Kecskeméti Lapok, 1928. július-december (61. évfolyam, 152-292. szám)
1928-07-07 / 152. szám
M. tiWm 152. am._____________________________Ar« 8 Hitét.________________________hratwi, B28. július 7. íhSkEMETI IIAPuK ää Ilii»*»« -? Ilm'tefiiilHi Am 11 Hffll VIA •*«*• •»rk.,,ti»éS^ fi hm — p , , fciaáéUv. stain klilzufóü fagyai im «-8C P (KECSKEMÉTI FRISS UBAGi »«■*■«111* t, Ua«Ut,i.i «I,M itta M «8 r FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ttlitMmm Hí Fővárosi hírlapírók megtekintették a bugaci vasutat és a Széktó fürdőt A bugaci vasút befejezéshez közeledő építkezése és a Széktó fürdő vai már látványosságot jelentenek és idegenforgalmunk tényezői lettek. Az egyik hatvanezer hold területet csatol Kecskemét gazdasági vérkeringésébe, közvetíti a kultúrát a kiaknázatlan talajra, a másik hús pihenést ad és egész nemzedékek fokozott egészségügyi védelmében nyújt kellő ellenértéket a befektetett áldozatért és munkáért. A bugaci vasút és a strandfürdő olyan alkotások, melyekre méltán büszke lehet a város s amelyek éppen ezért érdemlik meg, hogy tervszerű propaganda keltő időben vigye szét hírüket. Értékeinket bekell mutatnunk az ország ' * nyilvánosságának, hogy érdeklődést* keltsünk nemcsak befejezett munkák iránt, hanem terveink, városfejlesztési programunk számára is. Sok sok kérésünk talál hamarabb meghallgatásra az illetékes kormányszerveknél, ha azokat előzetesen sikerült az érdeklődés homlokterébe állítanunk. A város haladását célzó munkában elengedhetetlen ezen propagandának fontos állomása volt a csütörtöki nap, amelyen a helyi sajtó meghívására fővárosi, ceglédi és nagykőrösi hírlapírók látogattak el hozzánk és szakszerű kalauzolás mellett megtekintették a bugaci vasútat és Széktófürdőt. Ezen alkalomra Kecskemétre érkeztek: Losonczi Zoltán (Budapesti Hírlap, 8 Órai Újság), Lévai Jenő (Az Est, Pesti Napló, Magyarország), Horváth Kálmán (Nemzeti Újság), Borbély Andor (Újság), Várkonyi Titusz (Magyar Hírlap), dr. Gyulay Zoltán (Új Nemzedék), Mischek Ferenc(Cegléd), Kmetykó Zoltán (Nagykőrösi Híradó) és Kopa László (Duna Tiszaközi Hírlap.) A délutáni gyorssal érkező hirlapírók először a bugaci vasútat tekintették meg Bikkay József főerdőmérnök és Tormássy Ferenc háztartási főszámvevő kalauzolásával. Fürge mozdony egész Matkóig szaladt a vendégekkel, akik állandó ostrom alatt tartották a kecskeméti kollegákat és szíves kalauzaikat, milyen pusztákat érint az 52 kilométeres vasút, mennyiben emelte a vasútépítés az érdekelt területen a földárakat, milyen tervek készültek az érintett részek racionálisabb kihasználására, mikor indul naponként a három vonatpár, milyen irányokban látszik célszerűnek szárnyvonalak építése. Szorgalmas jegyezgetésük egy ponton bizonyára találkozott: a bugaci kisvasúton az út kellemes, az óránként 40 kilométeres gyorsaság kielégítő, a vasút teherbírása felülmúlja a hasonló vonatokét, élénk forgalma biztosítottnak tekinthető. Hét óra előtt pár perccel érkeztek a vendégek a Széktóhoz, ahol Szőke Gyula javadalmiügyvezető, Szappanos Jenő tb. főmérnök, műszaki tanácsos, Girzó Sándor és Füredy Lajos tanácsnokok, dr. Kiss Endre tiszti főügyész, dr. Szabó Győző tiszti orvos, Bigi Lajos b. javadalmi ügyvezető és dr. Dömötör László fogadták a fürdő impozáns méretei által meglepett, osztatlan elismeréssel adózó társaságot. Hamar meg is fürdöttek a hirlapírók és az építkezés aránya mellett bőven kijutott a dicséret a tiszta és hűvös víznek, valamint a pompás tusoknak is. A hírlapírók széktői látogatása bizonyára hálás téma lesz színes és a nagy koncepció értékét és jelentőségét hangsúlyozó riportok számára. Vacsorára Szőke Gyula látta vendégül a hírlapírókat, akik hálásak voltak az igazán magyaros vendégbarátságért, a házigazda lekötelező szívélyességéért. A jó borok megoldották a nyelveket, felmelegítették a sziveket és kedves emlékű éjjelen át folyt az élénk terefere Kecskemétről, múltjáról, célkitűzéseiről és régi emlékekről. Mert a fővárosiak közül Horváth Kálmán és Várkonyi Titusz a ref. kollégiumban tettek érettségit s csak a mostani meghívás hozta őket vissza az elmerült Ifjúság színterére, ismerősök, barátok közé. A diákévek megelevenedtek, egyik jóízű história követte a másikat a vidám barátkozás során. A muzsika és nóta gyorsította azon kapcsolatok megteremtését is, amelyet a kecskeméti hírlapírók szorgalmaztak, hogy a fővárosi sajtó minél bővebb teret szenteljen Kecskemét életproblémái, a kormánnyal szemben támasztandó jogos óhajai számára. A kellemesnek és hasznosnak összekötése lett így a fővárosiak minden tekintetben jól sikerült, Szőke Gyula őszinte vendégszeretetével emlékezetessé tett kecskeméti kirándulást. Miniszteri kiküldöttek tekintették meg a kecskeméti gyümölcscsomagolást Nemzetgazdasági szempontból óriási fontosságú érdekek fűződnek ahhoz, hogy a magyar gyümölcs, amelynek évről-évre folyton erősbödő küzdelmet kell megvívnia az olasz konkurenciával, a lehető legfrissebb állapotban érkezzék ki a külföldre. A földművelésügyi miniszter éppen ezért szabályozni akarja az export egyik legfontosabb műveletét, a gyümölcscsomagolást. Elsősorban is arra helyezi a fősúlyt, hogy az exportra szánt gyümölcs csomagolása fedett helyen történjék. Ebben az ügyben a miniszter a tavasz folyamán már leiratot intézett a városhoz, tegnap pedig Kecskemétre küldötte egy osztálytanácsos kíséretében dr. Telmann Károly miniszteri taincsost. A miniszteri tanácsos több helyen megnézte a gyümölcs csomagolását és megállapította, hogy a gyümölcsszállítás Kecskeméten a legpraktikusabb, legtisztább és leghigiénikusabb módon kerül lebonyolításra s hogy a kecskeméti kereskedők a legmesszebbmenő gondossággal küldik külföldre a gyümölcsöt. Intenzívebbé teszik az alföldi gazdasági életet A kormány terveirtt Kern Károly ny. államtitkár részletes tervet dolgozott ki az Alföld gazdasági életének intenzívebbé tételéről. A tervekrel kapcsolatban Bethlen miniszterelnök a P. H. munkatársa előtt tett érdekes nyilatkozatában az Alföld problémájáról többek közt ezeket mondotta: " Egységes terv kidolgozása csak olyan gazdasági és technikai létesítményekre nézve állhat fenn, melyek az egész alföldi területre nézve együtthatásukban biztosíthatnak eredményeket és stabilitásuk a rohamosan haladó technika és gazdaságtudományok korában kétségtelen. Ezek a szempontok érvényesülnek eddigelé az Alföld vízrendszerének szabályozásánál, az út- és vasútépítés problémáinál, az erdősisítési kérdéseknél, a szikes talajok javításánál, a növénytermelés és állattenyésztés irányainak megállapításánál, az exportképes nyarendszer reformjára termelvények termelési akcióinál, de egyúttal ezek nyújtanak alapot az iparosodásnak és a kínálkozó, vagy felderíthető természeti erők célszerű felhasználásának. Az Alföld 15 évre terjedő erdősítési programjának kivitele kezdetét vette, amely 200 ezer kát. hold terület rendszeres és célszerű fásítását fogja eredményezni. A sziklavítás egyelőre 500 ezer hold termővé tételét kívánja lehetővé tenni. A baromfi tenyésztés farmrendszerű alapvetése az okszerű tenyésztés és értékesítés együttes érdekeit szolgálja. A tagosítás fellendülése jobb és eredményesebb gazdálkodáshoz segít. Általában a törekvés az, hogy a falu népe mind erőteljesebben vonassák be az aktuális gazdasági problémák megoldásába, ami a szaki oktatás kimélyítése, a társadalmi művelődésnek s falusi kultur házak által való intenzívebb terjesztése révén lépésről lépésre könnyebben megközelíthető. — Kaán Károly tulajdonképen két irányban jelöli meg a főbb teendőket. Legfontosabb az útprobléma megoldása. Ma méghiányunt az Alföld jövendő közlekedési rendszerének végleges programja s valóban úgy van, enélkül nem keletkezhetnek egymással szerves összefüggésben azok a lakótelepek, községek és városok, amelyek a tanyavilág mai rendszertelenségét egészséges alapon, átszervezték. Köztudomású, hogy a tanyarendszer alapos reformra szorul. A mai Magyarország lakóinak 18 százaléka él a tanyákon igen súlyos közigazgatási és kulturális magárahagyottságában. Meg kell szervezni a vidéki együttélésnek azokat a csomópontjait, amelyek legalább az orvost, a szülésznőt és a gyógyszertárat, a piacot, a postát biztosítják, miután most már fokozatosan megszüntette a kormány azt az állapotot, hogy a falusi gyereknek öt-tíz kilométert kellett gyalogolni, ha az iskolába akart jutni. Meg kell rajzolni azt a végleges tervvázlatot, amely szerint a vasútak és az útik vonalai megépüljenek, hogy ezek mentén, mint a gyöngyszem a fűzéren, a lakóhelyek gócpontjai kialakulhassanak. Ehhez egységes, összefogó terv szükséges. A probléma megoldása útban van, már tovább haladt a tanulmányozásnál, már hivatkozhatunk konkrét eredményekre is. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy nekünk csak a trianoni Magyarország erőforrásai állnak rendelkezésre az Alföld bajainak gyógyításánál is. De bár a nehézségek megvannak, mégis Széchenyi szellemében fogjuk folytatni a reorganizálás munkáját. • Az Alföld újjáépítésének problémájánál a főirányítás a legtöbb kérdésre a kormány kezében van és e legfőbb végrehajtó hatalmi szervezetben biztosítéka van minden olyan nagyszabású alkotás megteremtésének, mely a szebb magyar jövő elérését az Alföld életének fejlesztése útján is kívánja szolgálni. Egyébként csak azt óhajtom megjegyezni még, hogy nincs sürgősebb teendő, mint annaak az eszmei virágoskertnek, amelyet Kain Károly tanulmányában mintegy végső konklúzióként elénk tár, a kerítését minél előbb megépíteni és biztosítani, nehogy kárba vesszen az a sok áldozat és fáradság, melyet a nemzet már eddig is hozott. — A mai gyümölcspiacon közepes felhozatal volt. Árak: spanyolmeggy 40 — 60, apró meggy 35, Kajszin barack 80 —90, II. barack 35—40, cseresznye 15—50, zöldbab 20—30 fillér kilónként, zöldpaprika darabja 6—7 fillér.