Kecskeméti Lapok, 1935. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

1935-07-07 / 27. szám

^traflMiller SI. évfolyam, 27. szám Kecskeméti happ« FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP « MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL Teljes homály fedi a sétatéri gyilkosság sötét részleteit lajosmizse felé szökött a gyilkos, akit az ország egész rendőrsége és csendőrsége hajszol. Kreitzingerék áldatlan családi élete a gyilkosság hátterében Ha délelőtt temetik a meggyilkolt fagylaltkészítőt A péntekre virradó éjszaka a vasúti séta­kertben történt vakmerő gyilkosság nemcsak Kecskeméten, hanem az egész országban élénk feltűnést keltett. A rendőrség lázas te­vékenységgel hajszolja a gyilkost, szombat estig azonban mindig az a helyzet, hogy még csak nyomára sem sikerült jut­ni a vakmerő támadónak és az ügy részleteit még mindig teljes homály fedi. A rendőri megállapítás szerint a gyilkos­ság éjjeli 12 és fél­­ óra között történt.­­ Kreitzinger János 30 éves fagylaltkészítő és Prédl Károly 23 éves mindenei a szokástól eltérően nem mentek haza, mert hajnalban korán akartak kelni és a Kioszk hátsó, nyi­tott teraszán feküdtek le. Prédl feküdt a lép­cső felé, közvetlen a korlát mellett, arccal a Merkur-üzlet felé fordulva, mellette Kreizin­­ger, hanyatfekve. Prédl szombaton délben, amikor már ki lehetett hallgatni azt mondta, hogy az első ütés őt érte. Tehát a gyilkos­nak át kellett hajolnia Kreitzingeren, amikor ütött és valószínűen ekkor ébredhetett fel a fagylaltkészítő, akit a gyilkos olyan erővel vágott valami nehéz, valószínűleg ólmos bot­tal fejbe, hogy összetört még a feje alá tett fagylaltos csészét borító fedőlap is. A mászkálásra és a nyöszörgésre felébredt Faragó Gyula vendéglős felesége, aki kiné­zett az ablakon és még látta, hogy a tettes a sétakert sötét fái felé kényelmes lépésekben elmegy. Faragóné személyleírást is tudott adni a gyilkosról, amely szerint az középmagas termetű, se nem kövér, se nem sovány, kb. 30 év körüli fia­talember volt, mezítlábas, mákos zeng nadrág volt rajta, fekete kalap és karján viselte kabátját. Ez pontos személyleírás lenne, csak ott ho­mályos, hogy Faragóné szerint a tettes borot­vált arcú fiatalember volt és borotvált volt a feje is, amit fekete kalap takart. Az látszik valószínűtlennek, hogy Faragóné a kalap alatti borotvált fejre is adatokat tudott mon­dani. A bűntényről a rendőrség azonnal értesí­tést kapott és az ügyeleti személyzet, vala­mint harminc rendőr percek alatt a hely­színen termett. A rendőrök a sétakertnek Vigadó felé eső ré­szét kutatták át lépésről-lépésre, azután a Vigadót és a kaszárnyáig eső egész részt, de a megjelölt fiatalembert nem sikerült elcsípni. Amikor éjjel 3 órakor a rendőri bizottság visszaérkezett a városba, akkor kaptak érte­sítést arról, hogy a zsidó temető mellett újabb rabló­­támadás történt. Berger János 36 éves örkényi sertéskeres­kedő Kecskemétre tartott, de túl korán ért a­­ város alá. Nem akart a városba jönni szál­­­­lást bérelni, ezért a temetőnél várta meg a­­ hajnal haladását. Lovait kifogta, ő maga a bakon elszundikált. Arra ébredt, hogy valaki­­ súlyos tárggyal üti a fejét. Segítségért kiál­tott, mire a kocsiban alvó felesége felébredt.­­ A támadó még egyet ütött az asszonyra is, s azután elmenekült. Bergerné is személyleírást­­ tudott adni a támadóról és a személyleírás megegyezik azzal, amit Faragóné mondott a rendőrség­nek. E két támadás tehát azt bizonyítja, hogy a tettes egy és ugyanazon személy volt. A tá­madó ezek szerint egy vargabetűt írhatott le a sétakertben és épen az ellenkező irányban távozott, mint amerre sejtették. Az azonos­ságra mutat Cserey-Pechány Albin dr. igaz­gató-főorvos jelentése is, aki szerint a négy sebesültön azonos természetű sérülések ész­lelhetők. A kettős adat rablógyilkosságra mutat s ezt támasztja alá azon tanúvallomás is, hogy a megjelölt támadót a gyilkosság estéjén ólálkodni látták a Kioszk körül, ké­sőbb üldögélni egy padon és előzőleg épúgy láthatta, mint a többi járókelő, hogy Kreit­zinger és mindenese a Kioszk előtt számolták a pénzüket. Tanúk jelentkeztek, akik a lajosmizsei országúton látták a gyilkost gyalogosan menni Budapest felé. Egy tanú viszont azt mondotta, hogy a a gyilkos a merénylet reggelén a helyszínen ólálkodott. Van azonban egy másik nyom is, amely szerint a fagylaltkészítő, aki hét órával a kórházba szállítás után kiszenvedett, nem rab­lógyilkosság, hanem bérgyilkosság áldozata. A rendőrségnek már a helyszíni nyomozás során rendkívül gyanús volt, hogy a rablás mellett semmi adat sem merült fel. A meg­szokott rend volt a terraszon, a támadó meg sem kísérelt behatolni a nyitva hagyott hátsó ajtón a Kioszkba, a megtámadottak ruházata is teljesen rendben voltak, a zsebeken nyoma sem volt a fosztogatási kísérletnek. Kreitzin­ger és Prédl pénzét is megtalálták teljesen hiánytalanul. Ezen adathoz jött azután az a több oldalról érkezett bejelentés, hogy Kreitzinger rendkívül áldatlan csa­ládi életet élt feleségével, akit öt évvel ezelőtt vett el feleségül és aki­től két évvel ezelőtt feltűnően szép kisleánya született. A fagylaltkészítő mód felett féltékeny volt feleségére. Állandóan ü­tötte-verte s ezek a brutális jelenetek már odáig fajultak, hogy az asszony kénytelen volt otthagyni a családi tűzhelyet. Kreitzinger nem nagyon vette szí­vére a családi életében bekövetkezett eme döntő fordulatot, hanem felkereste azt az asszonyt, akit még legénykorából ismert és már másnap összeköltözködött vele. Tanú­vallomások vannak arról, hogy Kreitzinger­­­nél viszont nagyon elkeserítették ezek az események és nem egyszer mondotta, hogy bosszút fog állani és meg fogja ve­retni hűtlen férjét, Kreitzingernét, aki férje halálos ágyánál két­ségbeesett jeleneteket rögtönzött, de köröm­­szakadtáig tagadja a súlyos vádat és még azt is, hogy fenyegetőzött volna,­­ a rendőrség a nyomozás érdekében őrizetbe vette. Szom­baton este ismét kihallgatták és az újabb adatokat is elébe tárták, de az asszony meg­maradt a tagadás mellett. A rendőri nyomo­zás tisztázni iparkodik azt is, hogy mennyiben volt jogos Kreitzinger féltékenykedése. Szombat estig semmi olyan adat sem merült fel, mintha Kreitzingerné hűtlen lett volna a férjéhez. Ezek után valószínűnek látszik,, hogy Kreitzingerné rövidesen szabadlábra kerül. Kreitzingerék rokonsága szombat este azt a kérést terjesztette elő a rendőrségben, enged­jék meg, hogy az özvegy résztvehessen férjé­nek vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Szent­háromság-temető halottasházától történő te­metésen. A kérés ügyében reggel döntenek a rendőrségen. Nyomozás indult annak felderítésére is, hogy váljon a gyilkos szándéka nem Prédl ellen irányult-e, mert hiszen a jelek szerint Prédlt érte az első ütés és a támadó csak akkor verte fejbe Kreit­­zingert, amikor a fagylaltkészítő már feléb­redt. A nyomozás adatai azonban erre vonat­kozólag sem tudtak semmi támpontot talál­ni, mert Prédlnek sem barátai, sem ellensé­gei nem voltak, teljesen visszavonultan, csen­desen élt és minden idejét Kreitzinger mellett töltötte el. A rendőrségre egyre-másra érkeznek a leg­különbözőbb bejelentések, melyek mindegyi­két lenyomozzák, bármilyen valószínűtlenek­nek látszanak is. A tettes személyleírását — rádió útján — már az ország valamennyi rendőrsége és csendőrsége kézhez kapta, így a kecskeméti rendőrkapitányság munkájába az ország minden karhatalma belekapcsoló­dott. Megnehezíti a rejtélyes ügy tisztázását és a gyilkos kézrekerítését az a körülmény, hogy most, nyáron a szabad ég alatt is meg­­alhat, nem kell bemennie faluba, városba, te­hát elfogatása rendkívül nehéz. Jelenleg az a helyzet, hogy közönséges rablógyilkosság tör­tént és a gyilkos egyike azoknak a csavargók­nak, akik dologtalanul, gyalog járják az or­szágot és mindenütt állandó veszélyt jelente­nek a közbiztonságra. OOOOCXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOC A hét tükre A JÉGKÁR STATISZTIKÁJA ELKÉ­SZÜLT. A kiküldött bizottságok megállapí­tása szerint a jégverés 3169 gazda termését pusztította el. A májusi fagykárok 652 birto­kon tettek kárt. AZ ÚJ KÓRHÁZ építési kölcsönét és ter­vét július folyamán rendkívüli közgyűlés tár­

Next