Kecskeméti Lapok, 1935. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)
1935-07-07 / 27. szám
^traflMiller SI. évfolyam, 27. szám Kecskeméti happ« FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP « MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Teljes homály fedi a sétatéri gyilkosság sötét részleteit lajosmizse felé szökött a gyilkos, akit az ország egész rendőrsége és csendőrsége hajszol. Kreitzingerék áldatlan családi élete a gyilkosság hátterében Ha délelőtt temetik a meggyilkolt fagylaltkészítőt A péntekre virradó éjszaka a vasúti sétakertben történt vakmerő gyilkosság nemcsak Kecskeméten, hanem az egész országban élénk feltűnést keltett. A rendőrség lázas tevékenységgel hajszolja a gyilkost, szombat estig azonban mindig az a helyzet, hogy még csak nyomára sem sikerült jutni a vakmerő támadónak és az ügy részleteit még mindig teljes homály fedi. A rendőri megállapítás szerint a gyilkosság éjjeli 12 és fél óra között történt. Kreitzinger János 30 éves fagylaltkészítő és Prédl Károly 23 éves mindenei a szokástól eltérően nem mentek haza, mert hajnalban korán akartak kelni és a Kioszk hátsó, nyitott teraszán feküdtek le. Prédl feküdt a lépcső felé, közvetlen a korlát mellett, arccal a Merkur-üzlet felé fordulva, mellette Kreizinger, hanyatfekve. Prédl szombaton délben, amikor már ki lehetett hallgatni azt mondta, hogy az első ütés őt érte. Tehát a gyilkosnak át kellett hajolnia Kreitzingeren, amikor ütött és valószínűen ekkor ébredhetett fel a fagylaltkészítő, akit a gyilkos olyan erővel vágott valami nehéz, valószínűleg ólmos bottal fejbe, hogy összetört még a feje alá tett fagylaltos csészét borító fedőlap is. A mászkálásra és a nyöszörgésre felébredt Faragó Gyula vendéglős felesége, aki kinézett az ablakon és még látta, hogy a tettes a sétakert sötét fái felé kényelmes lépésekben elmegy. Faragóné személyleírást is tudott adni a gyilkosról, amely szerint az középmagas termetű, se nem kövér, se nem sovány, kb. 30 év körüli fiatalember volt, mezítlábas, mákos zeng nadrág volt rajta, fekete kalap és karján viselte kabátját. Ez pontos személyleírás lenne, csak ott homályos, hogy Faragóné szerint a tettes borotvált arcú fiatalember volt és borotvált volt a feje is, amit fekete kalap takart. Az látszik valószínűtlennek, hogy Faragóné a kalap alatti borotvált fejre is adatokat tudott mondani. A bűntényről a rendőrség azonnal értesítést kapott és az ügyeleti személyzet, valamint harminc rendőr percek alatt a helyszínen termett. A rendőrök a sétakertnek Vigadó felé eső részét kutatták át lépésről-lépésre, azután a Vigadót és a kaszárnyáig eső egész részt, de a megjelölt fiatalembert nem sikerült elcsípni. Amikor éjjel 3 órakor a rendőri bizottság visszaérkezett a városba, akkor kaptak értesítést arról, hogy a zsidó temető mellett újabb rablótámadás történt. Berger János 36 éves örkényi sertéskereskedő Kecskemétre tartott, de túl korán ért a város alá. Nem akart a városba jönni szállást bérelni, ezért a temetőnél várta meg a hajnal haladását. Lovait kifogta, ő maga a bakon elszundikált. Arra ébredt, hogy valaki súlyos tárggyal üti a fejét. Segítségért kiáltott, mire a kocsiban alvó felesége felébredt. A támadó még egyet ütött az asszonyra is, s azután elmenekült. Bergerné is személyleírást tudott adni a támadóról és a személyleírás megegyezik azzal, amit Faragóné mondott a rendőrségnek. E két támadás tehát azt bizonyítja, hogy a tettes egy és ugyanazon személy volt. A támadó ezek szerint egy vargabetűt írhatott le a sétakertben és épen az ellenkező irányban távozott, mint amerre sejtették. Az azonosságra mutat Cserey-Pechány Albin dr. igazgató-főorvos jelentése is, aki szerint a négy sebesültön azonos természetű sérülések észlelhetők. A kettős adat rablógyilkosságra mutat s ezt támasztja alá azon tanúvallomás is, hogy a megjelölt támadót a gyilkosság estéjén ólálkodni látták a Kioszk körül, később üldögélni egy padon és előzőleg épúgy láthatta, mint a többi járókelő, hogy Kreitzinger és mindenese a Kioszk előtt számolták a pénzüket. Tanúk jelentkeztek, akik a lajosmizsei országúton látták a gyilkost gyalogosan menni Budapest felé. Egy tanú viszont azt mondotta, hogy a a gyilkos a merénylet reggelén a helyszínen ólálkodott. Van azonban egy másik nyom is, amely szerint a fagylaltkészítő, aki hét órával a kórházba szállítás után kiszenvedett, nem rablógyilkosság, hanem bérgyilkosság áldozata. A rendőrségnek már a helyszíni nyomozás során rendkívül gyanús volt, hogy a rablás mellett semmi adat sem merült fel. A megszokott rend volt a terraszon, a támadó meg sem kísérelt behatolni a nyitva hagyott hátsó ajtón a Kioszkba, a megtámadottak ruházata is teljesen rendben voltak, a zsebeken nyoma sem volt a fosztogatási kísérletnek. Kreitzinger és Prédl pénzét is megtalálták teljesen hiánytalanul. Ezen adathoz jött azután az a több oldalról érkezett bejelentés, hogy Kreitzinger rendkívül áldatlan családi életet élt feleségével, akit öt évvel ezelőtt vett el feleségül és akitől két évvel ezelőtt feltűnően szép kisleánya született. A fagylaltkészítő mód felett féltékeny volt feleségére. Állandóan ütötte-verte s ezek a brutális jelenetek már odáig fajultak, hogy az asszony kénytelen volt otthagyni a családi tűzhelyet. Kreitzinger nem nagyon vette szívére a családi életében bekövetkezett eme döntő fordulatot, hanem felkereste azt az asszonyt, akit még legénykorából ismert és már másnap összeköltözködött vele. Tanúvallomások vannak arról, hogy Kreitzingernél viszont nagyon elkeserítették ezek az események és nem egyszer mondotta, hogy bosszút fog állani és meg fogja veretni hűtlen férjét, Kreitzingernét, aki férje halálos ágyánál kétségbeesett jeleneteket rögtönzött, de körömszakadtáig tagadja a súlyos vádat és még azt is, hogy fenyegetőzött volna, a rendőrség a nyomozás érdekében őrizetbe vette. Szombaton este ismét kihallgatták és az újabb adatokat is elébe tárták, de az asszony megmaradt a tagadás mellett. A rendőri nyomozás tisztázni iparkodik azt is, hogy mennyiben volt jogos Kreitzinger féltékenykedése. Szombat estig semmi olyan adat sem merült fel, mintha Kreitzingerné hűtlen lett volna a férjéhez. Ezek után valószínűnek látszik,, hogy Kreitzingerné rövidesen szabadlábra kerül. Kreitzingerék rokonsága szombat este azt a kérést terjesztette elő a rendőrségben, engedjék meg, hogy az özvegy résztvehessen férjének vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Szentháromság-temető halottasházától történő temetésen. A kérés ügyében reggel döntenek a rendőrségen. Nyomozás indult annak felderítésére is, hogy váljon a gyilkos szándéka nem Prédl ellen irányult-e, mert hiszen a jelek szerint Prédlt érte az első ütés és a támadó csak akkor verte fejbe Kreitzingert, amikor a fagylaltkészítő már felébredt. A nyomozás adatai azonban erre vonatkozólag sem tudtak semmi támpontot találni, mert Prédlnek sem barátai, sem ellenségei nem voltak, teljesen visszavonultan, csendesen élt és minden idejét Kreitzinger mellett töltötte el. A rendőrségre egyre-másra érkeznek a legkülönbözőbb bejelentések, melyek mindegyikét lenyomozzák, bármilyen valószínűtleneknek látszanak is. A tettes személyleírását — rádió útján — már az ország valamennyi rendőrsége és csendőrsége kézhez kapta, így a kecskeméti rendőrkapitányság munkájába az ország minden karhatalma belekapcsolódott. Megnehezíti a rejtélyes ügy tisztázását és a gyilkos kézrekerítését az a körülmény, hogy most, nyáron a szabad ég alatt is megalhat, nem kell bemennie faluba, városba, tehát elfogatása rendkívül nehéz. Jelenleg az a helyzet, hogy közönséges rablógyilkosság történt és a gyilkos egyike azoknak a csavargóknak, akik dologtalanul, gyalog járják az országot és mindenütt állandó veszélyt jelentenek a közbiztonságra. OOOOCXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOC A hét tükre A JÉGKÁR STATISZTIKÁJA ELKÉSZÜLT. A kiküldött bizottságok megállapítása szerint a jégverés 3169 gazda termését pusztította el. A májusi fagykárok 652 birtokon tettek kárt. AZ ÚJ KÓRHÁZ építési kölcsönét és tervét július folyamán rendkívüli közgyűlés tár