain klilzufóü fagyai im «-8C P (KECSKEMÉTI FRISS UBAGi »«■*■«111* t, Ua«Ut,i.i «I,M itta M «8 r FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ttlitMmm Hí Fővárosi hírlapírók megtekintették a bugaci vasutat és a Széktó­ fürdőt A bugaci vasút befejezéshez közeledő építkezése és a Széktó fürdő vai már látványosságot jelentenek és idegenforgalmunk tényezői lettek. Az egyik hatvan­ezer hold területet csatol Kecs­kemét gazdasági vérkeringésébe, közvetíti a kultúrát a kiaknázat­lan talajra, a másik hús pihe­nést ad és egész nemzedékek fokozott egészségügyi védelmé­ben nyújt kellő ellenértéket a befektetett áldozatért és mun­káért. A bugaci vasút és a strand­fürdő olyan alkotások, melyekre méltán büszke lehet a város s amelyek éppen ezért érdemlik meg, hogy tervszerű propaganda keltő időben vigye szét hírüket. Értékeinket be­­kell mutatnunk az ország ' * nyilvánosságának, hogy érdeklődést* keltsünk nem­csak befejezett munkák iránt, hanem terveink, városfejlesztési programunk számára is. Sok sok kérésünk talál hamarabb meg­hallgatásra az illetékes kormány­szerveknél, ha azokat előzetesen sikerült az érdeklődés homlok­terébe állítanunk. A város haladását célzó mun­kában elengedhetetlen ezen pro­pagandának fontos állomása volt a csütörtöki nap, amelyen a helyi sajtó meghívására fővárosi, ceglédi és nagykőrösi hírlapírók látogattak el hozzánk és szak­szerű kalauzolás mellett meg­tekintették a bugaci vasútat és Széktó­fürdőt. Ezen alkalomra Kecskemétre érkeztek: Losonczi Zoltán (Bu­dapesti Hírlap, 8 Órai Újság), Lévai Jenő (Az Est, Pesti Napló, Magyarország), Horváth Kálmán (Nemzeti Újság), Borbély Andor (Újság), Várkonyi Titusz (Magyar Hírlap), dr. Gyulay Zoltán (Új Nemzedék), Mischek Ferenc(Ceg­­léd), Kmetykó Zoltán (Nagykő­rösi Híradó) és Kopa László (Duna Tiszaközi Hírlap.) A délutáni gyorssal érkező hirlapírók először a bugaci vas­útat tekintették meg Bikkay Jó­zsef főerdőmérnök és Tormássy Ferenc háztartási főszámvevő kalauzolásával. Fürge mozdony egész Matkóig szaladt a vendé­gekkel, akik állandó ostrom alatt tartották a kecskeméti kollegákat és szíves kalauzaikat, milyen pusztákat érint az 52 kilométe­­res vasút, mennyiben emelte a vasútépítés az érdekelt területen a földárakat, milyen tervek készül­tek az érintett részek racioná­li­sabb kihasználására, mikor indul naponként a három vonatpár, milyen irányokban látszik cél­szerűnek szárnyvonalak építése. Szorgalmas jegyezgetésük egy ponton bizonyára találkozott: a bugaci kisvasúton az út kelle­mes, az óránként 40 kilométeres gyorsaság kielégítő, a vasút te­herbírása felülmúlja a hasonló vonatokét, élénk forgalma biz­tosítottnak tekinthető. Hét óra előtt pár perccel ér­keztek a vendégek a Széktóhoz, ahol Szőke Gyula javadalmi­ügy­vezető, Szappanos Jenő tb. fő­mérnök, műszaki tanácsos, Girzó Sándor és Füredy Lajos tanács­nokok, dr. Kiss Endre tiszti fő­ügyész, dr. Szabó Győző tiszti orvos, Bigi Lajos b. javadalmi ügyvezető és dr. Dömötör László fogadták a fürdő impozáns mé­retei által meglepett, osztatlan elismeréssel adózó társaságot. Hamar meg is fürdöttek a hir­lapírók és az építkezés aránya­ mellett bőven kijutott a dicséret a tiszta és hűvös víznek, vala­mint a pompás tusoknak is. A hírlapírók széktői látogatása bi­zonyára hálás téma lesz színes és a nagy koncepció értékét és jelentőségét hangsúlyozó ripor­tok számára. Vacsorára Szőke Gyula látta vendégül a hírlapírókat, akik há­lásak voltak az igazán magyaros vendégbarátságért, a házigazda lekötelező szívélyességéért. A jó borok megoldották a nyelveket, felmelegítették a sziveket és ked­ves emlékű éjjelen át folyt az élénk terefere Kecskemétről, múltjáról, célkitűzéseiről és régi emlékekről. Mert a fővárosiak közül Horváth Kálmán és Vár­­konyi Titusz a ref. kollégiumban tettek érettségit s csak a mostani meghívás hozta őket vissza az elmerült Ifjúság színterére, isme­rősök, barátok közé. A diákévek megelevenedtek, egyik jóízű his­tória követte a másikat a vidám ba­­rátkozás során. A muzsika és nóta gyorsította azon kapcsola­tok megteremtését is, amelyet a kecskeméti hírlapírók szorgal­maztak, hogy a fővárosi sajtó minél bővebb teret szenteljen Kecskemét életproblémái, a kor­mánnyal szemben támasztandó jogos óhajai számára. A kelle­mesnek és hasznosnak összekö­tése lett így a fővárosiak min­den tekintetben jól sikerült, Szőke Gyula őszinte vendég­szeretetével emlékezetessé tett kecskeméti kirándulást. Miniszteri kiküldöttek tekintették meg a kecskeméti gyümölcscsomagolást Nemzetgazdasági szempontból óriási fontosságú érdekek fűződ­nek ahhoz, hogy a magyar gyü­mölcs, amelynek évről-évre foly­ton erősbödő küzdelmet kell megvívnia az olasz konkuren­ciával, a lehető legfrissebb álla­potban érkezzék ki a külföldre. A földmű­velés­ügyi miniszter éppen ezért szabályozni akarja az export egyik legfontosabb műveletét, a gyümölcscsomago­lást. Elsősorban is arra helyezi a fősúlyt, hogy az exportra szánt gyümölcs csomagolása fedett helyen történjék. Ebben az ügyben a miniszter a tavasz folyamán már leiratot intézett a városhoz, tegnap pedig Kecske­métre küldötte egy osztálytaná­csos kíséretében dr. Telmann Károly miniszteri taincsost. A miniszteri tanácsos több helyen megnézte a gyümölcs csomagolását és megállapította, hogy a gyümölcsszállítás Kecs­keméten a legpraktikusabb, leg­tisztább és leghigiénikusabb mó­don kerül lebonyolításra s hogy a kecskeméti kereskedők a leg­messzebbmenő gondossággal küldik külföldre a gyümölcsöt. Intenzívebbé teszik az alföldi gazdasági életet A kormány tervei­r­tt Kern Károly ny. államtitkár részletes tervet dolgozott ki az Alföld gazdasági életének inten­zívebbé tételéről. A tervekrel kapcsolatban Bethlen miniszter­elnök a P. H. munkatársa előtt tett érdekes nyilatkozatában az Alföld problémájáról többek közt ezeket mondotta: " Egységes terv kidolgozása csak olyan gazdasági és technikai létesítményekre nézve állhat fenn, melyek az egész alföldi területre nézve együtthatásukban biztosít­hatnak eredményeket és stabili­tásuk a rohamosan haladó tech­nika és gazdaságtudományok korában kétségtelen. Ezek a szempontok érvényesülnek ed­digelé az Alföld vízrendszerének szabályozásánál, az út- és vasút­építés problémáinál, az erdősi­­sítési kérdéseknél, a szikes tala­jok javításánál, a növényterme­lés és állattenyésztés irányainak megállapításánál, az exportképes nyarendszer reformjára termel­vények termelési akcióinál, de egyúttal ezek nyújtanak ala­pot az iparosodásnak és a kí­nálkozó, vagy felderíthető ter­mészeti erők célszerű felhasz­nálásának.­­ Az Alföld 15 évre terjedő erdősítési programjának kivitele kezdetét vette, amely 200 ezer kát. hold terület rendszeres és célszerű fásítását fogja eredmé­nyezni. A sziklavítás egyelőre 500 ezer hold termővé tételét kí­vánja lehetővé tenni. A baromfi tenyésztés farmrendszerű alap­vetése az okszerű tenyésztés és értékesítés együttes érdekeit szolgálja. A tagosítás fellendü­lése jobb és eredményesebb gaz­dálkodáshoz segít. Általában a törekvés az, hogy a falu népe mind erőteljesebben vonassák be az aktuális gazdasági prob­lém­ák megoldásába, ami a szak­­i oktatás kimélyítése, a társadalmi­­ művelődésnek s falusi kultur házak által való intenzívebb ter­jesztése révén lépésről lépésre könnyebben megközelíthető. — Kaán Károly tulajdonképen két irányban jelöli meg a főbb teendőket. Legfontosabb az út­­probléma megoldása. Ma még­­hiányun­t az Alföld jövendő köz­lekedési rendszerének végleges programja s valóban úgy van, enélkül­ nem keletkezhetnek egy­mással­ szerves összefüggésben azok a lakótelepek, községek és városok, amelyek a tanyavilág mai rendszertelenségét egészsé­ges alapon, átszervezték. Köz­tudomású, hogy a tanyarend­szer alapos reformra szorul. A mai Magyarország lakóinak 18 százaléka él a tanyákon igen sú­lyos közigazgatási és kulturális magárahagyottságában. Meg kell szervezni a vidéki együttélésnek azokat a csomópontjait, amelyek legalább az orvost, a szülésznőt és a gyógyszertárat, a piacot, a postát biztosítják, miután most már fokozatosan megszüntette a kormány azt az állapotot, hogy a falusi gyereknek öt-tíz kilométert kellett gyalogolni, ha az isko­lába akart jutni.­­ Meg kell rajzolni azt a végleges tervvázlatot, amely sze­rint a vasútak és az útik vona­lai megépüljenek, hogy ezek mentén, mint a gyöngyszem a fűzéren, a lakóhelyek gócpont­jai kialakulhassanak. Ehhez egy­séges, összefogó terv szüksé­ges. A probléma megoldása út­ban van, már tovább haladt a tanulmányozásnál, már hivatkoz­hatunk konkrét eredményekre is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nekünk csak a trianoni Magyarország erőforrásai állnak rendelkezésre az Alföld bajainak gyógyításánál is. De bár a nehéz­ségek megvannak, mégis Széche­nyi szellemében fogjuk folytatni a reorganizálás munkáját. •­­ Az Alföld újjáépítésének problémájánál a főirányítás a leg­több kérdésre a kormány kezében van és e legfőbb végrehajtó hatalmi szervezetben biztosítéka van minden olyan nagyszabású alkotás megteremtésének, mely a szebb magyar jövő elérését az Alföld életének fejlesztése útján is kívánja szolgálni. Egyébként csak azt óhajtom megjegyezni még, hogy nincs sürgősebb teendő, mint annaak az eszmei virágoskertnek, amelyet Kain Károly tanulmányában mintegy végső konklúzióként elénk tár, a kerítését minél előbb megépíteni és biztosítani, nehogy kárba vesszen az a sok áldozat és fáradság, melyet a nemzet már eddig is hozott. — A mai gyümölcspiacon közepes felhozatal volt. Árak: spanyolmeggy 40 — 60, apró meggy 35,­­ Kajszin barack 80 —90, II. barack 35—40, cse­resznye 15—50, zöldbab 20—30 fillér kilónként, zöldpaprika da­rabja 6—7 fillér.

Next